Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
10 1988. FEBRUÁR 20. Dokumentumok, kéziratok, relikviák Két évszázad emlékei BEMUTATJUK A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMOT A múlt század végén merült föl először az a gondolat, hogy a magyar irodalom jeles alkotóitól reánk maradt életrajzi dokumentumok, a munkásságukkal kapcsolatos egyéb anyagok számára létrehozzanak egy önálló gyűjteményt — hisz ez kívül esett mind a könyvtárak, mind a levéltárak, múzeumok akkori tevékenységi körén. Ezzel a céllal jött létre először a Petőfi Társaság, majd a felszabadulás után — annak megszűnésével — a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az 1954- ben megalakult jelentős és sokszínű irodalomtörténeti gyűjtemény 1957-ben a budapesti Károlyi-palotában kapott helyet. Petőfi Sándor utazóládája A klasszicista stílusban átépített és kibővített épület, amely a 18. század utolsó harmadában került a Károlyi család birtokába, az évszázadok során több nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Itt fogták el 1849 januárjában az éppen vendégségben járó Batthyány Lajost, Magyar- ország első minsizterelnö- két, és itt született Károlyi Mihály, az első magyar köz- társasági elnök, akinek emléke előtt szülőházában állandó kiállítással tiszteleg az utókor. A Károlyi nevét viselő utcában lévő irodalmi múzeum épületében található meg a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya, valamint a Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye is. A látogatók számára az egy-egy klasszikus életművet, irodalmi korszakot, mozgalmat vagy stílusirányt bemutató állandó kiállítások a legemlékezetesebbek. A Petőfi-, Móricz-, József Attila és Radnóti-emlék kiállítás korabeli dokumentumok, az írók, költők személyéhez kötődő tárgyi emlékeit, kéziratok, első kiadások bemutatásával idéz fel az életmű mellett egy- egy történelmi időszakot, s mindezt úgy, hogy a tőlük való időbeni távolság elillan, az értéktisztelet sem válik halott kegyeletté a mai ember szemében. Az egy-egy neves irodalmi személyiségnek szentelt emlékszobák — Jókaié, Gábor Andoré, József Attiláé, Dé- ry Tiboré — mellett időszaki kiállításokat szentel a múzeum egy-egy évfordulónak: ezekben a hónapokban A Vasárnapi Üjság korabeli számából utólag készített reprodukció: a Károlyi-palota 1912-ben zadi színjátszásról. Az irodalom iránt érdeklődők és az oktatás számára is jól hasznosítható tanulmányok az Irodalmi Múzeum, a Kézirattár, a Bibliográfiai Füzetek, a Kéziratkatalógus című sorozatokban jelennek meg. Az intézmény ezen kívül fontos feladatának tekinti a magyar irodalom külföldi megismertetését, ezért kiterjedt és állandó kapcsolatot tart fenn más országok hasonló múzeumi szervezeteivel: többek között a moszkvai, a berlini, a prágai és a zágrábi gyűjteménnyel. A Károlyi-palotában lévő múzeumnak a fővárosban még négy állandó kiállító- helye van: az Ady, a Nyugat, a Kassák Emlékmúzeum és a Jókai emlékszoba. Ezen kívül az ország több megyéjében található irodalmi emlékhelyek nagy részének is gazdája az intézmény, amely segítséget nyújt az itteni kiállítások megrendezéséhez, felújításához, a hozzájuk kapcsolódó kiadványok közreadásához, illetve a közművelődési programok szervezéséhez. Kazinczy irodalomszervező tevékenységét, munkásságát és korát mutatja be például egy nagyon szép és dokumentumokban gazdag Kiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeumban — ahol igen gyakran rendeznek irodalmi, zenés műsorokat, klubfoglalkozásokat, hagyományos, iskolai múzeumi órákat — színvonalas tudományos tevékenység is folyik. Ennek egyik legfontosabb része a folyamatos gyűjtőmunka: a könyvtár és kézirattár, a művészeti-, hang- és relikviatár gyarapítása. Ez utóbbiban például ezernél jóval több'- olyan tárgyat őriznek, amely írók, költők hagyatékában maradt fenn, s melynek jelentős részét a hozzátartozók és a magángyűjtők ajándékozták a gyűjteménynek. Külön érdekesség a kézirattár, amely az országban a harmadik legnagyobb, valamint a művészeti tár, amely az irodalom és a képzőművészet sokoldalú kapcsolatának dokumentumait fogja össze. A múzeum egyik most nyitva tartó időszaki kiállítása éppen Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez készült illusztrációkat — köztük Kondor Béla alkotásait — mutatja be. A múzeum munkatársai — egy-egy korszak szakértői — tudományos publikációkban dolgozzák fel a múzeum tevékenységéhez kapcsolódó tudományos kutatásaik eredményéit. Így születtek monográfiák Vörösmarty Mihályról, Radnóti Miklósról, Kassák Lajosról, Mácza Jánosról, Szabó Lő- rincről, illetve a múlt száKamaraszínházi találkozón a Szigligeti társulata Tavaszi fesztivál négy városban Mit kínál az előzetes program? Nem egészen egy hónap múlva ismét tágra nyitja a világ előtt képzeletbeli szellemi kapuját Budapest, hogy tíz napra újra az európai kulturális élet fellegvára legyen. Március 18-án, a Kongresszusi Központban díszhangversennyel nyílik meg a tavaszi fesztivál eseményekben, mi több, szenzációkban hagyományosan gazdag rendezvénysorozata. Hangversenyek, opera-, balett- és színházi bemutatók, ifjúsági és gyermekprogramok, folklór-, dzsessz-, popműsorok; kiállítások, szakmai és sportrendezvények várják a látogatókat; hazaialkat és külföldieket egy aránt. A fesztivál programjához kapcsolódva három vidéki városban, Szentendrén, Kecskeméten és Sopronban is egymást követik a tavaszi napok kulturális eseményei, bőven akad hát miből válogatni az érdeklődő közönségnek. A tavaszi fesztivál hangversenyeinek a Kongresszusi Központ lesz a centruma. A nyitókoncert után itt lép fel két alkalommal is, 19-én és 20-án a Fesztivál- zenekar Végh Sándor és Fischer Iván vezényletével; a 20-i koncerten Mozart-, Liszt,- Sztravinszkij és Strauss- műveket játszanak Kocsis Zoltán zongoraművész közreműködésével. Egy nappal később a Filharmóniai Társaság Zenekara lép fel, ezt követően olasz vendég- művészek közreműködésével Respighi- és Ravel-mű- veket ad elő a Magyar Állami Hangversenyzenekar 22^én. Berlioz Faust elkárhozása című drámai költeményét két alkalommal hallgathatják meg ugyanitt: 25- és 26-án a Magyar Állami Énekkar és a Hangversenyzenekar előadásában. Az Operaház repertoárján ezidő alatt több Bartók-mű szerepel majd: A fából faragott királyfi. A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin. Műsoron lesz ezen kívül Kodály Székely fonója, Dohnányi Változatok egy gyerekdalra, Szokolay Slándor Ecco homo és Bozay Attila Csongor és Tünde című operája. Az Erkel Színházban a Hunyadi Lászlót, a Diótörőt és a Háry Jánost nézhetik még a fesztivál vendégei. A színházi programok közül a legnagyobb szabásúnak a III. országos kamaraszínház találkozó ígérkezik, melynek a Radnóti és a SZKÉNÉ színpad együttesen ad otthont. Itt lép fel a Szigligeti Színház társulata is Shultz Sándor A hattyú halála avagy a hosszú széklet című szobaszínházi előadásával, illetve itt látható majd a Stúdió K-val közösen készített produkció, az Öszeresek. A szolnokiakon kívül vendégszerepei még a miskolci, az egri színház és a Radnóti Színpad, bemutató előadás lesz az Operett- színházban, a Radnóti és a Vidám Színpadon. Az Állami Bábszínház jubileumi műsorral, tizenhat előadással ünnepli meg negyvenéves fennállását, a hazai kínálatot — melyben a Chorus Line adaptációját is láthatjuk az Ódry Slzínpadon — zenével, kabaréval, idegen nyelvű programokkal egészíti ki a Korona Pódium. Az ifjabb és még ifjabb látogatóknak, nézőknek fesztivál-klub alakul ahol valóban sokszínű műsor: magyar és külföldi pop- és rockegyüttesek koncertjei, videodisco, baráti találkozók, táncház és tánctanítás várja őket. A folklórműsorok köpont- ja a Budai Vigadó lesz a fesztivál ideje alatt. Itt lép fel háromszor: 19-én, 21-én és 26-án az Állami Népi Együttes, illetve 20-án, 22én és 24-én a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. A képzőművészet, a kiállítások kedvelői is bőven találnak majd színvonalas, megtekintésre érdemes tárlatot a fesztivál kínálatában. A vendégművészek közül Csernus Tibor (Franciaország) a Műcsarnokban, John Halas és Roboz Zsuzsi grafikusok (Anglia) a Vigadó Galériában, Lucien Here fotóművész (Francia- ország) a Budapest Galériában állítja ki alkotásait. A hazai művészek közül Samu Géza szobrász- és Bukta Imre grafikusművész az Ernst Múzeumban adja közre legújabb műveit, Szőnyi István rézkarcait a Qualitas galériában láthatjuk majd, A szakmai találkozók közül néhány: március 18 és 23 között először rendeznek a fesztiválon nemzetközi műkereskedelmi vásárt, tapasztalatcserére gyűlnek össze a fiatal zeneszerzők, képzőművészek és drámaírók, ezen kívül reklám- és idegenforgalmi konferenciát rendeznek. A vendéglátóipari szakmunkások is nemzetközi versenyen mérhetik össze tudásukat. A vidéki városok kulturális programjai közül is kiemelünk néhányat Kecskeméten március 26-án ad hangversenyt a norvég rádió fiúkórusa, Sopronban 19-én vendégszerepei a Weiner Sängerknaben. A soproni Sízent György utcai kiállító teremben Szász Endre olajfestményei lesznek láthatók, és a város ad otthont a harmadik alkalommal megrendezendő animációs rajzfilmtalálkozónak. Szentendrén a hatvanéves művésztelep tiszteletére retrospektív kiállítást állítanak össze, ugyanitt március 19—20-án nemzetiségi néptánctalálkozó lesz.- b. j. ” Az Interkoncert, a Nemzetközi Koncertieazgatóság legjelentősebb vállalkozásai között lesz ebben az évben a magyar kulturális napok NDK-beli megrendezése. Ezen kívül jelentős szerepet vállal az Operaház londoni, az Állami Hangversenyzenekar olaszországi, a Katona József Színház franciaországi, a Nemzeti Színház ausztriai, illetve a Győri Balett norvégiai vendégszereplésének előkészítésében. * * * Kallódó videók címmel országos ifjúsági videoszemlét rendeznek márciusban Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Az immár második alkalommal sorra kerülő seregszemlén a hazai videózás tartalmi színvonalát és szakmai felkészültségét mérheti fel a kpzönség és a zsűri, A Szovjet Irodalom című folyóirat februári száma külön rovatot szentel Borisz Paszternák Doktor Zsivago című regényének, melynek színpadi változatát január végén mutatta be a Szigligeti Színház. A regény végén található verses függelékből a Hamlet című részt eredeti nyelven és tizenhárom fordításban közli a lap. ugyanitt egv elemzést is olvashatunk a regényről. melyet a könyvhétre jelentetett meg az Európa Könyvkiadó. * * * Sándor György humoralista hat előadóestjét mutatja be sorozatban a Budapesti Művelődési Központban. A tegnap esti. Mágiarakás című előadást március 4-én a Horog. 18-án a Hintőpor követi. Április 9-én a Lyukasóra, 15-én az Egyvégtére két vágta, május 6-án pedig a Nézeteltérítés című estet láthatja a közönség. Összeállította: Bálint Judit Kultúrájáról is hírős a város Jó másfél évtizeddel \ ezelőtt sokak számára Bács- Kiskun megye székhelye — híres szülöttei (Katona József, Kodály Zoltán) nevezetes épületei, ódon hangulatú belvárosa ellenére — csak alig valamivel jelentett többet — mondjuk — a fütyülős barackpálinka hazájánál. Mára azonban a város nem egy kulturális intézménye került az ország érdeklődésének középpontjába, sőt a zenei életet tekintve bátran kijelenthetjük: a világ számos zenepedagógusának keltette fel a figyelmét az itt folyó ének-zenei nevelés. Sok helyet venne igénybe felsorolni az összes kecskeméti kulturális látnivalót, hiszen a belváros patinás középületei rendre megállásra és bá- mészkodásra késztetik az idegent, azonban néhány, a város hírnevét messzeföldön is öregbítő intézmény említése elengedhetetlen. Mindjárt a sor elejére kívánkozik a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amely 1975 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A napjainkra nemzetközi hírűvé vált intézet a város központjában lévő régi, 18. század elején épült Ferenc- rendi kolostorban kapott helyet. Az egykori szerzetesek szigorú szegénységi fogadalma miatt az épületen nem láthatók a barokk korra jellemző díszítő elemek, képzőművészeti emlékek. A belső terekből hiányoznak a strukkódíszek, freskók, s a külső homlokzaton sem találhatók plaszticitást és dús árnyékhatást keltő építészeti elemek. Ennek ellenére a terek emberi léptéke, a falak hófehérsége, a boltozaitok lágyan hajló íve minden részletében arányos ünnepi látvánnyal fogadja eredeti ötletekkel |teletűz- a belépőket. delt, méltóságot és eleganAz intézet _ munkássága közismert; felsőfokú továbbképző tan- folyamokkal, időszakos szemináriumokkal, tudományos konferenciákkal szolgálja a magyar és külföldi zene- pedagógusok igényeit. A legfontosabb célnak azt tekintik, hogy Magyarországon külföldön segítsék a Kodály-életmű zene- oktatási eljárásainak megismertetését terjesztését. Pozs- gay Imre egy ízben az „értékőrzését és értékteremtés” jelképének nevezte az intézetet, de mások is elismerően szóltak róla. Induláskor Solhi Wadi, a damaszkuszi konzervatórium igazgatója a következő sorokat rótta a vendégkönyvbe: „Mély benyomást tett rám mindaz, amit az Önök új intézetében láttam. Bizonyos vagyok abban, hogy a jövőben világszerte hírnévnek fognak örvendeni.” Azóta 13 év telt el, s úgy tűnik, Wadi úr kiváló jósnak bizonyult ... A Kodály Intézettől alig egy kőhajításnyira áll az eklektikus stílusú, gazdag neobarokk díszítésű Katona József Színház, amely közel száz év óta csodált középülete Kecskemét városának. A most 600 nézőt befogadó színházépületet, amely rokonságot mutat a budapesti Vígszínházzal, a monarchia legnevesebb szín- házépítő cége tervezte. A Kecskeméti látványosságok A Szórakaténusz Játékmúzeum április közepétől várja a látogatókat ciát sugárzó épület | — az egykori mesterek ! gondos munkája révén — a!felépüléstől eltelt kilenc évtized alatt folyamatosan otthont adhatott Thália papjainak. Az idő azonban nem kímélte a színházat, s egyre több volt a műszaki probléma; az 1968 október 14-én átadott épület két évvel ezelőtt felújításra szorult. A múlt év december 18-án a Bánk bán előadásávál azonban újra megnyitotta kapuit. Az idei évadban még a Luxemburg grófját, az Othellót, a Bál a Savoybant, a Légy jó mindhaláljigot és Rejtő Jenő Tulipán című darabját vitték-viszik színre. (A kamaraszínházban ezen 'kívül nyolc előadást tartanak.) A város Vezetése és lelkes színházrajongó közönsége — a korábbi évek sikertelen próbálkozásai után — bizalmat szavazott a megújult társulatnak. Ügy hírlik, élnek is vele... A Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum 1981 decembere óta működik Kecskeméten hagyományát és modernségét ötvöző központjában. A Magyarországon egyedülálló intézmény célja: az egész magyar nyelvterület hagyományos gyermekéletre vonatkozó játékszerek, az azokhoz kapcsolódó dokumentumok gyűjtése, rendszerezése és bemutatása kiállításokon. A tízezer darabot számláló múzeumi gyűjteményt a vásárlás és ajándékozás révén ide került polgári és népi jákékok alkotják. Külön egységet alkotnak a kiemelkedő gyermekszakkörök, játékkészítő művészek itt elhelyezett alkotásai, Valamint a megyei és országos pályázatok díjnyertes anyagai. A közelmúlt és napjaink játékkínálatát a magyarországi gyártók rendszeresen megküldött termékei jelentik. Az idegen népek játékai az idelátogató külföldi szakemberek ajándékaival folyamatosan gazdálkodik. A múzeum április közepén nyit és május 15-től új állandó kiállítással várja a látogatókat — Játék és ünnep címmel. Jóllehet Kecskeméten az említetteken kívül még több kiváló múzeum, kiállítóterem kínál gazdag programot és látványosságot, ám a város kulturális életében meghatározó szerepet játszik e három, dióhéjban ismertetett reprezentatív intézmény. A Játékmúzeum és a Kodály Intézet egyedülállóságánál fogva, a színház pedig azért, mert mindig is a vidéki színjátszás erős bástyájának számított. J, J. Dióhéjban
