Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tehetnek róla? Az ország, a gazdaság helyzete, sokakat hozhat nehéz helyzetbe. Az ala­csony képzettségűek vagy éppen hiányosan iskolázot­tak — legyen bármi is ennek hátterében: elrontott családi élet, betegség, zül­lött környezet, immorális magatartás — jelöltjei vagy máris érintettjei az elsze­gényedésnek. A kérdés föltétele: tehet­nek róla? — tehát nagyon is időszerű. Megválaszolása azonban közel sem egysze­rű. Nem könnyű annak el­döntése, megítélése, hogy ki, miért és hogyan boldo­gul illetve nem boldogul az életben? Azt már tudjuk, hogy minden elhatározás, terv, szándék ellenére vagy éppen az olykor hibás szem­lélet hatására a hátrányos helyzet újratermelődött. Az alacsony iskolázottságú családok gyermekeinek sok­szoros esélyük^ van arra, hogy maguk is hiányosan képzettek-iskolázottak le­gyenek. Például az ipar fejlesztésének időszaká­ban, különösen ennek az időszaknak a végén a köz­ségekből a városba telepü­lő családok gyermekei sem lakókörnyezetben, sem szü­lői segítségben nem kap­ták meg azt, amit „ősho­nos” társaik többsége. Hasonlóképpen sújtha­tott egyéneket vagy csalá­dok egész sorát is egy- egv gazdaságilag elmara­dott térségben a munkaal­kalom, s vele a szakirányú foglalkoztatottság hiánya. De tehet-e róla az a ci­gányfiú, akinek a szülei is­kolázatlanságuk miatt al­kalmi munkákon tengődve, s a társadalom követelmé­nyeinek tudatában nem lé­vén, nem szorgalmazták gyerkőcük szakma, vagy pláne diplomaszerzését, s ígv most a legény talán majd az elsők közt kerül az utcára, ha leépítés lesz a gyárban? És ahol a szü­lők életvitele, italozó élet­módja ugyan időben is­mertté vált, s a gyermek­ről az állam igyekezett gondoskodni? Hogy milyen eredménnyel, ezt is érde­mes volna firtatni. Tehetnek róla? A kérdés aktuális. Az önfelelősség és kiszorultság összemosása legalább olyan veszélyes, mint az egyén felelősségé­nek félresöprése vagy an­nak tagadása. Ezért is jo­gos a kétség, hogy a segé­lyezés, az ilyen célú kere­tek esetleges növelése ön­magában elégséges-e? Hogy az átképzési tervek alapján az elégséges iskolázottság híján kilógók és családjuk sorsa egyszerűen rendezhe­tő-e? És mit segít a konf­liktus feloldásán, a jövő átformálásán az ujjal való j rámutogatás: te tehetsz ró­la! A felmérések szerint a lakosság többsége, úgy két­harmada az átlagos kere­setűek és életvitelűek közé tartozik. De nő a távolság, a különbség a két szélső pont, a tehetősebbek és a lemaradók között. Az alsó szélen sodródóknak nem na­gyon kedveznek az elkövet­kező évek. A szélen tartó, elítélő magatartásnak a megakadályozása azon­ban nem gazdasági kérdés. Vagy elsősorban nem az. Ne szégyelljük föltenni a kérdést: tehetnek róla? A magyarázat még ezután is alapos töprengést, elemzést és körültekintést kíván. E három együtt pedig türel­met: az értelem kemény va­lutáját. — RS — Befejeződött az SZKP KB ülése Az új gondolkodásmód már hat a világpolitikában is MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE A közép- és felsőfokú oktatás átalakítá­sával foglalkozó napirendi pont vitájával folytatódott csütörtökön az SZKP Közpon­ti Bizottságának ülése. A második mun­kanapon nyolcán szóltak hozzá a Jegor Ligacsov által előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mon­dott beszédet „Forradalmi átalakítás és ideológiai megújulás” címmel. A Központi Bizottság határozatokat fo­gadott el, jóváhagyva egyfelől az oktatási reformmal kapcsolatos előterjesztést és a vitában elhangzottakat, másfelől a főtitkár beszédét. A testület személyi kérdésekben is dön­tést hozott Jurij Maszljukovot, akit nem­rég neveztek ki első miniszterelnök-he­lyettessé és az Állami Tervbizottság elnö­A Szovjetunió leszerelési kezdeményezései, más kül­politikai lépései immár nem rögtönzések, vagy válaszre­akciók a Nyugat politikai lé­péseire — mint erre koráb­ban gyakran volt példa —, hanem tudományosan, hosz- szú távra szilárdan megala­pozottak, jelentette ki Mihail Gorbacsov. A főtitkár az SZKP KB ülésén csütörtö­kön mondott beszédében az átalakítás ideológiájának kévé, a KB Politikai Bizottságának pót­tagjává választották. Ugyancsak a PB pót­tagja lett Georgij Razumovszkij, a KB tit­kára. A Központi Bizottság titkárává vá­lasztották Oleg Baklanovot. Felmentették politikai bizottsági póttagsága alól Borisz Jelcint. (Jelcint tavaly ősszel mentették fel a moszkvai pártbizottság első titkárá­nak tisztéből, és egy állami bizottság irá­nyításában kapott vezető szerepet.) A Központi Bizottság tagjává választot­ták V. Bolgyint, a KB osztályvezetőjét, N. Geller mezőgazdasági gépkezelőt és Viktor Mironyenkót, a Komszomol KB el­ső titkárát, akik eddig a testület póttagjai voltak. Ezzel a Központi Bizottság befejezte két­napos ülését. alakítás és az új politikai gondolkodásmód. Ezzel áttö­rést értünk el korunk való­ságának tudományos megis­merésében, s ez újszerű és dinamikus politikában teste­sül meg — hangsúlyozta Gorbacsov. A szerződés mutatója an­nak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gon­(Folytatás a 2. oldalon) nemzetközi vonatkozásait elemezte. A múlt tapasztalatait és tanulságait vizsgálva azt a feladatot tűzték ki, hogy megértsék a szovjet társa­dalom helyzetét és ugyanígy vetették fel a kérdést nem­zetközi vonatkozásban is: megérteni és megismerni az országot körülvevő világot. — Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, hogy szükségessé vált az át­Mívesebb konyha- és irodabútorok Verseny a gyáregységek között Bővíti választékát a Tisza Bútoripari Vállalat A Tisza Bútoripari Válla­lat szolnoki gyáregységének 1986-ban komoly piaci ne­hézségei támadtak, ugyanis az elmúlt öt évben a válla­lat gyáregységei összesen több mint 10 százalékkal nö­velték a termelésüket, s így a konyhabútorokból túlkí­nálat jelentkezett. A mély­pontról való kilábalás eszkö­zéül a szolnoki vállalat gyártmányszerkezetének át­alakítását választotta, a múlt évben növelte az irodabúto­rok, a számítógépes asztalok termelését; konyhabútorok­ból pedig egy-egy vásárló- réteg igényeinek kielégítésé­re vállalkozott. Tetszetős kivitelű, variál­ható, a lakótelepi lakások méreteihez igazodó konyha­bútort tervezett a vállalat, s újfajta gardróbszekrénnyel jelent meg a piacon, ezzel állandó vásárlóikká váltak a házgyárak is. A svédországi bútoralkatrész exportját a múlt évben duplájára emel­te a gyáregység. Az 1987. évi sikeres tervteljesítés tíz százalékos keresetfejlesztést tett lehetővé a szolnoki gyár­egységnél. A7 idei tervek között to­vábbra is fontos helyen sze­repel a választékbővítés, a termékszerkezet további át­alakítása. Jól szolgál ják eze­ket a törekvéseket saiát mintaboltjaik, hiszen a ve­vőktől nyert közvetlen in­formációk biztos alapot nyúj­tanak a legfrissebb, a vá­sárlók igényeinek jobban megfelelő modellek kialakí­tásához. Ez évben öt új ter­mék kereskedelmi forgal­mazását tervezi a vállalat, bővíti az olcsó, egyszerű, de a mívesebb, drágább kony­habútorok választékát is. Az utóbbiak gyártásához egy új, számítógéppel vezérelt be­rendezést is felhasználnak, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem által kifejlesztett munkagép bármely matema­tikailag leírható mintát má­sodpercek alatt kifarag. A Tisza Bútor ipari Válla­latnál alkalmazott ösztönzési rendszer kíméletlen verseny­helyzetet teremtett a gyár­egységek között, nem tűri a ..lazsálást”, minden percben bizonyításra sarkallja őket. A szolnoki gyáregység tavaly korszerűsítette a termelés­előkészítés, -irányítás folya­matát, az ez évre tervezett 20 millió forint értékű nyugati faipari gépek beszerzésével pedig belföldi termékeik mi­nőségét kívánja javítani. K. Zs. Az új termékcsalád egyik darabját szerelik (Fotó: D. G.) Tegnap délután tartották munkásgyűlésüket a Szolnoki Nycmda Vállalat dolgozói. Értékelték a múlt évi tervteljesí­tést és megvitatták az idei gazdasági év termelési és munka- szervezési feladatait. Képünkön Riesmayer József főmérnök ismerteti a teendőket a kollektívával (Fotó: Hargitai L.) Az MSZBT ünnepi megemlékezése Négy évtized a haladásért A Magyar—Szovjet Barát­sági. Együttműködési és Köl­csönös Segélynyújtási Szer­ződés aláírásának 40. évfor­dulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnöksége csütörtökön a Tungsram Rt., székházá­ban. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT el­nöke mondott ünnepi beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szö­vetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi cé­lokat tűzi maga elé. A ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részlete­sen szólt az elmúlt négy év­tizedben elért eredmények­ről, hangoztatva, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldását. Hazánk a Szovjetunió segít­ségével új iparágak egész sorát teremtette meg. Vladlen Puntusz, a. Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je ünnepi beszédében hang­súlyozta, hogy a négy évti­zed során a két ország kap­csolatai állandóan új for­mákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek eleve­nen érvényesülnek ma is. Az ünnepi beszédeket kul­turális műsor követte, s a megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Az idén is Szolnokon Országos találkozók, kiállítások, hangversenyek A megyeszékhely kulturális rendezvényeiből Noha a kétévenkénti szol­noki kulturális hetek ren­dezvénysorozata jövőre ese­dékes, azért az idén is sok­féle érdeklődésre számot tar­tó műsor, kiállítás, hangver­seny közül válogathatnak a megyeszékhelyen. Március 18-án és 20-án a budapesti Katona József Színház vendégszerepei Szol­nokon. A társulat 18-án a A revizort, 20-án pedig Az esküvő című darabot adja elő. Másnap március 21-én pedig Ránki Dezső zongora- művész hangversenyére vált­hatnak jegyet a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban. Az áprilisi rendezvények közül kiemelkedik a Moz­gáskorlátozottak IV. Nem­zetközi Fotó és Színendia Pályázatának kiállítása, az SZMT Ságvári Endre Mű­velődési Központjában. Áp­rilis 8-án az MMIK-ban a Szolnoki szimfonikus zenekar ad hangversenyt, amelyen az osztrák Roman Zelinger vezényel, közreműködik Ko­vács Dénes hegedűművész. Április 23-án és 24-én a megyeszékhely ad otthont a fiúkórusok második országos találkozójának. Májusban a Szombathelyi Képtár és a Szentendrei Fe- renczy Múzeum anyagából nyílik kiállítás, amelyet a Ferenczy-család hagyatéká­ból állítottak össze. A tár­laton festmények, grafikák, gobelinek, plasztikák várják majd az érdeklődő közönsé­get. Május 4-én a Szegedi Szimfonikusok vendégszere­peinek Szolnokon, műsoruk­ban a Drezdai Filharmónia Zenekara működik közre. Május 21-én és 22-én az or­szágos cigányzenekari feszti­vál házigazdája lesz a me­gyeszékhely. A kétnapos ta­lálkozón tizenhárom együt­tes lép fel, köztük a jászla- dányi a Szolnoki Pelikán Szálló cigányzenekara. Júniusban az V. Nemzet­közi Környezetvédelmi fotó- pályázat anyagából nyílik kiállítás a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ­ban. amelyet környezetvé­delmi napok követnek. A Tisza Nyári Egyetemre az idén július 3—9-ig kerül sor. Előtte július 2-án és 3-án tartják meg a vasutas kórusok országos találkozó­ját. Egzotikus táncokat, da­lokat láthatunk, hallhatunk július 13-án a Hawai szige­tekről érkező folklór együt­tes bemutatkozásán a sza­badtéri színpadon. Augusztus 11—13-ig a me­gyeszékhely ad otthont a 31. országos biológiai na­poknak, szeptemberben pe­dig az országos képzőművé­szeti rövidfilm szemlének. Októberben az ötödik Szol­nok megyei fotópályázat ki­állítását, majd novemberben, decemberben a szentendrei Vajda Stúdió alkotásainak bemutatóját nézhetjük meg a Megyei Művelődési és If­júsági Központban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents