Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
1988. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 i A Tiszaszentimrei Aranykalász Tsz doboz üzemében tizennyolcán dolgoznak. Hullámkartonokból kis és nagy méretű árutartókat, szürkelemezből pedig cipősdobozo- kat állítanak össze. Éves termelési értékük 10 millió forint. Képünkön nagyméretű dobokozat kapesoznak, melyekből naponta ezret készítenek (Fotó: T. Z.) Gazdasági hasznot is hoz Környezetkímélő hígtrágyázás Rekonstrukció a tiszaszentimrei sertéstelepen A mezőgazdasági nagyüzemek tartós, visszatérő gondja, hogy mit kezdjenek a sertéstelepeken keletkező nagymennyiségű hígtrágyával, hogyan hasznosíthatják úgy, hogy közben ne szennyezze a környezetet, és gazdasági hasznot is hozzon. A Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszentimrei kerületében tavaly kezdték meg az 1973-ban épült sertéstelep rekonstrukcióját. ahol 400 anyakocát és azok teljes szaporulatát tartják. A beruházással a takarmányozás rendszerének a megváltoztatását, korszerűsítését, valamint az épületek és épületgépészeti technológiák felújítását hajtották végre. Az Agrober tervei által, a gazdaság saját építőbrigádjának kivitelezésében elkészült 12 milliós rekonstrukcióval párhuzamosan a hígtrágya gazdaságos elhelyezését is megoldották. A hasznosítási tervet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetének szolgálati szabadalma alapján a DATE szakembergárdája készítette el. A módszer lényege, hogy a hígtrágyát a vegetációs időszakban altalajöntözéssel a szántott rétegekbe juttatják. Elsősorban tömegtakarmány termesztésre, főleg cirkos silókukorica tápanyagszükségletének a fedezésére használják fel. A jelenlegi megoldással elérték, hogy a növény- termesztés számára a telepen keletkező hígtrágya teljes mennyisége felhasználható. Kijuttatása a talajba meglehetősen olcsó és ugyanakkor évente 300 ezer forint értékű műtrágya- megtakarítást is eredményez. Megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági nagyüzemének Bánhalmán is van egy 1982-ben épített ezerkocás sertéstelepe. Ebben a térségben a hígtrágya kijuttatása nem altalaj. hanem a hagyományos szórófejes öntözéssel történik. Ez a módszer meglehetősen nagy energiafelhasználást igényel, ezért vizsgálják annak lehetőségét, hogy itt is miképpen válthatnák fel a permetezést altalajöntözéssel. A bánhalmi sertéstelepen évente százezer köbméternyi hígtrágya keletkezik, ennek hg nem is az egészét, de, jelentősebb részét ugyancsak szeretnék környezetkímélőn hasznosítani. Az a módszer, amelyet Tiszaszentim- rén korábban alkalmaztak, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A trágya nagyobb részét a telep szomszédságában lévő nyárfaerdőben szikkasztották el, ami a levegőt is szeny- nyezte, nem szólván arról, hogy a szikkasztás következtében az állategészség-! ügyi prevenciót, megelőzést sem tudták teljeskörűen bitosítani. A mostani megoldás — úgy tűnik — végleges helyére teszi ennek a hosszú évek óta tartó gondnak gazdaságilag is hasznos megoldását, sőt referenciául szolgálhat más hasonló problémákkal küszködő nagyüzemeknek is. Franciaországi exportra A Claudia új termékei Munkavédelmi ellenőrzések Biztonságtechnika a vegyiparban Franciaországba szállít parfümöt a szombathelyi Claudia Ipari Szövetkezet, amely nemrég kizárólagos gyártási jogot vásárolt a Fou de Passion nevű parfümök és parfümdezodorok magyarországi gyártására a Parfüm Dione francia cégtől. A szombathelyi szövetkezet dezodora és egyéb kozmetikumai hazánkban jól ismertek, több termékük BNV-díjas. Külföldre eddig az NSZK-ba jutottak el termékeik. Franciaországban várhatóan nagyobb piacra találnak a Claudia készítményei. Partnerükkel decemberben kötöttek megállapodást, januárban elkészültek a kontraminták, s mivel azok elismerést szereztek, február közepén elindulhatott az első, ötezer palackos parfüm- szállítmány a parfümök hazájába. Az alapanyagok közül az illóolajat vásárolja a szombathelyi szövetkezet külföldről, a többi adalék hazai gyártmány. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szakemberei összegezték 16 vegyipari vállalat biztonságtechnikai helyzetének tapasztalatait. A megyei munkavédelmi felügyelőségek — más főhatóságokkal és érdekképviseleti szervekkel közösen — azokat a vegyipari vállalatokat ellenőrizték. ahol olyan összetételű, illetve olyan mennyiségű vegyi anyaggal dolgoznak, hogy az már önmagában is veszélyt jelenthet a környezetre. A vizsgálatok tapasztalatait az Országos Munka- védelmi Bizottság is megvitatta, s javaslatokat tett az érintett tárcák, főhatóságok vezetőinek az észlelt hiányosságok megszüntetésére, a központi szabályozásra váró kérdések rendezésére. Egyik legnagyobb gondként a felügyelők azt jelezték, hogy a terjeszkedő településekbe szinte beleolvadtak az egykor külterületeken létesített vegyi üzemek, nem egyszer lakótelepeket építettek a közelükbe. Ugyanakkor a gyártelepek is egyre zsúfoltabbak, számos iroda és gyártócsarnok épült közvetlenül a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek mellé. A vizsgált 16 vállalat közül mindössze négynek a telepítése felel meg az előírásoknak. A környezet és a már meglévő lakóövezetek védelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy egy esetleges üzemzavar, meghibásodás esetén mód legyen a technológiai folyamat azonnali leállítására, a veszélyes anyagok szabadba jutásának megakadályozására. A munkavédelmi felügyelők mintegy 230 kisebb-na- gyobb hiányosság megszüntetésére kötelezték a vállalatokat. Tapasztalataik alapján javaslatokat is tettek a vizsgált munkahelyek biztonságának további fokozására. A barátság évtizedei Gazdára talált valamennyi hfdkötvény A Szolnok Megyei Tanács hídkötvényének árusítása befejeződött, mind a 100 millió forint értékű értékpapír gazdára talált. Az árusítás sikere jelzi azt a várakozást, amely az új szolnoki Tisza-híd építését előzi meg megyeszerte. Ötletbörze kistermelőknek A gyümölcsöskertekben, szőlőben, veteményesben, háztáji gazdaságban használható eszközök tervezésére, megalkotására hirdetett pályázatot a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ. Elsősorban a hazai ipar által nem gyártott szerkezetek műszaki leírását, fényképét, esetleg mintapéldányát várják. Számítanak azok jelentkezésére, akik használt gépekből, lefutott járművekből készítettek mezőgazdasági célgépet. A konstrukciókból az év derekán kiállítást rendez a művelődési központ; a gépeket elkészítőik mutathatják be az érdeklődőknek. KGST-tanácskozás Kukoricanemesités A KGST közös kukorica- nemesítési kutatásaiban részt vevő tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — valamint Jugoszlávia meghatalmazottainak háromnapos tanácskozása kezdődött Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Az eszmecsere célja a két- és többoldalú együttműködések eredményeinek értékelése, valamint a jövő évi feladatok meghatározása. A kukoricanemesítési kutatásokban részt vevő KGST-országok meghatalmazottainak tanácskozása csütörtökön a jegyzőkönyvek aláírásával fejeződik be. Közismert, hogy hazánk országútjain a legtöbbször Lada-személy- kocsi bukkan fel, s hogy az üzletekben, árúházakban nem ritkán találkozunk szovjet termékekkel — a különböző gyümölcslekvároktól kezdve a hűtőszekrényig. Nem is beszélve arról, hogy hazánk energia- hordozó- és nyersanyagszükségleteinek túlnyomó többsége a Szovjetunióból származik. Ugyanakkor az is tény, hogy a hatalmas baráti országban biztos piacra találnak az Ikarusz autóbuszok, a különböző élelmiszeripari termékek és az ipari gépek-, berendezések is. S hogy ez így van, ebben nem kis szerepet játszott egy negyven esztendővel ezelőtti esemény. A szovjet fővárosban ekkor, 1948. február 18-án írták alá a Magyarország és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely új szakaszt nyitott a két ország közötti kapcsolatok fejlődésében. S ez az állítás nem túlzás, hiszen ez az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. Nem feledhetjük, hogy a szerződés megkötése jelentős mértékben elősegítette hazánk megerősödését is a nemzetközi porondon. Az eltelt évtizedek, a testvérpártok vezetői rendszeres találkozásainak eredményei igazolták a kitűzött célok és elvek jogosultságát és hatékonyságát. A nemzetközi színtéren lezajlott változások hatására 1967- ben új együttműködési okmányt írtak alá — messzemenően szem előtt tartva azonban az 1948-as alapcélokat. Lehetne most hosszú számvetést készíteni a négy évtized eredményeiről, ám szortírozzunk csak rövidebb összegzésre. Így például szögezzük le mindjárt, hogy az új típusú együttműködés alapján jött létre Magyarország nagyipari potenciálja — szovjet barátaink több mint 100 népgazdasági objektum építésében és felújításában nyújtottak segítséget. A legfrissebb példa: a paksi atomerőmű, amely most 37 százalékkal veszi ki részét hazánk villamosenergia termeléséből, s — nem mellékes — az összes forrás közül a legalacsonyabb önköltséggel. Persze mi is számos Szovjetunió-beli nagyberuházás, rekonstrukció részesei voltunk és vagyunk is. Napjaink ilyen kiemelkedő munkálata a tengizi kőolaj- és földgáztermelő objektumok létrehozása. S még mielőtt hosszas felsorolásba bocsátkoznánk, hadd álljon itt egy szemléletes számadat: a jelen ötéves tervidőszakban a kétoldalú árúcsere-forgalom értéke meg kell, hogy haladja az 50 milliárd rubelt... (A jövőben természetesen az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítanak majd az új típusú együttműködési formák: a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok és a közös vállalatok fejlesztésére.) Egyoldalú lenne a kép, ha csak a gazdasági együttműködésre hagyatkoznánk, mégha ez a terület kétségtelenül döntő jelentőségű is. Feltétlenül említést kell tenni például arról, hogy évről-évre számtalan lehetőség kínálkozik egymás kultúrájának, művészetének bemutatására, illetve megismerésére is. Az oktatásügyi együttműködés meghatározó tényezője a kölcsönös szakemberképzés (e sorok írója is Moszkvában kapott diplomát, ötéves képzés után). S a kulturális kapcsolatok terén újabb távlatok is nyílnak. A közeljövőben ugyanis Moszkvában magyar információs és kulturális központ kezdi meg működését, a kárpátaljai Uzsgorod egyetemén pedig hungarológiai központot szerveznek. Új szakaszról beszéltünk a negyven évvel ezelőtti aláírás kapcsán. S most ismét csak új szakasz kezdetének lehetünk tanúi a magyar—szovjet kapcsolatok terén. Hiszen a Szovjetunióban zajló mélyreható változások, az átalakítás programja, s hazánk intenzív reformpolitikája mindenképpen újabb lökést, lendületet ad a két szocialista ország együttműködésének, ez pedig elősegítheti mind a szocialista gazdagság, mind a szociális szféra fejlődését. D. L. Téli gépjavítás Bőven akad tennivaló ezekben a hetekben is a Kunhegyesi Kunság Népe Termelőszövetkezetben. Az elmúlt évi mérleg elkészítése mellett kiemelt feladat a téli gépjavítás szakszerű és gyors elvégzése. A jelentős melléküzemági tevékenységet folytató szövetkezet, a kedvezőtlen időjárás ellenére, fennállása óta a második legjobb évet zárta. Felvételeink a most folyó munkálatokból nyújtanak ízelítőt. (Fotó: Mészáros) Az irodagépesítésből származó előnyök is hozzájárultak a jó eredmény eléréséhez Százhúszan vesznek részt a több mint 70 vontató és munkagép nagyjavításában A lakatosüzem egyik önálló terméke a TC-típusú tolólap család, amely MTZ-re és Ze- torra szerelhető
