Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

XXXIX. évf. 49. sz., 1988. február 17., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mihail Gorbacsov fogadta a brit külügyminisztert Geoffrey Howe Kijevbe utazott A brit külügyminiszter lá­togatását a Szovjetunióban úgy értékelik, mint a Nyu­gattal folytatott párbeszéd alkotóelemét. A rendszeres szovjet—brit kontaktusok fontos helyet foglalnak el eb­ben a dialógusban, nagy sze­repet játszottak a múltban és még nagyobb szerepet játszhatnak a jövőben az eu­rópai és a nemzetközi eny­hülés folyamatában — je­lentette ki Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, aki kedden a Kremlben fo­gadta Geoffrey Howe-t. Mindazonáltal nagyon lé­nyeges dolog — fejtette ki a szovjet vezető, s szavaival a brit külügyminiszter is egyetértett —, hogy ezek a kontaktusok minden egyes esetben előrelépést jelentse­nek, a párbeszéd ne váljék puszta szócsépléssé, frázis­halmazzá, amely mögött nincs semmiféle gyakorlati cselekedet. Mihail Gorba­csov ezzel összefüggésben elfogadhatatlannak minősí­tette, hogy — bizonyos hala­dást elismerve a kelet—nyu­gati kapcsolatokban — újból a régi sablonokat veszik elő a Szovjetunió „változatlan kommunista törekvéseiről”, amikor azt a benyomást kel­tik, néha pedig nyíltan ki is mondják, hogy a szovjet kül­politikában az elmúlt három évben lényegében semmiféle változás nem történt. Ügy tűnik, hogy Nagy­Britannia, akárcsak Reykja­vik-után, a vészjelző kürtös szerepét vállalta magára. S mikor? Egy olyan időpont­ban, amikor derengeni kez­dett a fény a leszerelési kér­désekben — . hangsúlyozta Gorbacsov, és emlékeztetett a NATO-országok vezetői­nek .állásfoglalásaira, misze­rint a KHR—HHR szerződés aláírását követően romlott a helyzet Európában. Mihail Gorbacsov részle­tesen kifejtette országa ál­láspontját az Afganisztán körül kialakult helyzettel kapcsolatban, utalva ar­ra. hogy következetesen és huzavona nélkül fognak cse­IFolytatás a 2. oldalon) MA: A jó munkánál nincs jobb ajánlólevél 3. oldal Hatház teszi a dolgát 4. oldal OKISZ-tájékoztató Kisszövetkezetek jövöje A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kunszentmártoni üzemének kezelésében lévő egykori ma­lomépületet nemsokára újra eredeti rendeltetésére használ­ják. A SZÁÉV dolgozói a felújítás során megőrzik az épület külső téglaszerkezetét, csak a belső, fából készült részeket bontják el. A régi malom faanyaga sem vész kárba, az épí­tők zsaluzásra használják fel (Fotó: N. Zs.) HAZÁNKBA LÁTOGAT ANDREJ GROMIKO Interjú a szevjet külügyminiszter-helyettessel Országos Kereskedelmi és Hitelbank — Szolnok Szigorúbban válogatnak a bankok a hitelkérelmek között Az üzletfelek egyharmada jó adós A Heti Világgazdaság leg­utóbbi száma is hírül adta, hogy a két legnagyobb ke­reskedelmi banknak (az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbanknak, illetve a Ma­gyar Hitelbanknak) az év első három hónapjában 10 milliárd forinttal, az év kö­zepéig pedig újabb 20 mil- liárddal kell csökkenteni a Magyar Nemzeti Banktól fel­vett és üzletfeleiknek „to­vább adott” úgynevezett re­finanszírozási hitelek állo­mányát. Hogyan érinti a hi­telforrások szűkülése az OKHB szolnoki bankját il­letve partnereit? — kér­deztük Mrena István igaz­gatótól. A legközvetlenebb hatás az, hogy a vállalatokkal és szövetkezetekkel — megfe­lelő hitelforrások híján — nem kötötték meg a koráb­ban belátható és kényelmes pénzellátást biztosító éves hitelszerződéseket. A rendel­kezésre álló hitelforrások­kal való ésszerű gazdálkodás ugyanis arra ösztönzi a ban­kot, hogy a kölcsönök meg­adásával vagy elutasításával minden esetben a hitelhez kapcsolódó konkrét gazdasá­gi művelet jövedelmezősége megtérülése alapján dönt­sön. A bank üzletfeleinek rövidebb, két-három hónapos hitelkihelyezési időtartamok­ra kell felkészülniük, a csak a legjobb üzletfeleket „meg­illető” úgynevezett folyó­számlahiteleknél is kényte­len volt az OKHB korlátozá­sokat bevezetni: tavaly 10— 15 napi árbevételüknek meg­felelő összeget használhattak így fel a vállalatok, ma vi­szont ez az összeg lényege­sen kevesebb. Mindezek a kényszerű megszorító intézkedések az OKHB szolnoki bankját is arra késztetik, hogy a hi­teligények között erősebben szelektáljon, szigorúbb köve­telményeket támasszon a kölcsönnel finanszírozni kí­vánt gazdasági akció haté­konyságával szemben, és jobban érvényesítse saját üzleti érdekeit. Mrena Ist­ván szerint azonban a kü­lönben hasonló kihelyezési lehetőségek között továbbra is előnyben részesítik az ex­portnövelést, a munkabér­fizetést és üzemartyag-vásár- lást, valamint a világbanki fejlesztések megvalósulását szolgáló hitelkérelmeket. (Folytatás a 3. oldalon.) A kisszövetkezeti mozga­lom fejlődéséről, eredmé­nyeiről, problémáiról sajtó­tájékoztatót tartottak ked­den az OKISZ székházában. Elmondták, hogy az utóbbi években számottevően nö­vekedett a kisszövetkezetek aránya és részesedése a szö­vetkezetek együttes teljesít­ményéből. Az OKISZ érdek- képviseletébe tartozó szövet­kezetek száma az elmúlt év végén 2864 volt, ebből 2228 kisszövetkezeti formában te- , vékenykedett; termelésük részaránya meghaladta a 40 százalékot. Az új adórend­szer viszonylag kedvezőbb lehetőségeket teremt a kis­szövetkezeti gazdálkodók ré­szére, ennek eredményeként az év elején jelentős átala­kulási folyamat indult meg a hagyományos, nagyobb lét­számú szövetkezetek köré­ben. Az OKISZ és a területi érdekképviseleti szervek szakmai tanácsadással, in­formációk nyújtásával, anya­gi támogatással segítik a kisszövetkezetek megalakulá­sát, tevékenységük kibonta­kozását. Az országos tanács tavaly pályázatot írt ki kis­szövetkezeteknek a közös pénzalapból nyújtható köl­csönök elnyerésére. Vagyim Loginov, szovjet külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában fogadta M. Lengyel Lászlót, az MTI tudósítóját és átadta neki az MTI moszkvai irodájának kérdéseire adott írásbeli vá­laszait. A rövid beszélgetés során a külügyminiszter-he­lyettes nagyra értékelte a szovjet—magyar kapcsolatok jelenlegi állapotát. Többek között emlékeztetett arra, hogy rendszeressé váltak Az MTA Világgazdasági Kutató Intézete megalakulá­sának 15.. elődje, az Afro­ázsiai Kutató Központ létesí­tésének 25. évfordulója al­kalmából kedden nemzet­közi konferencia kezdődött a TOT Szállóban. Simái Mi­hály akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket: a hazai és kül­földi — szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országokbeli — szakembereket, nemzetkö­zi szervezetek képviselőit. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB és Kádár János, az MSZMP főtitkárának talál­kozói. Rendszeresek és ha­tékonyan szolgálják az együttműködés továbbfej­lesztését a kormányfői talál­kozók. Elmondta, hogy a na­pokban kerül sor Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének magyarországi hi­vatalos baráti látogatására. A kétnapos konferencián megvitatják majd azt is, hogy a világgazdasági feltétel- rendszer változásai milyen módosításokat igényelnek a harmadik világ országainak fejlesztési politikájában, sokoldalú együttműködés várhatóan milyen irányban fejlődik a következő évek­ben. Ismertetik a magyar vi­lággazdasági kutatások ered­ményeit, valamint a magyar gazdaság és a reform távla­tait. A struktúráról és a stratégiáról Nemzetközi világgazdasági konferencia Budapesten Bőrruhák, ballonkabátok A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregysége háromszáznyolc­van dolgozót foglalkoztat. A központon kívül csak itt van szabászat és a vállalati munkamegosztás következtében a nagy precizitást és aprólékos kidolgozást igénylő munkaigé­nyes termékek gyártására rendezkedtek be. A valódi bőrből készült szoknyák, kabátok, kosztümök és férfidzsekik első­sorban tőkés exportra készülnek. Ezeket a modelleket rész­ben a gyár tervezi, részben a megrendelő hozza. Az alap­anyagot nyugati országokból szerzik be. A bőrtermékekből az elmúlt évben 23 ezer készült, s ezek értéke elérte a gyár­egység termelési értékének — ami 200 millió forint — a fe­lét. Ezen kívül hazai piacra hallonkabátokat varrnak, ame­lyekből jelenleg a tavaszi modellek készülnek. Felvételeink a gyáregységben folyó munka néhány mozzanatát örökítet­ték meg. (Fotó: D. G.) Ferihegyi környezetvédelem Képviselők tanácskozása Kedden az Országháziján együttes ülést tartott az Or­szággyűlés építési és közle­kedési, valamint település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága. A kor­mány megbízásából Urbán Lajos közlekedési miniszter ismertette a Ferihegyi nem­zetközi repülőtér úgyneve­zett zajgátló övezeteiben ter­vezett környezetvédelmi in­tézkedéseket. Mint ismeretes, Dobos Fe- rencné Pest megyei képvi­selő az Országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán e téma­körben intézett interpellá­ciót a miniszterhez, akinek válaszát akkor sem a kép­viselő, sem a parlament nem fogadta el. Az ügyrend elő­írásainak megfelelően a kér­dés vizsgálatával két illeté­kes állandó bizottságát bíz­ta meg a törvényhozó tes­tület. Urbán Lajos beszámolt arról, hogy az érintett terü­leten jelentkező gondok mér­séklésére a kormányzat je­lentős anyagi eszközöket kí­ván fordítani. Ennek fel- használásával, az első intéz­kedéseket már ez évben megteszik.

Next

/
Thumbnails
Contents