Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. FEBRUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I--------------. A z új farsang beköszöntött Vígan lakjuk a vízöntőt Dalra-táncra, maskarára Legyél készen hamarjába Kiszabták a farsang hosszát Hamvazóra látod rosszát. Mulassunk hát húshagyóig, Míg farsangunk ki nem űzik. A régi farsangi mondókát ma már kevesen ismerik, mint ahogyan farsangi népszokásaink is — néhány település kivételével — elhalványultak. Nem így a Baranya megyei sokácok álarcos „alakoskodása”, a busójárás. A busók faragott, festett, ijesztőre készített faálarcban, szőrére fordított subában, botokkal, kolompokkal, kereplőkkel felszerelkőzve járják az utcákat a télűző rítus alkalmával. Az idei busófarsangot vasárnap rendezték meg Mohácson, több tízezer kíváncsi néző jelenlétében. Az eseményen ott volt kamerájával fotóriporterünk, T. Katona László is. Ebből adunk most ízelítőt. Könyviár a Hortobágy szélén Uj kulturális létesítménnyel gazdagodott Tiszafüred Néhány héttel ezelőtt szerény újsághír jelentette be, hogy új helyre — hajlékba — költözött a Tiszafüredi Városi Közművelődési Könyvtár, amely nem mellesleg területi feladatokat is ellát.. Rögtön szögezzük le, merőben többről van szó mint egyszerű címcseréről, vagyis annál, hogy már nem a Hősök terén kölcsönöznek, hanem a Petőfi úton. Ha mond valamit: a krónikás eltévedt a könyvtárat is befogadó épületben. Nem azért, mert az annyira áttekinthetetlen, hanem a terjedelme miatt. Bemegy a vándor az Ady Endre úti kapun, s az épületen keresztül vezető folyosók valamelyikén a Petőfi útra kell átballagnia, inert, ott a könyvtár. Manapság gyanúsan hangzik, ha azt mondják, írják, hogy ez vagy az az épület gyönyörű. Középületek is jobbára egyformának épülnek, jól, rosszul megfelelnek a célnak. A művelődés tiszafüredi hajlékát három keresztfolyosó rendszer osztja hat részre. Az, épületben helyezték el a kétszáznál több nagy diák iskoláját, a Szakmunkásképző intézetet, a félezernyi általános iskolás tantermeit, s a csaknem ezer négyzetméternyi területtel gazdálkodó közművelődési könyvtárt. Az építészeti kérdésekben laikus is megállapíthat annyit, hogy az egyszintes épület tervezője, Laczko- vics László (Középülettervező Vállalat) érzi a miliőt, s a tájba illő formák felhasználásával, célszerű- sítésével megújította a Hor- tobágy-széli építészeti hagyományokat. Több vetítóhelyen Előnyben a magyar filmek Érdemes lesz magyar és művészileg rangosabb külföldi filmeket vetíteniük a moziknak, s bár a gazdaságtalan filmszínházakat megszüntetik, mégis sokkal többen láthatnak filmeket, mert nő a vetítőhelyek száma — így jellemezte a filmterjesztés új elemeit Császár Ferenc, a Művelődési Minisztérium mellett működő Filmterjesztési Tanács titkára Szilágyi Gábornak, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A Tanács legfontosabb feladata megalakulásakor az volt, hogy kidolgozza a filmterjesztés új támogatási rendszerét, megszüntetve a dotáció járandóság-jellegét. Azt ugyanis a vállalatok kapták, s nem az alkotások, ezzel viszont dotálták az értéktelenebb filmeket is. A vállalati szervezőknek eladott jegyek következményeként „fantomnézőkkel” nőtt a statisztika, miközben a valóságban kevesen látták az ilyen módon szervezett filmvetítéseket. Az új szisztéma szerint 'az ez évi, 514 millió forint állami támogatást már nem a vállalatok, hanem a mozik és a filmek kapják közvetlenül. A korábbi elképzelések azt diktálták, hogy minden településen legyen mozi, akár fenn tudják ott tartani, akár nem. Az elmúlt évig mintegy háromezer mozi, és még ennél is több vetítőhely volt hazánkban. Nagy többségüknek a műszaki színvonala, a kulturáltsága nem volt megfelelő. Az éves bevétel és nézőszám 80 százalékát tulajdonképpen hatszáz mozi „teljesíti”. Az életbe lépett új rendszerben ezek korszerűbbé, szebbé válhatnak, s kínálatuk gazdagabb lesz. A Filmklubok Szövetsége az eddigi egy-kétmillió helyett tízmillió forinttal rendelkezik, amelyből az egyes klubok a műsorterveikre pályázat útján nyerhetnek el anyagi segítséget. Huszonötmillió forint jutott most az 514 millióból speciális filmterjesztésre. A napnak, a fénynek mindig nagy szerepe volt a pusztai, a Tisza-parti emberek életében. Milyen egyszerűnek tűnik a diákok, az olvasók — lehet, hogy csak áttételes — óhaja: „Ne vegyétek el tőlünk a napot, egy percre sem! „A tervező, meghagyta” számunkra a napot, új és szigorú hőtechnikai szabványok alkalmazásával korszerű tetővilágítást adott az épületnek. A célszerűség teszi nagyon széppé az épületet, s a tájba illő formák harmóniája. A közkönyvtár területe háromszor akkora, mint a régi, romos hajlékban volt, de az egyes helyiségek praktikus képzéséből, a jó megvilágításból következően ötször annyi olvasó tudja használni a közkönyvtárat. Az olvasóhelyek száma 16-ról negyvenre nőtt; a folyóirat olvasó lehetősége tíz olvasóról hetvenre emelkedett; a könyvállománynak eddig csak az 50 százalékát tudták szabadpolcos rendszerben kínálni az olvasóknak, az új helyen már a közkönyvtár birtokában lévő kötetek csaknem háromnegyed része -kéz-köizelben van. A kézikönyvtári gyűjtemény — „mindenki dolgozó szobája” — közel 10 ezer A tanítóképző főiskolákon az idén újra bevezetik az alkalmassági vizsgát. Így akik felvételiznek a hagyományos tantárgyakon kívül ének-zenei felkészültségükről, képességeikről is számot adnak. E tény nyilvánvalóan jónéhány a pálya iránt érdeklődő fiatalt visszatart majd a jelentkezéstől, hiszen, akiről megállapítja a bizottság, hogy ének-zenei képességei, adottságai nem fejleszthetők jobb ha más hivatást választ. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolára pályázók azonban nemcsak ezzel az újdonsággal találkozhatnak majd. Az intézményben szeptembertől várhatóan elkezdődik a tanítónépművelő és a tanítókönyvtáros képzés. Várhatóan, hiszen a Művelődési Minisztérium megbízásából a jászberényi és az esztergomi főiskola Oktatói dr. Fábián Zoltán főigazgató koordinálásával jelenleg dolgoznak az újfajta képzés előkészítésén. A programról áprilisban dönt a minisztérium, s egyetértés esetén további 1 millió forinttal segíti a megvalósítást. Az elképzelések szerint mindkét szakon négy évig nappali tagozaton készítik fel a hallgatókat a tanítói illetve népművelő, s könyvtáros pályára. A végzettek két oklevelet kapnak, amely feljogosítja őket, a tanítói munka mellett a másik szakon szerzett diploma által megjelölt állások megpályázására illetve betöltésére is. A képzésnek nem titkolt célja azonban az, hogy a majdan tanítónépművelő illetve tanítókönyvtáros szakon végző hallgatók olyan kis településen dolgozzanak, ahol mindkét hivatásukat gyakorolhatják. így megoldódna a kisebb falvakban a lexikont, szakkönyvet, stb. tartalmaz, 3 ezer kötetnyi bekötött folyóirat gyűjteményből!, tízezer folyóirat cikkivágatból 8—10 ezer apró nyomtatványból, 100 sorozat diafilmből, mikrofilmből válogathatnak, kutathatnak az érdeklődők. A közeljövőben „nyit” a közkönyvtár videotékája is, a kazettákat nemcsak bemutatják, de kölcsönözni is fogják. Ígéretes, hogy a könyvtárral egy fedél alatt két iskola is működik, de ez parancsoló szükséglet is, hogy a könyvtárnak számítógépes szolgáltatásai is legyenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy a diákok megismerkedjenek a számítástechnika alapjaival — természetesen a gyakorlás szintjén. A könyvtárnak jelenleg 1200 felnőtt s 900 gyermekolvasója van, a könyvtárosok az olvasók számának további növekedésében bíznak, hiszen az új könyvtár két, egyenként ezerötszázas lélekszámú lakótelep közvetlen közelében van. Kétségtelen, hogy a régi könyvtár a város szívében helyileg előnyösebb helyzetben volt, de azzal is számolni kell, hogy távlatban a 33-as müút és környéke kap új funkciókat, nyer nagyobb vonzáskört. Az eddigi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a jelenlegi városközponttól meglévő néhány százméteres távolság nem befolyásolja a könyvtár látogatottságát. — ti — krónikus népművelő hiány. A kétféle képesítés nyilvánvalóan előnyös a fiatalok számára is, hiszen ha valaki tanítóként nem tud elhelyezkedni akkor ott van a másik diplomája adta lehetőség. A felvételi vizsgát az idén nem változtatja meg a kétszakos képzés. A felvételt nyert fiatalok szeptemberben választják majd ki a főiskolán, azokat a hallgatókat, akik alkalmasnak mutatkoznak a tanítói, népművelői illetve könyvtáros pályára. A két szak bázisa természetesen a főiskola több éves múltra visszatekintő közművelődési tanszéke lesz. A tantervet, a tankönyvek jó részét azonban az ELTE, a Társadalomtudományi, a Könyvtártudományi és a Művelődéskutató Intézet munkatársai készítik el. Sőt vendégoktatóként előadásokat is tartanak majd Jászberényben. Az elméleti képzést természetesen kötelező gyakorlatok egészítik ki. Ugyancsak a felvett fiatalokból választják majd ki azt a csoportot is, amelynek hallgatóit a Zsolnaiprogram szerinti tanításra készítik fel. A tanulmányi idő számukra is négy év lesz, a kötelező tanítási gyakorlatot pedig a Zsolnaiprogram szerint dolgozó Szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában, illetve a kísérleteket szeptembertől ugyancsak követő Jászberényi Bajcsy-Zsilinszky Üti Általános Iskolában végzik el. Aki ismeri a törökbálinti kísérlet néven is emlegetett Zsolnai-programot az jól tudja, hogy a megvalósítás sokoldalúan művelt, a kultúra egészét ismerő és közvetíteni tüdő pedagógust kiván, Nos, a képzés természetesen ehhez igazodik majd. Alkalmassági vizsga, népmüvelöképzés Újdonságok a tanítóképzésben Busófarsang
