Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. FEBRUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Orientál a piac, szabályoz a terv Jövedelmezőbb növénytermesztésre törekednek Cél: a tervezés társadalmasítása Mostanában sokféle politikai és gazdasági illúzióval kell leszámolni, legkivált az idősebb nemzedéknek, amely a szocializmus utópisztikus felfogásán nevelkedett. Az 1988-as népgazdasági tervet olvasván bizonyára másokban is felötlött, milyen másként képzeltük a tervezést annak idején, s mennyire más funkciókat tölt be napjainkban, s fog bizonyára a maiaktól is eltérőket betölteni a jövőben. (Folytatás az 1. oldalról) termesztési főágazat teljesítményének növelésével, jövedelemtermelő képességének fokozásával számol. Az utóbbira törekedve meghatározó szerepet szántak továbbra is a vetésszerkezetben a szántóterület 63 és fél százalékára tervezett gabonaféléknek, ezen belül is a szántóterület 42 és fél százalékán vetett búzának. Ez utóbbi ágazatban többek között úgy kívánják növelni a jövedelmezőséget, hogy a tavalyi kedvező termesztési, és értékesítési tapasztalatok alapján 250 hektárról 850 hektárra növelik a du- rumbúza területét. Jóllehet a küldöttgyűlést megelőző munkahelyi tanácskozáson is sok tag élt a lehetőséggel, hogy elmondja véleményét, javaslatait a zárszámadással és a tervekkel kapcsolatban, tegnap a küldöttek is igencsak tevékenyen vettek részt az elnök és az elnök- helyettes beszámolóját követő vitában. Popovics Béla pénzügyi főosztályvezető például többek között arra hívta fel a figyelmet, hogyha körültekintőbben, ésszerűbben gazdálkodva az energia- és a takarmányféleségekkel csak egy százaléknyi megtakarítást érnének el, az maga másfélmillió forinttal mérsékelné a termelési ráfordításokat. A Ka-Hyb sertéstelep vezetője, Kiss Sándor elmondta, hogy az ágazat kiemelkedő, árbevétel arányosan 15 százalékos nyereségét a feldolgozásra és élő exportra szállított jószágok jobb minőségének köszönhetik. Gulyás László, a szövetkezet számviteli vezetője szorgalmazta, hogy a számítás- technika bevonásával teremtsék meg a feltételeit a pénzügyi terv teljesülésének év közbeni, naprakész figyelemmel kísérésének, aminek napjaink gyors közgazdasági változásai közepette mindinkább növekszik a jelentősége. Megyei eredmények, és feladatok Fölszólalt a küldöttgyűlésen Szabó István is. Elöljáróban arról beszélt a megyei pártbizottság- első titkára, hogy a megyei vezetés folyamatosan figyelemmel kísérte a kunszentmártoni termelő- szövetkezet gazdálkodását. Elismerést érdemelnek — mondotta — a közös gazdaság kollektívájának és az időközben megújult vezetésnek azok az erőfeszítései, amelyeknek az eredményeképpen az 1984-és évet még 45 milliós veszteséggel záró közös gazdaságot az eredméKétnapos komlótermesztési tanácskozás kezdődött hétfőn Harkányban a sör „fűszerét” előállító hét állami mezőgazdasági nagyüzemet tömörítő Humulon Komlótermelési Rendszer szakembereinek részvételével. Mint elmondták, a hazai sörgyárak szükségletének ötven-'hatvan százalékát megtermelő bikali, bólyi, ceglédi, hevesi, hőgyészi, mátraaljai és tamási állami gazdaság termésátlag-csúcsot javított a múlt évben, amikor hektáronként ezerháromszáznyolcvan kiló komlótobozt takarított be. A söripar most újabb feladat elé állította a termelőket azzal,. nyeit tekintve, ma a megye 55 téesze közül a középmezőnyben tarthatják számon. A gazdálkodási eredmények igazolták a jövedelmezőbb termelésszerkezet kialakítását segítő intézkedéseknek, a veszteséges ágazatok megszüntetésének. a nem termelő létszám csökkentésének, a technológiai fegyelem megszigorításának, az ésszerűbb költséggazdálkodásnak, az anyagi lehetőségek szerinti műszaki fejlesztésnek a helyességét. Felszólal Szabó István A szövetkezet állattenyésztésben elért eredményeiről külön is elismeréssel szólt Szabó István. A termékek minőségének javítása — hangsúlyozta — alapvető követelménye a jobb értékesítési lehetőségek, a magasabb átlagárak és ezeken keresztül a nagyobb nyereség elérésének. Különösen figyelemre méltó a kunszentmártoni téeszben a juhászaiban dolgozók lelkiismeretessége, szakértelme, amely lehetővé tette, hogy a nagyüzemben, a korábban veszteséges — sokhelyütt a megyében és az országban még most sem gazdaságos — ágazat felzárkózhatott a közös jövedelmét gyarapító tevékenységek közé. összességében a szövetkezeti eredmények javulása lehetővé tette a tagság jobb boldogulását is, amit a tavaly elért 76 ezer forintot közelítő, egy tagra jutó jövedelem fémjelez. A még színvonalasabb gazdálkodás érdekében a termelési és pénzügyi biztonság stabilizálására, az üzemi nyereség évenkénti nagymérvű ingadozásának megszüntetésére és az alaptevékenységen kívüli ágazatok dinamikus bővítésére biztatta a szövetkezet vezetőit a megyei pártbizottság első titkára, majd a továbbiakban a megye mezőgazdaságának helyzetébe nyújtott betekintést a küldöttgyűlés résztvevőinek, a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzott értékelés alapján. Elmondta, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink többségében objektív okok — a mostoha időjárás, az ágazati szabályozórendszer nem mindig hogy az eddigi, úgynevezett aromás fajták helyett a jövőben főként keserűeket igényel. A kívánság nem teljesíthetetlen, sőt kifejezetten egybevág a gazdaságok érdekeivel. A kért új fajták ugyanis előnyösebben, biztonságosabban termeszthetők a hazai talaj- és éghajlati viszonyok között. Az elterjesztésüket a rendszer vezető gazdasága, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát már tavaly előkészítette azzal, hogy nyolc, az új igényeknek megfelelő, amerikai illetve angol komlófajtát próbált ki. A legjobbak telepítését már az idén megkezdik. kedvező változásai, a piaci helyzet alakulása — miatt csak részben tudták teljesíteni az 1987. évi irányelvekben megfogalmazott feladataikat. A megye mezőgazdasága az elmúlt esztendőben négy százalékkal növelte termelését, ezen belül 11 százalékkal emelkedett a kiegészítő tevékenység teljesítménye. örvendetes, hogy a nagyüzemek az utóbbi pénzszűke időszakban ' is olyan legfontosabb termelésbővítő beruházásokra fordították fejlesztési forrásaikat mint például a komplex melioráció, az öntözésfejlesztés, az állattartó telepek rekonstrukciója, a gépesítés és az elektronika bevezetése. Tartalékok az együttműködésben Az objektív tényezők mellett azonban — szögezte le Szabó István — nehezítették a feladatok végrehajtását a gazdálkodásban elkövetett hibák, és néhány nagyüzemben a vezetés színvonalának hiányosságai is. Kívánnivalót hagy például maga után az üzemek termelési és pénzügyi biztonsága, a jövedelmezőség alakulása, a minőségi termelés megvalósítása, a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó termelésszerkezet kialakítása, a termékek feldolgozottságának színvonala. Tartalékokat rejt még a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és a forgalmazók közötti, valós érdekeltségen alapuló együttműködés szélesítése is. Megyénk gazdasága — és ezen belül a mezőgazdasága is — képes és kész a gazdaságitársadalmi kibontakozást elősegítő megújulásra, amihez az ágazat részére is reális, megvalósítható programot dolgozott ki feladattervében a megyei pártbizottság. Az 1988-as esztendő gazdasági és politikai feladatainak megvalósítása — hangsúlyozta hozzászólása végén Szabó István — felelősség- teljes gondolkodást és cselekvést, esetenként áldozat- vállalást igényel a vezetőktől és a beosztottaktól egyaránt. A tavalyi gazdálkodási mérleg és az idei termelésipénzügyi tervek elfogadása után az 1987-ben kiemelkedő munkát végzettek elismerésével ért véget a küldött- gyűlés; Gyulai Lajos elnök tíz szövetkezeti tagnak nyújtotta át a Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést. * * * Jászjákóhalmán a Béke Tsz-ben is tegnap tartották meg a zárszámadó küldött- gyűlést. amelyen részt vett és fölszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. T. F. A fővárosban Tőzsdekonferenciát rendeznek Tőzsdekonferenciát rendez Budapesten március 4., és 6., között a nemrégiben alakult Magyar Tőzsdealapítvány — tájékoztatták az újságírókat hétfőn a szervezők. Készülve a hazai áru- és értékpiac kialakítására meg kívánják ismertetni a magyar államigazgatási, vállalati és banki szakembereket a nemzetközi áru-, pénzes értéktőzsdék tevékenységével. A konferenciára számos külföldi előadót hívtak meg, így az Egyesült Államokból, az NSZK-ból, Olaszországból, Angliából, érkeznek szakemberek, akik bemutatják a világ pénzügyi központjaiban működő értéktőzsdéket. Kezdetben a makrogazdasági — a népgazdasági — tervezés az anarchikusnak tartott piac ellentéteként született meg. Olyan eszközként, amely megóvja a szocialista gazdaságot, a társadalmat a válságoktól, a zavaros és vezérelhetetlen piaci folyamatoktól. Eszköznek született, ám cél lett belőle: a tervezés totálissá vált, a terv minden részletét megHogy milyen gazdasági, politikai, társadalmi visszásságokhoz vezetett az a rendszer, azt már sok kötetnyi tudós elemzés, még több nem tudományos igényű publikáció felvázolta. A tervutasításos rendszert oldotta az 1968-ban megkezdődött, majd sokszor megtorpant és új erőre kapott reformfolyamat, amelynek egyik fő jellegzetessége a vállalati önállóság erősödése. A vállalati önállóság — mégha csak részleges is — ellentétben van a népgazdasági terv lebontásával: az önállóan gazdálkodó, a nyereségre törekvő vállalatoknak nem lehet megszabni, miből, mikor, mennyit gyártson, forgalmazzon. A vállalatok, a szövetkezetek csak úgy felelhetnek meg a nyereségérdekeltség követelményének, ha nem egy központilag. íróasztal mellett konstruált terv utasításai szerint, hanem a piac törvényeihez alkalmazkodva formálják tevékenységüket. Ma többé-kevésbé aszerint formálják — a külső és a belső piac keresletét tartják szem előtt, termékeik várhaA terv akkor jó, ha kellő információval látja el a gazdálkodó szervezeteket, és ha segít a népgazdasági célokat úgy megvalósítani, hogy azok elérése a vállalatok saját érdekeivel is találkozzon. Egy olyan makroszintű terv, amelyik a vállalati partikuláris érdekekbe ütközik, ész- szerűtlen és megvalósíthatatlan. Mint a központi tervezésben dolgozók elmondják, a hosszú távú tervek ma már több variációban készülnek. szabott törvénynek is neveztünk, akként kezeltük. Aligha véletlen, hogy azt a gazdasági rendszert, amelyik az ötvenes évek elején honosodott meg Magyarországon, most, utólag, éppen tervutasításos rendszernek nevezzük. Volt annak a korszaknak még seregnyi jellemző vonása, de talán semmi sem volt olyan jellemző rá, mint a terv és az utasítás. tó eladhatósága szabja meg magatartásukat — mi tehát akkor, ilyen körülmények között, a népgazdasági terv funkciója? Ha a piaci folyamatok döntik el. mit érdemes termelni, mit nem, és miből, mennyit kell, akkor mi a szerepe a népgazdasági tervnek? Olyan kérdés ez, amely ma sokakat foglalkoztat. Ha nem is teljes, de részleges választ ad a kérdésre a felfogás, amely szerint a miénk amolyan vegyes gazdaság: egyidejűleg orientálja a piac, és szabályozza a terv. Mert a piac ugyan nagyjából megfelelően tájékoztatja a gazdálkodó szervezeteket a teendőkről, ám mi nem mondunk le a piac szabályozásáról sem. A vállalatok elkészítik a maguk mikroszin- tű terveit, de a kormány is elkészíti a magáét, hiszen a kormánynak is gazdálkodnia kell az erőforrásokkal. A népgazdasági terv meghatároz bizonyos prioritásokat — kiemelten fejlesztendő ágazatokat — meghatároz bizonyos mennyiségeket, amelyek megtermelését nem nélkülözhetjük. de nem szabja meg a részleteket. kivált nem utasítja a termelőket. számolva a piac — különösen a külpiac — igényeinek változásával. Mert ha több elképzelhető jövő van előttünk, ha lehetőségeink a külső és belső változásoktól függően többféleképpen alakulhatnak, akkor többféle stratégiára, többféle gazdasági koncepcióra van szükségünk, amelyek közül azután a legmegfelelőbbnek látszót alkalmazhatjuk. A tervezési folyamatban manapság az alku is helyet kap; nézetek és érdekek ütközése, azok egyeztetése jellemzi a makroszintű tervezést. Mégsem mondhatjuk, hogy terveink jók, sikeresek, megvalósíthatók. Talán még egyetlen olyan három- vagy ötéves terve sem volt a magyar gazdaságnak, amely hiánytalanul teljesült, s az utóbbi idők éves terveiről sem lehet ezt minden vonatkozásban elmondani. Meglehet ennek az is oka, hogy a tervezést még távolról sem sikerült társadalmasítani; hogy a tervezés még ma is szinte kizárólag az arra felhatalmazott központi intézmény dolga, joga. Többen vélekednek viszont úgy, hogy nem lehet sikeres a tervezés, ha kizárja a mindennapi embert, mondván; csak a szakemberek ismerhetik a gazdasági folyamatokat, azok nagyobb összefüggéseit. Erősödik az a nézet, miszerint a társadalom nem zárható ki a tervezésből; csakis a tervezés társadalmasítása vezethet eredményre. Ahhoz azonban, hogy a népgazdaság stratégiájába többen szólhassanak bele, olyan politikai intézmény- rendszer, olyan demokratizmus is szükséges, amilyen nálunk egyelőre nem alakult ki. Amiből levonhatjuk a konzekvenciát: a gazdasági reformfolyamat nem bontakozhat ki társadalmi reform nélkül. Nem irányít — befolyásol Az idei népgazdasági terv a korábbiaknál már jobban számol a realitásokkal, a piaci folyamatokkal, de számos tekintetben még magán viseli a korábbi tervezés vonásait. Egyes kitételei még irányítani és nem befolyásolni igyekeznek a gazdaság szereplőit, de azért már szinte mindenki belátja, elismeri, hogy a befolyásoló típusú terv a reális: az, amelyik úgy valósítja meg a társadalom céljait, hogy a gazdálkodó szervezeteket azok megközelítése. elérése irányába befolyásolja. Ma, amikor erősödnek a piaci hatások, amikor növekszik a vállalati önállóság, a népgazdasági tervezésnek olyan irányba kell változnia, hogy egyfelől a tervezésfolyamat társadalmibbá váljon, másfelől maga a terv inkább befolyásolja, semmint irányítsa a gazdálkodókat. Így kapcsolható össze a piacgazdaság a tervgazdasággal. G. Zs. A Szolnoki Mezőgép cibakházi gyáregységében folytatódik a szálastakarmányok, a pillangővirágúak betakarítására alkalmas kaszálóadapterek gyártása. A gyáregység múlt évi termelésének 95 százalékát a szocialista országokba, elsősorban Csehszlovákiába exportálta. Termékeik iránt Lengyelországban is megélénkült a kereslet, a 90-es évek végéig 9 ezer adapter kiszállítására kötöttek szerződést (Fotó: D. G.) Országos komlótermosztési tanácskozás Rekordtermés volt a múlt évi Vegyes gazdaság Több változat
