Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
Szovjet—brit kiittigyminiszteri találkozó Ratifikálni kell a rakétaegyezményt Rttzel'keieti válság Arafat nem enged Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet vezetője elutasította a közel- keleti válság megoldására kidolgozott amerikai tervet. A PFSZ VB elnöke úgy vélekedett, hogy a Shultz- féle „Pax Americana” olyan helyzetet teremtene a palesztinok számára, ami a délafrikai bantusztánokéra, (a fekete lakosság számára kijelölt „törzsi hazaföldek” helyzetére) emlékeztet. Az amerikai külügyminiszter négyszakaszos rendezési folyamatot indítványoz. Arafat a Shultz-terv elutasítása mellett arról is szólt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak értelmében az Izraelből elűzött palesztinoknak joguk van visszatérni hazájukba. A közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról aláírt szerződést mindkét ország történelmi jelentőségű mérföldkőként értékeli a nukleáris szembenállás csökkentéséhez, a hadászati stabilitás megszilárdításához vezető úton és ezért annak mielőbbi ratifikálásáért száll síkra — állapította meg hétfői moszkvai tárgyalásain Eduard Sevardnadze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A Washingtonban aláírt szerződéssel kapcsolatban szovjet részről hangsúlyozták, hogy az bizonyítja: valós alapokra támaszkodik a nukleáris fegyverek 2000-ig történő felszámolásának terve. A szerződés nem csupán a hadászati támadófegyverek jelentős csökkentése számára nyitja meg az utat, de minőségileg új légkört teremt a kelet—nyugati kapcsolatokban, elősegíti a katonai versengésről a békés egymás mellett élésre való áttérést. A brit külügyminiszter is nagyra értékelte a szerződést, mindazonáltal megismételte a hivatalos London ismert érveit, amelyek értelmében a béke és a biztonság „szavatolása” érdekében meg kell őrizni és korszerűsíteni kell a nukleáris fegyvertár egy részét. Geoffrey Howe figyelmét felhívták az úgynevezett „kompenzációs” európai rá- fegyverkezés veszélyességére, amely újabb szakaszt nyithat a fegyverkezési haj(Folytatás a 2. oldalon) Fejlesztések a MÉH-nél Hasznot hoz a jól kezelt hulladék Egy vállalat akkor dolgozik jól, ha minél kevesebbet exportál Az utóbbi években világszerte szaporodnak azok az intézkedések, amelyek a hulladékok és melléktermékek termelésbe való visszajuttatását szorgalmazzák. Ez a törekvés érthető, hisz az már nálunk is köztudott, hogy a nyersanyag- készletek mára olyannyira megcsappantak, hogy az előrejelzések szerint az ezredfordulóra az akkori nyersanyagfelhasználás 25—30 százalékát hulladékból kell majd fedezni. Akadnak országok, ahol ezt a prognózist nem hagyták, nem hagyják figyelmen kívül, s ott már ma is meghaladja a 10 százalékot a másodlagos nyersanyagok felhasználása. Nálunk viszont ez az arány alig éri el az 5—6 százalékot. így nem kétséges, hogy bőven van mit tennünk ezen a téren is. Ebben nagy feladat hárul a MÉH vállalataira, amelyek természetesen arra törekednek — ezt számukra egyébként a ’80-as évek legelején indult másodlagos nyersanyaghasznosítási kormány- program is előírja —, hogy a hazai hulladékot a felhasználó üzemek számára köny- nyen feldolgozhatóvá, fogalmazhatnánk úgyis. hogy konyhakésszé tegyék. Ezért különböző feldolgozó, aprító, daráló, bálázó gépeket kellett vásárolniuk s ez a fejlesztés a cégnél még napjainkban is tart. Így van ez a Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalatnál is, amely 3 megye — Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — ezirányú tevékenységét irányítja. A fejlesztésre példaként megemlíthetjük, hogy éppen ebben az évben Szolnokon egy évi 10 ezer tonna kapacitású, rozsdás lemezek tömörítésére, préselésére alkalmas bálázó gépet állítanak üzembe. Mint hallottuk, a takarékosság térhódításával észrevehetően megcsappant náluk is a gyártási és amortizációs hulladékok mennyisége. Míg az előbbi hulladékfajta csupán a forgalmuk 10 százalékát, addig az utóbbi a 90 százalékát adja. Éppen a hozzájuk kerülő hulladékok csökkenése miatt törekednek arra, hogy nagyobb propagandával növeljék a begyűjtött anyag mennyiségét. így például az úttörőkkel szerződést kötnek, és már az iskolában megpróbálják a gyerekekkel megértetni, hogy a hulladék nem szemét, hisz pénzt lehet kapni érte. így a vállalat által kiépített gyűjtőhálózat ütőképességén rengeteg múlik, mert pontosan ettől függ, hogy emelkedik-e vagy csökken az előbb említett arány. Szolnok megyében például hét telepe és három átvevőhelye van a MÉH-nek, s gyűjtőkereskedői hálózatuk is jól szervezett, mert mint ahogy ők fogalmaznak, képviselőik ott vannak szinte „minden kilométerkőnél”. így legalább a remény megvan arra, hogy a MÉH telepeire egyre több értékes, vagyis továbbfeldolgozható hulladék kerül. Egy gond azonban még így is marad. Mert ugyanis hiába érkezik be a hulladék hozzájuk, ha nem tudnak mit kezdeni vele. Arról van szó, hogy előfordulnak olyan alapanyagok, mint a konzervgyári ónozott lemez, zománcozott lemez, acélforgács, alumínium és horganytartalmú salakok, amelyekből nem tudják visszanyerni a bennük lévő értékes fémeket, mert Magyarországon nincs még technológia erre. Ezért gyakV ran előfordul, hogy fillérekért eladják, majd bizonyos feldolgozás után eladási áruk többszöröséért kénytelenek külföldről visszavásárolni azokat. Ezért talán nem véletlen az a megfogalmazás, miszerint a MÉH az egyetlen olyan magyar vállalat, amely akkor dolgozik jól. ha minél kevesebbet exportál. N. T. Veszteséges évek után a középmezőnyben Jövedelmezőbb növénytermesztésre törekednek Szabó István fölszólalt a kunszentmártoni téesz küldöttgyűlésén Kunszentmártonban tegnap délelőtt tartotta zár- számadó küldöttgyűlését a város és a két szomszédos település, Kungyalu és Slzelevény határában 13 ezer hektáron gazdálkodó Körösmenti Termelőszövetkezet. A közös gazdaság hatszázötven tagját képviselő küldöttek tanácskozásán részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, jelen volt Karancsi Lajos, a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság első titkára és Benedek Fülöp, a Teszöv titkára is. Az állami szerveket az eseményen Zelenyánszki András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője és Lázi Béla, a Kunszentmártoni Városi Tanács elnöke képviselte. A tavalyi tevékenységet értékelve Gyulai Lajos té- eszelnök a tervezettől és az előző évitől objektív okok miatt elmaradó, de stabil gazdálkodásra valló eredményekről számolhatott be a választott testületnek. Mint elmondta, a szövetkezeti kollektívának az előirányzott költségek túllépése nélkül sikerült mindösz- sze egy százalék híján megközelíteni az 1987-re tervezett 404 milliós árbevételt, de a 13,2 milliós üzemi nyereség mégis jócskán elmaradt a tervezett 21 millió forinttól. Az időjárás szempontjából az előzőnél is mostohábbra fordult esztendőben vállalkoztak ugyanis a téesz növénytermesztői az addigi legnagyobb területen — a szántóterületük hatvanhét százalékán — gabonatermesztésre. A kalászosgabona ágazatát ért veszteségeket, a hozamkieséseket, valamint a vetőmag, a növényvédőszer és az energiaárak emelkedéséből adódó önköltségnövekedést csak részben tudta ellensúlyozni a kukorica üzemi rekordnak számító, egyben megyei szinten is figyelemre méltó 7,42 tonnás átlaghozama és a tervezettet meghaladó napraforgótermés. Sikeresebb — a szövetkezet életében rekorderedményeket hozó — esztendőről adhatott számot az elnök az állattenyésztési tevékenységről szólván. A főágazatban dolgozók több vágómarhát, juhot, húslibát, gyapjút és tollat értékesítettek 1987-ben, mint ahogy azt év elején tervezték. A termelés mennyiségi növekdése a minőség javításával is párosult. A magasabb értékesítési átlagárak révén sikerült a főágazatnak az árbevételi tervét négymillió forinttal túlteljesítenie. A szakvezetőknek és a közvetlenül a termelésben foglalkoztatottaknak egyaránt- sok tanulságot hozott a természeti és a köz- gazdasági feltételrendszer szempontjából egyaránt nem. könnyű tavalyi esztendő — mondotta az értékelés végén a szövetkezet elnöke. S hogy a tanulságok nem hiábavalóak, arról tanúskodnak az idei tervek, termelésfejlesztési elképzelések, amelyekről Túri Lajos elnökhelyettes tájékoztatta a küldöttgyűlés résztvevőit. A szövetkezet vezetősége 1988-ban az állattenyésztés eredményeinek stabilizálásával és a növény- (Folytatás a 3. oldalon) A Körösmenti Tsz küldöttei a beszámolót hallgatják Kedvez az enyhe idő a szabadban dolgozó hajókarbantartóknak. A hajózási idény kezdetére számos vízijárművön kell elvégezni az esedékes javításokat és felújításokat. Ilyenkor télen, az időszakos leállás idején, mintegy 30—40 uszályon, hajón, vízibuszon akad kisebb-nagyobb tennivaló (MTI-fotó: Pataki Gábor) Rangsorolják a beruházásokat Műszaki korszerűsítések a vasútnál MA: Orientál a piac, szabályoz a terv 3. oldal Jegyzetlapok 4. oldal Busólarsang Könyvtár a Hortobágy szálén 5. oldal A Legfelsőbb Bíróság ülésén ítélkezési tapasztalatok A Legfelsőbb Bíróság hétfőn teljes ülést tartott. Megvitatta a Legfelsőbb Bíróság öt kollégiumában 1987-ben szerzett ítélkezési és elvi irányítási tapasztalatokról szóló beszámolót. Ebben többek között kifejeződött, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésében és testületi állásfoglalásaiban érvényesült a törvényesség. Meghatározták azokat a fő feladatokat, amelyekkel a Legfelsőbb Bíróságnak 1988-ban kiemelten kell foglalkoznia. így: a közéleti nyilvánosság kiszélesedése, a sajtó szerepének fokozódása, a számítógépes adatnyilvántartás elterjedése nagyobb arányban .. .teheti szükségessé a személyiségi jogviták elbírálását. Ebben az évben szűkös anyagi források állnak a MÁV rendelkezésére. így különös figyelmet kell fordítania a beruházások rangsorolására, továbbá a sok pénzt nem igénylő megoldások felkutatására. Az egyik legfontosabb cél, hogy javuljon a szolgáltatások megbízhatósága, az utazás kulturáltsága. A nemzetközi személyforgalom színvonalát növeli majd az a tíz személykocsi, amelyet a Gosa jugoszláv cégtől vásárol a MÁV. A Z—1 típusú kocsik messzemenően kielégítik a nemzetközi forgalom magas igényeit: 200 kilométeres óránkénti sebességre alkalmasak, légkondicionáltak. A növekvő nemzetközi forgalom jobb kiszolgálása érdekében a háló-, a fekvő-, az étkező-, a komfort- és a bisztrókocsik nagyjavítását úgy ütemezik, hogy azok az idegenforgalmi főszezonban folyamatosan a forgalom rendelkezésére álljanak. A kulturált utazást szolgálja az is, hogy egyre szélesebb körben alkalmaznak takarító kisgépeket, s több pályaudvaron állítanak üzembe külső kocsimosó berendezéseket. A takarításra összesen mintegy 200 millió forintot fordít a MÁV. Tovább nő a villamosított vonalszakaszok száma. Az idén befejeződik a Szabad- battyán—Siófok, illetve a Kaposvár—Dombóvár közötti szakasz villamosítása. Ennek megfelelően növelik a villanymozdonyok számát: 22 új, köztük hét nagyobb, tizenöt kisebb villanymozdonyt állítanak forgalomba. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 39. sz., 1988. február 16., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
