Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

1988. FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Szigligeti Színház műhelyében A műcsirke, egy üveg paradicsomlé és más történetek A kellékek között Torda Ferenccel — A színház költségveté­sében egy-egy bemutatóra, ezen belül a díszletekre, a jelmezekre meghatározott összeg jut. A kellékekre igyekszünk minimálisát for­dítani, ami sokszor nem könnyű. Itt volt például a Nem élhetek muzsikaszó nélkül esete. A rendező, Csizmadia Tibor ragaszko­dott hozzá, hogy a darab kezdetén Derzsi János kezé­ben ott legyen egy csirke, az „atmoszférateremtés” ér­dekében. Igen ám, de ez egy szériadarab esetében igen drága mulatság. Egy fiatal festő fiú segítségével kreál­tunk hát egy teljesen „élet­hű,, műcsirkét, aminek megvan a nyaka, lába, tolla, mindene, csak éppen kotko- dácsolni nem tud. Az illúzió azonban így is teljes. A színházi varázslat meg­teremtésében így — és még hányféleképp! — vesz részt a kellékes, esetünkben a Szigligeti Slzínház kelléktá­rának vezetője, a sokak sza­mára másféleképpen is oly jól ismert fiatalember, Tor­da Ferenc. Gyermekkoromban pilótá­nak készültem, tizenhat évesen már egyedül repül­tem a Szandai rét fölött egy vitorlázógépen. Ez a dolog aztán annyiban is maradt, mert az egészségügyi vizs­gán csak helikoptervezető­nek feleltem meg. A gép­ipariban gépgyártástechno­lógus szakon érettségiztem, aztán következett a mű­egyetem. Két év után — persze nem előzmények nél­kül, hisz a Debreczeni Ti­bor vezette irodalmi színpa­don kóstoltam először bele —, elcsábított a színház. Fél évig a Tháliában voltam színpadi segédmunkás: dí­szítő, aztán a Szigligeti kel­lékest keresett, megpályáz­tam, idejöttem. Ennek már lassan nyolc éve. Már folytak a La Mancha lovagja próbái, amikor bele­dobták a mélyvízbe. — Az a dolgok rendje, hogy már az olvasópróbán összeírjuk az összes tárgyat, ami kell. Aztán irány az Ecseri piac, az ószeresek, vagy a lakatosműhely. Volt eset — amikor Rátonyi Ró­bert a Csárdáskirálynőt ren­dezte —, hogy tőle előre megkaptuk, persze több ol­dalon, gépelve, a szükséges kellékek listáját. Ez kényel­mes volt ugyan, de semmi izgalom nem volt benne. Sokkal érdekesebb, ha a da­rab próbái alatt derül ki, hogy még ez és ez kell, bár ez jócskán megnehezíti a munkánkat. Mert ami a produkcióhoz kell, azt a föld alól is mu­száj előkeríteni. Itt van pél­dául az egy hattyúra eső egy kiló banán esete. — Az egész ott kezdődött, hogy Shultz Sándor A hosz- szú széklet... című darabja szövegkönyvébe — nemcsak azért, hogy kedvére tegyen a színészeknek — előadá­sonként egy kiló banánt jegyzett föl, mint szükséges kelléket. Igen ám, de hol van Magyarországon ősszel banán? Eredmény nélkül jártuk körbe az összes ille­tékest; már azon voltunk, hogy alma lesz belőle, ami­kor az utolsó pillanatban az újvidéki színház — ahova rendszeresen jártunk ven­dégszereplésre — mentett meg bennünket. Áthoztak a határon tíz kiló banánt, és mire elfogyott, szerencsére jött a karácsonyi szezon. A probléma tehát egycsapásra megoldódott. A fogyóeszközökön kívül — ilyen a fent említett ba­nán —, minden más kellék raktárba, leltárba kerül. — Sosem tudhatjuk, hogy a későbbiekben a meglévő kellékekből mit vehetünk új­ra elő. Igaz ugyan, hogy elég mostoha körülmények kö­zött, 5 helyiségben tároljuk a kisebb-nagyobb tárgyakat- textileket, edényeket, fegy­vereket. Ez utóbbiból az or­szágban az egyik leggazda­gabb gyűjteményünk van. Ha ilyen gondjuk adódik, más színházak is — mint a kaposváriak vagy a Katona kellékesei — hozzánk for­dulnak. Legutóbb a Doktor Zsivagóhoz lőszert kellett beszereznünk. Annyira ne • héz volt a végére járni, hogy még a Filmgyár legfőbb fegyvermestere sem tudott segíteni. Végül mégis sike­rült kétszáz darabot előte­remteni, persze megfelelően speciálisat, ami veszélyte­len, csak „szikrát vet” meg durran. A fegyver csütörtököt mondhat. De vajon Torda Ferenc pályafutása alatt volt-e olyan pillanat, ami­kor „az óramű” kihagyott? — Eddig egyetlen egyszer csúsztam el majdnem — évekkel ezelőtt —, egy üveg paradicsomlé miatt. Az Eső­víz című darabból aznap két előadás volt. Az elsőn nem volt semmi baj, bekészítet­tem a színpadi hűtőszek­rénybe a fontos dramatur­giai szerepet betöltő, ominó­zus tárgyat. De a második előadásból egész egyszerűen kihagytam. Ha Falvay Klári nem menti meg lélekjelen­létével a helyzetet, akkor — ha jól emlékszem a dologra —, az egyik hősnő — Mar- gittay Ági — a paradicsom- lébe nem tud borsot szórni, azt nem sikerül haragosa- főnöke szemébe löttyinteni, tehát a drámai konfliktus elmarad. Meleg helyzet volt, annyi bizonyos. E „majdnem-horror” után hajózzunk békésebb, bár egy csöppet sem prózaibb vizekre. A történeteknek ugyanis ezzel még nincs vé­ge. Hiszi Torda Ferenc a szi­gorúan vett feladatkörén kí­vül egészen másféleképp is kötődik a színházhoz. — Valamikor a Híd ama­tőr együttes tagja voltam. Barátaimmal, Kenyeres Gá­borral és Varga Sándorral bejártuk az egész országot a Paródia show című összeál­lításunkkal. Itt a hinta, lökd meg jól címmel össze­állítottunk egy gyerekmű­sort, amivel még most is fellépünk, bár a korábbinál jóval ritkábban. Ha alkalom adódik rá, szívesen statisz­tálok a színházban — (em­lékszik a kedves olvasó a Kaktusz virágában a nő- imitátorra?). Most Varga Sanyival készülünk a Ki Mit Tud?-ra. Bálint Judit A Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné társula ta Edward Albee Állatkerti történet című já­tékát adta elő nagy sikerrel, két előadásban csütörtökön este iSzolnokon a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központban. A kétszereplős darabot Bérezés László állította színpadra kettős szereposztásban. Felvételünk az első előadáson készült, amelyen Pál Tibor (balra) Péter és Tóth István Jerryt alakította. (Fotó: D. G.) Játékfilmszemle 1988 Dokumentumfilmek sikere Magyar—szovjet Oktatási együttműködés Az idei tanévben mintegy másfélszáz magyar diák ve­szi át diplomáját szovjet egyetemeken és főiskolákon, s ősztől csaknem ugyaneny- nyi elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a baráti ország felsőoktatási intéz­ményeiben. Az elmúlt négy évtizedben — az 1948-ban megkötött barátsági együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés, vala­mint az ennek alapján folya­matosan bővülő oktatási kapcsolatok eredményeként — több ezer magyar fiatal szerzett egyetemi oklevelet a Szovjetunióban, elsősor­ban orosz nyelv és irodalom, valamint műszaki és közgaz­dasági szakokon. Hazánkban is számos in­tézményben Oktatnak szov­jet diákokat, a gödöllői egyetem mezőgazdasági ka­rón immár négy éve orosz nyelven is tanulhatnak. Idén ősszel indul meg a szovjet hallgatók orosz nyelvű ro­bottechnikai képzése a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. Az első évben mintegy 20 hallgatót várnak: ők már három évet végeztek e sza­kon hazájukban, s a 4—5., évfolyamot hallgatják a BME-n. A sorrendben XX. ma­gyar játékfilmszemle legfel­tűnőbb sajátsága: a pálmát a ddkumentumfilmek vitték el. Az egyébként is értékes és érzékeny filmmezőnyben külön is kitűntek szociográ- fikus erejükkel; legújabb- kori történelmünk fehér foltjainak eltüntetésével jó szolgálatot tehetnek nemzeti azonosságtudatunk erősíté­sében, humánus értékeink megbecsülésében. Fődíjat csak egy kategória filmje kapott, a Gulyás testvérek készítette Törvénysértés nél­kül, a játékfilmek közül ilyen rangra egyik verseny­film sem emelkedett. Ott a csaknem egyhetes szemle záróünnepén — a szemle február 7-től 11-ig tartott a Budapesti Kongresszusi Központban — csak külön- díjakat osztott a társadal­mi zsűri, amely Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárá­nak vezetésével hozta meg döntéseit. Eszerint ebben a kitüntető elismerésben ré­szesült a játékfilmek közül Gothár Péter Tiszta Ameri­ka, Kosa Ferenc A másik ember és Sára Sándor Tüs­ke a köröm alatt című alko­tása. Visszatérve a dokumen- tumfilmek kategóriájára: a már említett fődíjon kívül még további két filmnek ítélt oda különdíjat a hétta­gú zsűri: A Dunánál című filmnek — Magyar Bálint és Schiffer Pál alkotása — a Szorításban című munká­nak, melyet Almás! Tamás rendezett. A népfront díját is egy dokumentumfilm kapta, Magyar József A mi kis ügyeink című filmalko­tása. Egyéb díjakat is oda­ítélt a bíráló bizottság, s két színészi teljesítményt, a Cserhalmi Györgyét és a Lukács Andorét emelte ki még díjával a mezőnyből. A díjak odaítélését ha­gyományosan a zsűri nyil­vános vitája előzte meg, ahol bár az elhangzott véle­mények között akadtak elté­rések, egyértelműen fogal­mazódott meg: a magyar film határozottan részt kér, részt kíván venni az előt­tünk álló feladatok megol­dásában, a válságos állapo­tok őszinte feltárásában és a kibontakozást elősegítő közmegegyezést sürgető sza­vával. A Karcagi Csokonai Városi Könyvtár 103 ezer kötet könyvvel, video- és mikrofilmekkel, hanglemezekkel áll az ötezerhétszáz rendszeres olvasója rendelkezésére. Fiókkönyvtáruk működik Berekfürdőn, a SZIM-ben és a déli külvárosban is. (Fotó: T. Z.) Összhangban a szakmai színvonallal és a növekvő költségekkel Április elsejétől változnak a múzeumi belépők, a szolgáltatások árai A múzeumi belépőjegyek és a szolgáltatások árad kö­rül januárban némi zavar támadt. Az Országos Anyag- és Árhivatal ugyanis tavaly októberben ezeket egy ren­deletben szabad árformába sorolta. Ezt követően a Mű­velődési Minisztérium múze­umi osztálya egy olyan aján­lást dolgozott ki, amelyben azt javasolta a gyűjtemé­nyeknek, hogy a belépti dí­jakat a kiállítások mérete, szakmai színvonala, látoga­tottsága alapján állapítsák meg. Az amilyen hirtelen jött, olyan hamar el is múlt. A tanácstalanságot az okoz­ta, hogy ahol a fentiek értel­mében emeltek is az árakon, ott is visszavonták, mert az esetek nagy részében nem jogszerűen készítették elő az intézkedést: nem egyeztettek előzetesen az Árhivatallal. Az ármódosítás jogi lehe­tőségei tehát tisztázódtak. Most már csak az a kérdés, mennyi lesz a múzeumi be­lépő Szolnok megyében, ahol ma még minden múzeumi kiállítás, rendezvény a régi áron látogatható. A Szolnok Megyei Múzeu­mok Igazgatósága — az ál­lami támogatás relatív csök­kenését is figyelembe véve — elsősorban a ráfordítások költségigényessége alapján készíti el éppen ezekben a •'apókban ármódosítási ja­vaslatát, melyet a későbbi­ekben hagynak jóvá. Az elő­zetes elképzelések szerint — a tagmúzeumokkaii egyeztet­ve — 8—10 forintra emelik a több évtizede 3 forint 50 ftiiiéres belépőjegyeket. A múzeumi szervezet igazgató­ja, Talas' László szerint erre elsősorban azért van szük­ség, mert a jelenlegi körül­mények között már sem a múzeumokban fellelhető ér­tékeknek, sem a szolgáltatá- 1 sok színvonalának, sem a rá­fordítások összegének nem felel meg a régi ár. Az áp­rilis elsejétől érvényes nyolc- forintos belépődíjakat a ki- sébb múzeumokban kell majd kifizetnünk; ott, ahol egy-egy állandó, illetve idő­száki kiállítást lehet megte­kinteni. Ahol több és gazda­gabb anyagot felvonultató kiállítás van, s ezek szakmai szintje magasabb, a kivite­lezése színvonalasabb és több látogató is van, tíz fo­rintot kell adni a belépő­jegyért. Mindez nem érvényes a külön kiállítóhelyen bemu­tatott anyagokra. Vegyük például a Szolnoki Galéria jelentősebb tárlatait: itt a jövőben nem lesz állandó ár. Az erre az évre tervezett an­tik görög-római szobrászati kiállítás belépőjegyei példá­ul aszerint alakulnak, hogy a bemutatott anyag milyen értéket képvisel, és a múze­umi szervezetnek milyen költségeket, anyagi ráfordí­tást jelent. Áprilistól változnak a kiadványok árai is, bár ter­jesztésük a múzeumi hálózat keretén belül marad. A szol­gáltatások — a tárlatvezeté­sek, a kiállításokhoz kötődő rendezvények, például a koncertek — díjai is emel­kedni fognak, azzal együtt, hogy a múzeumi szervezet ezek színvonalát is növelni igyekszik. Ahol erre igény­van — magasabb áron, a tervek szerint maximum 300 forintért — régész, történész vagy művészettörténész szakember segítségét is igénybe lehet venni egy-egy tárlatvezetés alkalmával, avagy múzeumi órán; né­hány intézmény az idegen- nyelvű tárlatvezetésre is fel­készül. Módosul a múzeumok nyitva tartási rendje is. Nemcsak a megyében, az egész országban megmarad a hétfőd szünnap. Azt azonban, hogy melyik legyen a heti egyszeri ingyenes látogatási nap, mindegyik múzeum sa­ját maga dönti el aszerint, hogy például mikor fogadja a legtöbb diák-látogatót. Ez a nap áprilistól természete­sen állandó lesz. A díjtalan múzeumi belépők július else­jétől érvényüket vesztik, de a nyugdíjasak, sorkatonák, tanulók és mozgássérültek kedvezménye — kis módo­sítással — megmarad.- b. j. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents