Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 1. Ot az egyhez A világsajtó egyik közpon­ti témája immár hetek óta a közel-keleti helyzet. Vasár­nap jár le az ENSZ dél-liba- npni erőinek hathónapos roandátuma, s hétfőn kezdő­dik az újabb féléves megbí­zatás, jelezve, hogy közel sincs még béke ezen a tájon. A soknemzetiségű erők hét katonája halt meg az elmúlt időszakban — távol hazá­juktól — egy olyan konflik­tus miatt, amelyhez tulaj­donképpen nem sok közük volt. Az áldozatok száma persze jóval több, mint hét. A meg­szállt területeken folytatódó tiltakozási kampány során már több tucat palesztin fia­talt sebeztek halálra a bru­tálisan fellépő katonák, s ha a közel-keleti válság egész történetét nézzük, több tíz­ezer a halottak, milliók a közvetlenül érintettek szá­ma. A mai világ egyik leg­súlyosabb válsággóca körül azonban — éppen a palesz­tin tüntetéssorozat miatt is — megváltozott a légkör. Az utóbbi hetekben aktivizáló­dott a korábbi kudarcok mi­att kedvét vesztett diplomá­cia, s egyszerre több csator­nán is beindult a kiútkere­sés. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök egyenesen Wa­shingtonba látogatott tud­ván, milyen komoly adukat tart a kezében az Egyesült Államok a közel-keleti játsz­mában. Az arab világba mindjobban visszafogadott politikus ötpontos rendezési terve végső soron kompro­misszumot tartalmaz: kétol­dalú tárgyalásokat ajánl Iz­raelnek, cserébe az erőszak visszafogásáért és a nemzet­közi békekonferencia alap- gondolatának elfogadásáért. Mubarak még azt is hozzá­tette, hogy a palesztin népet a PFSZ-nek kellene képvi­selnie ezen a fórumon. Az Egyesült Államok, amelynek komoly érdekei fűződnek a térséghez, egyelőre még nem lépett túl az izraeli pozíciók szinte feltétel nélküli támo­gatásán, jóllehet az ENSZ- ben nem vétózott meg né­hány Izraelt elítélő határo­zattervezetet. Tel-Aviv sze­rint csakis a kétoldalú tár­gyalások vezethetnek ered­ményre. Emögött az a meg­fontolás húzódik meg, hogy az arab országok külön-kü- lön könnyebben sarokba szo­ríthatók, rögtön az elején el kellene ismerniük Izrael szu­verenitását, s kiszorulna a rendezési folyamatból a Szovjetunió is. Arról sem le­het szó, hogy a PFSZ tagjai képviselhessék magukat a palesztin nép sorsáról is folytatandó megbeszélése­ken. Mubarak egyelőre csak annyit ért el, hogy ötpontos javaslatát „figyelemre mél­tónak” minősítették a Fehér Házban. Az első menetben azonban csak egyetlen pont­hoz kapta meg a támogatást: az erőszak visszaszorításáról szólóhoz. Egyesek még azt hiszik, hogy a konfliktust rendezni lehet alapproblé­máinak megoldása nélkül is. Erre azonban a legutóbbi események fényében kevés a remény. Nincs rá több esély, mint öt az egyhez. Horváth Gábor A politikai rendezésről Cordovez Afganisztánban tárgyal Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának különmegbí- zottja szombaton a pakisztá­ni Iszlámábádból visszauta­zott Kabulba, hogy az otta­ni vezetőkkel folytassa tárgyalásait az Afganisztán körül kialakult helyzet poli­tikai rendezéséről. Cordovez Iszlámábádban Dzsunedzso minszterelnök- kel tanácskozott. Pakisztáni külügyi források szerint a kormányfő a megbeszélése­ken ismét sürgette a szovjet csapatok Afganisztánból va­ló kivonását. A közös ellenőrzés szellemében Szovjet szakértők a nevadai kísérleti telepen Szombaton befejezte a ne­vadai nukleáris kísérleti te­lepen tett látogatását a Szov­jetunióból érkezett szakértői csoport. A küldöttség öt na­pot töltött Névadóban. Korábban amerikai szak­értők jártak a szovjet nuk­leáris kísérletek színhelyén, Szemipalatyinszkban. A szovjet és amerikai de­legáció vezetői szombaton Las Vegasban sajtóértekez­letet tartottak. Elmondották, hogy a látogatások mindkét fél számára közelebb hozták a kísérleti robbantások ter­vezett közös ellenőrzésével kapcsolatos gyakorlati prob­lémák megértését. A látogatás befejeztével kiadott közös nyilatkozat szerint a felek megállapod­tak abban, hogy a két or­szágban közösen figyelnek meg legalább egy-egy kísér­leti robbantást. A szovjet tudósok megtekintették a nukleáris kísérleteket ellenőrző központot (Telefotó — AP — MTI — KS) Az ellenzék vezetéséről Szihanuk lemondott Norodom Szihanuk herceg egyszer s mindenkorra le­mond a „Demokratikus Kam­bodzsa elnöke” címről, vagy­is az ellenzéki koalíció ve­zetéséről. Ezt a herceg Pe- kingben, francia hírügy­nökségnek adott exkluzív in­terjújában közölte. „Végle­gesnek és visszavonhatatlan- nak tekintem január 30-tól érvényes lemondásomat” — mondta' Szihanuk. A volt kambodzsai állam­fő egyben azt is kijelentet­te, hogy nem folytatja Hun Sen kambodzsai kormány­fővel kezdett tárgyalásait. A kambodzsai felek a múlt hónapban Párizs mellett ül­tek tárgyalóasztalhoz és még a napokban is derűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások kilátásairól. Szihanuk csü­törtökön Pekingben fejtette ki, hogy 50 százalékos esélyt lát a sikerre, Hun Sen pe­dig Hanoiban közölte a vi­etnami külügyminiszterrel, hogy második találkozója Szihanukkal előrelépést ho­zott a kambodzsai kérdés politikai rendezésében. A herceg a lemondásáról szóló döntést azzal indokol­ta, hogy a Son Sann vezet­te ellenzéki frakció rendkí­vül ellenségesen viseltetik személye iránt. Élénkülő kapcsolatok Whitehead Varsóban Szombaton Lengyelország­ba érkezett John Whitehead, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese, aki utána Bulgáriába. Ro­mániába és Csehszlovákiába is ellátogat. Varsóban azt remélik az amerikai külügyminiszter­helyettes látogatásától, hogy fokozni fogja azt az élénkü­lést, amely Bush alelnök ta­valyi lengyelországi látoga­tását követően jelentkezett a két ország viszonyában. Ar­ra is számítanak, hogy Wa­shington konkrét, főleg gaz­dasági lépéseket tesz az együttműködés tényleges helyreállítása érdekében. II rakétaleszerelés Rogers szerint tévedés Bernard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek volt főparancs­noka tévedésnek minősítette a decemberben Washington­ban aláírt rakétaleszerelési megállapodást. Rogers a washingtoni saj­tóklubban kifejtette, hogy a Pershing 2-es rakéták kivo­nása „megfelelő elrettentő erő nélkül” hagyja Nyugat- Európát egy esetleges szov­jet támadás esetén. A tábornok azt ajánlotta, hogy a leszerelt közepes ha­tótávolságú és hadműveleti­harcászati atomrakéták pót­lására a nyugat-európai or­szágok növeljék 70-ről 300 mérföldre (480 kilométerre) a Lance-rakéták hatótávol­ságát. Ezekre ugyanis a meg­állapodás nem terjed ki. Washington után Az egyiptomi elnök Párizsban Befejezte hivatalos wa­shingtoni látogatását Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Amerikai források szerint megbeszélései előmozdítot­ták ugyan a két ország kö­zötti kapcsolatokat és bi­zonyos értelemben a közel- keleti válság megoldására vonatkozó elképzelések j ki­dolgozását is elősegítették, de nem jelentettek frontát­törést és nem hoztak kjöz'- vetlen eredményeket ezei)i a területen. Pénteken az egyiptomi 'el­nök Shultz külügyminiszter­rel találkozott és látogatás­ra hívta meg, hogy folytas­sák a tárgyalásokat a közel- keleti rendezési tervről. Shultz a rendezés felté­telei közé sorolta, hogy a javaslatoknak „jobb életet kell hozniok a nyugati part és a gázai övezet palesztin lakosainak”. Hoszni Mubarak vasárnap kétnapos hivatalos látogatás­ra Párizsba érkezett. Az egyiptomi elnök hétfőn Mit­terrand francia államfővel, kedden Jacques Chirac mi­niszterelnökkel tárgyal leg­újabb közel-keleti kezdemé­nyezéséről, a Perzsa (Arab) - öböl helyzetéről és Egyiptom adósságtörlesztésének átüte­mezéséről. Waldheím-ügy Dolgozik a nemzetközi történészbizottság Gerold Christian, az oszt­rák köztársasági elnök szó­vivője hamisítványnak mi­nősítette a Der Spiegel cí­mű nyugatnémet napilap legújabb — hétfőn utcára kerülő — számában nyilvá­nosságra hozott okmányt, amely a lap szerint bizonyít­ja: Kurt Waldheimnek a né­met Wehrmacht hadnagya­ként 1942-ben Jugoszláviá­ban köze volt háborús bű­nök elkövetéséhez. Az elnök szóvivője, aki­nek kijelentését a Welt Am Sonntag című nyugatnémet újság, valamint a jugoszláv sajtó vasárnap ismertette, egy távirat valódiságát von­ta kétségbe. Dr. Martin, a Der Spiegel szerkesztője szerint az ok­mány hitelességét ellenőriz­ték. Manfred Messerschmidt, a Waldheim háborús múltját tanulmányozó nemzetközi történészbizottság nyugatné­met tagja ellenben erről nincs teljesen meggyőződve. Ügy véli, hogy a távirat megszövegezése nem egészen felel meg az akkori katonai szóhasználatnak. A bizottság a közeli napokban fejezi be jelentésének elkészítését. Azonosítatlan hajók ellen Iraki támadás az Öbölben Szombaton éjjel Irak légi­ereje „rendkívül nagy ten­geri célpontra” — azaz a ko­rábbi esetekre alkalmazott bagdadi szóhasználatból ítél­ve óriás tartályhajóra — mért csapást Irán partjai közelében. A hajót a hírt bejelentő bagdadi katonai szóvivő nem azonosította, csupán annyit közölt, hogy a gépek biztonságban visszatértek támaszpont j ukra. A szombat éjszakai táma­dás után kilenc órával Irak légiereje ismét lecsapott egy kereskedelmi hajóra az Öbölben. Párhuzamos szovjet és amerikai tervek Az íírsiklók évF Két éve robbant fel a Challenger amerikai űrrepülőgép, a katasztrófa második évfordulóján, január végén je­lentette be az Amerikai Űrkutatási Hi­vatal (NASA), hogy az űrrepüléseket idén augusztus 14-én újítják fel, azaz ekkor indul ismét az űrbe amerikai űrrepülőgép. Pár nappal korábban a szovjet űrhivatal elnöke. Alakszandr Dunajev szintén közölte: a közeljövőre tervezik a szovjet űrrepülőgép első startját. A két szinte egyidejű bejelentés is­mét ráirányítja a figyelmet a többször is felhasználható, visszatérő űrjármű­vekre. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió, illetve az Európai Űrkutatási Hivatal által a kilencvenes évekre ter­vezett űrállomások létesítése, és kiszol­gálásuk a Földdel való rendszeres ösz- szeköttetést tételez fel. Így ezekre a járművekre minden jel szerint nagy jövő vár. Az űrszállitási rendszerek központi, bár nem kizárólagos elemei az űrsiklók, amelyekkel viszonylag olcsón és nagy gyakorisággal lehet megvalósítani a személyzet cseréjét. De nem csupán a gazdaságosság a cél: az űrsilók a Föld körüli pályán felkereshetik például az elromlott műholdakat, azokat a hely­színen megjavíthatják, vagy akár ösz- sze is szedhetik és visszahozhatják a Földre. Ezt a feladatot kizárólag ilyen járművek végezhetik el. Érdemes meg­jegyezni, hogy a szovjet űrhajósoknak, a gyakori űrsétáknak köszönhetően, az amerikaiaknál jóval nagyobb a tapasz­talatuk az űrben végzendő munkák té­rén. Az amerikai űrsikló — amely kétség kívül az eddig alkotott egyik legbonyo­lultabb működő műszaki rendszer — tervezése a hatvanas évele végén kez­dődött el, és így alapjában véve annak a korszaknak a technikája alapján jött létre. A most korszerűsített változat ugyan számtalan részletben korszerűbb az eredeti, a repüléseket a hetvenes években megkezdett típusnál, mégsem jelenti annak alapvető módosítását. Már csak azért sem, mert az amerikai űrkutatás rendelkezésére álló három meglévő űrsikló teljes átépítése, ha nem is lehetetlen, de óriási pénzeket felemésztő vállalkozás lett volna. A szovjet űrrepülőgép tervezése a hetvenes évekre esik. Az első modell kipróbálásáról 1978-iban adtak hírt. így azt már az egy évtizeddel későbbi mű­szaki eredmények alapján alkották meg. A kezdeti lemaradás előnnyé vált: az amerikai tapasztalatokat szintén fel­has zmálthatták. Bár a Szovjetunióban a technikai részleteket meglehetősen bizalmasan kezelik, az már tudott, hogy az ameri­kaihoz .hasonló (sikló)elven működő tí­pus farokrészébe hajtóműveket építet­tek, így az az amerikai gépnél, amely „vitorlázórepüléssel” tér vissza, simább leszállásra képes. A szovjet űrsikló hor­dozóeszköze a tavaly kipróbált energia nevű kétlépcsős rakéta. Ez több mint 100 tonnát képes az űrbe juttatni. A Challenger üzemanyaggal feltöltve, tel­jes terhelésnél 80 tonnát nyomott. így várható, hogy a szovjet űrsikló is ha­sonló méretű és súlyú lesz. Az Aviation week and space techno­logy című amerikai szaklap rendszere­sen tudósított a szovjet kísérletekről. Első ízben 1978-ban jelent meg hír ar­ról, hogy egy Tu—95 bombázó hátáról deltaszámyú űrrepülőgépet oldottak ki, amely később simán landolt. A Koz- moljot névre keresztelt űrrepülőgépről legközelebb 1987-ben érkezett hír; a pi­lóta nélküli gép a Föld körüli pályáról az Indiai-óceánra szállt le. Egy évvel később: a Kozmosz 1517 műhold, „a Föld légkörében irányított leereszke­dést hajtott végre, és a Fekete-tenger megadott körzetében leszállt a vízre”. Ezután már egyre több hír jött a szovjet kísérletekről, amelyek végső szakaszát, az emberrel történő kipró­bálás előtti lépcsőt jelentette az űrből visszatérő Levcsenko december 29-i re­pülése: Földet érés után azonnal beült egy TU—154 gép pilótafülkéjébe és a gépet Moszkvába vezette. A szokatlan lépés magyarázata: kísérletileg akartak meggyőződni arról, hogy a súlytalan­ságból visszatérő szovjet űrhajós ké­pes-e repülőgépvezetésre. Dunajev bejelentése a rövidesen in­duló szovjet űrsiklóról ismét riadóztat­ta azokat az amerikai köröket amelyek a szovjetekkel való űrversenyben lema­radástól tartanak. A sorozatos kudar­cokért és késedelemért mind többen bí­rálják az Amerikai Űrkutatási Hivatal állítólagos tehetetlenségét, az amerikai űrrepülőgépet gyártó cégek monopol­helyzetét. Ezen sem a Challenger, sem az azóta napvilágra került műszaki jel­legű hanyagságok és mulasztások nem változtattak. így a NASA erőteljes nyo­más alatt jelentette be az augusztus 14-d dátumot. Kérdés, tartani tudja-e. Nem lehet persze a szovjet részsike­reket az amerikai kudarcokkal össze­vetni és messzemenő következtetéseket levonni belőlük. Mint az újabb közlé­sekből kiderült, a szovjet űrkutatás története sem volt mentes a katasztró­fáktól, (mégha ezeket akkor nem is tették közzé). Másrészt az amerikai ku­darcokból a szovjetek is számos tapasz­talatot szűrhettek le. A közös szovjet— amerikai kísérletekre szóló ismételt szovjet felhívások azt a felismerést tükrözik; együtt nemcsak olcsóbb, biz­tonságosabb is az űrkutatás. Oláh László iTetacen I lérkttetti DAVOS Görögország és Törökor­szág megállapodott a két ország közötti kapcsolatok javításában — ezt emelik ki a jelentések abból a közös közleményből, amelyet And- reasz Papandreu görög és Turgut özal török kormány­fő vasárnap tartott, újabb davosi megbeszélései után hoztak nyilvánosságra. PRÁGA Csehszlovákia és a Vati­kán kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a katolikus egyházmegyék betöltetlen püspöki tisztsé­geiről tárgyalt Prágában az a vatikáni küldöttség, amely Francesco Colasuonno érsek, különleges megbízatású apostoli nuncius vezetésével január 18—29. között tartóz­kodott Csehszlovákiában. A megbeszélésekről szombaton kiadott kommünikéből az tűnik ki, hogy valamelyest közeledett egymáshoz a két fél álláspontja. A tárgyalá­sokat a közeljövőben Rómá­ban folytatják. RÓMA A nyugat-európai orszá­gok, köztük Olaszország ak­tív szerepvállalását sürgette a közép-amerikai béketerv céljai megvalósításának el­lenőrzésében Daniel Ortega nicaraguai elnök Giulio Andreotti olasz külügymi­niszterrel folytatott tárgya­lásain. A római megbeszélé­seken szóba került az a le­hetőség, hogy Olaszország rendkívüli élelmiszersegélyt nyújtana Nicaragua aszály sújtotta vidékeinek. DAR ES SALAAM Kolerajárvány ütötte fel a fejét Tanzánia nyugati ré­szén, a Tanganyika-tó part­ján fekvő Kigoma város kör­zetében — jelentette a tan­zániai rádió. Az év eleje óta 47-en haltak bele ebbe az egyébként már gyógyítható fertőző betegségbe.

Next

/
Thumbnails
Contents