Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 14. IA tudomány vHá A gépkocsi veszélyesebb mint a repülő Légi balesetek okai Nem túlzott az a megállapítás, hogy aki manapság aggodalom nélkül indul el egy vasárnapi autókirándulásra, az ugyanolyan gondtalanul ülhet be egy korszerű utasszállító repülőgép kényelmes kabinjába is. A köztudat veszélyesebbnek tartja a légi közlekedést, noha ■évente ezer alatt van a világon a halálos balesetek száma, míg a gépkocsi évente több mint százezer áldozatot követel. Ennél az összehasonlításnál persze még figyelembe kell venni a lényegesen szélesebb körű autóhasználatot, de a légi közlekedés kedvezőbb mutatószámokait ad akkor is, ha a balesetek számát a megtett ún., utaskilométerekre vonatkoztatjuk. A balesetek okainak felderítése mindig a rendelkezésre álló adatok gondos ösz- szegyűjtésével indul. A menetrendszerű járatok repülés közben rendszeres rádiókapcsolatot tartanak a földdel; az irányító állomások „kéz- ről-kézre” adják a gépet, beszélgetéseiket pedig magnetofonszalag rögzíti. Igen fontos a helyi környezet vizsgálata és a fennálló meteorológiai helyzet elemzése is. Adatokat szolgáltathatnak a szerencsétlenséget túlélő utasok, valamint a külső szemtanúk is. Sajnos, a megfigyelők beszámolói gyakran ellentmondanak egymásnak, hiszen a megfigyelők a zuhanó gépet más-más időpontban látják. Földi kapcsolat és szemtanúk hiányában a balesetet kiváltó ok felderítése elsősorban a géproncsok vizsgálata alapján történik. Már a roncsok elhelyezkedése is elárul egyet-mást a szakértőknek. Ha például a géprészek, szárny- vagy farokdarabok stb. egymástól távolabb hullanak le, feltételezhető, hogy a törés már a levegőben következett be, mondjuk hirtelen megnövekedett légierőterhelés, esetleg rezgési jelenség folyamá- nyaként. A roncsdarabok összeillesztése után következik a balesetet közvetlenül előidéző, az elsődleges szerkezeti sérülés megállapítása. Ez nem könnyű feladat, hiszen a gépen a földhöz csapódáskor másodlagos törések is keletkeznek, ugyanakkor a tartályokból, valamint a széttört vezetékekből kiáramló üzemanyag gyakran lángba borít mindent. Főként a sérült darabokon mutatkozó nyúlások nagysága és iránya, valamint a törések felülete az, ami nyomra vezető felvilágosítást adhat. Az idegen behatások, robbanások, által előidézett sérülések jellegzetes törésképet mutatnak. Jól felismerhetők az ismétlődő tartós igénybevételek (például rezgések) következtében előálló fáradásos törések is, amelyek veszélye főként abban rejlik, hogy váratlanul, külső figyelmeztető jel nélkül léphetnek fel. Utólag viszont a jellegzetes törési felületekből, valamint éppen a nyúlások hiányában lehet rájuk következtetni. A helyszíni szemlét rendszerint laboratóriumi vizsgálatok követik. Ellenőrzik a szerkezeti részek anyagának szilárdságát, és ha az szükséges, mesterséges terhelésekkel hasonló töréseket idéznek elő a roncsokon, és ily módon következtetnek arra, hogy a baleset alkalmával a gépre, illetve egyes részeire valójában mekkora terhelések hatottak. A nagy repülőgépgyárak újabban hasznos tapasztalatokat gyűjtenek a kísérleti úton előidézett „mesterséges balesetek” értékelésével, filmezésével, a beépített automatikus védő-, tűzoltó- stb. berendezések kipróbálásával. Képünkön egy szerencsés baleset; a gép a startnál lecsúszott a kifutópályáról, és összetört az egyenetlen talajon. Ilyen esetben tűz szokott kitömi, de meg tudták akadályozni. 0 sokk leküzdése Súlyos betegség vagy baleset következtében gyakran halljuk, hogy a beteg sokkos állapotban van. A sokk angol szó, eredeti jelentése ösz- szeütközés, hirtelen, heves rázkódtatás. Tulajdonképpen egy bonyolult élettani folyamat. Leegyszerűsítve: a sokk nem más, mint a vegetatív idegrendszernek külső behatásokra létrejövő zavart működése, amelynek következtében vérkeringési zavar, majd a következményes oxigénhiányon alapuló, egymást rontó többféle szervműködési elégtelenség jön létre. A vegetatív idegrendszer a központi idegrendszertől (agy és gerincvelő) — és akaratuktól is — csaknem teljesen függetlenül működő idegfonat, amely belső szerveinknek (szív, tüdő, belek, erek stb.), a tevékenységét fenntartja, és automatikusan szabályozza. Ha a felsorolt súlyos külső hatások, betegségek ezt az ideg- rendszert „megrázzák”, akkor működésében, elsősorban érbeidegzési szerepének ellátásában zavar támad. Az erek nem merev betoncsatornák, hanem rugalmas gumicsőhöz hasonlíthatók, amelyeket kívülről „idegmarok” szorít vagy ellazít, a vérkeringés mindenkori szükségleteinek megfelelően. Sokkban a vegetatív ideg- rendszer szorító marka megbénul, és az érpálya csaknem egész lefutásában hirtelen kitágul. Ez a tágulás nem felel meg a vérkeringés és a beteg érdekeinek. mi több: ezekkel éppen ellenkezik, mert a tágult erekben relatíve kevés lesz a vérmennyiség, így a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása, vagyis a vérnyomás csökken. A csökkent vérnyomás következtében a visszereken keresztül a szívbe kevesebb vér folyik be, így az kevesebbet lökhet ki magából. Ennek következtében a sejtek és a szervezet vérellátása romlik. Az oxigénhiányra az agy sejtjei a legérzékenyebbek, ezért az agyban hamar működési zavar keletkezik. És ezzel a kóros kör önmagába visszatért, majd ugyanezen az úton folytatódik tovább: a még jobban megzavart vegetatív idegrendszer erősebb értágu- latot keringési zavart, nagyobb agyi oxigénhiányt okoz és a folyamat hólabdaszerűen nö tovább. A sokk leküzdése nem egyszerű feladat. Fontos — ha ismert a kiváltó ok megszüntetése. a fájdalom, félelem csökkentése, erőteljes folyadék — lehetőleg vér — bevitel, az életfontos szervműködés gyógyszeres támogatása. Felvételünkön egy kísérleti berendezés, rázkódó asztal, amely ritmikus mozgással segíti a sokkos beteg vérkeringését. Milyen erős a paprika? A paprika csípősségi fokát érzékszervi vizsgálattal, tehát szubjektív értékítélettel állapítják meg. Ez úgy történik, hogy a paprikából alkoholos kivonatot, abból pedig cukrozott oldattal „likőrt” készítenek, majd ezt addig hígítják, amíg a szakképzett kóstoló még éppen érzi a csípősségét. E vizsgálatnak az a nagy hibája, hogy a minősítő szakember nyelve hamar „elzsibbad”, s már nem érzékeli a finom árnyalatokat. Az egyesült államokbeli McCornick vállalat kutatói most a nagy nyomású folya- dékkromatográfia alkalmazásával egy tárgyilagosabb eljárást dolgoztak ki. Ez azt méri, hogy a paprikának a csípősségét okozó kapszaicin származékaiból hányféle és mennyi van a mintában. A származékok eltérő mértékben csípősek, ezért csak arányuk ismeretében határozható meg pontosan a paprika csípősségi foka. A cég kutatói azt is vizsgálták, hogy az erős fűszerek miképpen hatnak ízlelőszerveinkre. Míg a paprika és a bors elsősorban a nyelv felső részét és az oldalait égeti, a gyömbér a garatot is ingerli. A paprika a savanyú és a keresű ízeket nyomja el, a fekete bors pedig szinte valamennyit elnyomja. A helyes fűszerezésnek tehát az a titka, hogy a kellő arányokat betartsuk, s a túlzásokat elkerüljük. Motor — műanyagból Egy egyesült államokbeli autóversenyen nemrég a középmezőnyben végzett egy olyan kocsi, amelynek motorja az égési övezet alkatrészeinek kivételével nagyrészt műanyagból — a motortömb, a Cycon márkanevű, szénszállal erősített műanyagból, a motor többi rész (több mint a fele) pedig a Torion márkanevű 260 C- fokig hőálló anyagból — készült. így e motor tömege csak fele a hagyományosénak. s ez a hatásfokot akár 10 százalékkal is fokozhatja. A műanyag motor csendes, és nem korrodálódik. Gyártani is könnyebb, nem kell forgácsolni, s mivel öntéssel sokkal bonyolultabb forma hozható létre, mint forgácsolással, sok helyen több fém alkotórész egyetlen műanyag idommal helyettesíthető. Noha a Torion valamivel drágább, mint a fém, gyártója reméli, hogy évtizedünk végére mégis megszületik a gazdaságos műanyag gépkocsimotor. Fényvezető kábelek, műholdak A távközlés ma és holnap Sokszor elcsépelte már a sajtó, hogy korunk atomkor, a számítástechnika kora, a molekuláris biológia kora, a biotechnika kora — és mindez igaz is. Üjabban azt is mondhatjuk, hogy korunk a híradástechnika vagy távközlés kora — és ez is igaz, mert Bell egyszerű telefonjától szinte sci-fibe illő az a fejlődés, amely az utóbbi iparágat jellemzi. (No, nem Magyarországon!) A távközlés soha nem látott átalakulás korát éli. A digitális központok óránként akár egymillió hívást tudnak kapcsolni, a fényvezető kábeles technika megsokszorozza a továbbítható információs mennyiséget, a műholdtechnika lehetővé teszi a távközlési hálózatok legrugalmasabb kialakítását. Rövidesen új kifejezést vagy inkább rövidítést fog megismerni a világ: az ISDN-t, azaz Integrated Serjnyi szolgáltatás egy hálózatba integrálását, végső soron azt, hogy megszűnjék a külön telefonszám, telexszám, telefaxszám és helyüket közös „kommunikációs szám” \ vegye át. Mindez a felhasználónak azt is jelenti, hogy | többé nem kell külön készü-"' lékkel bajlódnia, hanem leülhet egy úgynevezett „sokcélú kommunikációs terminál” elé, amelyen lehet többek között szöveget szerkeszteni, elektronikus postát fogadni és küldeni, telefonálni, adatbankoktól adatokat lehívni. számítógépprogramokat futtatni. Nemrégiben volt Genf ben az 5. Távközlési Világkiállítás. ahol az ISDN először lépett nyilvánosan a világ elé. A Siemens például az új lehetőségek érzékeltetésére felhasználta az összes létező elektronikus irodai berendezést. például számítógépet, telefonkészüléket, rajzok tovices Digital Network-ot, magyarul integrált szolgáltatásokat nyújtó távközlési hálózatot. Az ISDN segítségével bármilyen típusú információ — hang, számítógépadat, rajz, gépelt szöveg vagy kép — egy és ugyanazon hálózaton át digitális jelek formájában továbbítható. A mai kommunikációs rendszerben az egyes szolgáltatások még külön vonalakon futnak. A telefonnak, a telexnek, az adatátvitelnek önálló, független infrastruktúrája épült ki, s a jeltovábbítás jelentős részben hagyományos módon történik. Az egyre erőteljesebben ébredező digitális technika viszont az üzeneteket — függetlenül azok formájától és tartalmától — a számítógép nyelvére fordítja, s digitális jelek (nullák és egyesek) formájában továbbítja. Ez lehetővé teszi valamenyvábbítására alkalmas digitalis rajzpadot, videotex-ter- minált, elektronikus fényképezőgépet (ez film helyett mágneslemezre készít felvételt), és színes képek kinyomtatására alkalmas videó-printert. Az előrejelzések szerint a kilencvenes évek végére a fényvezetőkábeles technika révén a legfejlettebb országok telefonvonalon továbbíthatják majd a mozgóképeket, illetve televízióműsorokat is. Arra azonban ma még a legoptimistábbak sem számíthatnak, hogy az ISDN — a magas beruházási költségek miatt — a privát életben is nagy helyet kapna, a vállalati szférában viszont biztos a jelentős elterjedés. Képünkön: mintegy 15 éve még csak egyszerű képtelefont üzemeltetett a Siemens, amely mára megvalósítja a komplex távközlést. Várhatóan jövőre már kapható Új Skoda favorit Végre megjelent a várva- várt új Skoda. Egyelőre az első öt példányt a Brnói Nemzetközi Vásáron állították ki. A sorozatgyártás 1988. második félévében kezdődik majd. Az esztétikus karosszériát és a belső tér kiképzését az egész világon elismert Stille Bertone Stúdióban készítették Olaszországban. A Skoda Favoritt 136 L típusú gépkocsi konstrukciójánál felhasználták a csehszlovák gépkocsigyártás 90 éves tapasztalatait is. A rugalmas és megbízható motor fogyasztása alacsony és teljes mértékben megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A Favoritot öt fokozatú sebességváltóval, fűtött hátsó ablakkal, belülről állítható két visszapillantó tükörrel, és a gépkocsivezető által belülről állítható reflektorral szerelték fel. A kipufogó rendszert alumínium bevonat védi, a gépkocsi belső üregei konzerválás céljából hozzáférhetők. Ez biztosítja a gépkocsi nagyfokú korrózió ellenálló képességét. Az előreláthatóan 1989-ben már nálunk is kapható új típusú gépkocsi gyártásához szükséges gépi berendezések szállításához jelentős mértékben hozzájárultak a magyar külkereskedelmi és gyártó vállalatok is. Ezek többek között a Danubia, a Taurus, az ET1 és az IN- TRANSZMAS vállalatok. Néhány műszaki adat. A gépkocsi lökettérfogata 1289 cm1, sűrítési aránya 9,7:1, maximális teljesítménye 46 kW/5000 fordulaton. A gumiabroncsok 165/70, R 13-as tömlő nélküli Barum gumik. A kocsi végsebessége 150 km/óra. Fogyókúra vizes ballonnal Két müncheni orvos meghökkentően egyszerű, mégis nagyon hatásosnak ígérkező módszert ajánl a fogyni kívánóknak: vízzel töltött ballont helyeznek a kövér betegeik gyomrába, előidézve ezzel a telítettség érzését. A latex-ballont gyomorszondával vezetik be a gyomorba, az egész művelet 1—2 percet vesz igénybe. A ballon térfogata 300 köbcentiméter. Már kis mennyiségű táplálékot is fogyasztva, a gyomorban lévő ballon tartós telítettségi érzést okoz: csökken az elfogyasztott táplálék mennyisége és az étkezések száma is. Előre meghatározott idő — kb. fél hónap — elteltével a ballon probléma- mentesen lejut a bélrendszerbe. A kísérleti személyek súlycsökkenése meghökkentő. Az egyik beteg például négy hét alatt 9 kilogrammot fogyott.
