Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
1988. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki kinek mivel adósa? A Törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Szövetkezet különböző teljesítményű betonkeverőket gyárt. Az elmúlt évben mintegy 2700 berendezést készítettek a lakossági igények kielégítésére és a vállalatok részére. Felvételünkön egy közepes, 275 literes ipari betonkeverőt szerelnek össze. (Fotó: D. G.) Egy kisszövetkezet tanmeséje Háttériparból az ipar előterébe Számítógépeket, programokat készít az Elektrosoft Kétségtelen, hogy az Elektrosoft Kisszövetkezet létrejöttében a piac alapvetően fontos szerepet játszott, s a cég története akár valamiféle tanmeseként is felfogható. Hiszen alig 3 évvel ezelőtt három számítástechnikában jártas szakember — egy villamosmérnök és két programozó matematikus — gondolt egyet, s megalakították az Alkalmazástechnika gazdasági munkaközösséget, olyan céllal, hogy a számítástechnika, a számítógépek gyakorlati alkalmazását segítsék elő. S hogy miért pontosan az Alföldet, s ezen belül is Szolnok megyét szeígy aztán érthető, hogy ez a térség nagy felvevőpiacnak számított. Erre példa, hogy ’85-ben vágtak bele a Kő- olajkutató Vállalatnál is egy nagy számítógépes beruházásba. A lényeg az, hogy az a három szakember nem a vakvilágba kezdett dolgozni, hanem „leültek” a SZÜV képviselőivel is annak érdekében, hogy erőiket egyesítsék, s ugyanakkor ’85-ben kialakítottak egy máig is gyümölcsöző kapcsolatot a Budapesti Műszertechnika gmk-val — amely kimondottan számítógépgyártással foglalkozott — és megegyeztek abban, hogy afféle háttéripari szerepet fognak betölteni. Ez a tény a három ember alkotta géemká szempontjából nagyon fontos volt és ma is az, mert meghatározta a múltjukat, meghatározza jelenüket, sőt úgy néz ki, hogy jövőjüket is. Jól tudták ugyanis, hogy egy induló kis cég ladikja — képletesen szólva — egy nagy hajó után kötve gyorsabban haladhat. Ez közrejátszott abban, hogy az Alkalmazástechnika gmk tagjai nem sokat teketóriáztak és együttműködési szerződést kötöttek, vállalva a lnne aztán felgyorsultak az események, mert a Műszertechnika Kisszövetkezet már nagyon számított az Alkalmazástechnika gmk munkájára, mivel időközben világossá vált, hogy a géemká- sok sokkal jobb programokkal rukkolnak elő, mint maga a gyártó cég. S ahogy nőtt a munka, úgy bizonyultak egyre szűkebbnek a géemká adta lehetőségek. Ezért 1986 szeptemberében Elektrosoft néven kisszövetkezetté alakultak és belefogtak a számítógépek gyártásába is. Kezük alól IBM— XT és IBM—AT kompatibilis számítógépek kerültek ki, és készítettek Multicenter, melték ki tevékenységük fő színhelyéül? Nos, egész egyszerűen azért, mert még akkoriban az országon belül leginkább az Alföld látszott ebből a szempontból fehér foltnak. Ez persze nem azért volt így, mert itt nem ismerték fel időben a számítás- technika alkalmazásának előnyeit, hanem sokkal inkább azért, mert akkoriban ezen a tájon még nem volt elég szakember, s a megye nagyobb vállalatai is csak 2— 3 éve kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy számítógépek segítségével modernizálják termelésüket. Műszertechnika gmk által gyártott számítógépek szervizelését négy; Szolnok, Békés, Bács-Kiskun és Csong- rád megyében. De nemcsak ezt, hanem a szerződésben rögzítették azt is, hogy a szó- banforgó gépekre országosan szoftvereket — vagyis különböző programokat, főként vállalati adatfeldolgozó rendszereket — dolgoznak ki. Kezdetben ez 30 gépet jelentett — azóta ez a szám jócskán növekedett — amelyek többek között a Kőolajkutató Vállalatnál, a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Bács- Kiskun Megyei Zöldértnél, a Dunai Vasműben, a Borsodi Vegyikombinátban üzemeltek és üzemelnek ma is, hogy csak néhányat említsünk közülük. Közben érthető módon a Műszertechnika gmk meg- hússzorozta termelését, kisszövetkezetté alakult és szinte természetes, hogy húzta magával a piciny géemkát is. S mivel a munka nőtt ’86 januárjában a három alapító tag mellé még tizenhárom ember szegődött, programozó matematikusokkal, villamosmérnökökkel. közgazdászokkal bővült a létszám. valamint TZ—80 típusjelű masinákat és Mtext néven ékezetes szövegszerkesztő gépeket is. Ám helyhiány miatt a gyártást Szolnokon szükségmegoldásként a Pál- fi János Vegyipari és Műszeripari Szakközépiskola laborjaiban kezdték meg. Kötöttek egy szerződést, s az iskola tanárainak és diákjainak bevonásával készítették a különböző alkatrészeket. E tevékenység hasznosságához nem férhet kétség, hisz így a tanulók „élesben” sajátíthatták el a legkülönfélébb szakmai fogásokat. Közben persze sikerült műhelyt szerezniük, ígv a gyártás elkerült az iskolából, de részegységeket továbbra is készítenek a szakközépiskolában, amiért a kisszövetkezet fizet. Nemrégiben afféle karácsonyi ajándékként az Elektro- softosok egy használt számítógépet is ajándékoztak az iskolának, amin a tanulók gyakorolhatnak. Persze az igazgat megvallva, a kisszövetkezet vezetői nem véletlenül döntöttek így, ugyanis szeretnék ha az iskolából kikerülő négy-öt jól képzett technikus náluk kamatoztatná tudását. Szükség is lesz rájuk, hisz tavaly a kisszövetkezetben már önállóan 28 számítógépet gyártottak, amelyek többek között a Magyar Tudományom Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézetében, a Magyar Villamos- művek Trösztnél, a Kőbányai Gyógyszerárugyárban és az Alföldi Nyomdában üzemelnek. A számítógépek gyártása mellett a programok készítését sem hanyagolják el, sőt kész ágazati programokat kínálnak ma már a húsipar, az építőipar, az általános gépipar részére, s nemrégiben bemutatták a Multicenterből • továbbfejlesztett DATA Turbó nevű csoportos adatrögzítő gépüket is. S ha már a programokról szó esett, meg kell említeni, hogy a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál referenciaként már üzemszerűen alkalmazzák a kisszövetkezet programjait, amelyek a főkönyvi- és folyószámla-könyvelést teszik könnyebbé és most próbálják a vállalat pénzügyi elszámolását és élőállatgazdálkodását lefordítani a számítógép nyelvére. Bővülő termékskála Sikeres tevékenységüket a számok mindennél jobban bizonyítják: 1987-re tervezett 10 millió forintos árbevételüket csaknem megduplázták, s 25 százalékos nyereséget értek el. Az idén újabb termékekkel is bővül a skála, mivel a Műszertechnika Kisszövetkezet kooperációs partnereként az Elektrosoft gyártja majd a Blicc- stopp autóbusz fedélzeti számítógépet, ami iránt külföldről — Csehszlovákiából, Bulgáriából — máris érdeklődnek. Mindent egybevetve tehát — legalábbis az Elektrosoft Kisszövetkezet története mindenesetre ezt példázza —. hogy minden olyan dologgal, érdemes foglalkozni, amelynek piaca még kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. N. T. Eszemben sem volt szórakozni. Csak kíváncsi voltam. És ez nem múlt el, az vagyok most is. Érdekelt, hogy honfitársaim, akik a sors kegyelméből Szolnok lakói, kévésüknek pedig az a kínja, hogy ennek következtében ismeretségi körömbe tartoznak, szóval ők adósak-e önmaguknak. A tudással. A tudással, a tömérdek információval, amit az adóról tudni kell. Tízből kilenc azt mondta, hogy hagyjam őt békén, már a könyökén jön ki. Van egy ismerőse(sük), majd azt megkérdezik, ha már minden kötél szakad. Én igyekeztem megnyerő lenni, és tovább próbálkoztam. Tudod-e, kérdeztem egy orvost, hogyan fogsz adózni a láthatatlan jövedelmed után? Az után a láthatatlan jövedelmed után, amit jól láthatóan, borítékban a zsebedbe csúsztatnak. Sehogy, mondta, mire én fölkacagtam. Tévedsz barátom, fogsz. Mégpedig te fogod bevallani. Majd ha bolond leszek! Igen? Hát akkor jön az adóhatóság és rád bizonyít egyetlen borítékot — ennyi elég —, akkor fizethetsz, mint a katonatiszt. Mi? Mit beszélsz? — nézett rám elképedve. A zsebemhez áll egy ellenőr? Esetleg a zsebembe? Hát, mondtam rezignáltan, ezt még maga az adóhatóság sem tudja, hogy pontos legyek: „még nincs kidolgozva a módszer”. Ez persze szigorúan csak az ellenőrzésre vonatkozik ám! Mert úgy egyébként már minden tiszta. Legalábbis az adóügyi szakemberek számára. Az én magán közvéleménykutatásom viszont azt mutatja, hogy az az imént említetteknél valamivel szélesebb tömeg — nevezzük adóalanynak a közel ötmillió vagy talán több állampolgárt — korántsem ilyen tájékozott. Arra a kérdésre például, hogy miként fogja fizetni a személyi jövedelemadót. ketten azt felelték, hogy bemennek a postára, valamilyen csekket kérnek, és passz. Kérdem: biztosan így kell ezt csinálni? Hát... — mondták határozottan. Amikor azt firtattam, hogy láttak-e már olyan ívet, amelyen az egyéb jövedelmeiket kell majd önkéntesen bevallaniuk, akkor azt felelték, hogy még soha. Valójában nem is hallottak róla, mi az? Terjedőben Értékelemzés Ha nem is túl gyorsan, de Magyarországon is terjedőben van az értékelemzés. Mind több vállalatnál alkalmazzák ezt a — fejlett ipari országokban már bevált — módszert, amelynek lényege, hogy egy-egy munka- folyamatot, terméket a szakemberek tüzetesen szemügyre vesznek és részletesen megvizsgálják, miként lehetne korszerűsíteni, illetve versenyképesebbé tenni, s a termelési költségeket csökkenteni. A Lábatlani Papírgyárban az értékelemző csoportok a gazdaságosabb papírgyártásra készítettek javaslatot, A Somogy megyei vállalatok egv részénél az elmúlt évben jelentős mértékben korszerűsítették a költséggazdálkodást. Az Egri Dohánygyárban vállalati szakemberek és egyetemi kutatók az egyik gyártási folyamat — a filterkészítés — minden mozzanatát több hónapig vizsgálták. Az eredmény a megbízók számára is meglepő volt, a javasolt változtatások révén évente tízmillió forinttal, s az importmegta- karítás eredményeként 150 ezer dollárral és 22 ezer rubellel csökkenthetők a termelési ráfordítások. Innen már egyenes szó vezetett a következő kérdéshez: ha sem ezt, sem azt nem tudják, akkor vajon hová fordulnak pontos információért? Egyikük emlékezett rá, hogy a Heti Világ- gazdaságban olvasott valamit, egy másikuk a Magyar Hírlapot emlegette, de ezzel ki is merült az „információs háttér”. Na jó, mondtam erre én, de itt, a városban hová fordulnának? Egyikük sem tudta megmondani. Tudják hol az adófelügyelőség? Van olyan? — kérdeztek vissza. Vélem, hogy másutt és mások is így vannak ezzel. Pedig most már saját érdeke kinek-kinek, hogy igyekezzék adóbevallás ügybeni adósságát mihamarabb törleszteni, mert tudatlanságunk valós adóssággá válhat. Mint hallom, nem késtünk még el, hiszen például a kisiparosok február húszadikán kötelesek először majd adóelőleget fizetni — ha lesz annyi jövedelmük, amit már ilyen kötelezettség terhel. Addig pedig még van egy hónap. De hát ahogy egy érintett mondta: miért az én bőrömre nem sietnek? Mit mondhatok erre? Csak azt, hogy valójában csupán a magánszemélyek jövedelem- adójáról megjelent füzetek, cikkek, tanulmányok tömege is óriási — ha maga a jogszabály enyhén szólva is rövidke! Akit annyira izgatott a dolog, csak elég volt a televízió és a rádió előtt ülnie, ontották rá már május óta a tudnivalókat. Azaz... az előadók többsége hónapokon át így kezdte mondandóját: amit most mondok, az még nem biztos, talán így lesz, talán nem, de ha így lenne, akkor... Egy másik előadó már ügyesebben fogalmazott: nincs még döntés az ügyben, de én azt gondolom... Jobb lett volna a nálunk e tekintetben tapasztaltabb országokhoz hasonlóan vaskos kézikönyvvel nekivágni ennek a még szokatlan, adóköteles új esztendőnek. De hát nincs ilyen kézikönyv, bár bizonyosan lesz — nem is olyan sokára. Addigra pedig a törvényhozó is kigyógyítja legújabb szülötteit a mindenféle gyerekbetegségekből és egészségesen (értsd mindenre kiterjedően) teszi azokat elénk. Az idei esztendő sláger- szakmája egészen bizonvo<Folytatás az I. olia’ról) jövedelmező építkezést is_._ A minisztérium információi szerint a kivitelezők bővítik a saját vállalkozásban épülő lakások kínálatát is. A népgazdasági terv országosan a múlt évinél kevesebb, összesen 55 ezer lakás felépítésével, s ezen belül állami erőforrásokból ötezer új otthon kivitelezésével számol. A magánlakások közül 15 ezret építenek lakótelepi, mintegy 2 ezret pedig egyedi többszintes épületben, a családi házak száma pedig 33 ezer körül alakul. A fővárosban várhatóan megközelíti a tízezret az idén elkészülő új otthonok száma. Ezenkívül országosan a tanácsi bérlakás-állományból 31 ezret újítanak fel, és további 14 ezret korszerűsítenek. A többszintes lakóházak személyi tulajdonú otthonaival együtt várhatóan összesen 37—38 ezer lakást újítanak fel, és 16 ezer lakást korszerűsítenek szervezetten. A népgazdasági beruházások a múlt évi élénkülést követően az idén mérséklődnek. Űj nagyberuházás nem kezdődik, de tervezési és san az adószakértőé lesz. A szemünk láttára alakul a foglalkozás, jövendő műkedvelői tudós bizottság előtt kötelesek számot adni tudásukból, hogy segíthessenek bennünket, adózókat. (Pénzügyi szakemberekből álló csoport már olyan kézikönyvecskét is kibocsátott, amely az adótörvény adta „köny- nyebbítési’’ lehetőségekre hívja föl a delikvensek figyelmét!) Addig? Addig csiszolódik a törvény, új és új „lyukak” fedeződnek föl benne, amiket gyors intézkedéssel igyekeznek betömni alkotói. Mindazonáltal kevésnek tűnik az a hely, ahol szakavatottan, naprakész információval láthatják el a járatlan érdeklődőket. Az adófel- ügyelő.ség szolnoki székházában ügyfélszolgálati iroda alakult, bárkit tájékoztatnak, ha hozzájuk fordul személyi jövedelemadó ügyben. Faluhelyen természetesen a tanácsok egy-egy dolgozója vált (vagy válik a napokban) „profivá”, őket kérdezzék a tájékozatlanok. Mert tény, ami tény, a személyi jövedelemadóról szóló törvény személyre szabott, a szó legszorosabb értelmében, s ezért kinek-kinek személyes érdeke, hogy mindent tudjon róla. Házhoz a tudatlanság föloldást nem viszi senki. És hát persze sokat tehet maga a szakszervezet is. Nem csupán azzal, hogy esetleg a jogsegélyszolgálathoz hasonlóan hasznos adó-tanácsadókat hozhatna létre, hanem azzal is, hogy — hosszú távon — ezügyben valóban a dolgozók érdekeit képviseli majd. Alighanem sokan fordulnának ehhez a tanácsadó szolgálathoz, ahol a törvény bonyolult szövevényében eligazítanák, fölvilágosítanák. S akkor ki-ki magát érezhetné adósnak: segítettek rajta. Inkább hálával. mint pénzzel tartozzunk ezekben a szűkösnek ígérkező időkben. Csakhát amíg nem tudunk mi, ..adóalanyok” e segítségről, nem is igen fordulhatunk sehová. Hogv nekünk se légyenek adóügyben adósak a lehetséges segítők, adjanak hírt magukról. Az adónál nálunk még ismertebb az úiság — rajtunk semmi nem múlik. H. Z. előkészületi munkákra, főként a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban jelentős összeget irányoz elő a terv. Több nagyberuházásnál csökken az építési munka üteme, ugyanakkor — az államközi szerződéseknek megfelelően — gyorsul a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. A vállalati beruházások összege várhatóan a tavalyi szinten marad, de ezen belül nő a gép- beszerzés, és csökken az építés aránya. A korábbinál kevesebb jut a nem termelő beruházásokra. A tavalyinál 500-zal kevesebb, ösz- szesen 1400 általános, szak- és középiskolai tanterem létesítésére nyílik lehetőség, de ennek egy részét más funkciójú épület átalakításával állítják az oktatás szolgálatába. Az egészségügyi és szocsális ellátás fejlesztésében a kórházi rekonstrukció, valamint a gép- és műszer- állomány és a szociális otthonok bővítése kap elsőbbséget. így kórházi ágyból a tavalyinál 40 százalékkal többet, összesen 1700-at létesítenek, s a szociális otthonok helyeit a múlt évi 900- zal szemben várhatóan 1600- zal növelik. A kis cég ladikja Számítógép ajándékba Csökkenő kereslet, változó igények
