Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
1988. JANUAR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A bűnözők ellen, a becsületes emberek érdekében Januártól módosul a Btk és a Büntetőeljárási törvény Bűnözés mindig,volt — tanú rá a Biblia és számos ókori törvénykönyv —, s hogy még sokáig lesz, annak megjövendöléséhez nem kell különösebb jóstehetség. Am a társadalom mindig is igyekezett — hosszabb-rövidebb időre vagy véglegesen — kiközösíteni saját soraiból azokat, akik különböző bűnöket követtek el. Természetesen annak megítélése is koronként változott, hogy — mikor mit tekintettek bűnnek — azon belül bocsánatosnak vagy főbenjárónak —, s mit hogyan toroltak meg. A társadalom igazságérzete indokolta, hogy a mindössze tizedik évébe lépő Büntető Törvénykönyvet máris módosítsa az Ország- gyűlés, s január elsejétől ez a módosított Btk., valamint az ugyancsak módosított — s valamivel „idősebb”, 15 éves — Büntetőeljárási törvény szabályozza: milyen bűnökért milyen büntetés jár az elkövetőnek. Több, kisebb súlyú bűncselekmény elkövetőit javítónevelő munkával, illetve közérdekű munkával is lehet büntetni — abban a reményben, hogy a csökkentett bérű, illetve a köz javára, pihenőnapon végzett munka végzése elegendő figyelmeztetés, visszatartó erő újabb bűncselekmények megelőzésére. A javító-nevelő munkát elmulasztót azonban nem lehet — nemzetközi egyezmény értelmében — karhatalommal munkára kényszeríteni. Ilyen esetben szabadságvesztést kell alkalmazni vele szemben — hiszen bebiSúlyosabban minősül ezután a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, ha azt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Szomorú, de igaz: az utóbbi években számos, a korábbiaknál jelentősen több ilyen esetre derült fény, s ezek a — köznyelvben korrupcióként ismert — cselekedetek igencsak rontják a társadalom közérzetét. Nagyon is indokolt tehát, hogy — beosztásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül — szigorúan büntessék meg azt, aki hivatali beosztását korrupcióra használja fel. Szükség volt a módosításokra, mert — kár volna tagadni — az utóbbi években emelkedett hazánkban a bűncselekmények száma. A törvényesség pedig — amelynek fontosságáról éppen a törvénytelenségek győztek meg mindenkit — megköveteli, hogy bűn ne maradjon megtorlatlanul. zonyította, hogy nem érdemelte meg az előlegezett bizalmat. Tudomásul kellett venni azt is, hogy egyre nagyobb veszélyeket rejt magában a mind nagyobb mértékű alkoholizmus. Különböző bűn- cselekmények — a kisebb jelentőségű lopásoktól egészen az emberölésekig — indítéka vagy legalábbis kísérő jelensége az ittasság. Elismerve azt, hogy az alkoholizmus egy bizonyos határon túl már betegség, a bíróság elrendelheti a bűnelkövető kényszergyógyítását a kiszabott büntetés mellett vagy ahelyett. Érdekes — és nagyon időszerű — rendelkezése a Btk. módosításának az is, hogy „tilos a védett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni”. Ilyenekben ma sem bővelkedünk túlságosan, s a műszaki és hasonló előnyökre hivatkozóknak is ajánlatos — a törvény előírásait ismerni. Változik az üzérkedés megítélése is: az követi el, aki kereskedelmi vagy vállalkozói tevékenységet jogosulatlanul és folyamatosan folytat, illetve áruval árdrágításra alkalmas módon, ugyancsak folyamatosan üzletel. A Büntető Törvénykönyv módosításával egyenértékűek azok a változások, amelyeket az 1987. évi IV. törvény tartalmaz „büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról”. Nagyjelentőségű például az, hogy „az előzetes letartóztatásról a vádirat benyújtásáig az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság határoz”, s hogy előzetes letartóztatásnak csak akkor van helye, ha a terhelt megszökött, illetve szökéstől, elrejtőzéstől tartani lehet, ha szabadlábon hagyása esetén az eljárást meghiúsítaná vagy veszélyeztetné, s végül, ha szabadlábon újabb bűncselekményt követett el, vagy feltételezhetően követne el. Gyorsítás és egyszerűsítés Általában a büntető eljárás gyorsítása és egyszerűsítése a cél, a törvényesség messzemenő szem előtt tartásával. Számos új elemet is alkalmaz, így a házkutatást ki lehet terjeszteni a gyanúsított birtokában levő járműre (hiszen nemegyszer gépkocsiban rejtik el a bűncselekményből származó holmit, hogy gvorsan tovább adhassák). Űj az is, hogy — egyes, felsorolt esetek kivételével — kártalanítani kell a terheltet, ha büntethetőségi ok hiányában szűnik meg az eljárás illetve ha felmentik. Ugyancsak új a biztosíték bevezetése. Ha külföldön élő személy — állampolgárságtól függetlenül — Magyarországon követ el bűncselekményt, szabadlábra lehet helyezni biztosíték lefizetése ellenében, sőt annak sincs akadálya, hogy így a külföldi elhagyhassa az országot. Minden „újdonságról” nem eshet szó egyetlen cikkben. A két új, most hatályba lépő törvény a bűnözés elleni fokozott küzdelmet és — ami ugyanennek másik oldala — a becsületes emberek, a társadalom túlnyomóan nagy többsége érdekeit szolgálja. V. E. A javító-nevelő munka nem kényszer A korrupció szigorúbb büntetése Füstölgők magamban Viszonylagosságok Nem vagyok műszaki tálentum, a múltkor éppen ezért vesztem össze az asszonynyal, mert nem tudtam összerakni az asztalt. Azt av adonatúj asztalt, amelyikbe a tölgyfát, békebeli enyvet sose látott bútor- legfájósabb bütykös lábujjammal amúgy „meztéláb” belerúgtam, mire a jó fajta darab úgy összeomlott, mint hajdan Jerikó falai. Ráadásul engem szidott össze az asszony, nem azt, aki összekeverte a kártyavárat az asztallal. Mondom, nem vagyok egy székely ezermester, de azért az üvegvágót meg tudom különböztetni a kalapácstól — füstölgőit a minap ismerősöm, de hozzátette alig titkolt kajánkodással —, hogy vannak, akik még eddig sem jutottak technológiai ismereteikben, mert a minap a jókora keretekbe rakott üveget — miután „megváltoztak” a tervek, kalapáccsal verték ki a rámákból. Funkciózavar, fejtette ki az esetről véleményét a bölcselettudományokban magasan képzett közgazda ismerősöm. Any- nyiban igaza lehet az elméleti szakembernek, hogy ha valahol összekeverik az üvegvágót meg a kalapácsot, ott tényleg lehet valami zavar. Többeket viszont az zavart, s csodálkozásukat alig próbálták leplezni, hogy a nagy illúziók éveiben Jólét névre keresztelt áruháznak — átépítése után — ugyanazt a nevet adták. A külsőre teljesen újnak tűnő áruház homlokzatára méternyi betűkkel írták fel a bolt nevét. Én ezt természetesnek tartom, hiszen még ha kocsma lenne, akkor lehetne ilyesmire keresztelni, hogy „Fogadó az összehúzott nadrágszíjhoz” vagy „Duplán fizet, egyet kap” — de egy ABC-áruház mégsem viselhet ilyesmi nevet, hogy „Szükség”, de adott helyzetben „Filléres boltnak” se keresztelhetik el. Bár a régi név megtartásának van némi kockázata. Tegyük fel, hogy egy Kunperesről érkező ángyika meg akarja látogatni az unokahúgát, aki a Jólét-ben dolgozik. A néni, lévén járatlan Szolnokon, így érdeklődik a járókelőktől: tessenek már megmondani, hol van a Jólét. Előre sajnálom a jóasszonyt. Hogy ki, mit mond neki! Van, aki „elküldi”, míg mások akik a kertészpecsenyés, hagymale- veses világot is túlélték, a dolgok viszonylagosságáról tartanak majd neki előadást. A közeli állomásról hazafelé igyekvők, éppen hosszabb külhoni látogatásról tértek meg, egyenesen azt mondják a nénikének, hogy mamuskám ez az egész ország még mindig egy nagy jólét. Mert ugye, minden viszonylagos! A benzint se jegyre adják. Ezt egy taxis mondta a néninek,, aki elvitte a Jóléthez. Más megközelítésből is hajlok arra, hogy helyesen cselekedtek a boltosok, amikor megtartották áruházuk régi nevét. Miért is ne állítanánk emléket életünk szép éveinek. Ezt senki se tilthatja meg. De tájékozódási pontnak is jó lesz ez a felirat. Tételezzük fel, megy két ember az utcán. Külön, külön, aztán megismerik egymást. Ah, te vagy az komám! Merre mész? A Jólét felé — mondja a másik. 9 mennek együtt. Érjenek is oda, mielőbb. Nincsenek nálunk nagy távolságok, ha igyekeznek, hamar odaérnek. Mások azt vitatták, miért olyan nagy betűkkel írták ki, hogy Jólét? Biztos azért, hogy akik rosszul látnak, vagy éppen csak hunyorognak, azok is meglássák, merre kell menni. Hogy hosszú az út odáig? Ez is viszonylagos. Attól függ, ki honnan indul, meg attól, hogy ki mennyire igyekszik. Ezt is eldönti az idő) bár az is viszonylagos, ám azért csak megtudjuk talán különböztetni a babot a lencsétől. Bár, amióta a boltokban azokat a kerek, gömbölyded, babszerű, feketeszínű külföldi lenesét is árulják... — ti — A megyei könyvkiadás történetéből 3. A ma és a holnap A szépirodalom és egyebek Az öt nagy intézményen kívül a tanácsok, a termelő- szövetkezetek, a gyárak, az oktatási és egyéb intézmények adnak ki — jórészt szórványosan • és egyenetlenül — elsősorban évfordulókhoz kötődő kiadványokat. Ezek között jelentős helyet foglalnak el azok a megye lakosságát tájékoztató füzetek, időszakos periodikák, amelyeket egy-egy párt-, állami vagy társadalmi szervezet jelentet meg (Szolnok Megyei Politikai Szemle, Szolnoki Közélet). A könyvkiadásban jelentős a közösen írt és szerkesztett kötetek száma. Az oktatással és tudományos kutatással foglalkozó intézményekhez fűződő kísérletek, tapasztalatok és gyűjtések eredményeit előszeretettel foglalják a mecénások egy-egy szép kiállítású, jól hasznosítható kötetbe: ilyen például a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Jász Múzeum sorozata, amely a megye földrajzi neveit dolgozza fel. Az eddigiekből is kiderült: szűkebb pátriánkban elenyészőnek tekinthető a helyi kiadású szépirodalmi művek száma, noha a megyének e tekintetben ennél jóval gazdagabb hagyományai vannak. Kisújszálláson tanítóskodott például Arany János 1834-ben, ugyanitt járt Magyar filmek külföldön Ojabb magyar játékfilmekkel ismerkedhetnek meg a közeljövőben a holland, az izraeli és az olasz tévénézők, mozilátogatók; a külföldi forgalmazók és tévéadók nyolc alkotást vásároltak meg a napokban a Hungaro- film Vállalattól. A Rio de Janeiró-i fesztiválon az Izraeli Televízió három filmet vett át, Szabó István Bizalom, Gábor Pál Angi Vera valamint Gothár Péter Megáll az idő című alkotását rövidesen vetítik. Az olasz LÁB, 80 filmforgalmazó Szomjas György Falfúró, valamint András Ferenc A nagy generáció című művét vásárolta meg. Brazíliában — az idén először — videokazettán is forgalomba hoztak magyar filmeket. Az alkotásoknak — Szabó István Mephisto és Redl ezredes, valamint Andrási Ferenc: Dögkeselyű című filmjének — az első hírek szerint a dél-amerikai országban is nagy sikere van. iskolába Móricz Zsigmond és Ladányi Mihály, itt született Csukás István, Mezőtúron volt gimnazista Szép Ernő és Tamkó Sirató Károly, Bányai Kornél pedig huzamosabb ideig élt Tiszal'öldvár— Homokon. A kiadványok történetében néhány antológia és verseskötet képviseli a kevés kivételt: a Kurjantás- nyi Magyarország című válogatás, amely a szolnoki táj ihlette versekből kötött össze egy csokorra valót, s melyet a megyei könyvtár adott ki hét évvel ezelőtt; aztán a megyei tanács és a megyei KISZ-bizottság közös vállalkozása, a Fiatal Alkotók Klubja tagjainak 1984-es antológiá ja, illetve a Szigligeti Színház huszonkét szövegkönyve. A kulturális élet decentralizálása jegyében működő könyvkiadás a megyében — bizonyos területek monopol- helyzete ellenére is — igen nagy gazdagságot mutat. Erre vonatkozóan egy régebbi adat: szűkebb pátriánkban 1976 és ’81 között 197 jelentősebb kiadvány látott napvilágot. Az ezt követő esztendőben — elsősorban az anyagi eszközök egyre szűkösebb volta miatt — csökkent a számuk. Ez a tendencia a jövőben is érvényes marad, azzal együtt, hogy — mint a kulturális élet más Tegnap volt Vízkereszt (vagy amit akarunk — Shakespeare után szabadon) napja, hivatalosan a farsang kezdete. Az utóbbi években ugyan inkább a február a mókák, a vidám játékok, bálok hónapja, az idén már januárra is jut a mulatságokból. A jövő szombaton, 16-án a Pelikán Szállóban a Tiszaparti Gimnázium, a Szolnok étteremben a Köz- gazdasági Szakközépiskola tartja szalagavatóját, „Karnevál hercege” ezzel nyitja a vigalmak sorát. Egy hét múlva 23-án, Gazdászbált rendez a Magyar Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezete a Pelikán Szálló éttermében és bárjában, ahol a talpalávalót fent a Nádasi trió, lent az Integrál együttes szolgáltatja. Előzetes helyfoglalás az IBUSZ Utazási Irodánál lehetséges (Szolnok, Kossuth L. út 18.), január 11-ig. területein — itt is az igazi értékek támogatása kerül előtérbe. Ennek szellemében készítette el a megyei tanács művelődési osztálya a megye 1986—1990-ig szóló középtávú könyvkiadás-politikai koncepcióját; ezt figyelembe véve működik ugyanitt a kiadói tanács, amely a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságát megelőzően elbírálja a megjelenő kötetekre beküldött javaslatokat. Mindezek ellenére sincs megoldva a könyvkiadási tevékenység koordinációja, hiszen a megyei kiadói tanács e felett nem gyakorol teljes körű felügyeletet: a szakminisztériumok például külön adhatnak engedélyt egy-egy kiadványra. Gondot okoz, különösen a kisebb településeken, az anyagi feltételek megteremtése; úgy tűnik, a jövőben a helyi könyvkiadást sem kerülik el a nehézségek. Ennek ellenére lehetnek bizakodóak a könyvkiadás gazdáival együtt az olvasók: a már megkezdett, magas színvonalú kutatómunkán alapuló kiadói tevékenység vár — évente 15 kötetben — folytatásra. (Vége) Bálint Judit A Tiszában e napon az Egészségügyi Szakközépiskola — az előző napon a Gépipari Szakközépiskola —, a Szolnokban szombaton az F. Bede László Szakmunkás- képző Intézet végzősei avatják a szalagot. Január 29- én a Szolnok, 30-án a Pelikán rendez pótszilvesztert, utóbb említett napon a Tiszában a Hungária Biztosító dolgozói, a Szolnokban a Kőolajkutató Vállalat ki- szesei hálóznak. Címszavakban még a februárról; a Pelikánban farsangolnak a közgazdászok, a jogászok, a fogorvosak, gyógyszerészek, és most is lesz cigánybál; a Tiszában a kisiparosok, a pedagógusok, a MTESZ, a Vízügyi Szakközépiskolások; a Szolnokban minden hétvégén tablóbált vagy szalagavatót, az ÁÉV- szállóban pedig vadászbált rendeznek. Diákok, gazdászok, Jogászok fel! Húzzák a farsangi talpalávaftát Egerben kultűr- centrummá alakítják a felújított kispréposti palotát. Itt kap helyet az UNESCO műemlékvédelmi szervezetének, az ICOMOS-nak regionális irodája, valamint az egri városszépitők egyesülete is. Az 1758-ban Gerl Mátyás tervei alapján épített palota egy részében Kiss Róz Ilona keramikusművész állandó kiállítása látható (MTI-fotó: Szabó Sándor)
