Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
XXXIX, évf. 5. 1988. január 7., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sevardnadze befejezte tárgyalásait Kabulban Egy éven belül lehetséges a szovjet csapatok kivonása A Szolnoki Bőrtex tószegi üzemében naponta — a fazontól függően — 300—350 sporttáskát varrnak. A divatos termékek egy részét bérmunkában az Adidas cég részére, a többit hazai alapanyagból a belföldi és szovjet megrendelők számára készítik (Fotó: D. G.) Erömiivi berendezések, háztartási gépek Kedvező exportkilátások erre az évre Megállapodás és pecsét Mit akarunk mi a szóbeli megállapodásoktól ? Hiszen még az írásbeli, lepecsételt, aláírt egyezségeket is gyakorta papírrongyként kezeljük — vetődhet föl sok gazdasági szakemberben néhány keserű tapasztalat emléke. Mert a papíron való megegyezés sokszor csak arra jó, utólag pontosan fel tudjuk mérni, mitől térünk el a megvalósításkor. S ha megállapítjuk az eltérést, ennek is alig van gyakorlati jelentősége. Mert aki érvényesíthetné a kötelezettség nem teljesítéséből adódó törvényes jogait, az is szemet huny. Minek feszültséget szítani? Hiszen lehet, hogy legközelebb ő lesz a::, aki eltér az írásba foglalt kövteteiményektől. Homlok- ráncolás, vagy telefonon közvetített évődés, esetleg asztalcsapkodással egybekötött többszöri személyes közbelépés a következmény, ha eltérünk az írott szerződéstől, így hát — merülhet fel a gondolat — jobb lenne először a papíron szentesített egyezségeknek becsületet teremteni, s csak ezután hozzáfogni ahhoz, hogy rangot teremtsünk a szóbeli megállapodásoknak. Ügy tűnik, nem árt az ügynek, ha időnként egyoldalúan az élőszóban kimondott megegyezések fontosságát, komolyságát hangsúlyozzuk. Ugyanis az a tapasztalat, hogy sokszor épp az ragaszkodik az írásos változathoz, akinek azt sem aka- ródzik precízen betartani. Az önmaga szavára adó tárgyalófél — amíg néhány csalódás nem éri — föltételezi, hogy a másik is szentírásnak szánja kimondott szavait. Egy telefonon kötött megállapodás végén a partner megkérdezte: mikor ülünk le aláírni a szerződést? A gyárvezetőt alighanem meglepte a válasz: „Mi elküldjük a műszert, önök kipróbálják, és ha nem felel meg, visszaküldik. Ha megfelel, utólag lebonyolítjuk az üzleti formaságokat. Addig elég szóban is, hiszen az igazgatóval beszélünk, nem?” Alighanem sokan a pártjára állnának annak, hogy valahogy így folyjanak a magyar gazdaság ügyei. Mennyivel rugalmasabbak lehetnének a vállalatok, mennyire frissebb lenne az alkalmazkodás a világpiac változó követelményeihez? — ábrándozhatunk a kérdésen. Ám a megvalósítás ezúttal sem csak emberi szándékon, készségen, jóindulaton múlik. Kegyetlenül nehéz állni a kimondott szót olyan gazdaságban, melynek folyamatait át- meg átszabdalják a hiány jelenségei. Nem könnyű a dolga annak. aki feltette magában, hogy partner, társ akar lenni a szóbeli megegyezésekhez. Alapos és naponta megújított — hitelesített — valóságismeret szükséges hozmáé. Ez szellemi követelményben is igen magas szint. Áttekinteni olyan gazdaságot, amelyet egyfelől fontos irányelvek vezérelnek, másfelől bonyolult szabályzók, harmadik felől egyéni és csoportérdekek kusza szövevénye. Ám az e feladattal megbirkózó gyakorlatias gondolkodás sugallja: megalapozott eredményt produkálni aligha lehet nemes emberi tartás nélkül. Itt, ebben a gazdaságban kiváltképp fontos érték, ha a személy egyben garancia is a kimondott szóra! MP Az afganisztáni nemzeti megbékélési politikával ösz- szefüggésben tájékoztatta az ország belpolitikai helyzetéről Eduard Sevardnadzét Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság elnöke. A szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja január 4—6. között tett munka- látogatást a szomszédos országban. Ennek során két ízben is találkozott az ANDP KB főtitkárával, a köztársaság elnökével. Afgán részről ismertettek egy sor új elképzelést azzal kapcsolatban .hogyan lehetne új lendületet adni a nemzeti megbékélési politika megvalósításának, az afgán kérdés átfogó rendezésének. Megállapították: egészében kedvezően alakul a helyzet A Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet nehéz esztendőt zárt 1987-ben. Lévén, hogy az évek során az alaptevékenység, azon belül is a növény- termesztés kapta a szövetkezetben a fő hangsúlyt, a tavalyi mostoha időjárás — fagy, belvíz, aszály — hatása súlyos teher. A központi iroda folyosóján hosszú sor állt a pénztárablak előtt. Mellette elhaladva nem kellett különösebben hallgatózni, hogy kiderüljön, miről is folyik a szó. Bérekről, bruttósításról, árakról. Miért éppen itt lett volna másként? Nagy János, a szövetkezet pénzügyi vezetője szerint az ENSZ-főtitkár személyes megbízottjának közvetítésével folyó afganisztáni—pakisztáni tárgyalásokon, ami reményt ad arra vonatkozóan, hogy gyorsan befejeződhet az afgán probléma külpolitikai vonatkozásai politikai megoldásának folyamata. Afgán részről építő szellemben készülnek e tárgyalások következő fordulójára, azzal a céllal, hogy annak során mód nyílik a megfelelő megállapodások megkötésére. Eduard Sevardnadze teljes támogatásáról biztosította az afgán vezetésnek a nemzeti megbékélést szolgáló politikáját, az ennek végrehajtása érdekében tett gyakorlati lépéseket. A szovjet fél más nehéz évük lesz. Sokkal nehezebb, mint 1987 volt, pedig arra sem mondhatták, hogy könnyű ... Ennek ellenére remény van arra, hogy „hozzák” a nyereségtervüket. Baj az is, hogy még mindig „nagyon túlszabályozottak”. Jóval több mint ezer különböző jogszabályt kellene ismerni és alkalmazni a termelőszövetkezeteknél, ami egyszerűen lehetetlen. Számításaik szerint az 1988-as eredményükből körülbelül huszonöt millió forintot visz el pluszban az adók és a költségek emelkedése. Ebbe az összegbe már beszámították a többletbevételeiket is! Átlagos esztendőben húsz és harmincmilIzrael magatartása ellen Egyhangú határozat a Biztonsági Tanácsban Egyhangú határozatban szólította fel kedden este az ENSZ Biztonsági Tanácsa Izraelt arra, hogy tartsa meg a megszállt területek lakosságára vonatkozó genfi konvenciót és ne deportáljon a megszállt területekről palesztin lakosokat. A határozatot az Egyesült Államok képviselője is megszavazta. Washington küldötte 15 év óta először adta szavazatát olyan tanácsi határozatra, amely akár csak közvetve is a Tel Aviv-i magatartás ellen irányul. Herbert Okun amerikai nagykövet azzal indokolta meg szavaztát, hogy Walió forint között mozog a téesz nyeresége. Lehet tehát gondolkozni, hogy mit tegyenek ennek ellensúlyozására. A szövetkezet vezetősége nemrég foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megfogalmazták, hogy mik azok a tartalékok, amiket feltétlenül hasznosítani kell. Javíthatnak a hozamokon, bár ez az időjárás miatt bizonytalan, és nem is számottevő. Több lehetőség van viszont az önelszámoló egységek rendszerében, mivel ezen keresztül jobban ösztönözhetik a még takarékosabb gazdálkodást. Úgy tűnik, az emberekben most kezd igazán tudatosulni, hogy a nadrágszíjat tényleg szorosra kell húzni. Túl vannak már szerencsére azon a szemléleten, hogy „dobjuk ki a traktorból a motort, ha az meghibásodott". Ha csak lehet, kijavítják ... Fontos eszköz lehet ezeken kívül az ipari és a kereskedelmi tevékenység élénkítése. Űj üzemeket és üzleteket ter(Folytatás a 3. oldglon) A Transelektro Kereskedelmi Vállalat az ipari part- nervállalatokkal együtt jelentős exporteredményeket ért el 1987-ben, mert áru- szerkezetük megfelelt a vevők igényeinek, s kivitelük elsősorban a fizetőképes piacokra irányult. Exportkínálatuk nagyjából azonos arányban energetikai rendszerekből és berendezésekből, kábelipari cikkekből, háztartási készülékekből és különféle motorokból, szerelési anyagokból, egyéb termékekből állt. Ezekből ösz- szesen csaknem 130 millió dollár értékben szállítottak a konvertibilis elszámolású országokba, vagyis megismételték az egy évvel korábbi exportrekordot, ami akkor 30 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A külkereskedelmi vállalat immár jó ideje kereskedőházi jogosítvánnyal is rendelkezik. Ennek megfelelően a számára hagyományos exportcikkeken kívül, A Tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet 1983-ban kezdte meg ipari ágazatának fejlesztését. A lépést elsősorban a szükség diktálta, lévén, hogy kedvezőtlen adottságú szövetkezetről van szó, amelynek minden plusz forintra nagy szüksége van. A szövetkezeti nyereség növelése mellett nem hagyható persze figyelmen kívül az ipartelepítés másik haszna sem: akistelepülés foglalkoztatási helyzetének javítása. Az építő részleg elsődleges feladata ugyan a téesz javítási, illetve építő- beruházási munkáinak elvégzése, de ezen túl lakossági és közületi megrendeléseket is elfogadnak. A külső megrendelőknek végzett munkák, a saját beruházás és a javítások együttes értéke 1986-ban megközelítette a tízmillió forintot. A tekercselő részleg 25 dolgozót tud folyamatosan foglalkoztatni. Hegesztőgépeket és trafókat szerelnek bérmunkában, és a kezdés nehézségei ellenére — 1987- ben indult az üzem — elérik a tervezett kétmillió forintos anyagmentes termelési értéket. A szövetkezet varrodája mintegy 5 millió dollárért exportáltak élelmiszereket, gyümölcsleveket. 1988-ra számos nagyértékű szerződést kötöttek a vállalat üzletkötői — egyedül energetikai és áramelosztó berendezésekre 3 milliárd forint értékben — teljesítésük egy része áthúzódik 1989-re. Kedvezőek a piaci kilátások a kábeltermékek területén, ezekre kínai és indiai cégek a legnagyobb vevők, megfelelő rendelésállománnyal rendelkeznek motorokra és háztartási gépekre is. S bár az év elejétől minden hazai vállalat jogosult önálló exportra, a Transelektro a munka jobb megszervezésével veszi fel a versenyt. Tovább kívánják fejleszteni a kereskedőházi tevékenységet és a fővállalkozások szervezését annak érdekében, hogy ipari partnereik továbbra is megbízzanak a vállalat üzlet-közvetítői szerepében, mégpedig fokozott közös érdekeltség alapján. (kézműipari részleg) 1984- ben alakult, és abban ma már csaknem száz nő dolgozik. A részleg fő termékei a szovjet exportra gyártott táskák, illetve a hazai piacra kerülő női hótaposó csizmaszárak és bélések. Az elmúlt négy évben dinamikusan fejlődött a varroda termelése. Ezt jelzi, hogy árbevétele több mint a két és félszeresére nőtt, és a jövedelmezőség is az elvárható szintre emelkedett. 1986 elején kezdte meg a fnunkát a szövetkezet nyomdája, néhány hónappal később pedig a dobozüzem. A nyomda termelési értéke évi 5 millió forint. A dobozüzem első teljes esztendejét zárta 1987-ben. Kezdetben három és ötrétegű kartondobozokat gyártottak, később bővítették a termelést, és szürke lemezből is készítenek dobozt. Ma már ez adja az üzem termelésének nagyobbik részét. A részleg árbevétele — tizennyolc dolgozóval — elérte a tízmillió forintot, és a tíz legjelentősebb megrendelő elegendő biztosítéknak • látszik arra, hogy az üzem termelését a jövőben sem akadályozza megrendeléshiány. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Szövetkezeti gondok, téglagyári hangulatok A nehézségek ellenére is bizakodnak Karcagon Az esztendők fordulója mindig izgalmas időszaka a gazdaságnak. Idén fokozottan igaz ez a megállapítás, azzal a feltétlen megszorítással, hogy most valószínűleg a gondok, a kérdőjelek vannak többségben, és az igazi nagy örömökből talán kevesebb jut. Gyakran hallani: mit hoz az új év, mit az adóreform? Hoz-e majd egyátalán, vagy inkább visz? Könnyebb lesz egy-egy vállalatnak, vagy éppen nehezebb? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ néhány gazdálkodó szervezetnél. Ipar a mezőgazdaságban Táskák, nyomtatványok A Jászberényi Aprítógépgyárban a napokban egy nagy teljesítményű dobmalmot készítettek elő bolgár exportra. A gépóriás 10 millió 800 ezer forint bevételt jelent a vállalatnak (Fotó: T. Z.)
