Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 4. •*„ 1988. jaauár 6., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA • a Ülést tartott a megyei pártbizottság Szabó István lett az új első titkár A Szolnok Megyei Pártbizottság tegnap ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Lukács János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság megvitatta és elfo­gadta a megyei pártfegyelmi bizottság 1987. évi munkájáról szóló jelentést Kátai Máriának, a bizottság elnöké­nek előterjesztésében. Ezután meg­tárgyalta és jóváhagyta a pártbizott­ság 1988. évre szóló munkatervét. A testület személyi kérdésben döntött: Szabó István elvtársat, a KB tagját, a Jászberényi Városi Pártbi­zottság első titkárát megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárának és a végrehajtó bizottság tagjának. Búzaföldön, sertésólban, fóliasátorban Forintokat hozott a téli tavasz Mezőgazdák a rendhagyó időjárásról Szokatlanul enyhe — a meteorológusok szerint sok évtizedre visszatekintve is rendhagyónak számító — az idei téli időjárás. Mit nem olvashattunk karácsony és újév között az újságokban: melegebb volt nálunk a két évvégi ünnep között mint Észak-Afrikában. A minap pedig a rá­dió időjárási prognózisában titulálták a „március elejinek megfelelő” jelzővel a január eleji időjárást. A mezőgazdák vajon hogyan vélekednek erről a téli tavaszról? A TARTALOMBÓL: A lakosság a kötvényeivel voksolhat Növekszik a barkácsolók tábora Öten az élvonalban Pazar bemutató mérkőzés Már csak gondol az olimpiára Szovjet értékelés a bécsi konzultációkról A Kengyeli Dózsa Tsz 600 kocás sertés szaktelepén dol­gozók imigyen: nem ette meg még a kutya a telet! No igen, nekik, és az állatte­nyésztésben dolgozó sokezer munkatársuknak szerte az országban a tavaly ilyen­kori január első dekádját követő időjárásról vannak rossz emlékeik. Huszonfokos hidegben taposták a havat a telepekre menet, melegítet­ték órákon át az elfagyott vízvezetékcsöveket. — Az ólakat fűtő kazánok pedig falták a szenet, nyel­ték az olajat — emlékszik vissza Szegedi Mihály, a téesz energetikusa. Más a mostani fűtési szezon eddig eltelt időszaka, mint a tava­lyi. Nyolcvanhat október elejétől az év végéig 109 ezer liter fűtőolajat tüzeltünk el a három hónap alatt. Ez az akkori 9,80 forint literen­kénti átlagárat számítva több mint 1 millió forint kiadást jelentett az évente tízezer hízót kibocsátó szaktelepnek. Az elmúlt év októberétől mostanáig 81 és félezer liter olaj fogyott el, tehát 27 és félezer literrel kevesebb. Majdnem havi tízezer liter a különbség. A mostani át­lagáron több mint 300 ezer forintot megspórolt már az időjárás az ágazatnak. Az összes szántóterületből képviselt arányát tekintve meghatározó szerepe van megyénkben a kalászos ga­bonatermesztésnek. Külö­nösen fontos ez az ágazat a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Karsai Endre, növénytermesztési osztályve­zető magyarázza, hogy miért: — Az évenként 2 ezer hektáron termesztett őszi búzánk termésének a két­harmada a saját hibrídüze- münkben kikészítve vető­magként értékesítjük. Nem bízhatjuk — persze mások sem bízzák — a véletlenre, legkevésbé teljesen az idő­járásra az értékes gabona sorsát. Most ősszel is hektá­ronkénti 6 tonnás átlagter­mésnek megfelelő mennyi­ségű magot vetettünk, táp­anyagot juttattunk ki. A tel­jes vetésterületen művelő­utas technológiát alkalma-j zunk, hogy bármikor, idejé­ben, hatékonyan elvégezhes­sük a növényvédelmet. Eny- nyi nagyjából, ami az embe­ren múlik... Nem kevés viszont ami az időjáráson múlik, múlhat. A surjáni, a szenttamási és a csorbái kerületben létző őszi búzával bevetett táblákat nem véletlenül kerülik szin­te naponta Karsai Endre és a kerületek ágazati szakem­berei. Az osztályvezető leg­frissebb tapasztalatait hall­gatom arról, hogyan telel (Folytatás a 3. oldalon) Összecsapások Ciszjordániában Az Izrael által megszállt Ciszjordánia és a Gáza-öve- zet több településén kedden is összecsaptak a kövekkel és benzines palackokkal fel­fegyverzett palesztin tünte­tők a megszálló katonák­kal. Az izraeli fegyveresek tüzet nyitottak a fiatalokra a han juniszi menekülttábor­ban, és egy tizenéves életét kioltották, több személyt megsebesítettek. A palesztin sajtószolgálat jelentése sze­rint az összecsapásoknak két halálos áldozata volt. Terrorakcióként bélyegez­te meg keddi nyilatkozatá­ban a svéd kormány a Dél- Libanon ellen végrehajtott legutóbbi izraeli légitáma­dást. ENSZ-forrásból származó közlés szerint a Biztonsági Tanács valószínűleg szerdán ül össze, hogy eleget téve Jordánia kérésének, megvi­tassa az izraeli hatóságok­nak kilenc palesztin kitolon­colásáról hozott döntését. Gazdasági Kamara napirendjén KGST­kapcsolatok Kibővített ülést tartott kedden — Beck Tamás el­nök vezetésével — a Magyar Gazdasági Kamara ügyve­zetősége. Az ülésen vállala­ti tapasztalatokat összegezve azt vizsgálták, hogyan bő­víthető a KGST-országokkal folytatott gazdasági együtt­működés. Az elfogadott aján­lások szerint a legfontosabb tennivaló a hazai és a kül­földi vállalatok közötti köz­vetlen kapcsolatok erősítése, a termelők és felhasználók szorosabb együttműködési lehetőségének megteremté­se. A Kamara véleménye szerint a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni az import növelésére. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter is. A résztvevő országok többségének meggyőződése, hogy az európai hagyomá­nyos fegyverzet és haderők csökkentéséről szóló tárgya­lások még az idén megkez­dődhetnek — írja a Krasz- naja Zvezdában Tatarnyikov vezérőrnagy. A szovjet ka­tonai szakértő a Varsói Szerződés és a NATO kül­döttségeinek a tárgyalások témaköréről és céljairól folytatott bécsi konzultációk befejeződött fordulóját ér­tékeli, azok résztvevőjeként. A tábornok emlékeztet arra, hogy a washingtoni csúcs- találkozó kedvezően hatott a konzultációk légkörére. Fon­tos, hogy a KKR—HHR szerződést követően a ha­Tisza márkaboltok nyíltak az elmúlt egy-két évben szerte az országban. Számuk 1987 végére elérte a hatvan­egyet. A martfűiek azért döntöttek a saját, illetve kö­zös üzemeltetésű bolthálózat kialakítása mellett, hogy a nagykereskedelem kiiktatá­sával közvetlenül segítsék a vásárlók igényeinek kielégí­tését, és a vevők divatigé­nyeit is jobban megismer­jék. Saját üzleteikben köz­véleménykutatást végeznek, s a termékskálát ennek fi­gyelembevételével alakítják ki. Az eddigi tapasztalatok, a forgalom igazolja, hogy a vevőközönség szívesen lá­togatja a Tisza Cipőgyár szaküzleteit, mert bőségesen talál választékot, minőségi és olcsóbb utcai cipők, csizmák, sportcipők, női, férfi és gyermek lábbelik sorakoznak a polcokon, s ami nem ke­vésbé lényeges, udvarias ki­szolgálásban is részesülnek. Az új gazdasági helyzet — az eddigi sikerek ellenére — arra készteti a martfűie­ket, hogy 1988-ban vissza­gyományos haderő és fegy­verzet, valamint a harcásza­ti nukleáris erők problémá­ja kerül az európai leszere­lés központjába. A felek arról már megál­lapodtak, hogy a jövőbeni tárgyalások az összeurópai folyamat keretébe illeszked­nek és elvi megállapodás született arról, hogy még 1988-ban megkezdik az ér­demi munkát. Ez azt jelenti, hogy a NATO-országok is érdekeltek a tárgyalásokban, azonban továbbra is ragasz­kodnak ahhoz, hogy azokon csak a hagyományos had­erőkről és fegyverekről es­sék szó. Nem lehet azonban fogják, fékezzék a saját vál­lalkozásé és közös boltok számának a gyarapítását. A jelenlegi tervek szerint a következő évben csupán hat­nyolc bolt megnyitása sze­repel a programban. Az el­határozást gazdasági okok indokolják. Ismereteik sze­rint az idén a nagy és kis­kereskedelmi árrések eddig sem túlzott mértéke továb­bi három, négy százalékkal csökken, ezzel párhuzamo­san az üzemeltetési, fenntar­tási költségek növekednek. Persze vannak vállalati, szervezési hiányosságok is, ezek közé tartozik a boltok ellátásának, külső és belső szervezettségének a jelent­kező fogyatékosságai. A jö­vő érdekében ezeken kíván­nak elsősorban javítani. Az új év tennivalóit azzal kez­dik, hogy az új szabályozók figyelembevételével felmé­rik a bolthálózat tényleges tiszta hasznát, gazdaságossá­gát és ezek mérlegelése után határoznak a bolthálózat fejlesztésének mértékéről és üteméről. (Folytatás a 2. oldalon) Túl a hatvanon A Tisza márkaboltjai országszerte A Szolnoki Alfa Autójavító Vállalat kapacitásának több mint felét a lakossági szolgáltatás köti le. A négy éve önál­lóvá vált vállalat a szerviztevékenység mellett foglalkozik új .alkatrészek értékesítésével is Szolnokon és Törökszent- miklóson, valamint személygépkocsik és kisteherautók bon­tásával, s az így nyert alkatrészeket felújítva hasznosítják, értékesítik. A vállalat tevékenységi körébe tartozik a sze­mélygépkocsik és kisteherautók kölcsönzése, s a használt gépjárművek — a három évnél fiatalabb járművek esetében is — adásvétele. Évente 40—42 ezer, közel 24 féle típusú gépkocsi vevő- szolgálati és garanciális javítását, karbantartását, illetve zárttechnológiás vizsgáztatását végzik, akár OTP-hitelre is. Gondot forditarak a szakember-utánpótlásra is, a tanmű­helyben hatvannyolc szakközépiskolás és tizennyolc szak­munkástanuló sajátítja el a különböző szakmák gyakorlati fortélyait. Felvételeink a vállalatnál folyó főbb munkafolya­matokat örökítették meg. (Fotó; D, G.) A szolnoki Alfa fld-vesz, kölcsönöz, javít

Next

/
Thumbnails
Contents