Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
1988. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Jégkorong Szép gólok, majd levonulás Jászberényben A nap harmadik találkozóján mutatkozott be a Lehel serdülő csapata. Kellemes meglepetést okozva, jó játékkal 0:1-ről nyerték mérkőzésüket a kissé fáradt Mödling ellen. A csapat tagjai fegyelmezett és lelkes játékukért minden dicséretet megérdemelnek. És ezek után következtek a „nagyok”. Népes szurkolótábor előtt lépett pályára a Liege és a Lehel. A hazaiaknál három válogatott vendégj áté- kos is szerepelt: Pápai, Leleszi, s Géczi. A megillető- dötten kezdő kék-fehéreket alaposan meglepte a vendégek erőszakos, gyors harcmodora. Nagy előnyre tettek szert az első 20 perc alatt, de a következő harmadban nagyot változott a játék képe. A Pápai, Leleszi, Havrán támadósor gyönyörű gólokat ütött. Az izgalmasnak ígérkező befejező harmadban a két válogatott játékos már nem játszott, s ez nagyon megkönnyítette a belga csapat dolgát. A vereség arányát ezenkívül a kapusok gyenge teljesítménye is magyarázza. Liege—Lehel SE 13:6 (5:1, 2:4, 6:1). V.: Toor, Pellus, Szaik. Liege: Tatti—Stefa- nopoulos (5), Leister, Koch 1 (1), Hartmeyer 1 (1), Hardy 1. Csere: Lebeuf 1, Labarre (1), Hopkins 2 (2), Lajeszmesse 7 (1), Molitor. Edző: Alain Verdenne. Lehel: Géczi—Pató, Katona, Pápai 2 (1), Havrán 2, Leleszi 1 (4). Csere: Csókási (kapus), Farkas 1, Bállá, Simon, Závori, Sipos, Szabados, Rétfalvi, Szerdahelyi, Kátai, Lakatos, Bakó, Redler (1), Szajka. Edző: Kereső Csaba. Kiállítás 14 p. ill. 12 perc. Gól egyéni akcióból 2, ill. 0. Nagy érdeklődéssel várta a népes jászberényi közönség a Budapest Válogatott néven játszó Fradi—Dózsa vegyescsapat és a belga bajnok Antwerpen összecsapását. A kanadai játékosokkal érkező belgák csak az első harmadban tudták komoly erőfeszítésre késztetni az egyre jobban játszó magyar csapatot. A mieink fölényét a vendégek keménységgel próbálták kiegyenlíteni. A második harmadban Hudák, Ancsin János, Pápai és Leleszi egymást múlták felül, szebbnél szebb gólokat szereztek, a játékot nagyon élvező közönség legnagyobb örömére. A magyar csapat játéka sokszor nyíltszíni tapsra ragadtatta a nézőket. Sajnos egy kiállítást követően a harmad 15. percében Provenchere súlyosan megsértette a játékvezetőt, s a kirótt fegyelmi büntetés sem bírta jobb belátásra, így végleg kizárták a játékból. A belga csapat ekkor rendkívül sportszerűtlen dolgot követett el; levonult a pályáról és a mérkőzés félbeszakadt. Bár vezetői később belátták hibájukat és játékosaik, valamint a saját nevükben is elnézést kértek a rendezőktől és Budapest csapatától, de a nagy vesztest, a közönséget már nem tudták kiengesztelni. Ígérték, hogy a következő bemutató mérkőzésen sportszerűen játszanak. Budapest Válogatott —Olimpia Antwerpen 7:0 (1:0, 6:0, félbeszakadt). V.: Moharos, Láng, Szabina. G.: Hudák (3), Szajlai (1), Pápai (1), Leleszi (1), Balogh B. (1). Kiállítás 10, ill. 16 + v. fegyelmi. Gól egyéni akcióból 2, ill. 0. Hétfőn kora reggel újra győzött a Lehel serdülő csapata, sportszerű, de kemény küzdelemben szerzett újabb értékes két pontot, és pontveszteség nélkül, jó eséllyel várja a folytatást az Alföldi Kupában. Lehel—Feldkirch 5:4. Befejezett mérkőzés: Leder Appel Wien—Mödling 3:0. Percekkel a befejezés előtt Landshut—Feldkirch 6:1. — Szántai — Aranyszemüveget a bírónak! Egy labdarúgó játékvezető mi mással is tölthetné az év utolsó előtti napját, mint — labdarúgással. Varga Sándort, megyénk egyetlen NB I-es labdarúgó-játékvezetőjét is a tisztaligeti sport- csarnokban találtuk meg egy teremtornán. Röpke időre elszakítottuk a játéktól, hogy visszapillantsunk a mögötte hagyott évre: játékvezetői szempontból hogyan sikerült, milyennek ítéli meg a foglalkoztatását, elégedett-e önmagával, történt-e valami kirívóan tanulságos eset, és mit vár1 az új esztendőben? Varga Sándor 36 éves, a MÁV Járműjavító Üzem üzemgazdasági osztályán munkaügyi ügyintéző. Már régóta tagja az NB-s játékvezetői keretnek, hosszú ideig partjelzőként foglakoztat- ták, tavaly pedig már „bedobták a mélyvízbe”, először vezetett NB I-es mérkőzést, ő dirigálta a Rába ETO—Zalaegerszegi TE találkozót. Tavasszal még egy, az ősszel pedig négy NB I-es mérkőzésen fújta a sípot, tavaly tehát összesen hat első osztályú labdarúgó mérkőzésnek volt a bírája. — Addig akad némi gond, amíg eléggé meg nem ismerik és el nem fogadják a játékvezetőt a csapatok — emlékezett vissza. — Érdekességként említem meg, hogy rázósnak tartottam a Váci Izzó—MTK VM mérkőzést. Előzőleg ugyanis sokat lengettem a kék-fehérek Az Alföldi Olajbányász kézilabda szakosztálya NB I/B-s férficsapatának kerete december elején új edzővel (heti 9—13 edzéssel) kezdte meg a felkészülést a várhatóan új rendszerű, hosszúnak ígérkező bajnokságra. Bárok István szakedző Szegedről került Szolnokra, bár Budapesten született 1954. január 4-én. Általános és középiskoláit Dunaharasz- tiban végezte el, majd Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1978-ban szerzett tanári diplomát, biológia-testnevelés szakon. Ezután 1987. november 30-ig gimnáziumi testnevelő tamérkőzésein, és bizony elég keményen játszottak. Végül olyan sima lett, hogy még sárga lapot sem kellett felmutatnom. Pedig 1:0-ás MTK VM vezetésnél büntetőt ítéltem a fővárosiak ellen. Láttam, hogy Híres szorítja a fogát, de nem mert szólni. Szigorúan ránéztem és amikor Várady elhibázta a büntetőt, megnyugodtak és 1:0-ra megnyerték a mérkőzést. — Ugyanakkor nagyon simának Ígérkezett a Debreceni MVSC—Kaposvár mérkőzés, amelyen meglepetésre a kaposváriak nyertek 1:0-ra. De ez a mérkőzés is zavartalanul lezajlott, nem volt kifogás egyik részről sem. — A sajtóval milyen a kapcsolata? nár volt a csongrádi megye- székhelyen. Közben a Test- nevelési Főiskolán kézilabdából szakedzői képesítést szerzett. Hosszú évekig játékosa, majd utánpótlásedzője volt a Szegedi Volánnak, később a Szeol-Délépnek. A fiatal szakember nagy becsvággyal, lelkesedéssel végzi munkáját. Egyelőre két bajnoki szezonra kötelezte el magát az Olajbányász SE kézilabda szakosztályánál. Célja: megfelelő erősítéssel, még több munkával — a szakosztályvezetéssel egyetértve — az NB I-be jutás. — Nagyon jó. Részemről a sajtó munkatársaival még nem volt semmi baj. — Hogyan készül az idei évre? — Januárban minden csütörtökön a tiszaligeti sport- csarnokban, vasárnap pedig a szabadban tartunk edzést, amelyen futás és foci szerepel. Azonkívül hetenként háromszor magánedzést tartok, ilyenkor négy-öt kilométert futok. Január 27 és 31 között Dunavarsányban szellemi és fizikai felmérés lesz. Az idén szeretnék még több NB I es mérkőzést vezetni. Varga Sándor ezen a beszélgetésen az egész évi működése alapján a huszonöt NB I-es játékvezető közül a tizenkettedik helyre sorolta magát. Azóta napvilágot látott az őszi rangsor, amelyen — talán Varga legszebb álmait is felülmúlva — a második helyen áll, sőt az MLSZ Játékvezetői Bizottsága által összeállított és az Aranyszemüvegért folyó versenyben az őszi működése alapján az első. Ragyogó teljesítmény, ami bizonyára további tanulásra és helytállásra ösztönzi a fiatal szolnoki játékvezetőt. Bár még fiatalember, de azt kívánjuk, hogy a bajnoki idény végére az Aranyszemüveggel a szemén állhasson a fényképezőgép lencséje elé. (Pi) Mai műsor Jégkorong. Alföldi Kupp nemzetközi serdülőtorna, Jászberény, hűtőgépgyári műjégpálya: Landshut (NSZK-beli)—Leder Appel Wien (osztrák), 7.30, Feldkirch (osztrák)—Mödling (osztrák), 9.30, Landshut— Lehel SE 12. Eredményhirdetés, 14. Felnőttek: a 3. helyért 14.30, döntő, 17, eredményhirdetés, 19.30. • * * A Szolnoki Olajbányász vezetői vasárnap az esti órákban várták a Szabadkai Spartak kosárlabdacsapatát két előkészületi mérkőzésre. A jugoszláv együttes helyett azonban csak egy telefonhívás érkezett, amelyben közölték, hogy technikai okok miatt nem tudnak Szolnokra jönni. Így a ma délutánra hirdetett nemzetközi mérkőzés elmarad. Edzöváltozás a szolnoki kézilabdázóknál I Sport-Sport-Sport I Merész célok az Olajbányász kosarasainál Megpályázzák az A-csoportot — Az MNK-ban szeretnének a legjobb négy közé jutni Slágercsapat lett a Szolnoki Olajbányász, olyan amelyiknek ma már sikk a mérkőzéseire járni. Hogy miért? Azt talán csak az tudja legjobban, aki leül a nézőtérre, hallgatja a drukkerek szünet nélküli buzdítását, és átéli a mérkőzés izgalmas, fordulatos, sokszor idegtépő, olykor csaknem az őrületbe kergető pillanatait. A férfi kosárlabda NB I B-csoportjában szereplő és az őszi fordulóra alaposan átszerveződött együttes négy vereséggel kezdett Szolnokon, a tiszaligeti sportcsarnokban még az újonc Soprontól is kikapott. Az A-cso- portba igyekvő csapat körül sötét fellegek kezdtek tornyosulni. Földi Sándor vezető edző így vélekedik az akkori fejleményekről: — A felkészülés nagyon jól sikerült, mindenki becsületesen megcsinált mindent, a bajnokság mégsem úgy kezdődött, ahogy szeretMisek Csaba: Az MNK-ban a legjobb négy közé jutunk tűk volna, mert szinte valamennyi kezdőnek számító csapattag megsérült. A két átigazolás sem jött be, ami, mint utólag kiderült, szabálytalan volt és lehetőséget ad az óvásra. Berkics és Radonjics leigazolása után a csapatjátékunk óriásit ja- vultt mérkőzésenként legalább tizenöt támadással többet tudunk vezetni, feljavultunk a lepattanó labdák megszerzésében, és sokat jelentett a két játékos ponterőssége. Ekkor nyert az Olajbányász a fővárosban a Ganz- MÁVAG ellen, Pakson, Szolnokon a H. Táncsics ellen, végül a legnagyobb bravúr, a tavalyi első Dombóvár otthonában aratott diadal. Pécstől Szolnokon vereséget szenvedett a csapat. — Ebben magamat is hibáztatom — vélekedett Földi Slándor. — Azon a mérkőzésen Berkicset a végjátékra kellett volna tartogatszunk, mind meg akarjuk nyerni és talán idegenben is sikerül győzni. Centerben jók leszünk. A B-csoportban talán nincs több olyan csapat, ahol két olyan jó center játszik, mint nálunk. Az is sokat jelent, hogy most már Szolnokot is elismerik mint kosárlabda-bázist. A Magyar Népköztársasági Kupában pedig szeretnénk a legjobb négy közé kerülni, ahol utána már minden lehetséges. A sorsolásunk jelenleg jó. Mindenesetre nagy bravúrnak számít, hogy az Olajbányász négy vereség után is magára talált, három mérkőzést nyert idegenben úgy, hogy vesztett állásból is fordítani tudott. Tóth Zoltán bizakodó Ok lenne az óvásra A Szolnoki Olajbányász a bajnokság előtt leigazolta Berkics Lászlót (Bp. Honvéd) és a jugoszláv Radonjics Simisát. A Magyar Kosárlabda Szövetség határozata értelmében azonban a leigazolt játékosok csak hat hét után játszhattak új egyesületük színeiben. A Szolnoki Olajbányász vezetői kérvényezték ugyan, hogy korábban játszhassanak, de ehhez az MKSZ nem járult hozzá. A szolnoki csapat ez idő alatt szenvedte el a négy vereséget. Az üggyel kapcsolatban a megyei tanács ifjúsági és sportosztályától levelet írtak az Állami Ifjúsági és Sporthivatalnak, amelyre Lochmayer György főosztályvezető válaszolt Szabó Józsefnek, az ifjúsági és sportosztály vezetőjének. Idézet: ,,A Magyar Kosárlabda Szövetség 1987/88. évi versenykiírására tett észrevételek megalapozottak. A leien hatályos átigazolási szabály nem ad lehetőséget, sem felhatalmazást a szakszövetségek számára az átigazolt sportoló tevékenysége (sportolása) megkezdésének időbeli korlátozására, másrészt az „átigazolási illeték megállapítására. A fentiekről a Magyar Kosárlabda Szövetséget értesítettem. Az 1988. évre vonatkozó versenykiírást ennek megfelelően módosítják.” Így a Szolnoki Olajbányász vezetői óvást nyújthatnának be, de mint mondták, nem akarnak élni ezzel a joggal. Furcsa Meglepően nagy terjedelmű cikkben foglalkozott a Népsport szakírója a Honvéd Táncsics SE edzőjének a panaszával. A katonacsapat szakvezetője a Szolnokon játszott mérkőzés játékvezetőinek működését kifogásolta, mert szerinte — az egyikük — már másodszor is őket sújtotta ítéleteivel. Furcsa, hogy egy országos szaklap vélt sérelmeknek ilyen nagy teret szentel. Bizonyos Szolnok elleni vádaskodás is érződik ki az írás hangneméből. Aztán furcsa azért is, mert mi lenne, ha minden egyes panasznak ekkora teret adnának. Hej, de sokat panaszkodhatnánk mi is! És nemcsak kosárlabdában! Érdekes módon a cikkíró szíve nem fájt ennyire, amikor Dombová- rott, szolnoki vezetésnél, a tető állítólagos beázása miatt félbeszakadt a mérkőzés és újra kellett játszani. Egyesek szerint a hazaiak nem tettek meg mindent a beázás megszüntetése érdekében. S mindezért a szolnoki csapatnak mégegyszer el kellett utazni, ami oda-vissza csaknem ötszáz kilométer. S érdekes módon az MKSZ jogtalan határozata sem sarkallta állásfog- lásra a cikk íróját. Az írásban egyébként néhány tárgyi tévedés csúszott: a rájátszásban a H. Táncsics ellen nem volt harmadik mérkőzés, Szolnokon nem három, hanem csak két technikai hibát ítéltek a játékvezetők és az Olajbányász nem 9, hanem 8 pontos győzelmet aratott. S Acsay Attila ügyvezető elnök valóban azt nyilatkozta, hogy a játékvezetők a kaposvári csapatot sújtották, de az már kimaradt az írásból, hogy „mgosan-’l nőm. De a pályán maradt és gyorsan kipontozták. Idegenben fegyelmezetten, taktikailag éretten játszottak. Védekezésben kell még mindenkinek többet vállalni, pontosabban és figyelmesebben játszani, mert főleg idehaza, a közönség biztatására túlpörögnek a játékosok. Szeretnénk csoportunkban a négy közé jutni, mindent megteszünk ezért, de nagyon nehéz lesz. Jók az ellenfelek, de ha a sportszerencse is segít, talán sikerül. Tóth Zoltán csapatkapitány így vélekdett: — Ügy érzem, felkerülünk az A-csoportba. Idehaza öt mérkőzésen játVida Béla sérüléséből felépülve Dombovárott nyolc három pontos kosarat dobott. Várjuk a folytatást Az elszánt lelkesedés, az akarás, a küzdenitudás segítette hozzá és a lefújásig kitartóan buzdító közönsége. Játékosai fogadkoznak, hogy a Magyar Népköztársasági Kupában bejutnak a legjobb négy közé. Jelenleg a tizenhat között vannak és a tervek szerint szombaton Szolnokon a Szeged ellen, a legjobb nyolc közé jutásért játszanak. Ha sikerülne a tervük, a kiszivárgott hírek szerint Szolnokra kémék az MNK dötőt, amelyben a négy közé jutott csapat körmérkőzésen döntené el a kupa sorsát. A bajnokság január 16-án folytatódik, az Olajbányász Szolnokon a SÁÉV csapatát fogadja. (pataki)
