Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 24. szám
1988. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyílt sisakkal ~Ma kezdődik a Barátság-88 csapatgyakorlat Tizenhárom ezer magyar, szovjet és csehszlovák katona a gyakorlótereken Páncélosok útban a számukra kijelölt körzetbe Mótocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár tegnap a Honvédelmi Minisztériumban ismertette az újságírók előtt a ma kezdődő Barátság—88 gyakorlatot, melynek ő a vezetője. A sajtótájékoztatón részt vett Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője, Jurij Vo- dolazov vezérőrnagy, a gyakorlatvezető szovjet helyettese és Jiri Egg vezérőrnagy, a gyakorlatvezető csehszlovák helyettese. Az államtitkár bevezetőül arról szólt, hogy január 29- től február 6-ig hazánk dunántúli, a Balatontól északra eső katonai gyakorlóterein a Magyar Néphadsereg, a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai — 13 ezer katona részvételével — Barátság—88 elnevezésű csapatgyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlat résztvevői tegnap hanalig, zömében vasúti szállítással, 46 katonai szerelvénynyel, illetve kisebb részben közutakon megérkeztek a részükre kijelölt körzetekbe, ahol tábori körülmények között helyezkednek el. A magyar katonák két, szovjet és csehszlovák fegyverbarátaink pedig egy-egy táborban, összesen több mint kétezer sátrat állítottak föl. A Stockholmban 1986-ban elfogadott dokumentumnak megfelelően a Barátság—88 csapatgyakorlatról tájékoztatták az okmányt elfogadó 34 országot. Ez a gyakorlat csak bejelentésköteles katonai tevékenység, ezért külföldi katonai megfigyelőket nem hívtak meg. Az államtitkár viszont megemlítette, hogy hazánkban ez év októberében lesz egy „meghívásköteles” gyakorlat is, amelyen az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok és a Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai vesznek részt. A továbbiakban azt hangsúlyozta az államtitkár, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok alapvető szándéka és törekvése politikai garanciákkal biztosítani a békét. Ennek során azonban létfontosságú a jelenleginél alacsonyabb szinten álló katonai erőegyensúly. Mi a fegyverek hallgatásában vagyunk érdekeltek, de azt történelmi tapasztalatból tudjuk, hogy az erősekkel tárgyalnak, a gyengéknek pedig diktálnak. S 'hogy a béke milyen fontos a szocializmust építő népek számára, azt aligha kell bizonygatni. A közös gyakorlatnak a szükségességét az teszi indokolttá, hogy „koalíciós méretben” időről időre meg kell győződni parancsnokaink, törzseink, csapataink felkészültségéről, ezzel együtt meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni a közösen kimunkált alkalmazási elveket és gyakorlatot. Ezek a gyakorlatok, amelyek a kiképzés legmagasabb szintjét jelentik a felkészítésben, kiképzésben, kiemelt helyet foglalnak el. A gyakorlatokon a törzsek csapatok tökéletesítik a kötelékek vezetését, a megszabott feladatok közös végrehajtását. Jó alkalom ez a különböző nemzetiségű csapatok közötti együttműködésre, a katonák személyes találkozására; a felkészítésben, a kiképzésben szerzett tapasztalatok kicserélésére és mindezek eredményeként a fegyverbarácság erősítésére. Befejezésül arról szólt az államtitkár, hogy a Varsói Szerződés tagállamai kizárólag védelmi céllal tartják fenn és fejlesztik fegyveres erőiket. Egyetlen országot sem tekintenek ellenségnek. Nem kívánnak katonai fölényre szert; tenni, háborút kirobbantani, katonai tevékenységet kezdeményezni. S. B. Megérkezés után üzembe helyezik a műszereket Húsok, húskészítmények Gond van a minőséggel Megvizsgálták a népi ellenőrök Tegnap délelőtt tartotta idei első ülését a Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyeszékhelyen. A testület munkájában részt vett Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnök- helyettese és dr. Saly Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi főosztályának vezetője. A jelenlévők megvitatták annak a KNEB által kezdeményezett vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyet itt a megyében végeztek, s amelynek során azt kutatták az ellenőrök, vajon miként érvényesül a minőségi követelmény a fogyasztási cikkek egy részében. Nagyobb súly- lyal a mintegy hetven népi ellenőr huszonegy egységet keresett föl, a hús és húskészítmények sorsát kísérte figyelemmel. Szolnok megyében a húsellátás legfőbb „felelőse” az Állami Húsipari Vállalat, amely a kisebb húsüzemekkel és az áfészek vágóüzemeivel együtt nyújtja — mint kiderült — az erősen kritizálható választékot. Gond van a minőséggel, egy része ipari eredetű, más részük pedig emberei mulasztásokra vezethető vissza. Ez igaz a tőkehúsokra, de a húskészítményekre is.) Utóbbiaknál az alap- és segédanyagok minőségváltozása is a bajok forrása.) Egyébként a vizsgálat megállapította, hogy csökkent a minőségi kifogások száma. Ami az eladást illeti: a boltokban a próbavásárlások során az esetek kétharmadában becsapták a vevőket. A szerződések körül sincs sok minden rendben. Az iparcikkek közül a Lehel Hűtőgépgyár néhány termékét vizsgálták — a minőségi kifogások java a partnerek szállította alkatrészek miatt születik. Ezt a gyár gyorsan orvosolja. Ugyancsak objektív okok miatt panaszkodhatnak a martfűi cipőgyár termékeire — gyönge alapanyagot kapnak. Ennek ellenére sem éri el még az egy század százalékot sem a „selejt” — a gyárkaput már elhagyott termékek közül. Nem találtak kivetnivalót a népi ellenőrök a TVM négy mosóporának minőségében. A fölfedezett hiányosságokra fölhívják majd írásban az illetékesek figyelmét, javaslatot téve ezek megszüntetésére is. A testület meghallgatta a területi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok tavalyi munkájáról szóló jelentést, majd megtárgyalták és elfogadták a megyei bizottság idei ellenőrzési tervét. Pedagógusok a kétszintű irányításról Tegnap ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett Köpf Lászlóné. a központi vezetőség titkára is, többek között a kétszintű művelődésirányításra való átállás tervezetéről illetve az ezt követő szakszervezeti változások elképzeléseiről hangoztak el tájékoztatók. Az ülést követően délután Köpf Lászlóné Urmössy Ildikóval, a megyei tanács elnökhelyettesével majd Fenyvesi Józseffel, az SZMT vezető titkárával találkozott, s időszerű közoktatási és szak- szervezeti kérdésekről tárgyaltak. 31. alkalommal Mezőgazdasági könyvhónap A tavalyinál is nagyobb sikerre számítanak a könyvkiadók a februárban megtartandó 31. mezőgazdasági könyvhónapban. Tíz kiadó 52 művet jelentet meg az alkalomra, összesen 980 ezer, ami rekord, mivel a tavalyinál is kétszázezerrel több példányban. SEGÉDMUNKÁSTÓL A DIPLOMÁSIG A fiatalok elhelyezkedési gondjai a megyében 4. Az a bizonyos népességmegtartó erő avagy a diplomások A diplomások számarányát a lakossághoz viszonyítva Szolnok megye a 19 megye között a tizennyolcadik-tizenkilencedik helyen található. Igaz, az egyetemeken, a főiskolákon továbbtanulók arányát tekintve már jobb a És megtartani? A KISZ megyei bizottsága mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa az évtized első felében komoly felmérést követően állapította meg: az elhelyezkedéstől számított öt éven belül minden második diplomás munkahelyet változtat Szolnok megyében, ami még nem lenne olyan nagy baj. Csakhogy a váltatok fele — tehát a pályakezdő diplomások egynegyede — új munkahelyét nem a megyében választja: — Nekem más adataim vannak! — Állítja határozottan Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője: — Az 1970-es népszámlálás valóban azt mutatta, hogy akkor veszteségünk volt diplomásokból. A nyolcvanas évek1990-ben és ’91-ben, illetve 93-ban és ’94-ben tetőzik a demográfiai hullám; ötezer, ötezerkétszáz fiatal kerül ki a gimnáziumokból, a szakközépiskolákból, a szakmunkásképzőkből. Ez az ötezer- ötezer-kétszáz egynegyeddel több a szokásosnál! Egy részük továbbtanul, a többi szeretne elhelyezkedni. — Milyen prognózist „jósol” a munkaügyi osztály vezetője? — Lehetőségeink általában kedvezőtlenebbek lesznek, a demográfiai hullámtól függetlenül! A végzetteknek sem könnyű, ám újabb gondot jelent az, hogy 3—4 év alatt lemorzsolódik a tanulók 15—25 százaléka, ök azok a szakképzetlenek, akikkel valóban nagyon nehéz lesz valamit kezdeni. Azt hiszem, a szakmunkások változatlanul előnyös helyzetben lesznek, hiszen még mindig vannak hiányszakmák. A szakközépiskolát végzettek egy része feltehetően pályamódosításra kényszerül, hacsak nem vállalja — a jóval jobb kereseti lehetőségek ellenére sem — a rnűszakolást. Tény, hogy manapság nemigen vállalják. A gimnazisták? Hát ez nem új probléma! A gimnáziumban érettségizett gyerekekből minden lehet segédmunkástól miniszterig. Az első elhelyezkedés bizonyosan nehezebben megy majd az átlagosnál. Szakmatanulás vagy a munkahelyi tanfolyam elvégzése után már könnyebb. — Fölkészült-e, fölkészülhet-e az oktatásügy — elsőkép, a középmezőnyben helyezkedünk el. Ábel József a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője: — Jóval több közgazdászt, pénzügyi és számviteli szakembert, jogászt, orvost tudna fogadni a megye. ben ez a veszteség már nem jellemző, sőt kimutatható, hogy gyarapodik a számuk. Egyébként természetes is, hi- szien az oktatásban, a művelődésben, a tudományban mennyiségi fejlesztést hajtottunk végre, ami munkahelykínálattal járt. Most évente mintegy ötszáz Szolnok megyei fiatal kezdi meg tanulmányait egyetemen vagy főiskolán és évente nagyjából ugyaneny- nyi végzett diplomást fogadunk. összességében tehát nincs mér veszteségünk. Az alföldi megyék között pedig Csongrád és Hajdú-Bihar mögött — mindkét megye- székhely nagy egyetemi város — Szolnok megye következik a sorban, ha a diplomások megtartását vesszük figyelembe. sorban a középiskola a szerkezetátalakításra, a népgazdasági méretű szerkezetváltásra? A kérdés Vincze Sándornak szól: — Gyors váltásra képtelenek a középiskolák, ráadásul nem is a változtatgatás, a profilváltás a legfőbb dolgunk, hanem az, hogy a következő, népes korosztályt be kell iskolázni. A beiskolázás pedig tulajdonképpen eddig is a vállalatok — a termelés — igényeinek megfelelően történt. Hogy néhány példát mondjak: éppen a termelés kérésére ismerkednek faipari szakmával a fiatalok a 633-asban, ezért tanulnak számítástechnikai műszerészek a Pálfy- ban, számítástechnikusok, folyamatszervezők a gépiparban, híradástechnikai műszerészek Kunhegyesen. Hamarosan gépszerelők kezdenek Karcagon a szakmunkásképzőben, elektroműszerészek Törökszentmiklóson. Ez a sok újdonság mind friss igényeket elégít ki, ezért erről a folyamatról úgy vélekedek, hogy megfelel a szerkezetváltásnak. A leépítésekre az iskolának fölkészülnie már jóval nehezebb, arra nem is igen tud fölkészülni! Bizonyos, hogy tömeges, nagy megszüntetésekre a középiskolát tekintve nem gondolunk. Arra viszont, hogy új, kompatibilis — több mindenre alkalmassá tevő — képzési profilokat vezessünk be, hajlandók vagyunk. Olyan szakmákból pedig, amelyekben máris telítettség tapasztalható — például az óvónői pályán — nem indítunk újabb osztályokat. A közoktatás fejlesztésének távlati programja a gimnáziumok fejlesztésével számol... 1981 és ’85 között tízezerrel csökkent Szolnok megye lakossága: ezernyolcszázan haltak meg, nyolcezerkettő- százan elköltöztek máshová. A mostani ötéves tervben — igaz kisebb mértékben — tovább tart az elvándorlás. A megyei prognózis szerint hétezren hagyják el mostani lakóhelyüket. A nyolcezer-kettőszázat, meg a hétezret Ábel Józsefnek említem, s kérdezem: — összefügg-e az elvándorlás mértéke, üteme a munkahelyek számával? — Szolnok megye népességmegtartó képessége nem rosszabb, mint a szomszédos alföldi megyéké! Elvándorlás tapasztalható nemcsak Békésből, hanem Csongrádból is. Szolnok megye a harmincas évektől kezdve — sőt már korábban is — a népességleadó megyék közé tartozott. A hetvenes évekre tehető nagyobb arányú iparfejlesztés során nem keletkezett annyi munkahely, amennyire a mező- gazdaságból fölszabaduló létszám elhelyezésére szükség lett volna. Most az iparban — az építőiparban —, a kereskedelemben foglalkoztatottak száma országszerte, így a megyében is csökken. Csökken a munkahelyek száma — Az elmúlt öt évben ráadásul nem folytatódott látványosan az iparfejlesztés... — Valóban csökkent a munkahelyek száma, annak dacára, hogy egy sor új munkahelyet hoztunk létre; varróüzemeket, cipőfelsőrész-készítő üzemeket stb. Ezek általában termelőszövetkezetek melléküzemágai, s a mezőgazdaságból — az alaptevékenységből — átcso- portosítottakat fogadják. — Van-e manapság a megyében jelentős munkahelyteremtő beruházás? — Jelentős munkahelyteremtő beruházás nincs, de a kritikus térségekben próbálkozunk! Tiszaburán fa- feldolgozó üzemet hoz létre a helyi tanáccsal közösen egy fővárosi kisszövetkezet. Ládakészítéssel, raklapgyártással foglalkoznak majd, elsősorban a szakképzetlen munkaerőt kötik meg. Ugyanígy szándékozunk fejleszteni Abádszalókon, Tiszafüreden, Kunszentmár- tonban és környékén — ehhez persze helyi kezdeményezések kellenek. Karcagon például két ipari telephely üresedett meg a közelmúltban, csak ötlet, s partner kellene! (Vége) Egri Sándor A veszteség már nem jellemző Jön a demográfiai hullám A Magyar Bolgár Barátság Tsz berekfürdői kertészetében 4 ezer négyzetméteren termesztenek szeg fűt. Idei bevételi tervük 2 millió 600 ezer forint. (Fotó: T. Z.)
