Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

ÁTALAKÍTÁS - SZOCIALIZMUS fl Bolgár KP országos értekezlete A bulgáriai átalakítás „jú­liusi koncepciója” nem dog­ma — a feltételek változásá­val annak is módosulnia kell — hangsúlyozta a bol­gár pártértekezlet elé ter­jesztett beszámolójában Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára. A beszámoló leglényege­sebb következtetései: Az ország gazdasági gondjai kö­zül a gazdaságtalan termelés csökkentése, a termékszerke­zet átalakítása, a szociális problémák közül a belső pi­ac stabilizálása és bővítése, a lakosság vásárlóerejének és az ellátást szolgáló áru­alapoknak a növelése a leg­fontosabb „A szocialista tu­lajdon sokféleségében és az önigazgatásban rejlő lehető­ségeket ki kell aknázni:” Célszerű a pártfőtitkári és az államfői poszt különválasz­tása, a párttestületek — ide­értve a politikai és a köz­ponti bizottságokat is — időszakos megújítása, a vá­lasztott pártvezetőknek — az alapszervezeti titkártól a KB főtitkáráig — két, kivé­teles esetben legfeljebb há­rom mandátumnyi hivatal­ban maradása. A BKP országos értekez­letére két évvel a XIII. kongresszus után kerül sor. Az egyetlen napirendi pont az átalakításnak és a szocia­lizmus további bulgáriai építésének a megvitatása. E vitát vezette be Todor fesiv- kovnak, a Központi Bizott­ság főtitkárának egy órás beszéde, ehhez szolgált ki­indulópontul írásban előter­jesztett beszámolója, amely­nek címe: „Az átalakítás az egész párt, az egész nép ügye”. Todor Zsivkov hangsú­lyozta, hogy a belső piacot stabilizálva és bővítve már az idén 9 százalékkal kell növelni az árualapot, s 5,8 százalékkal a lakosság vá­sárlóerejét. Ez a további évek folyamán nem csök­kenhet, inkább növekednie kell. Az ötéves terv végéig ki kell tudni elégíteni a la­kosság igényeit személyau­tókból, színes televízióból pedig még hamarabb. Be­szélt a szocilaista országok gazdasági együttműködése fokozásának fontosságáról, egyfajta szocialista közös piac megszervezésének szük­ségességéről. Az írásos beszámoló első fejezete a tavaly júliusi KB- plénumot, illetve az átalakí­tás ott elfogadott bolgár koncepcióját méltatta. Nyo­matékkai szól az átalakítás forradalmi voltáról, a szo­cialista tulajdon egységéről és sokféleségéről, a gazdál­kodás és az irányítás átadá­(Folytatás a 2. oldalon) A Mezőtúri Fonalnemesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet fegyverneki részlegében torontáli padlószőnyegeket és faliképeket készítenek. Az üzem első félévi kapacitását olasz, NSZK és japán megrendelések kötik le. A szorgos ke­zű asszonyok naponta 27 négyzetméter különböző mintázatú és méretű terméket szőnek (Fotó: D. G.) Műszaki fejlesztés a hitelekből ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS MA: A rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Fejlesztik az utánpótlás­nevelést 7. oldal Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 24. sz., 1988. január 29., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozik a KISZ KB Javaslat a lakásgazdálkodás korszerűsítésére Üzletkötés Szolnokon Mezőgép­termékek Finnországba Csütörtökön új tőkés part­nerrel kötött jelentős üzleti szerződést a Szolnoki Mező­gép Vállalat. A finnországi Raiuma Répola Konszern húszezer munkást foglalkoz­tató nagyvállalat többezer da­rab különböző komtoájnrész- egységeket rendelt meg 1988- as szállításra a minőségi ter­mékeiről az országhatáron túl is jól ismert megyei vál­lalattól. A konkrét üzletkö­tés mellett a finn cég a kö­vetkező évekre más termé­kek, rendfelszedő gépegysé­gek, csigák, hajtóművek és öntvények megrendelését ás kilátásba helyezte. Az 1988- ra szóló exportmegrendelést finn részről a konszern el­nökhelyettese Timo Prihtá, magyar részről Sziráki And­rás vezérigazgató írta alá. Az NSZK, Franciaország és Hol­landia után Finnország a ne­gyedik olyan tőkés partnere a Mezőgépnek, amely jelen­tős mennyiségben vásárol a vállalat gyártmányaiból. A lakásgazdálkodás átfo­gó korszerűsítésére vonatko­zó javaslatok megvitatásával kezdte meg csütörtökön a kétnaposra tervezett ülését KISZ Központi Bizottsága a zánkai úttörővárosban. A koncepció-tervezetet kidol­gozó munkacsoport jelenté­sében hangsúlyozta: a lakás- gazdálkodás napjainkban politikai kérdéssé vált, kie­melt helyet foglal el a "Sür­gető társadalmi gondok so­rában. A javaslat-tervezet leszögezi, hogy romlottak a lakáshoz jutás esélyei, első­sorban a fiatalok körében. Ezért új és komplex lakás­gazdálkodási koncepciót kell kidolgozni és hosszú távon érvényesíteni. A KISZ ezzel összefüggő elgondolásai nem igényelnek az államkasszá­tól többet, mint eddig. A javaslat a ma meglévő for­rások ésszerű felhasználásá­val, átcsoportosításával kí­vánja hosszabb távon önfi­nanszírozóvá tenni a lakás- gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség koncepciója tar­talmazza az egységes támo­gatáspolitika elveit és esz­közeit, a bérlakás-rendszer továbbfejlesztésének jogsza­bályi lehetőségeit, a lakás­építés pénzügyi rendszerét, valamint a lakáskínálat bő­vítésének új elgondolásait. A KISZ Központi Bizott­sága a javaslat-tervezetet el­fogadta, és az észrevételek beépítésével véglegesített változatot néhány napon be­lül eljuttatja a KlSZ-szer- vezetekhez. A tanácskozáson Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára adott tájékoztatást a társa­dalom helyzetéről, hangula­táról, a várható főbb ered­ményekről, a KISZ-ben ér­zékelhető fontosabb folya­matokról, programjaikról, valamint a KISZ KB appa­rátusának átszervezéséről. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé délután szek­cióüléseken tárgyalta a „Mi­lyen szocializmust épít­sünk?” elnevezésű vitasoro­zat szervezési és tartalmi előkészítésének feladatait. Motoros sodratszámláló berendezéseket gyártanak a Metefém Műszeripari Kisszö­vetkezet kisújszállási üzemében. Ebből a termékből — melyet a textiliparban hasz­nálnak föl — ötven készült el ebben a hónapban — ezzel negyedévi szállítási köte­lezettségének tettek eleget a kisújszállásiak (Fotó: T. K. L.) A Minisztertanács csütör­töki üléséről a kormányszó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács java­solta az Országgyűlésnek a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről és az élelmi­szerekről szóló törvények módosítását. A kormány egy­úttal az Elnöki Tanács elé terjesztette növényvédelem­ről szóló törvényerejű ren­delet tervezetét. A Minisztertanács a terv- gazdasági bizottság jelentése alapján áttekintette az ex­portképesség fokozása, a műszaki fejlődésen alapuló szerkezetváltozás meg­gyorsítása érdekében hozott és teendő intézkedéseket. Üjból hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló központi és hitelforrásokat elsődlege­sen e célokra kell felhasz­nálni. Ezt szolgálják a hosz- szú lejáratú nemzetközi hi­telfelvételek — köztük a múlt év őszén felvett egy- milliárd márkás NSZK-hi­tel — is. A Minisztertanács felhívta a gazdálkodó szer­vezetek figyelmét a műszaki fejlesztést és az exportbőví­tést célzó pályázatokra. Egy­úttal kifejezte reményét, hogy a kereskedelmi bankok és a vállalatok széles köre vesz részt saját forrásait is bevonva e program megva­lósításában. A Minisztertanács megvi­tatta az iskolarendszeren kí­vüli szakmai oktatás to­vábbfejlesztésével kapcso­latos állami tennivalókat. Meghatározta a felnőttek szakmai képzésére, átkép­zésére és továbbképzésére vonatkozó alapvető rendel­kezéseket, utasította az il­letékes minisztereket a rész­letes intézkedések kidolgo­zására. * * * A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bá­nyász Rezső elöljáróban is­mertette a Minisztertanács­nak azt az állásfoglalását, amely a szerkezetátalakítást, a műszaki fejlesztés gyorsí­tását és a konvertibilis kivi­tel bővítését elősegítő pályá­zatokról szól. Elmondotta: a Minisztertanács, munka- programjának megfelelően, a gazdaság stabilizálása és a gazdasági-társadalmi 'kibon­takozás érdekében alapvető célul a műszaki fejlődésen alapuló szerkezetváltozást és az exportképesség növe­lését tűzte ki. Ez a feltétele a konvertibilis valutában fennálló adósságállomány növekedése megállításának is. A belső és a külső egyen­súly javítását a gazdaságos termelés bővítésével kell el­érni. A kormány áttekintet­te a rendelkezésre álló hazai és a hosszúlejáratú külföldi fejesztési források felhasz­nálási lehetőségeit. E forrá­sokat úgy kell felhasználni, hogy azok segítsék a műsza­ki fejlesztés és a termékszer- kezet-átalakífas gyorsítását, (Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadás a herényi Kossuthban Több export, gondosabb munka — mérsékelték a veszteségeket Ágazatonként meglehető­sen eltérően alakultak a gazdálkodás tavalyi rész­eredményei a Jászberényi Kossuth Tsz-ben. A várost körítő nagyüzemi földeken' két másik közös és egy álla­mi , gazdasággal osztozó azokból 7400 hektárt művelő termelőszövetkezet növény- termesztőinek nem sok si­kerélményben volt részük 1987-ben. Igaz, terven felüli mennyiséget takarítottak be egy-egy hektárról naprafor­góból és fénymagból, és az erdészeti ágazat is az előző évinél másfélezer köbmé­terrel több papír-, rönk- és tűzifát értékesített. Mind­ez azonban sem árbevétel­ben, sem nyereségben nem tudta ellensúlyozni az aszály okozta 600 tonna búza és 4700 tonna cukorrépa ter­méskiesését. Jobb eredményeket vehet­tek számba a hónap első fe­lében megtartott munkahe­lyi tanácskozásaikon a közös gazdaság állattenyésztői. Igazán sikerágazatnak szá­mít a tavalyi eredményei alapján a téeszben a sertés- tenyésztés. Az ágazatban dolgozók — tizenhat téesz- tag! — a 30 millió forintos bevételükből 7,5 millió fo­rint nyereséget realizáltak. A magyarázat: megszigorí­Az idén 50 millió fejlesztésekre I __________ ■ - ■ ■ t ották a tartástechnológiai és állategészségügyi fegyelmet, a saját termelésű abrak ará­nyának növelésével gazdasá­gosabbá tették a takarmá­nyozást, és 16,9-ről 19,1 százalékra növelték az egy kocára jutó malacszaporula­tot. Az 1'986-ostól ugyan elma­radó, de az 1987-re előirány­zottat 6 millióval meghala­dó 32 milliós nyereséget ért el a Kossuth Tsz. Nagy sze­repe van ebben — amint azt a tegnap megtartott zár­számadó küldöttgyűlésen Nagy Kálmán elnök hangsú­lyozta — az exportértékesí­tés növelésének is. A koráb­binál lényegesen több papír- fa, hízómarha, lucernapelet és madáreleség határainkon túli értékesítése 30 millió fo­rinttal növelte a szövetkezet bevételeit. A mérleg elfoga­dásán túl a négyszázhatvan tag képviseletében tanács­kozó küldöttek tiszte volt tegnap az idei tervek megvi­tatása is. Az utóbbi két év­ben a Kossuth Tsz összesen tíz százalékkal növelte ter­melését, ezért a MÉM mun­kaprogramjában szorgalma­zott, 5,5—6 százalékkal szemben idén csak mintegy kétszázalékos termelésbőví­tésre látnak reális lehetősé­get. A tagság tavalyi erőfeszí­téseinek elismerésére 22 szá­zalékos nyereségrészesedés kifizetését is lehetővé tették az 1987. évi eredmények. A jövedelem fejlesztésre for­dítható hányadából, ötmil­lió forint hitelből, valamint állami támogatás igényibevé­telével 50 milliós termelés­fejlesztő beruházást valósít meg idén a közös gazdaság. Befejezik a tehenészeti te­lep felújítását, tízmillió fo­rintért a növénytermesztés biztonságát javító mumka- és erőgépeket vásárolnak, megépítenek a sertéstelepen egy hígtrágyakezelőt, fel­újítják a takarmánykeverőt és a húsüzemet is. Az alap­tevékenységen kívüli ágaza­tok árbevételének és jöve­delmezőségének növelésére pedig a téesznek a városiban néhány nappal ezelőtt meg­nyitott húsboltja és az ép­pen ma átadásra kerülő, nyolcvan vendég kiszolgálá­sára, valamint üzemi, diák és előfizetéses étkeztetésre is alkalmas ételbárja ad majd lehetőséget 1988-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents