Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-26 / 21. szám
1988. JANUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Orvosi műszerekből Szélesebb ajánlat A hazai kötvénypiacon Egyensúlyban a kereslet és a kínálat Fokozatosan egyensúlyi helyzet alakul ki a hazai kötvénypiacon. A múlt évben a kereslet és a kínálat jelentős ingadozása után január első heteiben stabilizálódott a helyzet. Mint ismeretes, 1987 szeptemberében és októberében a kötvénytulajdonosok egy része pénzzé tette értékpapírját. Az eladási hullám csak novemberben, illetve decemberben az új, magasabb kamatozású értékpapírok megjelenésével csillapult. Az Országos Takarékpénztár által kibocsátott 12 százalékos kötvényből eddig 4.5 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A legnagyobb kötvénypiacot fenntartó Budapest Bank több sikeres akciót hirdetett, amelyek nagymértékben hozzájárultak az értékpapírpiac stabilizálásához. Korábban kibocsátott kötvényeikre — 30 fajtára — kamatprémiumot vezettek be, s kialakították az árfolyamgaranciás értékpapír-vásárlást. Ezek hatására jelentősen megnőtt a kötvények kereslete. A Budapest Banknál a számottevően felduzzadt készletek csökkennek, de még most is egymilliárd forint értékű visszavásárolt kötvénnyel rendelkezik a bank. Ezek olyan értékpapírok, amelyeket még az előző években bocsátottak ki, így állami garanciával rendelkeznek. Januártól már csak banki garanciával forgalomba hozott értékpapírok kibocsátására van lehetőség. Az új adórendszer bevezetésével a kötvények kamatát jövedelemadó terheli. Az ország legnagyobb orvosi műszergyártó vállalata, a Medicor mindenekelőtt piacainak jelentős bővítésével kívánja bevételeit növelni. Belföldi megrendelőinek az eddiginél több korszerű elektronizált eszközt, köztük automatikus működtetésű műtőasztalokat, elektronikus laboratóriumi elemző műszereket és az EKG-vizs- gálatokat pillanatok alatt elvégző hordozható zsebkészülékeket kínál. Az exportban a szocialista kivitelt a tavalyi szinten tervezik. A közelmúltban sikeresen exportáltak Thaiföldre 1,5 millió dollárért EKG- és röntgenberendezéseket, s most Délkelet-Ázsia más országaiba, így Indonéziába is szeretnék megvetni lábukat. A Medicor a fejlett tőkés országokba 7—10 százalékkal tervezi növelni kivitelét. SEGÉDMUNKÁSTÓL A DIPLOMÁSIG A fiatalok elhelyezkedési lehetőségei a megyében 1. Mi legyen az érettségizettekkel? „Van olyan terület, ahol ez az óvatos derűlátás indokolt és megalapozott, és van, ahol az ember szorongással tekint az új tanév felé, hiszen nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági helyzete és a várható nehézségek csakis negatívan érinthetik az oktatásit is: egyre nehezebb előteremteni azokat az anyagi eszközöket, amelyek egy minőségfejlesztő oktatási programhoz nélkülözhetetlenek. Ráadásul itt van az a nagy probléma, hogy a gazdaságban lassan elkezdődő szerkezetváltás és az iskola- rendszer egészének történetileg kialakult működési me— Gyerekkoromtól sportoltam, — tíz évig tornásztam, aztán atlétizáltam, kosaraztam — úgyhogy egyértelmű volt, csakis a testnevelés szakot választhatom. Biológia-testnevelésre jelentkeztem Egerbe. Fölvéte- liztem, értesítettek, hogy a főiskola támasztotta követelményeknek megfeleltem, örültem, mert azt gondoltam, ez már ;,a válasz”. Hát nem az volt. A válasz helyett egy levél jött, amelyben megírták; bio-tesire kilencszeres volt a túljelentkezés, ezért a megfeleltek közül is válogatnak, s csak a legjobbakat veszik fel. Nem voltam köztük. Ám javasolták, válasszak másik szakpárt és még ugyanabban az időszakban ismét felvételizhetek. A matek-rajzot választottam, mert matek-tesi párosítás volt, és én úgy gondoltam, a rajzot leadom, úgy leszek matek-tesis. Egyébként világéletemben jól ment a matek, éreztem, nem lehetnek gondjaim. Matekból nem is voltak. A fölvé- telin megfeleltem, ám rajzból nem. Végeredményben egy fölvételi időszakban kétszer rugaszkodtam neki, három tárgyból megfeleltem, mégsem lehettem főiskolás. — Ami azt illeti elég merész váltás! — Igen. Megmagyarázom. Tesiből nem volt módom olyan elszántan készülni, és nem akartam még egy kudarcot. A magyar és a történelem viszont mindkettő olyan tárgy, amelyeket odahaza, teljesen egyedül is tanulhatok, eredményesen. Az írásbelim mind a kettőből jól sikerült, a szóbelin elvéreztem. Tulajdonképpen a chanizmusa, főleg, pedig a szakképzés szerkezete nyilvánvalóan nincs összhangban... Az állampolgár úgy gondolkodhat, hogy hiába jár végig a gyerek valamilyen iskolát, ez most már elhelyezkedési lehetőséget sem ad számára. A munkaerőpiac változásai kiszámíthatatlanok az oktatás számára, tehát újabb ellenmondásokkal is szembe kell nézni, miközben a régieket sem tudtuk megoldani...” (Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Mozgó Világ, 1987. 12. szám.) A Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban két évvel ezelőtt érettségizett Majzik Andrea története tulajdonképpen azért kívánkozik egy — a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit vizsgáló — cikksorozat élére, mert egyediségében is tipikus. Magán hordja ugyanis mindazon jegyeket, amelyek ma oktatási rendszerünk merevségeit, nehezen oldódó görcseit jelentik. S nemcsak az oktatásról van szó! Hiszen akit nem vettek föl, az akarva-akarat- lanul, munkát kell keressen. Átmenetileg vagy végleg, tulajdonképpen mindegy. Hallgassuk hát tovább Andreát: — Mivel komolyan pedagógusnak szántam magam, képesítés nélküli nevelőként próbáltam elhelyezkedni odahaza, Berényben. Nem sikerült. Valamit kezdeni kellett, üzletkötő lettem az Állami Biztosítónál. Nagyon jól kerestem, ám az a munka mégsem tetszett. Nem vagyok elég talpraesett. Meg aztán igazából nem kényszerültem arra, hogy olyasvalamit folytassak tovább, amit nem szívvel-lélekkel csinálok. Három hónap után otthagytam a biztosítót, decembertől otthon tanultam. Készültem az újabb fölvételire; magyarból és történelemből. felvételim napjától elkezdődött lázas munkahelykeresésem. Folytattam, ahol egy évvel ezelőtt abbahagytam: a Jászberényi Városi Tanács művelődési osztályán kilenc általános iskola címét nyomták a kezembe, olyanokét, ahová képesítés nélkülieket kerestek. Végigjártam őket, mindenütt megígérték, értesítenek, ha kellek. A lényeg: augusztus végéig vártam, egyik sem jött be. Ha tanárnak nem kellek — gondoltam —, legalább tanuljak. Régi vágyam az angol. A rokonaim Szolnokon laknak, most náluk vagyok, és járok rendszeresen a TIT-be angolra. — Munkahely? — Könyvtáros lettem Szandaszőlősön, heti kilenc órában havi ezertízért. Mint munkahely bevállt, nagyszerűen kijövök a kolléganőmmel, eljárhatok angolra, sok a szabadidőm, tanulhatok. Mi lesz, ha az idén sem vesznek fel? Nem gondolok ilyesmire, nem akarom elhinni, hogy ne sikerüljön! Ne gondolja az olvasó, hogy Andrea története különös. Nagyon is reális célok, vágyak, állapotok e történések mozgatórugói, akár a fölvételire, akár az elhelyezkedésre gondolunk. Mi legyen az érettségizettekkel ? Igazából nem választható el lényegesen, hogy csupán a következő felvételiig, netán hosszabb időre kívánnak elhelyezkedni! TANULJANAK SZAKMÁT! — Ha sikertelen a fölvételijük, vagy eleve meg sem próbálják, tanuljanak szakmát — ajánlja Ferenczi Györoy, a megyei tanács művelődési osztálya iskolai csoportjának vezetője. — Jómagam a gimnáziumot nagyon jó iskolatípusnak tartom. Az érettségizett fiatalokból válhatnak a legjobb, a legkvalifikáltabb szakemberek. Ferenczi György ezen állítását erősíti meg Humli Dezső, a 605. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója; amikor azt mondja; — Sokkal könnyebb az érettségizettekkel! Mert érettek, mert célirányosabbak. Tudnak tanulni. hamarabb fölfogják az összefüggéseket, egyszóval könnyebben elsajátítják az anyagot. — Amikor azt mondom, érettségi után, két év alatt, ..félkézzel" elsajátíthat a fiatal egy szakmát, ezzel sem a szakmai tudást, sem a képzés színvonalát nem becsülöm le! — állítja Ferenczi György. — Egyszerűen csak azt mondom: előnyösebb a fiatalnak megfontoltan, érett fejjel szakmát választani és tanulni, amikor már rég túl van a kamaszkor testi és lelki megpróbáltatásain és minden energiáját választott pályájának, az elsajátítandó szakmának szenteli! Egri Sándor Következik: Mi látszik a szakmunkásképzőből? ANDREA TÖRTÉNETE KILENC CÍMMEL Csehák Judit látogatása egészségügyi miniszter arra kérte a kórházigazgatót, mutassa be a kórház néhány osztályát, de ne csak azokat, ahol különösebb probléma nélkül dolgoznak, hanem azokat a részlegeket is, ahol a körülmények nehézzé teszik a munkát. Először a kórház 9. emeletén. a gyermekosztályon időzött a miniszterasszony. Ott dr. Papp Ágnes osztályvezető-főorvossal néhány kórterembe is bement, s javulást kívánt a kis betegeknek. A II. Belgyógyászaton a 654-es és a 652-es kórterem megtekintése, s rövid orvosi eszmecsere után az intenzív osztály munkáját dr. Ódor István osztály- vezető főorvos mutatta be a vendégnek. A kórházi séta nyomán megtekintette a próbaüzem alatt levő sterilizálót, majd a vérellátó állomáson dr. Sántha József főorvos ismertette, hogy bár a véradással napjainkban sincs különösebb probléma Karcag körzetében (s ez nem kevés, mert 11 helységből jönnek a véradók), a gazdasági szervezetek vezetői időnként megkérdőjelezik a véradás idejét, szóvá teszik a munkaidőből kiesett A karcagi kórház gyermekosztályán ciális segélyben részesül a két községben. A miniszter és a tanácselnök, valamint a megyei vezetők szót váltottak azokról a nehézségekről, amelyek a falvak idős korú lakosságát s az ellátásukért felelős tanácsok munkáját jellemzik. A miniszterasszony ezután beköszöntött néhány gondozott szobájába is. Nagy Mihá- lyéknál (a férj és a feleség, valamint beteg lányuk is a klub lakója) díszes keretben Tiszaszentimrén Nagy Miháiynéval és leányával az idősek klubjában órákat. Ezután kalauzolta el dr. Zsembeli József igazgató főorvos a miniszterasz- szonyt a mosodába, amely a kórház első emeletén kapott helyet (a kórháznak alagsora nincs, a talajviszonyok nem tették lehetővé), s ez az intézetnek az egyik legégetőbb gondja. Tiszaszentimrén a szállást is nyújtó idősek klubjában Csehák Juditot. a Politikai Bizottság tagját Gáspár József, a Tiszafüredi Városi Pártbizottság első titkára. Pintérné Kalmár Marianna, a községi pártbizottság titkára és Domokos József, a községi tanács elnöke köszöntötte. A tanácselnök elmondta, hogy a szállást is (nyújtó klub — korábban öregek hetes napköziotthona — az országban hatodikként, Szolnok megyében elsőként nyitotta meg kapuit 1982- ben a közös tanácsi irányítással működő Tiszaszentim- re és Tomajmonostora idős korú lakói előtt. Az intézménynek jelenleg huszonhárom lakója van, mellettük háziellátásban a két községben tizenöten részesülnek, s Tomajmonostorán működik egy húsztagú idősek klubja is. A tanácselnök — beszámolva a két község egészségügyi ellátásáról — elmondta. hogy harminchárom idős ember rendszeres szofölfedezett egy képet a falon. „A mi otthonunk” volt a kép felirata, megmutatták, hogy a kis falusi ház a család egykori otthonát örökíti meg. Ebéd után a tiszafüredi gyógyfürdőben folytatódott Csehák Judit látogatása. Itt a karcagi kórház kihelyezett reumatológiai szakrendelésének, a nappali kórkájáról. Elmondta, hogy nappali kórháznak szánták annak idején, amely mozgás- szervi betegségek és rehabilitációs, valamint sebészeti és ortopédiai utókezelésekre létesült, s gyógyító eszközei mellett egyik legfontosabb jellemzője az e betegségekre bizonyíthatóan jó hatású víz. Kora délután érkezett Cse- háik Judit a megye, valamint Tiszafüred város vezetőinek társaságában a tavaly avatott általános iskolába és szakmunkásképzőbe. Rente Ferenc városi tanácselnök üdvözlése után Hajdú István, a 4-es számú általános iskola igazgatója, Mogyorósi Ottó, a 630-as számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója és Gaál Sándor, a városi könyvtár igazgatója mutatta be a korszerű és kitűnően felszerelt intézményt. Az általános iskolában jelenleg háromszázhatvanhét tanuló készül az életre, 15 tanulócsoportban, a szakmunkásképzőben, nyolc szakmában százhatvan fiatalt oktat tizenhat tanár és szakoktató, s a két intézmény hosszú évekre ellátja a kis város gyermekeinek általános és szakmai oktatását. A 60 ezer kötetes könyvtár igazgatója, Gaál Sándor, miközben bemutatta a korszerűen fölszerelt olvasótermeket, szabadpolcos részlegeket, kijelentette: az biztos, hogy a korszerű könyvtár fölépülésével a kisvárosnak egy emberöltőn belül nem lesz gondja az olvasást szerető tiszafürediek szolgálatával. Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és L ..L...L L í T iszafüreden a nappali kórházban dr. Beranek László főorvos a súlyfürdőt mutatja be a vendégnek (Fotó: T. K. L.) háznak megtekintése volt a cél. Dr. Zsembeli József karcagi kórházigazgató mellett dr. Beranek László főorvos, az intézmény vezetője tájékoztatta a vendéget az 1984 májusában megnyitott szak- rendelés dolgozóinak munegészségügyi miniszter Szolnok megyei látogatása végén időszerű szociálpolitikai és egészségpolitikai kérdésekről aktívát tartott a tiszafüredi új iskolában, majd visszautazott a fővárosba. S. J. (Folytatás az 1. oldalról) problémákat, és ultrahangos vizsgálóhoz is csak az elmúlt évben jutott a kórház. Orvoshiányra csak a pszichiátriai részlegben panaszkodhatnak, ott azonban meglehetősen mostohák a körülmények, hiszen amíg 110 ezer ember általános ellátása a feladatuk, addig az elmegyógyászati részleg 140 ezer ember ellátásáért felelős, nagyobb körzetben. Csehák Judit szociális és
