Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

XXXIX. évf. 3. sz.) 1988. január 5., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jugoszláviában lllkotmánvmádosítási vita Hivatalos látogatásra Sevardnadze Kabulba érkezett Kabulba érkezett hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője — a TASZSZ hírügynökség jelen­tése szerint — munkalátoga­tást tesz az afgán főváros­ban. Nadzsibullah afgán állam­fő Kabulban fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügy­minisztert. Jugoszláviában az idei esz­tendő első jelentős belpoli­tikai eseményeként országos vitára bocsátották a szövet­ségi parlament egy héttel ez­előtt elfogadott alkotmány­módosítási javaslatterveze­tét. A vita a Szocialista Szö­vetség (népfront) szervezésé­ben négy hónapig tart. Ered­ményeit a tartományokban és a köztársaságokban május 15-ig, szövetségi szinten pe­dig június 1-ig összegezik. A dokumentum ezután ismét visszakerül a parlament elé, amely végleges formába ön­ti és november 29-én, a köz­társaság napján — a jugo­szláv nemzeti ünnep alkal­mából — lépteti majd életbe. A jelenlegi jugoszláv al­kotmányt 1974-ben fogadták el. Módosítását tavaly már­ciusban az Államelnökség kezdeményezte. A javasolt változtatások jóval mélyre­hatóbbak, mint amilyeneket akkor gondoltak. Szinte az alkotmányos rendszer min­den területét, elsősorban pe­dig a társadalmi tulajdont, a MA: A korszerűség mércéje a nyereség 3. oldal Az első lépések 5. oldal Arany­szemüveget a bírónak! 7. oldal Diplomáciai fogadás (Folytatás a 2. oldalon) Az óv első munkanapján Munkásgyűlések nagyüzemekben A Baromfikeltető és Termelő Szövetkezeti Közös Vállalat szolnoki üzeme szeptembertől januárig egyebek között gom­batermesztéssel biztosit elfoglaltságot dolgozóinak. A keltető épülete alatti pince térfogata és hőmérséklete lehetővé teszi, hogy az öt hónap alatt mintegy nyolcszáz zsák gomba­alapanyagot hasznosítsanak. A gombatermesztés kifizetődő, eddig mintegy húsz mázsa ízletes, friss laskagombát szállí­tottak a szolnoki üzemi konyháknak (Fotó: T. K. L.) Szervezettebb munkával a kedvezőtlen hatások kivédhetök Hétfőn, az új év első munkanapján az ország és a megye több üzemében munkásgyűléseken összegezték a múlt év tapasztalatait, és az idei legfontosabb feladatokat. A Szolnoki Mezőgép Vállalat központjában reggel fél nyolckor kezdődött az évek óta hagyományosnak számító munkásgyűlés. A résztvevőket — közöttük Simon Józse­fet, a megyei pártbizottság titkárát, Hidasi Lajost, a vá- sas szakszervezet központi vezetőségének titkárát, Bugán Mihályt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Fenyvesi Jó­zsefet, az SZMT vezető titkárát és Sándor Lászlót, a Ha­zafias Népfront megyei titkárát — Hegyes István, a válla­lati szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte. Start négy megyében Kétlépcsős közigazgatás Ezt követően Sziráki And­rás vezérigazgató szólott a múlt évi gazdálkodásról, az 1988-as vállalati teendőkről. Az utóbbi 10 esztendő leg- nehezebbikét dolgozta végig tavaly a Mezőgép kollektí­vája — emelte ki a vezér- igazgató. Igaz, hogy a válla­lat termelése az 1986-osnál négy százalékkal lett na­gyobb, a tervcélokat azon­ban több értékesítési reláció­ban nem sikerült elérni. Ez elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy főként külföldön jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. A tervek és a múlt évi tények közötti feszültség magyarázatakor azonban azt is észre kell venni, hogy — talán az utóbbi két esztendő sikereinek hatására is — a Mezőgépnél egy kissé túlér­tékelték a vállalat pozícióit, a piaci érzékenység nem tar­tott lépést az erősödő érté­kesítési verseny követelmé­nyéivel, és így romlott a cég versenyképessége. Az sem lényegtelen, hogy az egyes gyárak közötti jelentős tel­jesítménykülönbség nem csökkent. Ezeken a nehézsé­geken úrrá léve a Mezőgép többre is képes lett volna. Igaz, a piaci helyzet sem kedvezett a sikeresebb mun­kának: az egyenetlen terme­lés egyik magyarázata, hogy a tőkés megrendelések 45 százalékát az év utolsó hó­napjában kellett teljesíteni. 1987 tapasztalatait összegez­ve Sziráki András kiemelte, hogy a hasonló kedvezőt­len hatások csak szervezet­tebb munkával védhetők ki. Az 1988. évi feladatokat is­mertetve a vezérigazgató ki­emelte, hogy az 1987-es gon­dok ellenére az idén is el­sőrendű szerep jut a konver­tibilis export növelésének. A piaci előrejelzések azt bizo­nyítják, hogy az értékesítési lehetőségek jelentős bővíté­sére egyedül itt kínálkozik lehetőség, márpedig ezt az erőfeszítések árán is ki kell használni, ha a vállalat to­vábbra is munkát akar ad­ni minden arra érdemes dolgozójának, és egy 3—3,5 százalékos keresetfejlesztés­re esélyt kíván teremteni. A gyűlésen felszólaló tó­szegi hegesztő, Urbán János arra emlékeztette a résztve­vőket, hogy a múlt év végén a kiskonténer gyártásakor tapasztalt vállalati összefo­gás milyen sikereket hoz­hat. Füzesi Béla, szolnoki üezmvezető pedig azt java­solta, hogy a szerény kere­setfejlesztési lehetőségeket úgy osszák el, hogy a csak valamivel nagyobb jövede­lem is sarkallja a többet ten­ni tudókat teljesítményük növelésére, ked-e bbtm A munkásgyűlésen szót kérő Simon József hozzászó­lását azzal kezdte, hogy az év fordulóján nem gondol­hattunk olyan felhőtlenül az előttünk álló hónapokra, mint akár egy évvel koráb­ban is. Bizakodásra csak az adhat okot, hogy azok a kö­zösségek, amelyikek jelen­tős áldozatok árán képesek voltak a tavalyi év gondjain úrrá lenni és alkalmazkodni, a nehéz 1987-es évben is tal­pon tudtak maradni. Hason­ló eredményben a feladata­ik megoldásán valóban tel­jes erővel munkálkodni aka­rók az idén is joggal bízhat­nak. Ott ahol sikerül tuda­tosítani a mások munkájá­ért érzett felelősséget, és így megteremteni a munka­helyi bizalom légkörét, az idei eredményes gazdálko­dásban bizton reményked­hetnek. Tegnap Túrkevén, az ezer- egyszázötven dolgozót fog­(Folytatás a 3. oldalon) Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta a Bu­dapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek vezető­it. A diplomaták az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Németh Károly- nak. A fogadáson részt vet­tek Gáspár Sándor és Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Miniszter az Öbölben Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Az 1986-os esztendőt vesz­teséggel zárta a BUB IV jászberényi gyára, és a ne­héz alapokkal induló követ­kező év se ígért sok jót. Folytatódtak az anyagellátá­si zavarok, amit minőségi hibák is tetéztek. A kedve­zőtlen tendenciák azonban a gyárban megfordultak, és így 1987-ben valamennyi termelési mutatójukat túl­szárnyalták, 15 százalékkal emelkedett a keresetszínvo­nal is. A veszteségek egy része nem vállalati eredetű volt, de a többit „házon belül” kellett megszüntetni. A szük­séges következtetéseket a vállalat és a jászberényi gyár vezetői levonták, így még ’86-ban hozzákezdtek a pia­ci igényeknek jobban megfe­lelő termékszerkezet kialakí­tásához. A hosszú ideig vál­tozatlan kárpitos bútorokat újakkal váltották fel. A veszteségek felszámolá­sában alapvető fontosságú volt a termelés minden te­rületének mélyreható elem­zése és az ezt követő átszer­vezés. A gyári vezetés, élve a nagyfokú önállósággal, bátran és határozottan épí­tette le a nem termelő lét­számot. A munkából kiszo­rult dolgozók a közvetlen termelésben kaptak helyet. Kísérletképpen négy me­gyében reformálták meg a tanácsi munkát Fejér, Ko­márom, Szolnok és Vas me­gyében vezették be az új­esztendővel a kétszintű köz- igazgatást. Az átállás volta­képpen szervezeti egyszerű­sítés : valamennyi település tanácsa közvetlen megyei irányítás alá kerül. A he­lyi-területi igazgatás korsze­rűsítésének második lépcső­je ez; az első az volt, ami­kor 1984. január 1-től meg­szüntették a járásokat, azóta a községek irányításában — átmenetileg — az arra kijelölt városi, városi jogú nagyköz­ségi tanácsok működnek közre. A kétszintű igazgatás feltételei országosan csak A várható árbevétel 322 millió forint lesz, a nyereség pedig 18 millió körül alakul. Horizont bútorokat 7 millió­ért szállítottak Csehszlová­kiába és Lengyelországba, és 35 millióért pedig kompjuter szekrényeket Amerikába. A tőkés export vállalás (és túlteljesítés) tette lehetővé a már említett bérfejlesztést is. A megkezdett gyártmány- fejlesztés jövőre folytatódik és korszerűsítik a technoló­giai folyamatokat. Á közel­múltban nyílt meg a Skála Áruházban az áfésszel közö­sen üzemeltetett Márka bú­torbolt. A korábbi Komfort bolt 640 négyzetméteres csar­nokába telepítik át a kár­pitos bútorok gyártását, a vállalat budapesti gyárából pedig Jászberénybe költözik a felületkezelés technológiá­ja. Az 1987-es eredményekkel elégedettek lehetnek a veze­tők és a dolgozók, de jól tudják, hogy a fejlődésnek csak a feltételeit teremtet­ték meg. Az elkövetkezendő években mintegy 30 milliós fejlesztést tervez a gyár, kor­szerűsítik és bővítik a ter­melést, nagy hangsúlyt fek­tetnek a hatékonyság növe­lésére, az élőmunka ráfordí­tás csökkentésére. hosszabb idő — néhány év — alatt teremthetők meg, ám az említett négy megyé­ben már megvan a közvet­len irányítás legtöbb feltéte­le. Ezekben az országrészek­ben a közbülső irányítási szint kiiktatásával egysze­rűbbé, egységesebbé válhat a megyei irányítás, egyszer­smind bővülhet a községek hatásköre, ami végül is na­gyobb lehetőséget ad a la­kosságnak a közügyekbe va­ló beleszólásra. Jóllehet a közigazgatás korszerűsítését a négy megyében eredmé­nyekkel alapozták meg, az áttérés, átállás mindenütt nagy munka elé állította a tanácsi apparátust. Keresett a pulyka Több baromfihús exportra Az előző évinél 13—14 szá­zalékkal több, mintegy 210 ezer tonna baromfihúst ex­portáltak 1987-ben a Ba­romfitermelők Egyesülésé­nek tagvállalatai. Feldolgozó üzemeikből a legnagyobb mennyiségben vágott, fa­gyasztott és friss csirkehúst szállítottak külföldre, ösz- szesen 165 ezer tonnát. Ezen felül az igen értékes és ton­nánként több valutát hozó liba-, kacsa- és pulykahús­ból, valamint libamájból ugyancsak többet juttattak exportra, mint egy évvel ko­rábban. Az egyesülés tagvállalatai nehéz körülmények között zárták az esztendőt, mivel a csirkehús iránt az év egyes időszakaiban alaposan meg­csappant a kereslet, ugyan­akkor a korábban hozott központi intézkedések nyo­mán fellendült a baromfitar­tási kedv. A nehéz időszak­ban az egyesülés vezetése több gyors intézkedést ho­zott, hogy a várható túlter­melésnek elejét vegye. A vállalatokat arra sarkallták, hogy a gazdaságoktól — át­menetileg — csupán a szer­ződött mennyiségű állatot vegyék át, újabb termelők­kel ne bővítsék a termelői kört. Így a régi partnereket sikerült megtartani, és a későbbiekben — a külpiaci helyzet javulásakor — na­gyobb munkára ösztönözni. A Szolnoki Mezőgép Vállalatnál megtartott munkásgyűlés résztvevői a legfontosabb idei teendőkkel ismerkednek (Fotó: T. K. L.) Talpra állt a jászberényi BUBIV Tovább növelik a tőkés exportot

Next

/
Thumbnails
Contents