Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 16. A Néplap vendége: Harangozó Károly Együtt tanulunk Beszélgetés az adóreform időszerű kérdéseiről Ma már túl vagyunk az adóreform szükségességének, gazdasági gondjaink megoldását elősegítő szerepének vitatásán. A kormányzati döntések végrehajtása, az adóreform „pályára állítása” gyakorlati igény lett. Joggal vetődik fel a kérdés: hogyan készültek fel az erre hivatott szervek, mennyiben ismerték meg tennivalóikat a gazdálkodók és az érintett állampolgárok, melyek a főbb teendők a közeljövőben. A kormányzati döntés alapján az adóreform igényének megfelelően az egységes, központi irányítású adóigazgatás szervezeteként — 1987. július 1-i átszervezéssel — megkezdte működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága. Vezetőjével, Harangozó Károllyal beszélgettünk. — Volt idejük új teendőikre fölkészülni? — Az adóigazgatás szervezete is együtt tanulta és jelenleg is tanulja az adózás új rendszerét a gazdasági szakemberekkel, a vállalkozókkal és a viszonylag szélesebb körben adóalannyá lett állampolgárokkal. Helyzetünkből és szerepünkből következően természetesen törekedtünk több-kevesebb sikerrel előbbre járni néhány „órával” az ismeretek megszerzésében. — Nagy az igény az adózással kapcsolatos információk iránt. — A tömegszervezetek, például a szakszervezet, a népfront részéről jelentkező kezdeményezéseket felkarolva a lakosság nem elhanyagolható részét segítettük hozzá az adózás főbb kérdéseinek megismeréséhez és igyekeztünk kételyeiket eloszlatni. E tevékenységünk jól szolgálta a folyamatosan megjelenő adózással foglalkozó központi kiadványok gyakorlatiasabbá tételét. Ilyen volt a „10 kérdés a személyi jövedelemadóról”, a „Hogyan adózzunk?” és még sok másik. A szövetkezetek és magánvállalkozók érdekvédelmi szövetségeseivel, továbbá az egyesületekkel együttműködve tanfolyam jellegű előadássorozat keretében megközelítően kétezer gazdasági és pénzügyi vezetőt, illetve más érdemi ügyintéző szakembert készítettünk föl. — A gazdálkodók és a magánvállalkozók az ár- és adóreformra vonatkozó ismereteiket sokféle előzetes, nem egyszer egymásnak ellentmondó információból szerezték meg. Mindez mennyiben befolyásolta a helyes pozíciómegítélést? — A helyzetükre vonatkozó próbaszámításokat, programokat célszerű ismételten áttekinteni. Az esetleg helytelenül megítélt induló pozíció rosszabb gazdasági és pénzügyi kihatásai ezzel várhatóan idejében megelőzhetők. A gazdasági helyzet megítélésénél feltétlenül biztosítani kell a szélesebb összefüggések és feltételek szerinti helyzetelemzést, mert csak a fő adónemekre koncentrálva nem lehet reális képet kialakítani. A közgazdasági feltételek és a lehetőségek összevetésénél indokoltnak látszik szükség szerint változtatni azon a begyakorlott szemléleten, amely vagy az áremelést látja kivezető útnak az egyensúly megteremtéséhez vagy a kapacitást növelő beruházást. Feltétlenül előtérbe kell kerülnie a kibontakozási kormányprogram igénye szerint a hatékonyságot és egyensúlyt javító, az innovációra, a struktúraátalakításra, a lehetőségeket maximálisan kihasználó intézkedéseknek. — Mik a legsürgősebb teendők? — A munkavállalók jelentős részénél a jövedelem- adózással összefüggő feladatokat a munkáltató végzi el, hiszen csak azok válnak önálló adózóvá, bevallási kötelezettségük csak azoknak lesz, akik 'több mint egy munkaviszonnyal, illetve több forrásból származó jövedelemmel rendelkeznek az adóév során. A kizárólag csak egy munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóknál az adóelőleg levonását, és az éves adó összegének megállapítását a munkáltató végzi, amelynek alapján a dolgozóval elszámol. Ez első ízben 1989. április 20-ig történik meg. — A többgyermekesek kedvezménye csak év végén érvényesül? — A személyi jövedelem- adóra fizetett adóelőleg kiszámítása során már most januárban levonható a több- gyermekesek, Valamint a súlyos testifogyatékosok éves kedvezményének tizenket- ted része, amennyiben a munkavállaló a kedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatot és igazolásokat ehhez megteszi, illetve benyújtja. — Aki évközben más munkahelyet keres? — Évközi munkahelyváltoztatások, illetve nyugdíjaztatás során a munkáltató nem készít végelszámolást az adóév addig eltelt időszakára vonatkozó jövedelmekről, hanem a tőle származó jövedelmekről és levont adóelőlegről igazolást ad. — Ha a kifizetett összeg a kétezer forintot nem haladja meg? — Ha bármely kifizető, — munkaviszonyon kívül — az adóévben összesen kétezer forintnál nem nagyobb összeget fizet ki egy szerződés alapján, arra a kisössze- gű kifizetések szabályai vonatkoznak — húsz százalék adó terheli. Egy szerződésből származónak kell tekinteni azokat a bevételeket, amelyek folyamatos jogviszonyból származnak még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos feladatokat több részletben foglalták írásba. Ilyen esetben az adóelőleget úgy kell kiszámítani, hogy a kifizetett összeghez negyvennyolcezer forintot még hozzáadunk. A kifizetőnek az egyes kifizetésekről a magánszemélyek részére olyan igazolást kell átadniuk, hogy az önadózó magánszemélyek év végével az összjövedelmüket.. illetve a már tőlük levont jövedelemadó előlegeket meg tudják határozni. — Ha valaki több helyről jut pénzhez, de az adóelőleget kevesli, mit tehet? — A több forrásból származó jövedelemmel rendelkezők a jövő év eleji anyagi megterhelésük elkerülése érdekében már most kérhetik, amennyiben szükségesnek ítélik adóelőlegük számítottnál magasabb összegű levonását. — Építkezésnél kérhetjük az általános forgalmi adó visszatérítését. — Az általános forgalmi adó működtetésében meghatározó szerepet kapott a termék, illetve a szolgáltatás értékesítéséről kibocsátott számla. A jogszabályban előírt tartalmi követelmények maradéktalan biztosítását kell megvalósítani a visszaigénylési jog érvényesítéséhez. Fontos, hogy az engedélyhez nem kötött köz- művesítési, felújítási, korszerűsítési munkákra az általános forgálmi adót csak az adóhatósághoz előzetesen benyújtott költségvetés alapján lehet visszaigényelni. — Pénztárkönyv helyett naplófőkönyv. — A magán- és társas vállalkozók — az előzőeknél a pénztárkönyv-vezetés megszüntetésével — naplófőkönyvet kötelesek vezetni az idevonatkozó szabályozás szerint. Ennek hitelesítését adóhatóságuknál kell megejteni. A jelenlegi nyomtatvány-ellátási gondok miatt legkésőbb 1988. február 29-ig elvégeztethetik a hitelesítéseket és az eddig adódó pénzforgalmukat visszamenőlegesen felvezethetik. — A vállalkozók mikor fizetnek először adóelőleget? — Vállalkozói, illetve személyi jövedelemadó-előleget első ízben 1988. április 20-ig kell befizetni. A vállalkozói adóelőleg kiszámítása például a következő: a március 31-ig keletkezett nyereséget csökkenteni kell az időarányos adómentes rész összegével (25 ezer forinttal), s az így kapott összeg 20 százaléka a fizetendő előleg. — Üj az adórendszer, bizonyára sokan követnek majd el hibát! — Az adórendszer bevezetésekor az adóigazgatás szervezete hatósági munkájában fokozott méltányossággal és mérlegeléssel jár el. Partnerek szeretnénk lenni. A törvény is méltányosabb szankcionálást határozott meg az átmeneti időszakban, amelynek gyakorlati érvényesítésénél különös körültekintéssel kívánunk eljárni. Hortobágyi Zoltán Jászárokszálláson az elmúlt év októberében fedett piac építését kezdték meg a helyi költségvetési üzem kivitelezésében. A mintegy 5 millió forintos beruházás első ütemében a csarnok és a hozzá tartozó szociális léte- sítmértyek a tervek szerint nyár közepére készülnek el. Ezt követően a csarnokon kívül kis üzletek, fedett elárusítóhelyek épülnek. Az új létesítménnyel a nagyközség lakóinak régi vágya teljesül, melynek létrehozását a településfejlesztési hozzájárulással is támogatják (Fotó: D. G.) Az apaszerep se könnyű Dékány Gábor 35 éves, és ács a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, sőt, „mellesleg" mestervizsgával is rendelkezik. Pillanatnyi anyagi helyzetéhez hozzátartozik a megyeszékhelyen egy emeletes panellakás, amelynek a terheit 2017-ig „nyögik". Hat- és kilencéves fiaira sokminden — Ez meglep, mert „vasárnapiról” már hallottam, de téliről még nem .. . — így igaz, mivel szezonban, azaz márciustól novemberig minden szombaton és vasárnap, sőt hétközben, a munkaidő után is dolgozom. A feleségem ugyanis hazaviszi a fiúkat, én meg úgy biztosítom a megélhetésüket, hogy orrvérzésig hajtok. — Ezek szerint nem jó apa? — Ilyenkor talán megfelelő vagyok, hiszen öt körül hazaérek, és esténként én fürdetem őket. Azután han- cúrozunk, birkózunk is, szóval megy a móka — a feleségem, jaj, mindjárt levertek valamit — féle intelmei ellenére. — Igénylik ezt a lurkók? — De még mennyire! Ész- reveszem, ma mennyire baj, hogy a fiúkat általában nők nevelik. A bölcsődében gondozónő gondozza, az óvodában óvónő óvja, az iskolában tanítónő tanítja, védőnő védi. Az. enyémeken is látom, hiányoznak nekik a fiús játékok, az apai virtus, a birkózás, a közös foci, a talicskázás. Valami igazság lehet az észrevételben, hiszen hasonlókat már én is tapasztaltam. A helyzetet bonyolítja az, hogy napjainkban a gyermekek nem elhanyagolható sokasága — főleg a válások miatt — csonka családban nő fel. Ügy tűnik, az egyik szülő nemléte olykor egész életre szóló hiányt okozhat. Mester János kunhegyesi tanár például életében egyszer találkozott az édesapjával. — A harmincas és a negyvenes esztendőkben kilenc év alatt tizenháromszor hívták be katonának. Ahogy anyukám mesélte, kétéves lehettem, amikor hazajöhetett egy hét szabadságra. Rémlik, én mint kislegény, — Másféléves koromban eldobok, és állami gondozásba kerültem. Jellemző, apámat életemben egyetlen egyszer láttam; tizenkétéves lehettem, amikor felkeresett. Megmutatta a személyi igazolványát, mondván: ő az én „igazim”. Nem tűnt ellenszenvesnek, de meg sem hatott. Olyannyira, hogy indulatomban eltéptem az iratot. — És a nevelőszülők? — ök az én igazi szüleim. Feke Lajosék, ahol azóta is élek. Ügy is szólítom, apu, jobban mondva Maci, Maci- kám, hiszen ami nekem kell, megadják. — Nem ünneprontásnak szánom, de közeleg a félév ... — Másodikos vagyok, itt Kisújszálláson a 625-ös Ipari Szakmunkásképző Intézetben, és legutóbb is 4,8 voltam. Lehet, ennyi februárban is megleszek. — Kívánsz-e találkozni a vérszerinti apáddal? — Azóta meghalt, de ha élne sem mennék egy tapodtat sem felé, mert az én igazi apucim az, aki itt lakik a házban, és a Nagykun Té- eszben dolgozik. Ügy tűnik, sokféle ember akad a földön: olyan, aki-, nek elég ha életében egyszer felkeresi a lányát, meg olyan is. aki szinte hihetetlen áldozatokat hoz gyerekeiért. Ezeknek egyik képviselője a negyvenéves, karcagi Kardos Ferenc, aki taxisként keresi a kenyerét. — Végre 1982 júniusára felépítettük a házunkat, és jellemző, csak éppen az nem, hogy ott maradnak, ahová ültetik őket. — Ketten a feleségemmel — aki adminisztrátor — havi kilenc és fél, tízezer körül keresünk. Ebből háromezer az OTP-részlet, és ebből adódik a problémám, mivel én úgynevezett „téli apuka” vagyok. az órájával játszottam. Alig hogy visszautazott, 1944-ben Szmolenszk körül elesett. Jó másfél évtized múlva éreztem csak a pótolhatatlan veszteséget. Nem volt aki megtanított volna arra, hogyan kell férfiésszel, -szemmel nézni a világot, hozzáfogni bármilyen munkához, egyáltalán önmagunkkal tisztában lenni. Hiányzott, aki személyes példájával egyféle támaszt ad: ő vasutas volt, én teljesen más foglakozást választottam.. Emlékszem, ha a gyerekek birkóztak, virtusból lökdösődtek az udvaron, én mindig félreálltam. Csúfoltak is ezért, hiszen az erőm meg lett volna, de a kurázsi...? — A fiainak hogyan adta át, tovább az apaképet? — Sajátos válasza a sorsnak, hogy nekem lányaim születtek. Természetesen a női szerep másféle a fiúkétól, és foglakozni is másképpen kell velük. Azért az mindkét nemnél közös, hogy becsületesnek, dologszeretőnek igyekeztem formálni őket. Olyanoknak, akiknek véleményük van mindenről. Mert a kiállás, a jónak vélt ügy védelme — mind tettekben, mind szavakban — nemcsak férfiúi, de női erény is. Tévedések elkerülése végett a világért sem akarom állítani, hogy az apák kivétel nélkül gyermekeiket, családjukat mindenek fölött imádó csodalények, akiket akár Babilon tornyát, csak csodálni lehet. Elvégre sajnos, nem is egy akad közöttük, aki iszik, és olykor rettegésben tartja környezetét, vagy ami még ennél is rosz- szabb: nem is érdekli saját fia, lánya. Fehér Valéria kisújszállási diák még csak 17 éves, de erről már bőséges tapasztalattal rendelkezik. — noha teljesen még nem volt készen — a magunkéba költözhettünk. Az örömünk leírhatatlan volt, különösen akkor, amikor a két fiam után harmadikként egészséges lányunk született. A kis Ildikó még mindössze héthetes volt, amikor augusztus 19-én este fél kilenckor iszonyatos fejfájás miatt az édesanyját bevittem a kórházba. Nem lesz baj, biztattak, maradjon itt az asszony éjszakára, másnap pedig jöjjön érte — küldtek el. Rohantam is boldogan a reggeli után, és azzal fogadtak, hogy az éjjel agvérgörcs következtében, minden orvosi segítség ellenére meghalt. Éreztem, süllyed a kórház velem. Nem lehet igaz, hogy az én szép, kedves feleségem köszönés nélkül itthagyta a kislányunkat, a hatéves, meg a tizenegyéves fiunkat. Hónapokba telt, míg magamhoz tértem. A kislányt az anyósom vette magához, a fiúk nálam maradtak. Mit mondjak? Azóta megtanultam főzni, vasalni, mosni, noha mindezeket korábban is végeztem. Változatlanul özvegy vagyok, nem nősültem meg. A szombat, a hétvége a legszebb. amikor mindhárom gyerek körülöttem csicsereg. — Nem nehéz így élni? — Nagyon nehéz. Az ember esze mindig kombinál, dolgozik, mit kell csinálni este. mit másnap. — Nösülésre nem gondolt? — De, csak hát három gyerek mellé ki jönne? Mostohát vegyek hozzájuk? Keresek, kutatok, nézegetek azóta is, hiszen időközben ők is nőnek, meg felettem is haladnak az esztendők. Egy tény: hatodik éve küszködök így, bár a nősülést azért nem kapkodom el. Noha riportbeli szereplőnket részben családi tragédiája késztette a gyermeknevelési és a háztartási teendők elsajátítására, azért ő már korábban is segített a ház körüli, valaha kizárólag női feladatnak vélt munkákban. Tapasztalható, hogy főleg a mostani, fiatal generáció egyre jelentősebb szerepet vállal a mosás, a takarítás, a bevásárlás, sőt a gyermekfürdetés mindennapi tevékenységeiben. A fürdetés az enyém Vajon hogyan alakul mindez a huszonéves Popp Sándoréknál, akik kunmada- rasi lakosok. JVIárta, a feleség testnevelő tanárnő, aki most harmadik gyerekével a gyedet tölti otthon. Férje pedig a helybeli téeszben ága- zatvezető. — A három gyerek tervezett volt, és végtelen örömünkre a hatéves Márta, a négyéves Vera után harmadikként a kis Sanyi érkezett. Mivel a kettőnk havi bevétele most alig tízezer körüli, bizony ez öé embernek kevés. Ezért az ólakban birkákat, kecskét, aprólékot is tartok — indokolja Sándor. — így segítésre nem sok idő marad — vetem közbe. — A lányokat sokszor ő viszi óvodába és mondhatom, nincsen olyan háztartási munka, amelybe bele ne kóstolt volna — sorolja Márta. — Főzni azért nem szoktam — veszi át a szót a férj —, de az esti fürdetés, ha csak tehetem, az enyém. No, meg még utána egy kis játék. A legtöbbször a bevásárlás is az én feladatom. — Ennyi jut a családra? — Ha majd nőnek, a munkára is befogom őket, hiszen parasztházban lakunk, nagy udvarban, és a mai világban nem árt, ha a kertészkedéshez, a jószággondozáshoz is ért az ember. Igyekszem úgy szervezni a munkám, hogy az estéimet velük tölthes- sem. Részben azért, hogy tehermentesítsem Mártát, meg érzem, rám is szükségük van. Ellehet sajátítani — Meg lehet tanulni az apaszerepet? — Tanulom, gyakorolga- tom. Mivel szeretem őket, ezt is el lehet sajátítani. Apaképeket kerestünk, kutattunk, és kiderült, bizony nem egyszerű dolgozni, meg a gyermeknevelést, a háztartást is segíteni egyszerre. Zaklatott, gyors az életritmus, harmatszerűek a munkahelyi keresetek, és a megélhetéshez szükséges további javak előteremtése legtöbbször az apa feladata. Igaz, ezzel nehezebbé válnak az anyák mindennapjai is. hiszen az otthoni halaszthatatlanokból ilymódon több jut nekik. Noha. kisebb-na- gyobb kompromisszum, áldozatvállalás révén azért a férj, az apa is vállalhat és vállal is valamit az otthoni, a család körüli teendők közül. Különösen így tesz már a fiatalabb generáció. Nem hallgatva el azt sem, hogy sajnos, azért erre a szerepre nem mindenki alkalmas. Valószínű, ezt bizonyítja az értelmező szótár kétféle magyarázata is az apa címszó alatt. Az egyik állítás értelmében az a férfi, akinek gyereke van. A másik szerint az apa szerepét betöltő személy. Mondanunk sem kell, úgy a legszerencsésebb, ha a kettő ugyanaz. D. Szabó Miklós Téti apuka Egyszer kereste
