Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 11. Kommentár Véget ért a szovjet—amerikai csúcstalálkozó A beszámolók szerint derűs légkörben zajlottak a washing­toni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eseményei. Ezt tanúsít­ja a képen látható jelenet is, amikor Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszterek töltőtollat cserélnek egy megállapodás aláírása után (Telefotó — KS) Az OPEC változatlan dilemmái Újra Bécsben tárgyal a kőolajexportáló országok szervezetének miniszteri ta­nácsa az OPEC 13 tagállama a színhelyváltoztatástól, — az utóbbi időben általában Genfben tanácskoztak, — nem remélhet környezetvál­tozást az olajpiacokon. Ügye­ik megint nem állnak jól. Mint már annyiszor az el­múlt években. Az ok ezút­tal is az, hogy a kínálat na­gyobb, mint a kereslet. A világot a 79-es utolsó nagy olajárrobbanással maga az OPEC szoktatta rá takaré­koskodásra, az alternatív energiaforrások sietős igény- bevételére, aminek követ­keztében ma jóval kevesebb olajat lehet eladni a világ­ban, mint mondjuk tíz éve. S az összeszűkült piacon ma sokkal többen osztozkodnak, hiszen a magas olajár indí­totta be az olyan termelő­ket, mint Norvégia, Anglia, Mexikó, akiknek korábban nem érte meg a felszínre hozniuk drága olajukat. Ez hát a múlt nagy, sors­döntő hibája, amelynek kö­vetkezményei évek óta kí­nozzák az olajkartellnek is nevezett OPEC-et. Már nem ő diktálja az árakat, hanem a piac diktálja az ő maga­tartását. Ha minden tagja annyit termelne, amennyit csak akar, akkor olyan túl­termelés lenne, amely a mélységekbe szorítaná az árakat. Ezt láttuk másfél esztendeje. Senkinek nem volt jó — persze a termelők közül — így gyorsan vissza­tértek az egyetlen lehetsé­ges magatartáshoz — az ön­kéntes és összehangolt ter­meléskorlátozáshoz. Csakhogy a 13 tag na­gyobb része igen nagy baj­ban van. Hazai gazdasági gondok, sőt már-már ka­tasztrófák szorongatnak so­kakat. Amiért minden fil­lér pluszbevételre szükségük lenne. Érthető, hogy néhá- nyan nem tartják be a ki­szabott OPEC-kontingenst, aminek nyomán a szervezet össztermelése és világpiaci kínálata ismét csak nagyobb, mint kellene. így aztán a nyár végére már egészen szép magasságra, hordón­ként 21 dollárra felkapasz­kodott olajár mára a 18 dollár környékére csúszott vissza. Pedig a legnagyobb fogyasztók és vásárlók már a tél elején járnak, s ekkor általában nagyobb a keres­let, mint nyáron. Dehát ez semmi ahhoz képest, hogy az OPEC az elmúlt hóna­pokban a tervezett 16,6 mil­lió hordós napi termelés he­lyett 19 millió hordónyit ho­zott a felszínre, s persze ennyit is próbált eladni. Most hát Bécsben ismét a kontingensek körül van a legtöbb vita, hiszen a króni­kus túllépők ezt a tényt ál­talában tagadják, viszont éppen ők azok, akik áreme­lést szeretnének, mert na­gyon kell nekik a pénz. Ma 18 dolláros az alapár, s a mérsékelt OPEC-többség — a legnagyobb termelő Szaúd- Arábia vezetésével — ezt kívánja megtartani, azt re­mélve, hogy így talán némi­leg növelhetők lehetnének a kontingensek. A kényszer- pályán lévők azonban aligha mennek ebbe bele nagy vi­ták nélkül, s könnyen meg­eshet hogy az OPEC ismét nem tud érdemi döntést hozni. Avar Károly (Folytatás az 1. oldalról) válaszolva ismét hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió kész ki­vonni csapatait Afganisz­tánból, de a megállapodás­hoz két félre van szükség, „kettőn áll a vásár”. Az af­ganisztáni helyzet a hivata­los közlések szerint a szov­jet vezető és Reagan elnök szerdai megbeszélésének fő témája volt. Csütörtökön a délelőtti utolsó munkamegbeszélés csak rövid ideig tartott és a munkaebéd az előre terve­zett időben kezdődött meg. Gorbacsov a szovjet nagy- követségről Bush alelnök társaságában indult a Fe­hér Házba, de útközben megállították a gépkocsit és néhány szót váltottak egy helyen a kíváncsi nézőkkel, melegen kezet ráztak az ép­pen ott tartózkodókkal. Reagan szívélyesen üdvö­zölte a szovjet vezetőt. „Már azt hittem, hazautazott” — tréfálkozott az amerikai el­nök. „Beszélgettem néhány amerikaival, aki megállítot­ta az autónkat” — válaszol­ta Gorbacsov. A megbeszélés, amelyen mindkét részről jelen voltak a vezetők legfontosabb ta­nácsadói, mindössze húsz perces volt. Gorbacsov ez­után Reagan elnök kíséreté­ben, pár percre kisétált a Fehér Ház kertjébe, majd az elnöki lakásba mentek ebéd­re. Búcsúztatás a Fehér Háznál Sikeresnek minősítette Mihail Gorbacsov és Ro-i nald Reagan a csütörtökön véget ért három napos wa­shingtoni csúcstalálkozót. A Fehér Ház előtt zuhogó eső­ben köszöntek el egymástól. Búcsúbeszédeikben elsősor­ban a most létrejött szov­jet—amerikai leszerelési egyezményt méltatták, le­szögezték, hogy van bizo­nyos előrehaladás a hadá­szati fegyverek csökkentésé­nek kérdésében és más kér­désekben, nem ismertettek azonban konkrét eredmé­nyeket, megállapodásokat és nem szóltak Reagan esetle­ges moszkvai látogatásáról sem. A búcsúünnepségen, ame­lyet hagyományos formák között katonai tiszteletadás­sal rendeztek meg, mindkét vezető felesége társaságá­ban lépett fel az emelvény­re. Elsőnek Reagan elnök foglalta össze a találkozó eredményeit, majd Mihail Gorbacsov mondott beszé­det. A beszédeket követően a két vezető kézfogással bú­csúzott egymástól, majd Gorbacsov gépkocsival in­dult vissza szálláshelyére. A szovjet vezető közép-euró­pai idő szerint a késő esti órákban még amerikai üz­letemberekkel találkozott, majd sajtókonferenciát tar­tott és ezt követően utazott el az amerikai fővárosból. Reagan este — közép-euró­pai idő szerint már késő éj­szaka — televíziós beszédet mondott a találkozóról. NSZK kormánynyilatkozat Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön fel­hívta az Egyesült Államok törvényhozását, hogy mi­előbb ratifikálja az ameri­kai—szovjet csúcstalálkozón aláírt rakétaszerződést. A szövetségi gyűlésben (Bun­destag) előadott kormány- nyilatkozatában üdvözölte, hogy a szenátus bizottságai már január közepén foglal­koznak a kérdéssel. Mint jelezte, az NSZK be­vonását a közepes hatótávol­ságú rakétákról szóló szerző­désbe. vagyis a területükön rakétákat állomásoztató or­szágokkal kapcsolatos meg­állapodást a Bundestagnak Csúcs-záró a tv-ben Pénteken, december 11-én a televízió 2. prog­ramjában 21.10-től lát­ható Csúcs-záró címmel Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Ronald Reagannek, az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének sajtó- konferenciája, illetve nyilatkozata a világtör­ténelmi fordulatról, a szovjet—amerikai csúcs- találkozó végkifejleté­ről. szintén ratifikálnia kell, mi­vel ez arra kötelezi az NSZK-t, hogy a helyszínen 13 éven át ellenőröket fo­gadjon. A bonni kormányfő a washingtoni csúcstalálkozót olyan eseményként jelle­mezte, amely főként Euró­pában embermilliók bizton­ságát növeli, s így méltán rákerül a történelem lapjai­ra. Kohl ismét kifejezte kö­szönetét Reagan elnöknek, nemkülönben elismerését Gorbacsov főtitkárnak, ami­ért lehetővé tették a nagy eredményt hozó kompro­misszumot. Szovjet—amerikai külügyminiszteri nyilatkozat A Sevardnadze és Shultz külügyminiszterek által szer­dán aláírt nyilatkozat értel­mében 1988 januárjának első felében Szemipalatyinszk térségében az amerikaiak, majd a hónap második felé­ben Nevadában a szovjetek hajtanak végre kísérleti nuk­leáris robbantást — jelentet­te be a szóvivő. A NATO tagországok üd- vözlik a közepes hatótávol­ságú rakétákról Washington­ban megkötött szovjet—ame­rikai megállapodást és sze­retnék, ha az Egyesült Álla­mok parlamentje azt minél hamarább ratifikálná — je­lentette ki Lord Carrington NATO-főtitkár. Kína üdvözli a középható­távolságú nukleáris rakéta- fegyverek felszámolásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodást, s azt annak jeleként értékeli, hogy az idén kedvező irányban fej­lődik a nemzetközi helyzet — jelentette ki csütörtökön Li Hszien-nien, a Kínai Nép- köztársaság elnöke. „A rakétaegyezmény alá­írásával mindkét oldalon ta­pasztalható reményteljes hangulat lendítőerő lehet, úgy tűnik, javította azt a kilátást, hogy jövő áprilisig tető alá hozzák a hadászati fegyverzetekről szóló megál­lapodást” — állapította meg csütörtöki kommentárjában a The Daily Telegraph. Peter Jenkins, a The In­dependent Washingtonból tudósító diplomáciai főmun­katársa úgy vélekedik, hogy „a csúcstalálkozó minden bi­zonnyal erőteljes lökést ad a további leszerelésnek ... Egy csúcstalálkozó nem csi­nál tavaszt, de bármi lesz is az eredmény, az Egyesült Államok olyan politikust lá­tott vendégül, aki láthatólag előre akarja vinni a törté­nelmet” — írja Peter Jen­kins. Reagan-interjú Konzervatív újságíróknak adott külön nyilatkozatot szerdán délután Reagan amerikai elnök, hogy meg­nyugtassa a csúcstalálkozó, az új szovjet—amerikai le­szerelési szerződés ellenfele­it: nem adta fel korábbi el­veit és a szerződés nem ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mok s szövetségesei bizton­ságát. „Nem adom fel az éberséget — mondotta egye­bek között az elnök. — Ügy látom azonban, hogy meg­van a lehetőség afra, hogy a két rendszer békében foly­tassa a versengést”. Reagan azt hangoztatta az interjúban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai rendszere, filozófiá­ja, értékrendszere eltérő ugyan, de „mindkettő azt óhajtja, hogy békében élje­nek együtt”. A Szovjetunió például Reagan szerint „fel­adta világuralmi elveit” és „önként vállalkozott a kato­nai erők csökkentésére, nem csupán a nukleáris fegyve­rek terén”. Az elnök kikelt jobbolda­li bírálói ellen, akik azt hangoztatják, hogy „feladta elveit” és „gyengének mu­tatkozik” a Szovjetunióval szemben. Reagan azt erősít- gette, hogy a jelenlegi meg­állapodás éppen „az erő pozíciójából” született és „a szovjetek felismerték, hogy az Egyesült Államok nem akar minden árat megfizetni a megállapodásokért”. Csúcsikrek Mihailnak és Rónáid­nak keresztelte decem­ber 8-án született ikre­it egy moszkvai orvos­házaspár. Szaharovék az eseményt táviratban kö­zölték a Washingtonban tárgyaló Mihail Gorba- csovval és Ronald Rea- gannel — jelentette a Komszomolszkaja Prav­da. A két államférfi ifjú névrokonai, Mihail és Ronald Szaharov egy­aránt 51 centiméteres „nagysággal” látták meg főváros 5. számú szülő- a napvilágot a szovjet otthonában és a moszk­vai lap fényképes beszá­molója szerint édesany­jukkal együtt jó egész­ségnek örvendenek. Szaharovéknak már van egy 10 éves fiuk is. Belgium II florennes-i támaszponton leállt a munka A florennes-i támaszpon­ton leállították a további amerikai robotrepülőgépek fogadását célzó, előkészüle­teket — közölte szerda este a belga hadügyminisztérium szóvivője. A hadügyminisztérium ez­zel cáfolta a nyugat-európai békemozgalmak összekötő bizottságának nem sokkal korábban tett bejelentését, amely szerint szerdán még dolgoztak a támaszponton, ahol 1985 márciusa óta 16 amerikai robotrepülőgép ál­lomásozik, s ahova jövőre további 32 rakéta telepítését tervezték. A hadügyminisztérium szóvivője szerint a NATO szövetségesekkel való kon­zultálás után döntenek a támaszpont további rendel­tetéséről. Stockholmban és Oslóban Nobel-dijak átadása Stockholmban csütörtö­kön ünnepélyes külsőségek között átadták az idei No- bel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel-békedíjat. A stockholmi központi hangversenyteremben ren­dezett ünnepségen 1050 dísz­vendég jelenlétében Károly Gusztáv svéd király nyújtot­ta át a Nobel-díjakról kiál­lított okmányokat, amelyek­hez az Idén díjanként 2 175 000 svéd koronára ki­állított csekket mellékeltek. Az épületet, valamint az es­ti bankett színhelyéül szol­gáló városházát a rendőrség már napokkal ezelőtt her­metikusan lezárta és átku­tatta. A király először a fizikai Nobel-díjat adta át, amelyet megosztva a nyugatnémet Georg Bednorz és a svájci Alex Müller kapott. A ké­miai Nobel-díjat az ameri­kai Donald Cram és Charles J. Pedersen, valamint a fran­cia Jean-Marie Lehn vehet­te át. Tonegava Susumu sze­mélyében most kapott elő­ször orvosi Nobel-díjat ja­pán tudós. A Szovjetunióban született és az Egyesült Államokban élő Joseph Brodsky költő az irodalmi Nobel-díjat kapta. A Svéd Állami Bank által alapított közgazdasági No­bel-díjat az amerikai Robert M. Solow vette át. A Nobel-békedíjat az os­lói egyetem aulájában Oscar Arias Sanchesnek, Costa Ri­ca államfőjének nyújtották át. Kambodzsa Sziltanuk lemondta az újabb találkozót Norodom Szihanuk herceg váratlanul lemondta január­ra és áprilisra tervezett ta­lálkozóját Hun Sen kam­bodzsai kormányfővel. A ta­lálkozók színhelye Francia- ország, illetve a Koreai NDK lett volna. Szihanuk herceg Hun Sen- hez intézett és az AFP fran­cia hírügynökség által is­mertetett táviratában azzal indokolta elhatározását, hogy hasztalan újabb találkozót tartaniuk mindaddig, amíg a kambodzsai kormányelle­nes koalíció Khieu Samphan és Son Sann vezette másik két szervezete nem csatla­kozik a tárgyalásokhoz. Megtalálták a fegyvert II gyilkos végzett a pilótákkal is Fegyvert találtak a kedden Kaliforniában lezuhant ame­rikai utasszállító gép roncsai között a kutatók. Bár a gép igen kis darabokra tört szét, amikor több mint hétezer méter magasságból szinte orral csapódott a földre, a nyomozók a legkisebb ron­csot is átvizsgálták és rá­bukkantak a fegyverre, amelyből hat töltényt lőttek ki. A szerencsétlenség után ugyanis alapos gyanú me­rült fel arra, hogy a kataszt­rófát merénylet okozta: a tulajdonos légitársaság egy elbocsátott alkalmazottja a gépen végzett azzal a volt főnökével, aki annak idején elküldte s egyre több nyom utal arra, hogy a gyilkos ez­után a pilótákkal is végzett. A gép személyzetének be­szélgetését rögzítő szalagról kiderült, hogy valaki — közvetlenül a katasztrófa előtt — behatolt a pilótafül­kébe és a pilóta kódolt vész­jelzést is leadott. Mint a nyomozás megál­lapította, a valószínű me­rénylő, a 35 éves David Bur­ke ellen korábban már több bűnügyben folyt rendőrsé­gi vizsgálat. A katasztrófa 43 ember életét követelte. Kanadában Vádemelés magyar háborús bűnös ellen A kanadai hatóságok vá­dat emeltek egy volt ma­gyar csendőr ellen, amiért a második világháború idején része volt magyar zsidók halálában és deportálásá­ban. A vádemelésről szóló bírósági okmányt csütörtö­kön tették közzé — jelenti a UPI amerikai hírügynökség. A kanadai rendőri szer­vek a most 76 éves Finta Imre volt csendőrszázadost emberöléssel, háborús és em­beriség elleni bűntettekkel vádolják. Finta a vád sze­rint 1944. április 7. és június 30. között Szegeden részt vett 8615 zsidó vallású vagy származású magyar állam­polgár deportálásában. Az­zal is vádolják, hogy megha­tározatlan számú magyar zsidó halálát is okozta. Az áldozatok ahhoz a három vonattranszporthoz tartoz­tak, amelyet 1944. június 25-én, 27-én és 28-án indí­tottak el a szegedi Rókus- pályaudvarról. Fintáért szerdán 75 ezer dollár óvadékot tettek le, de nem ismeretes, hogy szaba­don bocsátották-e? Arra, hogy egyáltalán letartózta­tásban volt, szintén csak az óvadék tényéből lehet kö­vetkeztetni. Finta Imre vendéglős volt Kanadában. Ez év első felé­ben elvesztett egy pert a Nácizmus Üldözöttéinek Ka­nadai Szövetsége ellen; a hatóságok ekkor figyeltek fel rá.

Next

/
Thumbnails
Contents