Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 9. Bangladesi állapotok Az indiai szubkontinens legszegényebb országában immár egy hónapja politikai káosz uralkodik. Az 1982- ben vértelen puccsal a ha­talmat megszerző Ersad el­nök manőverezési lehetősé­gei láthatóan kimerültek. A jelek szerint az elnök most előre menekül, az ellenzék követeléseit kielégítve még­iscsak hozzájárul új válasz­tások kiírásához. Hosszain Mohammed Er­sad 1986-ban engedett elő­ször az ellenzéknek. Négy­éves katonai kormányzás után végül választásokat rendezett, a szuronyok ár­nyékában pártja többséget kapott. Az ellenzék már ak­kor is csalással vádolta az elnök Dzsatija pártját, s ezért bojkottálta a parla­mentet. (Mintha minden és mindenki összeesküdt volna Ersad ellen, pedig elnöksé­gének kezdetekor még bizo­nyos rokonszenv is övezte a lakosság részéről. A soroza­tos árvizek és tájfunok az egyébként is elmaradott gazdaságra hatalmas csapást mértek. Banglades több kör­zetében is az éhínség fenye­get, s a nemzetközi segélyek csak lassan csörgedeznek.) Most egy hónapja, novem­ber 10-én robbant ki elemi erővel az elégedetlenség. Huszonegy ellenzéki párc felhívására sztrájkok és tün­tetések bénítják meg az or­szág életét. Ersad elnök ugyan november 27-én rend­kívüli állapotot hirdetett ki, ám a katonaság is képtelen érvényt szerezni a tiltó ren­delkezéseknek. Most' vasár­nap aztán az elnök felosz­latta a parlamentet. Ez a döntés elméletben kínálja a kompromisszumot, ameny- nyiben az alkotmány értei­nkében a feloszlatott páriá­nként helyébe kilencven na­pon belül újat kellene vá- laaztani. Csakhogy a formai­lag 120 napra elrendelt rendkívüli állapot, amely utána meghosszabbítható, lehetővé teszi, hogy az el­nök halogató politikát foly­tasson. Ebben a bizonytalan lég­körben hétfőn újabb általá­nos sztrájk bénította meg a főváros, Dacca életét, mire Ersad ismét békülékeny hú­rokat pengetett. Közölte: fontolgatja a választások ki­írását, s hogy kedvezőbb lég­kör alakulhasson ki a pár­beszédhez. kilátásba helyez­te a két legerősebb ellenzéki párt, az Avami Liga és a Nacionalista Párt vezetői házi őrizetének megszünte­tését. A választás az utolsó kiút lehetne Ersad számára, hi­szen az ellenzék csupán egy­ben közös: az elnök lemon­dásának követelésében. A haladó Avami Liga illetve a jobboldali Nacionalista Párt a választások esetén egy­mással is versengene, Ersad pártja akár minimális több­séget is szerezhetne ebben a versenyfutásban. Nyilván­valóan maga az ellenzék is tart ettől a veszélytől. Ennek tulajdonítható, hogy Ersad engedményei nem elégítik ki őket, továbbra is az elnök azonnali lemondását sürge­tik. Ortutay L. Gyula Légi katasztrófa Gyanús körülmények kö­zött zuhant le hétfőn helyi idő szerint délután, Ka­liforniában egy utasszál­lító repülőgép: meg nem erősített jelentések sze­rint a személyzet közvetle­nül a katasztrófa előtt lö­völdözésről számolt be. A gépen négytagú személyzet és 39 utas volt, valamennyi­en életüket vesztették. A gép a Pacific Southwest Airlines légitársaság egy he­lyi járata volt, az angol gyártmányú túrbólégcsava- ros gép Los Angelesből tar­tott San Franciscóba és Pa­so Robles közelében zuhant le, hegyes vidéken. Fegyverzetcsökkentési megállapodást írtak alá (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a politika átépítésének útjá­ra, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demok­ratizálás és a nyíltság, a glasznoszty jegyében men­nek végbe, s a reformok megvalósítása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez béké­re van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­ta ne csak úgy kerüljön be a huszadik század történe­lemkönyvébe, mint amely a fasizmus elleni harcban lét­rejött szövetség volt, hanem úgy is, hogy a két ország felelősséggel működött együtt a béke megszilárdítá­sában. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üd­vözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épü­letében megkezdte első négy- szemközti tanácskozását. Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két veze­tő Reagan dolgozószobájá­ban, az úgynevezett Oval Officeban foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Új dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő szavaiban s üdvözlöm azokat, — mondot­ta egy kérdésre válaszolva Gorbacsov abban a rövid egy-két perces időben, amíg az újságírókat beengedték a tárgyalásra. A tudósítók elT sősorban azt akarták meg­tudni, hozott-e magával a szovjet vezető új javaslato­kat, készül-e „meglepetés­re”. Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov négyszemközti megbe­szélése a Fehér Ház ovális termében (Telefotó — KS) „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s ’ van reálpolitika — mondot­ta Gorbacsov. — Amint hallhatták, sok azonosság volt most elhangzott beszé­deinkben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédek­ben szóltunk. Erről kívá­nok tárgyalni az elnökkel”. „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetésekre van szükség, az olyan orszá­goknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió, alaposan átgondolt politiká­ra van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak fe­lelős döntéseket”. Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredmé­nyekre törekszik majd. Történelmi pillanat a Fehér Házban Az elkövetkező nemze­dékek hozzák meg majd íté­letüket arról az eseményről, amely most szemünk előtt zajlik, de megkockáztatom azt a kijelentést, hogy a”., amit most megteszünk, a nukleáris fegyverek felszá­molásáról szóló első szerző­dés aláírása, az egész embe­riség számára jelentős mind a világpolitika, mind a hu­manizmus szempontjából. Büszkék lehetünk arra, hogy mi ültetjük el azt a csemetét, amely a béke ha­talmas fájává növekedhet. Hét éves utat tettünk meg, amely telve volt intenzív munkával és vitával. Még egy lépést kell megtennünk — ehhez az asztalhoz, hogy aláírjuk a megállapodást. Legyen tehát 1987. decem­ber 8-a olyan dátum, amely­ről megemlékeznek a törté­nelemkönyvek, olyan dátum, amely vízválasztó lesz majd a nukleáris háború növekvő kockázatának . korszaka és az emberiség fegyverektől mentes korszaka között” — mondotta az SZKP főtitkára. Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—amerikai szerződést a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan ok­mányt is ellátott kézjegyé­vel, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét fog­ják képzenl. Ezek között szerepel egy emlékirat a szerződéssel összefüggő ki­induló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegyzőkönyv a rakéta­eszközök felszámolását sza­bályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv a szerződéssel kapcsolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegé­ből kitűnik, a feleknek szán­dékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztá­lyát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősíté­sének célját. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes köze­pes hatótávolságú rakétáit, és az ilyen rakéták indítóbe­rendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatályba lé­pése után három évvel és a továbbiakban soha többé ne- rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóbe­rendezésekkel, kisegítő fel­szereléssel és berendezések­kel. — ­A csökkentés két szakasz­ban történik. Az első sza­kasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zá­rul le. Ekkor a felek mind­egyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú ra­kéták indítására szolgáló be­rendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállás­szám, ahonnap egyidejűleg lehet indítani 171 robbanó­töltetet hordozni képes vagy annyit tartalmazó rakéta­mennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták száma nem halad­hatja meg a 180 robbanótöl­tet hordozására alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a kö­zepes hatótávolságú raké­ták rendszerbe állított és rendszerbe nem állított in­dítóberendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkal­mas, vagy ilyen számú rob­banótöltetet tartalmazó ra­kéták indítóállásainak, szá­mát, a rendszerbe állított és rendszerbe nem állított kö­zepes hatótávolságú rakéták száma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet cél- bajuttatására alkalmas ra­kéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint há­rom évvel a szerződés ha­tályba lépése után meg kell semmisíteni az összes köze­pes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóbe­rendezéseit, továbbá a meg­felelő kisegítő felszerelése­ket és berendezéseket. Ami a rövidebb hatótávol­ságú rakétákat, az ilyen ra­kéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezéseket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerződés hatály­ba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. A megállapodás úgy ren­delkezik, hogy a szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani sem­miféle közepes hatótávolsá­gú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbá­kat, nem fog előállítani rö­videbb hatótávolságú raké­tákat, és nem végez ilye­nekkel repülési próbákat. A szerződés külön cikke­lye foglalkozik a kölcsönös ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződési hatály­ba lépését követő tizenhá­rom éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végez­ni, mind a másik fél saját területén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakétaeszközöket telepítet­ték. Joguk van továbbá fel­ügyeletet kezdeni a megál­lapodásról szóló emlékezte­tőben feltüntetett hadműve­leti rakétatámaszpontokon és járulékos rakéaobjektumo- kon, kivéve a rakéták előál­lítására szolgáló objektumo­kat, továbbá a rakéták fel­számolására szolgáló összes helyszíneken, mégpedig har­minc nappal a szerződés ha­tályba lépése után. A megállapodás külön el­lenőrző bizottságot hív élet­re, amely a vállalt kötele­zettségek teljesítésével ösz- szefüggő kérdések megoldá­sával, a szerződés hatékony­ságának és életrevalóságá­nak fokozását cézó intézke­dések összehangolásával foglalkozik. A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok be­tartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyan nemzetközi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely ellentétben állna ren­delkezéseivel. Az elnök díszvacsorája Nyolcszor került rá Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan aláírása kedden, a Fe­hér Házban a közepes ható- távolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szov­jet—amerikai szerződés egy- egy példányára: a két veze­tő a televíziós közvetítés révén az egész világ szeme előtt látta el kézjegyével a történelem első olyan szer­ződését, amely a nukleáris eszközök egy teljes osztályát tünteti el. A két politikus a szerző­dés aláírása előtt és után is beszédet mondott — előbb az ünnepélyes aláírás közön­sége előtt, utána mindenek­előtt országuk televíziós kö­zönsége számára. A beszédek elhangzása után Gorbacsov és Reagan megkezdte második meg­beszélését. Mind a szovjet, mind az amerikai küldöttség kedden délután sajtótájékoztatót tartott a most megkötött szerződésről. Az amerikai elnök este a Fehér Házban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov és felesége, valamint a szovjet küldöttség tagjai tiszteleté­re. ENSZ-hirek Válságos a pénzügyi helyzet Chilei menekültek akciója Az ENSZ és szakosított szervezetei válságos pénz­ügyi helyzetére hívta fel is­mét a figyelmet Javier Pé­rez de Cuellar. A világszer­vezet főtitkára hétfőn a Közgyűlés Adminisztratív és Költségvetési Bizottságának ülésén kijelentette: az ENSZ és szakosított szervezetei még sosem néztek szembe ekkora deficittel. Az ENSlZ államai jelenleg több mint 450 millió dollár tagdíjjal tartoznak. A vál­ság, a francia AFP hírügy­nökség szerint „leginkább az Egyesült Államok bosz- szújának a következménye”. Az Egyesült Államok két évvel ezelőtt — azzal az in­dokkal, hogy a világszerve­zet határozatainak egy ré­sze kifejezetten Washington- ellenes, illetve az ENSZ — úgymond — meggondolatla­nul költekezik „leállította hozzájárulásának folyósítá­sát. Washington mintegy 250 millió dollárral tartozik a világszervezetnek. • * * A világszervezet székhe­lyére érkezett hétfőn Tárik Aziz iraki külügyminiszter, hogy Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkárral a Biz­tonsági Tanács 598-as szá­mú határozatának végrehaj­tásáról tárgyaljon. A négy és fél hónappal ezelőtt el­fogadott határozat azonnali tűzszünetre szólította föl az egymással háborúskodó Ira- kot és Iránt. A BT kilátás­ba helyezte, hogy büntető intézkedéseket hoz, ha a fe­lek nem tesznek eleget fel­hívásának. A múlt héten a főtitkár ugyanerről a témá­ról tárgyalt Mohamed La- ridzsani iráni külügyminisz­ter-helyettessel is. * * * Az ENSZ Közgyűlése hét­főn aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Chilében soro­zatosan megsértik az alap­vető emberi jogokat. Az er­ről szóló, nagy többséggel elfogadott határozat felszó­lítja a chilei kormányt, te­gyen lépéseket a demokrá­cia helyreállítására. Chilei menekültek egy csoportja hétfőn elfoglalta az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának Rio de Jane- iro-i épületét. A 22 fős cso­port azt követeli, hogy Bra­zíliából valamelyik más or­szágba távozhassanak. Ügy érzik ugyanis, hogy Brazí­liában könnyen rájuk talál­hatnak a chilei diktatúra titkosszolgálatának emberei, ezért nincsenek ott bizton­ságban. A menekültek aggo­dalmát az erősítette meg, hogy a múlt héten ismere­tessé vált: a chilei titkos- szolgálat I ügynökei illegáli­san bejutottak Brazíliába, és kivitték onnan Carlos Car- reno chilei ezredest, akit Sao Paulóban bacsájtottak szabadon fogvatartói, a dik­tatúra ellen harcoló balolda­li gerillák. A sztrájkhullám okai Macedóniai helyzetelemzós Szövetsége Központi Bi­zottságának értékelése sze­rint a köztársaság helyzete még soha sem volt a mos­tanihoz hasonlóan súlyos. A Macedón Köztársaság gyár­ipari termelése ez év első tíz hónapjában a tavalyi azonos időszakéhoz viszo­nyítva 3,3 százalékkal csök­kent. A vállalati veszteségek ezalatt 1,5 százalékkal nőt­tek és háromszor nagyob­bak, mint a felhalmozásra szánt pénzösszeg. A Központi Bizottság úgy látja, hogy az ország köz­társaságai közötti fejlettségi szintkülönbségek egyre na­gyobbak, és objektíve veszé­lyeztetik egész Jugoszlávia társadalmi-gazdasági fej­lődését. Az ülésen tárgyaltak a múlt hónap második felé­ben lezajlott sztrájkokról. A KB megítélése szerint a munkabeszüntetések nem­csak abból adódnak, hogy a dolgozók keveslik keresetü­ket, hanem abból is, hogy a válság régóta tart és nem látják a kibontakozás út­ját. „A lakosság legjobban veszélyeztetett rétegei már a létminimum szélére kerül­tek” — olvasható a plénum határozatában, amely rá­mutat, hogy a jelenlegi vál­ságból csak gyökeres társa­dalmi, politikai és gazdasá­gi reformmal lehet kilábal­ni. A Macedón Szakszervezeti Tanács köztársasági bizott­ságának értékelése szerint a november 17-én kezdődött sztrájkhullám a dolgozók elégedetlenségét tükrözi. A munkások nemcsak maga­sabb bért követelnek, hanem nagyobb szociális igazságot, a nemtörődöm vezetők fele­lősségre vonását is. A mun­kabeszüntetések okai to­vábbra is fennállnak, ami tovább bonyolíthatja a hely­zetet. Azt nem szabad meg­engedni, hogy a munkásosz­tályon belül konfrontációra kerüljön sor — szögezte le a Központi Bizottság. Egyiptomban tárgyal az NSZK külügyminisztere Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök Kairóban fogadta a két­napos hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodó Diet- rich Genschert, az NSZK külügyminiszterét (Telefotó — KS) Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere hétfő éjjel kétnapos hivata­los látogatásra Egyiptomba érkezett kollégája, Ahmed Eszmat-Megid meghívásá­ra. Az NSZK diplomáciájának vezetője a külügyminiszteri megbeszélések mellett talál­kozni fog Hoszni Mubarak államfővel, Atef Szidki mi­niszterelnökkel, Mohamed Abdel Halim Abu Gazala hadügy- és hadiipari mi­niszterrel s más egyiptomi vezetőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents