Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

1987. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségmegőrzési rendszer kiépítése elsősor­ban az állam feladata, s ez korántsem szorítkozhat csak az egészségügyi ellátásra. A két évtizedre szóló összefog­laló program végrehajtásá­hoz nélkülözhetetlen a leg­szorosabb együttműködés az oktatás, a nevelés, a sport, a munkahely között. Bányász Rezső — egy ki­egészítő kérdés kapcsán — arra is kitért, hogy jövőre az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — más te­Bányász Rezső, (a Magyar Nemzet érdeklődésére) el­mondta, hogy a kormány most hozott határozata sze­rint a tizenkét lakásosnál nem nagyobb állami lakó­épületeket ezentúl a bérlők kérése nélkül is kijelölhetik eladásra. Az ennél nagyobb házak esetében ezt a lakók 51 százaléka kezdeményezhe­ti. Újdonság továbbá, hogy a tanácsok a jelenleginél differenciáltabban állapít­ják majd meg a vételárat, így például az öt éven belül felújított épületek az átla­gosnál drágábban lesznek értékesíthetők, a több mint 15 éve fel nem újított házak eladásakor viszont a hely­reállítási költségek felét az ingatlankezelő vállalatok áll­hatják. A határozat értelmé­ben a tanácsi bérlakásra jo­gosult lakókat továbbra sem lehet vásárlásra kötelezni — elsősorban a nyugdíjasok, fiatalok szempontjából fon­tos ez. A kormány egyébként felkérte a tanácsokat a la­kásgazdálkodás korszerűsí­tésére, arra, hogy mindenek­előtt a fiatal házaspárokat és a több gyermekes családokat támogassák fokozottan. A kormány módosította a lakásépítés és lakásvásárlás pénzügyi feltételeiről, va­lamint a szociálpolitikai ked­vezményekről szóló rende­letet — mondta (a Magyar Rádió kérdésére) hozzátéve, hogy e jogszabály 1985-ös megalkotása óta az ingatlan- és lakásárak meglehetősen magasra szöktek. Az adóreform végrehajtá­sának előkészületeiről a szó­vivő elmondta, hogy a köz­vélemény, a vállalatok jog­gal türelmetlenek egyes rész­rendelkezések megjelenésé­nek elhúzódása miatt, ugyan­is ezeknek kell eligazítani­uk a munkáltatókat és az állampolgárokat az adózás módjáról, konkrét teendői­ről. Jogos várakozás előzi meg az adótörvények értelmezé­rületekhez hasonlóan — az egészségügyre is kevesebb pénz jut. Ez a működési ki­adásokra fordítható összeg' reálértékének mintegy 5 százalékos csökkenéséhez ve­zethet. Ennek ellenére jövő­re is lesznek lényeges fej­lesztések az egészségügyben. Például vidéken is több új számítógépes rétegvizsgáló berendezést (komputeres to- mográfot) telepítenek, elké­szül az Országos Onkológiai Intézet új diagnosztikai épü­lete, s bővül más intéze­tek ultrahangos diagnoszti­kai eszközparkja is. Az új rendelkezések értel­mében az egy gyermek után járó szociálpolitikai kedvez­mény 50 ezer, a második gyermek utáni 100, a har­madik utáni pedig 250 ezer forintra emelkedik. A fiatal házaspárok kérelmére a ked­vezményt két gyermekig ön­álló bankkölcsönként meg kell előlegezni, ennek idő­tartama — amely alatt nem kell törlesztést fizetni — egy gyermeknél három, két gyermek esetében hat év. Ha a gyermekek ez időszakon belül megszületnek, a ked­vezményt jóváírják a há­zaspárnak, ha nem, akkor pedig a kölcsöntartozást és kamatait a bankkölcsön sza­bályai szerint kell kiegyenlí­teni. A családi házat építők az eddigieknél magasabb építési hitelt kaphatnak, a tetőtérbeépítésre vállalko­zók kölcsönkérelmét pedig a hitelezés szempontjából az új lakást építő családokéval azonosan bírálják el. A szolgáltatásokkal kap­csolatos kormányrendelet­ről a szóvivő (a Népszava érdeklődésére) elmondta: a szolgáltatások minőségét érintő, ám vitatott kifogá­sok esetén az új jogszabály arra kötelezi a vállalkozót, hogy három napon belül kérje az illetékes minőség- vizsgáló intézmény szakvé­leményét. E vélemény köte­lező érvényű lesz. így tehát a hosszadalmas peres eljá­rás helyett közvetlenül lehet érvényesíteni a fogyasztói érdekeket. sével kapcsolatos tájékozta­tást is. Mindezek — a Pénz­ügyminisztérium ígérete sze­rint — napokon belül meg­jelennek. Most a bérbruttó­sítás végrehajtása a legbo­nyolultabb feladat, s a kor­mány tudja, hogy a válla­latoknál dolgozó szakembe­rek még nem kaptak meg ehhez minden segítséget. Az árrendezés előkészítő mun­kai rendben folynak; az ár­indexek alkalmazását az ár­hivatal alaposan ellenőrzi majd, s tisztességtelen ár kialakulását 200 százalékos gazdasági bírsággal is kész sújtani. A szóvivő tájékoztatást adott a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kormányközi együttmű­ködési bizottság legutóbbi ülésszakán született megál­lapodásokról is (a Népsza­badság kérdésére). Emlékez­tetett arra, hogy eddig 116 magyar és szovjet vállalat között jött létre közvetlen kapcsolat, s már működik három korábban alapított vegyes vállalat is. A bizott­ság ülésszaka során aláírt alapító okmányok szerint hat új vegyes vállalat jön létre, ebből négy székhelye a Szovjetunióban, kettőé pedig hazánkban lesz. Az új vállalkozások a többi között másodlagos nyersanyagok és hulladékok feldolgozásával, vetőmagok fajtanemesítésé­vel. energetikai berendezések fejlesztésével és gyártásuk megszervezésével, szuperke­mény szerszámok és anyagok magyarországi forgalmazásá­val, valamint szovjetunióbe­li reklámtevékenységgel foglakozik majd. Ellátási gondok A tájékoztatón kérdések hangzottak el az év végi ke­reskedelmi ellátásról. Bá­nyász Rezső kijelentette, hogy ebben a leltárakkal és átárazásokkal terhelt idő­szakban is kiegyensúlyozott ellátás várható. Országosan nagyobbak az élelmiszer­készletek, mint tavaly vol­tak, Budapesten például 25 százalékkal több az áru- mennyiség. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a taná­csoknak jól össze kell han­golniuk az üzletek nyitva tartását, hogy több egymás­hoz közeli bolt egy időben ne legyen zárva. Az elmúlt hónapokban ta­pasztalt keresletnövekedést jellemezve elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliustól havonta 15—20 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző év azonos időszakáét; például a színes tévék for­galma 55 százalékkal, a fa­gyasztószekrényeké 50, a íor- róvíztárolóké 107, a bútoro­ké pedig 57 százalékkal nőtt. A jövő évi árváltozások is­mertetése, a betéti kamatlá­bak emelése és az OTP-köl- csönök átmeneti korlátozá­sának hatására valamelyest enyhült a felvásárlás, no­vemberben a forgalom már csak 10 százalékkal bővült. G. Zs. Vásárolhat a bérlő Késnek a szabályok Balatoni kutatások Kedvezőek az eredmények A Balaton-kutatások ed­digi tapasztalatait, eredmé­nyeit összegezték csütörtö­kön az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal székházában kutatók és más környezetvédelmi szakembe­rek. Abrahám Kálmán ál­lamtitkár, az OKTH elnöke elmondta, hogy az eddigi erőfeszítések nyomán, s el­sősorban a kisbalatoni védő- rendszer már megvalósult szakaszainak köszönhetően megállt a Balaton vízminő­ségének romlása, és remény van arra — s ezt igazolják a kutatási eredmények is —, hogy néhány éven belül fo­kozatos javulásra számítha­tunk. A VII. ötéves tervidő­szakban öt témacsoport kö­ré koncentrálódnak a bala­toni környezetvédelmi kuta­tások, így a balatoni vízgyűj­tőterület környezeti problé­máinak feltárására, a Bala­ton élővilágát ért toxikus hatások vizsgálatára, a Kis- balaton-védőrendszier kör­nyezetvédelmi kutatására, a társadalomtudományi össze­függésekre és a környezet­egészségügyre. A kutatók elmondták, hogy ma már széles körű infor­mációval rendelkeznek a víz­minőség romlásának okairól, és ennek nyomán javaslato­kat tettek a helyzet javítá­sára. Ay. egyik legfontosabb teendő a Balaton vízgyűjtő- területén a talajvédelmi-me­liorációs tevékenység. Csök­kenteni szükséges a mező- gazdasági területekről a víz­be mosódó káros anyagok mennyiségét. Keresik azokat a hatékony és viszonylag ol­csó, új módszereket, ame­lyekkel ez a kérdés meg­oldható. Szükséges olyan me- zőgadzasági struktúrák ki­dolgozása is, amelyekben ér­vényesülhetnek mind a ter­melés, mind pedig a környe­zetvédelem szempontjai. Vizsgálják a vízminőség ja­vításának szempontjából ki­emelkedő ökoszisztémákat, elsősorban a nádasok sze­repét. A KFKl-ban Felújítják a reaktort A Központi Fizikai Kutató Intézet 1986. májusában re­konstrukció miatt leállított atomreaktornál befejezték az építészeti munkák na­gyobb részét és azoknak a berendezéseknek a szerelé­sét, amelyek közvetlenül nem érintkeznek radioaktív anyagokkal. A szakemberek megkezdték a legfontosabb elem, a különleges alumíni­umból készült reaktortar­tály elhelyezését, amelynek belsejébe kerül majd a ra­dioaktív üzemanyag. Ugyan­csak hátra van még a ra­dioaktív anyagokkal érint­kező alkatrészek szerelése, valamint a szivattyúház te­lepítése. Az 1959-ben üzembe he­lyezett VVR—SzM típusú szovjet gyártmányú kutató­reaktort azért újítják fel. mert tervezett élettartama lejárt. Amiről már tudunk Hogyan változnak jövőre az árak? Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várható infláció. Az 1988-ra tervezett áremel­kedés mértéke messze a leg­magasabb a forint megte­remtése, tehát 1946 óta, nemcsak a tervezett, hanem a bekövetkezett éves inflá­ciós rátákhoz képest is. A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megza­varta a piacot, értve ezalatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forga­lom, az Országgyűlés őszi ülésszaka után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak. A pénzügyi kor­mányzat — látva, hogy so­Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna ar­ról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mérték­ben emelkedik. Az árható­ságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javá­ban folyik az árak alakítása. Az információ hiánya azon­ban ésszerűtlen lépésekre is készteti a fogyasztókat, ami­re a legjellemzőbb példa a televíziós készülékek iránt fellángolt kereslet. Miután a színes készülékek hiánya ál­talánossá vált, és árukat alaposan megemelte az el­adóknak juttatott csúszó­pénz, csak ezután vált is­mertté, hogy a magyar gyárt­mányú készülékek ára előre láthatóan nem is fog emel­kedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi miniszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. Jobb for­rás hiányában most erre tá­maszkodva igyekszünk tájé­koztatást adni a várható ten­denciákról. A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január else­jén nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a PB gáz, a pörkölt kávé, a pa­lackozott bor, a só, a tea Ám a főbb cikkcsoporto­kon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként ki­bocsátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremel­kedése 10 százalék alatti, addig a gyermekbútorok 35—45 százalékkal drágul­nak. Sőt, azokon belül a gyermekágy, az etetőszék ára a jelenleginek három­szorosa is lehet. Míg a ha­zai gyártmányú tanszerek átlagosan 19 százalékkal lesznek drágábbak, addig az iskolai rajztáblák ára a je­lenleginek négy és félszere­sére ugrik. Rendkívül nagymértékű áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruhá­zati cikknél, függetlenül at­tól, hogy hazai vagy import termékről van szó. A közzé­tett táblázatból úgy tűnik, hogy a pelenkázónadrág és a szövött pamut csecsemő­ruházat ára megkétszerező­kan kiveszik a bankból meg­takarított pénzüket — kü­lönféle kamatprémiumokkal igyekszik mérsékelni a nyugtalanságot. Miután az értékpapírok piaca is meg­ingott — többen akartak kötvényt eladni, mint ven­ni, esni kezdett a lakossági kötvények árfolyama, és a forgalmazóknál készletek halmozódtak fel — a Buda­pest Bank felszólította a kötvénykibocsátókat külön­féle piacmentő akciókra. Eddig 19 féle kötvényre ajánlottak fel a kibocsátók kamatprémiumot 1988-ra, vagyis toldották meg a jö­vő évi, átlag 11 százalékos kamatot 1—4 százalékos pré­miummal. ára. Olcsóbb lesz például a szemüveglencse, a szem­üvegkeret, az autóabroncs­köpeny, az egészségügyi gu­miáru, a sportszer, a gyap­júfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tam­pon. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó válasz­tékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból szárma­zóké. Ez mondható el egye­bek között a csokoládéról, a palackozott sörről, a ciga­rettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad vál­tozatlan például a kerékpá­roké, a háztartási elektro­mos fűtő- és hűtőkészülékek, főző- és sütőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmix gépek, a rádiók, a televíziók, a lemezjátszók, a magnetofonok esetében; ezek importált típusai drá­gulnak. Csak néhány százalékkal emelkedik a bútorok, a fényforrások, a festékek, a játékok, a készételek, a gyorsfagyasztott ételkonzer- vek ára, ennél nagyobb, 10 százalékot meghaladó mér­tékben drágul például a mész, a betontermék, a vil­lanytűzhely, a mosógép, az autószifon és habszifon pat­ron, a tanszer, az irodaszer, a cukorka, a kakaópor. dik, és majdnem ilyen mér­tékben drágul a bébi- és gyerekcipő, a hasonló mé­retű csizma, papucs. A gyer­mekruhák közül a pamut al­sóruhák áremelkedése vár­hatóan 16 százalék körüli lesz, ennél egy árnyalattal kisebb a pamut alapú gyer­mek felsőruházati cikkeké. Ezzel szemben a felnőtt mé­retű ruházati cikkek ára esetleg csökken, vagy alig változik. Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai- és test­ápolási cikkek ára 4—5 szá­zalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származó­kat, amelyeknél 3 százalékos áremelkedést jelez a táblá­zat. Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből kövekeznek, vagyis abból a szorzószám­ból, amellyel a vállalatok a jövő januári árakat képez­hetik az idei november má- sodiki árak alapján. Hozzá kell azonban tenni, hogy az így képzett árakat az álla­mi és a szövetkezeti keres­kedelem csak a jövő év első negyedének végéig kö­teles tartani; utána ezeket az árakat a piaci viszonyok­tól függően módosíthatja. Tekintve, hogy az év elején a kereslet biztosan jelentő­sen csökken, elképzelhető, hogy a vállalatok, a szövet­kezetek áprilistól sem eme­lik, sőt valószínűleg csök­kentik a szabad árakat. (A magánkereskedők, a szerző­déses boltvezetők már ja­nuár elsejétől szabadon moz­gathatják az induló árakat.) Kontra ár — árspirál Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült rész­letesebb információhoz jut­ni; ezek kidolgozása sem fe­jeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termékek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapvető termékekre korlá­tozódik. Jelenleg a kiskeres­kedelmi forgalom mintegy 38—40 százalékát alkotják a hatósági áras cikkek; ez az arány a számítások szerint jövőre 20—22 százalékra mérséklődik. Az árváltozások — jobbá­ra áremelkedések — közvet­len oka az általános forgal­mi adó bevezetése, valójá­ban azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfor­dításarányos árakat érték- arányos árakkal helyettesít­se, ha nem is most egyszer­re, de fokozatosan. Azok az árak ugyanis, amelyek elis­merik a ráfordítás — a ter­melés, a forgalmazás — min­den költségét, nem ösztönöz­nek a költségek leszorításá­ra. és rosszul orientálják mind a felhasználókat, mind a fogyasztókat. Más kérdés, hogy az ár­reform bevezetése megköve­telné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bér­arányokat, és a vállalatok bérmegállapítási szabad­ságát értjük — ami, mint ismeretes, a jövő évre ma­rad. E két reform időbeni elválasztása az, ami igazán és okkal aggasztja a közvé­leményt. A pénzügyi kor­mányzatot pedig inkább az, hogy vajon képes lesz-e kéz­ben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan ön­gerjesztő folyamat, amit a közgazdászok ár-ár spirál­nak neveznek. A kétszám­jegyű inflációnál ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, vesztesé­get szenvednek, tehát min­denki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a törekvést a kormány­zat nem képes visszafogni, akkor megalapozatlan drá­gulás következik be, ami to­vább gyűrűzve a gazdaság­ban újabb áremeléseket in­dít el. Ma még nem látható, hogy elkerülhető lesz-e ez a veszély. G. Zs. Több sráz árucikknél Jolontős szóródások Jánoshlda az utóbbi években tóbb új létesít­ménnyel gazda­godott. Iskolát bővítették, óvo­dát építettek atb. A községben meg­állt az elvándor­lási folyamat. Egyre több fiatal Illetve nyugdí­jas tér vissza eredeti lakóhe­lyére. Képün­kön egy új házsor (Fotó: Tarpai) II kormányszóvivő tájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents