Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 31. Az ilyen jellegű írásokat hívják hólabdának, lavinának, kérdésláncnak és még ki tudja, minek. A lényeg az, hogy e folyamatot csak el kell indítani. Hiszen ha én kérdezek valakitől valamit, és a válaszadó ugyancsak kérdez valakitől valamit, akkor a szólavina görgetését valóban csak meg kell kezdeni, s az újságíró utána jóformán csak a postás feladatát látja el. Kérdések és válaszok, majd újabb kérdések és újabb válaszok. Nincs szabály, hisz lapunk profiljából adódóan az élet minden területére vonatkozó kérdések helyet kaphatnak, akár a végtelenségig. Persze ez túlzás, hisz sok máshoz hasonlóan az újság sem olyan mint a rétestészta, amit jócskán nyújtani lehetne, így aztán terjedelmi okok végét szabják ennek a kérdés- és válaszzuhatagnak is. Ezért Kedves Olvasó ennyivel kell beérnie, legfeljebb ígéretet tehetünk arra, hogy ahol az idén abbahagytuk, egy év múlva ott folytatjuk. rok élet- és vagyonbiztonsága érdekében. Dr. Gsépányi Attila véleményére vagyok kíváncsi: ö mit orvosolna leginkább? DR. CSÉPÁNYI ATTILA, a Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet főigazgatófőorvosa: — Úgy gondolom, a legnagyobb érték életünkben az egészségünk, és annak megőrzésére az egyregyei Tanácsának vezető titkára: — Nem könnyű kérdés, de megpróbálok rá egy mondatban válaszolni. A szakszervezeteket a gazdasági folyamatok hozták nehéz helyzetbe, s így jövőre a szakszervezeteken a sor, hogy a gazdaságot kedvezőbb helyzetbe hozzák. Kérdésem Schwajda Györgynek szól. Melyik szerep áll hozzá közelebb, az amikor ír, vagy az, amit az életben jelenleg „játszik”. X SCHWAJDA GYÖRGY író, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója: — Nyilvánvalóan az írás áll hozzám közelebb, mert az életben egyébként mindig meg kell felelnünk valamilyen elvárásnak. Vagyis ha nem is tudatosan, de mindannyian szerepet játszunk, és azt hisszük, hogy őszinték vagyunk. Szerepet játszunk már akkor is, amikor elmegyünk az első randevúra, aztán ha házasság lesz a dologból majd csak évek múltán derül ki, hogy menynyire voltunk igazak. Mindig meg akarunk felelni önmagunknak és környezetünknek. Én jelenleg színházigazgató vagyok Szolnokon. Valójában ez is egy szerep. Az igazság az, hogy nem ez volt és úgy gondolom a jövőben sem ez lesz életem egyetlen célja. Ez hatalmas kötelezettség, felelősség, amit vállaltam a társulattal, a várossal, a megyével, a közönséggel szemben, és ennek az elvárásnak meg szeretnék felelni. Amikor viszont írok, nincs minek és kinek szerepet játszani. Olyankor velem szemben csak egy fehér papírlap van, s ha annak hazudok, akkor semmit sem ér az egész. Kérdésemet az utca emberének kellene föltenni: Mit vár 1988-tól? — Most különösen nehéz erre a kérdésre válaszolni — toporog a megállóban az 5-ös buszra várva BÍRÓ JÁNOS, aki a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában a Debreceni Dohánykutató és Fermentáló Vállalattal közösen új típusú filteres pipákat fejlesztettek ki. Lényege, hogy a pipában, a cigarettafilterekhez hasonló olcsó szűrő van elhelyezve, amely egyszeri használat után könnyen cserélhető. A pipák alapanyaga a mediterrán területen honos bruyere- gyökér Fotó; T. Katona László gyorsuló élettempó mellett nagyon kevés időt fordítunk. Elő kell segíteni nekünk is az egyes ember egészségének megőrzését is. Ez az a terület, ahol a jövő évben és a következő időszakban igen nagy feladataink vannak, mivel ki kell alakítanunk azokat az új szervezeti formákat, melyek ezt a célt szolgálják. Ezért az eddigieknél szélesebbé kell tennünk az egészségi állapotot felmérő szűrési rendszerünket, ugyanakkor olyan modellt kell kidolgoznunk, amejy biztosítja az egészségesebb életünket. Nos, ilyen modellt szeretnénk megvalósítani a szolnoki Széchenyi lakótelepen, melynek tapasztalatait felhasználva, fokozatosan kiterjesztjük majd azt az egész megyére. Mivel a kérdés számomra úgy hangzott el, hogy mit orvosolna leginkább, ezért azzal zárnám válaszomat, hogy a legfőbb orvoslás olyan megelőzési és életvitel modell kidolgozása, mely a jobb egészségi állapoton keresztül minimálisra csökkenti az orvoslást. Kérdésem Fenyvesi Józsefhez szól. Ma, amikor megnőtt a szakszervezetek szerepe, mit kíván a szak- szervezeteknek a jövő évre? FENYVESI JÓZSEF, a Szakszervezetek Szolnok MeMegy a kérdés vándorútra... BICSKEY ERVIN: — Annak ellenére, hogy lakásomat is az IKV Hőszolgáltatási Üzeme fűti, panaszra eddig még nem volt okom. Velem együtt Szolnokon mintegy nyolcezer család élvezi színvonalas szolgáltatásunkat. Persze a technika ördöge olykor-olykor minket is megtréfál, s előfordul, hogy néhány órára megszűnik a fűtés, és nincs melegvíz a lakásokban. Tudomásom szerint ezek a tréfák azonban még egyetlen fogyasztónkat sem késztettek harsány kacagásra, legalábbis a hozzánk érkező panaszos levelek nem ezt tükrözik. Néhány jól értesült panaszos szerint hozzám külön vezetéken érkezik a fűtés, de ez természetesen tévedés. Bízvást állíthatom, hogy a távfűtött lakások nem jelentenek konkurenciát a Lehel Hűtőgépgyár egyik termékének, az állítólag itt-ott elvétve még kapható háztartási fagyasztó- szekrényeknek. Nekem sajnos eddig nem sikerült egy ilyen készülékre szert tennem. Ezért is vagyok kíváncsi a Hűtőgépgyár kereskedelmi igazgatójának arra a kérdésre adott válaszára, hogy előreláthatólag mikor lehet előjegyzés és sorban állás nélkül fagyasztószekrényekhez jutni? HAJNAL BÉLA, a Lehel Hűtőgépgyár kereskedelmi igazgatója: — Biztosan nem kell majd sorban állni akkor, ha már minden háztartásban lesz fagyasztószekrény, vagy ha az élelmiszerek tartósításának valamilyen új módszerét feltalálja valaki. Persze számunkra ez nem lenne jó megoldás, mert akkor itt állnánk megfürödve, és a vevőket a legkülönfélébb trükkökkel kellene becsábítanunk mintaboltjainkba. De félre a tréfával, mi a lehetőségeinkhez mérten már jövőre is jó pár ezerrel többet gyártunk, s így az export mellett belföldre is több jut De azt is tudjuk, hogy ez a több, még mindig kevés lesz. Szóval még jövőre is sorban kell állni termékeinkért, így a fagyasztószekrényekért is. Kérdés csupán az — amelyet Maczó Lászlóhoz, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatójához intézek — ha már elkerülhetetlen a sorban állás, lesznek-e hozzá jó minőségű, olcsó és kényelmes cipőink? MACZÓ LÁSZLÓ, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója: — Határozott igennel tudok válaszolni. Minden bizonnyal jobb és olcsóbb lábbelikkel találkozhatunk jövőre a boltok polcain. A cipőellátással nem lesznek gondok. Az egyre éleződő bel- és külföldi versenyben csak a vásárló nyerhet. Bővül a választék, s a cipőgyárak között nagy harc lesz a vásárlókért, ami természetesen megmutatkozik a választékban, a minőségben és az árakban is, hisz 10—15 százalékkal olcsóbban juthatunk a lábbelikhez. Ennyit a válaszról, kérdésem pedig Tóth Sándorhoz, az OTP Szolnok megyei igazgatóhelyetteséhez szól: Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, ő legszívesebben mibe fektetné a pénzét. TÓTH SÁNDOR, az OTP Szolnok megyei igazgatóhelyettese: — Először is lottóznék, hogy egyáltalán sok pénzem legyen. Azzal aztán valamit kezdenék, de biztos, hogy nem a fenyőfaüzletbe szállnék be, hanem a Takarékpénztár által forgalmazott valamelyik kötvényből vásárolnék. Az évi 12 százalékos kamatozású kötvények közül vagy a lakáshitelezési alapot bővítő takarékpénztári vagy a Szolnok Megyei Tanács által kibocsájtott Híd kötvénybe fektetném a pénzemet. Két dolog miatt is így döntenék. Egyrészt azért, mert ezek visszafizetéséért az állam szavatol, másrészt pedig azért is, mert biztos vagyok benne, hogy egyik kibocsátót sem fogják szanálni, persze az sem mellékes, hogy a magas kamatot nem terheli adó és illeték. Ezután a kötvényeket letétbe helyezném, és az OTP-nél őriztetném. Ezért is kérdezem a városi rendőrkapitányság illetékes vezetőjétől, hogy milyennek ítéli meg a városközpont biztonságát? LÉDER LÁSZLÓ, a szolnoki városi rendőrkapitányság vezetője: — Elfogadhatónak, még annak ellenére is, hogy az Árkád Üzletház, közismertebb nevén a Centrum-sarok kivitelezésekor beépített, modern vagyonbiztonsági tűzjelző berendezés még a mai napig sem működik. Az érintettek arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük a. berendezés üzembe helyezésére. Nekünk jogilag lehetőségünk lenne arra, hogy emiatt a rendőrségi hozzájárulást visszavonjuk, de ezt) a kielégítő lakossági ellátás biztosítása érdekében nem tesszük meg, inkább a városi tanáccsal közösen szorgalmazzuk a berendezés mihamarabbi üzembe helyezését. Természetesen ezen túlmenően is fokozott járőrözéssel ellenőrizzük az üzletház környékét, és igyekszünk mindent megtenni a társadalmi tulajdon megóvása és az állampolgáPipák filterrel A NEFAG 1977-ben vette át a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalattól a pipa és bútorgyártó részleget és ezzel az ország egyetlen pipakészítő cége lett. A pipagyártás az ötvenes évek elején kezdődött Nagykőrösön. Előbb társulásos alapon, majd kisvállalati szinten állították elő a külföldön is keresett Kőrös pipákat. A hatvanas években felfutott a kereslet, volt év, hogy több százezer került ki a műhelyekből. A felfutást visszaesés követte, a mai termelés mintegy hamincezer darab évente. A NEFAG vezetői azonban ismét látnak fantáziát a termelés felfuttatásában. Nyugati piacokon ugyanis a hasonló minőségű pipák ára jelenleg nyolc-tízszerese az itthoni árnak. Erre alapozva mint készáruraktáros keresi kenyerét. — Mindenesetre várom — folytatja némi gondolkodás után —■, hogy az a sokat emlegetett kormányprogram megvalósítása elkezdődjék. Tudja, nekem már csak három évem van a nyugdíjig, a fiam és a lányom rég kirepültek a családi házból, úgyhogy olyan gondjaim mint a fiataloknak nincsenek. Igaz, van öt unokám, de az inkább öröm, mint gond. Természetesen várom azt is, hogy a nagycsaládosok helyzete ne romoljon, hisz állítólag így is egyre kevesebben vagyunk. Persze bármennyire is nehéz esztendő vár ránk, olyan világ, mint az én gyerekkoromban biztos nem lesz. Mi például heten voltunk testvérek, és hármunknak volt egy pár cipője. Jövőre egy kicsit húzni kell a nadrágszíjon, de fontos az, hogy egészségünk legyen, és békében dolgozhassunk, akkor majd csak kibírjuk valahogy. BÁLINT SÁNDOR, mélyfúró szakmunkást a Kőolaj- kutató Vállalat dolgozóját és feleségét a forgalmas utcán állítom meg, amint aprócska fiúkkal sétálgatnak. — Hogy mit várok a jövő évtől? — kérdez vissza a férfi, aztán belevág: — Lesznek nehézségeink, de bízom abban, hogy aki dolgozik, az boldogulni fog. Emellett nagyon fontos, hogy egészségünk legyen. A január nemcsak azért lesz új, mert az új év első hónapja, hanem az árak miatt is. Mindenesetre kíváncsi vagyok rájuk, így az igazat megvallva, jó adag várakozással tekintek a jövő év elé. Mostanában mindenfelé morgolódnak az emberek a várható áremelkedés miatt, de majd meglátja, egy-két hónap múltán ugyanúgy belenyugszanak, mint eddig. Hiszen bőven volt alkalmuk hozzászokni. Szóval reménykedem abban, hogy különösebb zökkenők nélkül átál- lunk erre az „újfajta” életre, és megtanulunk együttélni az adóval. Aztán reménykedem abban is, hogy valamit csak csak emelnek a különböző pótlékokon és jobban odafigyelnek, nagyobb súlyt fektetnek a szociálpolitikára, összegezve: egy kicsit tartok a jövő évtől, de félni nem félek tőle. Ahhoz, hogy a jelenlegi szinten megéljünk jövőre is, legfeljebb többet kell dolgoznom és kevesebb szabaidőm lesz. Vagy esetleg egyáltalán nem lesk... Ki tudja ezt előre megmon- mondani ? Nagy Tibor A tél beköszöntével az idő hidegre fordult, s ráadásul jövőre az ismert okok miatt meglehetősen „fagyos” köz- gazdasági környezetben kell élnünk és dolgoznunk. Így kézenfekvőnek tűnhet az első kérdés, amely Bicskey Ervinnek, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat Hőszolgáltatási üzeme vezető- helyettesének szólt: önt mi fűti? Néhány^p különlegesen szép egyedi darab
