Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

1987. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé , Iképernyője etett Érzelmes karácsony Javában folynak a Doktor Zsivágó próbái a Szigligeti Színházban — Szikora János irá­nyításával, aki a forgatókönyvet is írta. Közé piitt őt látjuk munka közben, amint beállít egy jelenetet. A háttérben Mertz Tibor Dók tor Zsivágó, a címszerep megformálója. Be­mutató január 8-án Az oktatás feltételeit vizsgálta a NEB Pontatlanok a jövedelemigazolások — Vitatéma a diákétkeztetés Soha még ennyi érzelem, mint ezen a karácsonyon három napba sűrítve. Mint­ha televíziónk meg akarta volna mutatni, hogy neki is van szíve, méghozzá elég nagy — csak úgy ontotta a megható történeteket, az olykor könnyeket .is előcsa­logató programokat gyer­mekeknek, felnőtteknek egyaránt. Olyan húrokat is megpengetve, amelyeket eddig ritkán vagy egyáltalán nem szólaltatott meg; elő­ször vállalta például éjféli mise egyenes közvetítését a hívő nézőknek. Érzelmes karácsony, de nem érzelgős programokkal. Színes és értékes ajándéko­kat rakott a nézők kará­csonyfája alá a televízió, tartalmában erősen kapcso­lódva az ünnep hangulatá­hoz, amit például jól tükröz az épp ekkorra időzített Zeffirelli-film, az Assisi Szent Ferenc életéről ké­szült Napfivér, Holdnővér sugárzása is. A béke és a szeretet himnusza ez a film, ez a gyönyörű szép, cellulo­id szalagra rögzített költe­mény, amelyben egy olyan fiatalemberrel ismerked­hetünk meg, aki hátat for­dítva a gazdagok világának, boldogságát a szegények kö­rében találja meg, s aki mélységesen kötődik a ter­mészethez, fölfedezvén ben­ne, körülötte mindazt, ami igazán emberi. Nem a kö­zépkori ember vallásos ra­jongása hatja át a filmet, hanem a földi világ tiszta szépségeire ráébredő ember profán áhítata. Aki a termé­szetben önmagát fedezi fel, öreg bátyjának érzi a Na­pot, kedves nénjének a Hol­dat, húgának a vizet, öcs- csének a tüzet — ahogy az assisi fiatalembertől ránk maradt Naphimnuszban is olvashatjuk, mely egyben az olasz nyelvű költészet első becses emléke is. A filmben elhangzó dal és a film cí­me is erre a költeményre utal. Sok-sok szépség közül kiemelném a film említett panteisztikus szemléletét, amely megkapó képsorokban ölt testet. Emlékezetes kará­csonyi ajándék volt. Aztán jelentkezett ismét a szívhez szóló Három kí­vánság is, bár az előző évek­hez képest kissé szegénye­sebben, jelezvén talán, hogy a televízió bukszája-is véko­nyabb lett. Ennek ellenére is akadt azonban benne né­hány érdekes jelenet, sőt megható pillanat is, nem egy. Volt a kívánságtévők között, aki egykori olimpiai győztes bokszoló nagyapját szerette volna látni felvétel­ről, a ringben — láthatta; volt, aki londinerként akart szolgálni egy elegáns hotel­ban — szolgálhatott, vihette még egy híres rockénekes bőröndjeit is; egy fiú kala­uzként kívánt működni egy vasúti szerelvényen, igaz Nagy Bandó Andrással az oldalán — ez is sikerült, ara­nyos humorral; egy miskol­ci kislány Sass Szilviával szeretett volna együtt éne­kelni — el is énekelhették közösen az Ave Mariát; egy fiúcskának az volt a vágya, hogy megsétáltathassa a Neoton família nő tagjának, Csep/egi Éyának szépséges kutyáját — ez is megtörtént, és még sok minden. Mégis némi hiányérzetet hagyott bennem ez a tarka összeállí­tás: az érdekes emberek kö­zött, akikkel randevúzni kí­vántak a gyerekek, nem akadt jóformán egyetlen tu­dósember sem. Rajeczky Benjámin a neves zenetudós is ^csupán szerkesztői szán­dékból kerülhetett a műsor­ba, hogy magyarázatát ad­ja az első karácsonyi dal megszületésének. Termé­szetes, hogy a gyermekek értékrendje más, mint a fel­nőtteké, fantáziájukat a ro­mantika másfelé viszi, de épp ezért a Három kívánság izerkesztőinek kellett volna jobban ügyelniük, hogy a civételes teljesítményeket íyújtó, rokonszenves em­berek közé egy-egy tudo­mányág kiválósága is beke­rülhessen — alkalomra illő hangnembem, mert a kí­vánságokat — meggyőződé­sem — irányítani is lehet, jó irányba, az igazi értékek irá­nyába, még egy népszerű műsorban is, sőt éppen ott. Megszólalt az ünnepnapo­kon a szülőföld hangja is, méghozzá egyazon napon, pénteken két programmal is. Előbb a Szép Szóban Deb­recenben mutatta meg ma­gát, majd később az első csa­tornán Rab Zsuzsa kalauzolt el szülővárosába, Pápára. Két jelentős szellemi ha- gyományakkal büszkélkedő település múltjával és mai arculatával ismerkedhettünk meg. A hajdú-bihari láto­gatás arról igyekezett meg­győzni bennünket kissé ta­nulmányba illő tárgyilagos­sággal, hogy a hajdani cí­vis város elődeihez méltóan ma is őrzi nemes hagyomá­nyait, Csokonai mai utódai ma is őrzik a költészetnek, ha nem is a lángját, de leg­alább parázsló tüzeit. Rab Zsuzsa költői vallomásából viszont sugárzott a szülőföld iránti olthatatlan szeretet, a múlhatatlan vágy. Boldog az a város, amelyet így lehet és így tudnak szeretni, amely­nek ily hűséges leánya van, mint a költő Rab Zsuzsa Pápának, a „dunántúli At­hénnek.” És volt bemutató is, tévé­játékok premierje, közülük kettőt emelnék ki: a csütör­tök esti Illatszertárt és a szombat esti Budapesti me­séket. Az Illatszertárt azért, mert fényesen igazolta, hogy még <?gy kevésbé eredeti és nem igazán kiemelkedő for­gatókönyvből, illetve szín­műből is lehet tehetséggel kiemelkedő televíziós játé­kot készíteni. Hajduffy Mik­lós, aki veretes történelmi drámák megalkotója, mosta könnyedebb műfajban csil­logtatta meg képességeit. László Miklós ügyesen meg­írt vígjátékából formás té­véjátékot kanyarintott. Sőt a kis fővárosi patika alkal­mazottainak világát, kicsi­nyes konfliktusait úgy tud­ja ábrázolni, hogy nemcsak mulatságosak a maguk fur­csaságaival, de végtelenül emberiek is. Hajduffy nagy­szerűen tervezi meg a fe­csegő felszínt — szövődő sze­relmek, féltékenység, plety­kák és intrikák és egyebek — mégsem csupán felhőtlen vidámkodás ez az Illatszer- tár, valami végtelen szomo­rúságot hagy a legvégén ma­ga után, annak az érzetét, hogy ezek az emberek való­jában valamennyien egy adott kor, a válságát élő harmincas évek áldozatai így vagy úgy. A tévéjáték­ban finoman erősödnek fel a komédia társadalmi vonat­kozásai és emberi tartalmai — jobbnál jobb színészi tel­jesítményekben. Kitűnő pél­dául Bodrogi Gyula „vérző” szívű drogériatulajdonosa, aki hangoskodással igyek­szik leplezni benső fájdal­mait és alkalmazottaihoz va­ló jóságát, s remek Benedek Miklós agglegény Sipos ura is, vagy Papp Vera sértődé­sen érzékeny Balázs kisasz- szonya, de a többieket is említhetném. A Budapesti meséket pe­dig azért tartom feltétlenül említésre méltónak, mert benne egy méltatlanul elfe­ledett magyar íróval talál­kozhattunk, Ambrus Zoltán­nal. A pesti életet festő el­beszéléseiből készült tévé­film „szemérmes átváltozá­sa” az író fanyaran édes vi­lágának, eltekintve a kicsit iskolás bevezetőtől és az erőszakolt keretjátéktól a megjelenített . elbeszélések­ben a lélek rejtelmei szólal­nak meg, vibráló érzelmek, játékos feszültségek. Néhány kiragadott prog­ram az ünnepnapok gazdag műsorából, melyben nem­csak érzelem volt bőviben, értékes és színes produkciók is sorjáztak számosán. Valkó Mihály Meghallgattuk Családban Győr, Szolnok, Nyíregyhá­za, Debrecen, Szeged és Miskolc volt a színhely. A körzeti rádiósok nagy csa­ládokat kerestek föl. Hogyan élnek, összehozták, összehoz­zák-e őket egyesületbe a kö­zös gondok? Már maga a téma fölveté­se is érdekes, hát még a vélemények, az életkörülmé­nyek alakulása, az életérzé­sek, s a társadalom vélemé­nye róluk. Az egyik meg­kérdezett azt mondta: ma­napság Magyarországon túl­ságosan sokan azt gondol­ják, csak a cigány családok­ban van sok gyerek. És köz­ben statisztikák, fölmérések, tanulmányok bizonyítják, hogy az értelmiségi csalá­dok vannak többségben, a tanár, a mérnök, a kutató, a szociológus foglalkozású, sze­rény jövedelmű emberpárok vállalják a népes gyerekse­reget. Nem mindegy, ho­gyan vélekednek róluk azok, akik körülöttük élnek, akik akarják, vagy nem tudják segíteni gondjaik megoldá­sát. Különben a nagycsaládo­sok nem panaszkodtak a ri­portereknek. Volt, aki azt mondta, még a várható ár­változásoktól, az általános forgalmi adóval járó élet­színvonal-csökkenéstől se fél, mások viszont szóvátet- ték: az ő gyerekkoruk, a szüleik nagy családja se élt könnyebben például az öt­venes években, miért kel­lene most megriadni a vál­tozásoktól — a sok gyerme­ket nevelőket nem hagyhat­ja magára a társadalom. A félórás riportműsor kü­lönben kis körképet is adott, a népfront mozgalom ber­keiben fölserdült új egyesü­letek próbálkozásairól. A nagycsaládosok országos egyesülete után például Szolnokon is összefogott öt­ven család. Erről beszélt szolnokiákkal a műsorban Pálréti Ágoston a szolnoki stúdió munkatársa is. (Kossuth Rádió 1987. de­cember 27, 12.30—13.00: Csa­ládban. A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsora). (SJ) Új reprint- kiadványok Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a napokban újabb kötetekkel gyarapította rep- rint-kiadványai sorát. Az üzletekben már kapható Bartók Béla és Kodály Zol­tán „Erdélyi magyarság. Népdalok” című könyve, amely a magyar népzeneku­tatás klasszikus alapmunká­ja, az erdélyi magyar nép­dalkincs legjelesebb gyűjte­mény o- Ugyancsak megvá­sárolható Gáti István A kótából való klavírozás mes­tersége című, 1802-bén írt munkája. Amikor először belépek a tiszafüredi városi könyvtár­ba, valahogy nyomasztónak tűnik az aprócska terem a mennyezetig érő könyves­polcokkal. Ám amint bön­gészni kezdek a könyvtár öt­venezer kötete között, meg­nyugvással fedezek fel né­hány, nagyobb városok könyvtáraiból is hiányzó rit­kaságot. A fexnőtt kölcsön­zőn kívül van még néhány terem az épületben. Gyer­mekkönyvtár, olvasóterem, zeneszóba.. . Mind, mind zsúfolásig polcokkal, a pol­cokon tömött sorban köny­vek. Egy könyvtár, amely kinőtte magát. Orbánné Szegő Ágnes könyvtárostól megtudom, hogy éppen a napokban köl­töznek át az Ady úti iskolá­ban létesített új helyükre, ahol előreláthatlóag január második felétől tudják fo­gadni az olvasókat. Milyen érzés itthagyni a kiszolgált, elavulttá vált Megszoktuk már, hogy a NEB-vizsgálatokat — mert rendszerint közérdekű té­mákkal foglalkoznak — az érdekeltek egyetértéssel fo­gadják, a tapasztalatok vi­szont heves vitákat válta­nak ki, késlelkedő intézke­déseket sürgetnek. Mégin- kább érvényes ez a megálla­pítás a Jászberényi NEB leg­utóbbi, a szokottnál is na­gyobb érdeklődést kiváltó vizsgálatára. A népi ellenőrök ezúttal arra kerestek választ, hogy a megyei és a helyi tanácsi szakigazgatási szervek mi­lyen intézkedéseket tettek az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek a javításáért. A feladatok végrehajtását, az esély egyenlőtlenség csök­kentését hogyan segítik a különböző oktatási szinteken olyan diákszociális és egész­ségügyi ellátási formák, mint: az étkeztetés, kollé­giumi elhelyezés, ösztöndíj, segélyezés, iskolaegészség­ügy. A Tanítóképző Főiskolá­ban, a Liska József Ipari Szakközépiskolában, a 606-os Ipari Szakmunkásképző In­tézetben, két gimnáziumban, két általános iskolában és 3 település tanácsának szak- igazgatási szervénél tartott vizsgálatukkal a népi ellen­őrök a következőket állapí­tották meg: az óvodai és ál­talános iskolai területet érin­tő demográfiai hullám tető­zött. Alapos felkészüléssel és a szükséges fejlesztésekkel jó alapokat teremtettek a korosztályok zökkenőmen­tes „átvezetéséhez”. A szak­szerű oktatást képesített ne­velők biztosítják, az iskolák épületet, amely tizenkét esz­tendeig munkahelyéül szol­gált? — kérdezem. — Kötődésem a könyvtár­hoz régebbi keletű annál, mint amióta itt dolgozom. Hétéves koromtól járok ide. Mindig is a közelben lak­tunk, s iskolás éveimben ez volt a mi klubunk. Ha vége lett a tanításnak, rohantunk ide. Persze a mai gyerekek helyzete más, ők reggeltől késő estig az iskolában van­nak, utána meg várja őket a család. Azt meg be kell lát­ni, hogy ez az épület többé nem képes ellátni a könyv­tár megnövekedett feladata­it. (A későbbiekben kiállító- terem, a népi táncosok pró­bahelye mellett irodák lesz­nek itt.) Meg azután ez a városrész is eléggé elörege­dett. Az új helyünk annyi­ból is jobb, hogy iskolában lesz, két lakótelepnek" is a közvetlen közelében. — Noha egy évtized nem túl nagy idő, voltak-e ez­felszereltsége kielégítő, he­lyenként (Jászkisér) igen jó. Az önálló ismeretszerzési fel­tételek biztosítottak, 5—7 ezer kötetes könyvtárak, fa­kultációk, szakkörök segítik az ismeretterjesztést. Típusukat tekintve (gim­názium, szakközépiskola, szakmunkásképzés) a közép­fokú intézmények lényege­sen eltérnek egymástól. Megnyugtató megállapítása viszont a népi ellenőröknek, hogy a nehezedő gazdálko­dási körülmények az oktató­nevelő munka színvonalát eddig egyik iskolánál se be­folyásolták. A jelentős ered­mények között említi a NEB-jelentés, hogy a Taní­tóképző Főiskolán az 1986- ban átadott új kollégiummal kedvezőbb feltételek terem­tődtek a hallgatók elhelye­zésére. Az eredmények mellett sú­lyosbodó gondokra, számos, még megoldásra váró fel­adatra is felhívták a figyel­met a népi ellenőrök. Meg­állapították, hogy a megva­lósult fejlesztések ellenére sem elegendő a tornatermek száma. Jászberényben a két nyelvű oktatás bevezetésével a Lehel Vezér Gimnázium kollégiumi helye kevés lesz. Egyéb, a vizsgálatok so­rán szerzett tapasztalatok, hogy a „szociálisan hátrá­nyos helyzet” megítélése, a fogalom nem kellő mértékű körülhatárolása miatt, nem egyértelmű. A szociális be­sorolást formailag meghatá­rozó jövedelemigazolások pontatlanok, nem tükrözik a tanulók családjának valódi jöyedelmi helyzetét. Az er­alatt szemmel látható válto­zások az emberek könyvtár­hoz való viszonyában? — Az utóbbi tíz évben vi­szonylag . állandó olvasókö­rünk van, bár én úgy tapasz­talom, mintha kevesebbet ol­vasnának a nyugdíjasok. Meg aztán az emberek prak­tikusabb dolgokat keresnék inkább (építkezésről, parket­tázásról szóló könyveket), míg a szépirodalom vissza­szorulóban van. Megnőtt vi­szont az iskolás csoportok itteni foglalkozásainak a száma. Elsősorban könyvtár- használatot tanulnak ezeken a rendhagyó órákon a gye­rekek. — Milyen a könyvtár fel­szereltsége? —- Nagyon jó kézikönyve­ink vannak. Jelentős a tár­sadalomtudományi és a me­zőgazdasági szakirodal­munk is, van egy 1200 le­mezes fonotékánk, elsősor­ban komolyzenei, illetve nyelvi anyagból. És azt hi­re épített juttatási rendszer szintén irreális, eseténként igazságtalan. Az iskolák mindezek ellenére nem te­hetnek semmit, mivel nem áll módjukban felülvizsgálni a munkáltatók által kiadott kereseti igazolást. Egyik legvitatottabb kérdés a diákétkeztetés. A tanulók étkezési igényét az iskolák ki tudják (ki tudnák) elégíteni, de... túl magasak a térítési díjak és igen alacsonyak az étkeztetési normák. Az ét­rendek ezért nehezen igazod­nak a tanulók életkorához. Az ipari szakközépiskola saját kezelésű konyháját is átvette a vendéglátó válla­lat leányvállalata. A koráb­ban négyszáz adagos kony­hán azóta hétszáz adag ké­szül, de a tanulók lassan csak megtűrt vendégek az egykori, saját konyhán. A tanítóképző főiskolának sa­ját konyhája van, az étkezé­si normák azonban itt is alacsonyak. A népi ellenőrök megállapításai szerint a hall­gatók havi „jövedelmük” nagy részét az étkeztetés ki­egészítésére költik. A vizsgálatok tapasztalatai alapján a jászberényiek ja­vasolják a MNEB munka- bizottságának továbbításra: a szociálpolitikai intézkedé­sek újraszabályozását, a jö­vedelemigazolások valóság- tartalmát erősítő intézkedés kiadását, az étkezési nor­mák rendezését. Több más, hasznos javaslatot is tett a MNEB munkabizottsága, a tanácsok elnökei, a szak- igazgatási szervek, az isko­lák vezetői számára. szem. kevés hasonló nagy­ságú település dicsekedhet a miénkhez fogható helyisme­reti anyaggal. Orbánné Szegő Ágnes har­minc körüli fiatalasszony. Megjelenése, hangja sze­rény, ugyanakkor határo­zott. Halk tőmondatokban beszél a könyvtárról, mun­kájáról, családjáról. Megtu­dom, hogy érettségivel ke­rült ide dolgozni, s munka mellett végezte el a tanító­képzőt Debrecenben, könyv­tár—népművelés szakon. So­kat köszönhet munkahelyi kollektívájának, s különösen sokat igazgatójának, Gaál Sándornak. Két kisfia van és... telnek a hétköznapok. Csendesen? — Az a jó ezen a pályán — igazítja meg szemüvegét hogy sokrétű elfoglaltsá­got ad, s nem lehet mellette unatkozni. A munkakörök elkülönülnek ugyan, de oly­kor mégiscsak adódnak át­fedések. S ami a legfonto­sabb, könyvek között lehe­tek, és emberekkel foglal­kozhatom.. . J. Gy. ülés Antal Könyvtáros véleménye; visszaszoruiéban a szépirodalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents