Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 3. Közvetett párbeszéd A két fél álláspontja igen eltérő — foglalta össze a helyzetet, vélhetőleg csöppet sem túlozva a véleménykü­lönbségek mértékét illetően Managua érseke, aki a csü­törtökön kezdődő dominikai tárgyalásokon a nicaraguai kormányzat, illetve a fegy­veres kontrák közti közvetí­tést vállalta magára. Miguel Obando y Bravo feladata kétségtelenül nem ígérkezik hálásnak, hiszen a sandinis­ta vezetés és az ellene fegy­veresen küzdő, Washington messzemenő erkölcsi, anya­gi, s persze nem utolsó sor­ban katonai támogatását él­vező csoportok merőben el­lentétesen ítélik meg a kö­zép-amerikai válság okainak egészét csakúgy, mint a ni­caraguai kibontakozás esé­lyeit és teendőit. Az álláspontok között meghúzódó szakadék első­sorban a nemzeti megbéké­lést szolgáló tűzszünet, az esetleges fegyverletétel és a külföldi beavatkozás tekin­tetében szembeötlő. A san­dinista kormányzat nem zárkózik el bizonyos enged­ményektől (Ortega elnök nyilatkozata alapján a kont­rák közkegyelemre számít­hatnak, s teljes körű poli­tikai jogokat biztosítanának számukra az amnesztia el­fogadása esétén), ugyanak­kor ragaszkodik több olyan előfeltétel teljesítéséhez, amelyet a karibi krízis megoldására kidolgozott em­lékezetes augusztusi béke­okmány előirányoz. A kontrák ezzel szemben elutasítják, hogy a számuk­ra kijelölt körzetekbe vo­nuljanak, a fegyverletételt pedig sajátos módon úgy képzelik el, hogy a sandi­nista néphadsereget is le kellene fegyverezni. Érthe­tő hát, hogy a térség esemé­nyeit figyelemmel követő szakértők egyelőre halvány esélyeket látnak csupán a most kezdődő közvetett párbeszéd sikerére. Ami mégis enyhe reményt táp­lálhatott az elmúlt napok­ban, az jórészt a válság megoldását szorgalmazó Contadora-csoport és más latin-amerikai államok csúcstalálkozójához kötő­dik. ,Az acapulcói értkezle- ten ugyanis — anélkül, hogy a résztvevők illúziót táplál­tak volna az előrehaladás ütemét vagy Washington magatartását illetően — is­mét sürgették a regionális krízis rendezését. Ehhez — figyelmeztették — nemcsak önmagában az ellenségeske­dések beszüntetésére van szükség, hanem olyan ki­terjedt nemzetközi együtt­működési program beindítá­sára is, amely alapul szol­gálhatna a gazdasági fejlet­lenség terheivel küszködő karibi államok számára. Ez azonban egyelőre csak terv, a jövőre vonatkozó el­képzelés. A jelent viszont Obando bíboros erőfeszíté­sei tükrözik, az a dominikai tárgyalássorozat, amelynek csupán kezdete tűnik vilá­gosnak — kimenetelét an­nál több bizonytalanság Szegő Gábor 3BU807'I§ Színház Borisz Pásztornák: DOKTOR ZSIVAGÖ c. darabjához színjátszás iránt érdeklődő 6—10 éves fiúkat, lányokat keres, gyerekszereplő­nek. Válogatás: 1987. decem­ber 4-én, pénteken dél- tatán 16 órakor a Szoba-, színházban. (Szolnok, Táncsics'M; u. 15.) (18118) Wojciech Jaruzelski munkalátogatása hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) ki aláírta a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programját. Az alá­írásnál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke, a Poli­tikai Bizottság több más tag­ja a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke a párt- és állami élet sok más vezető személyisége. A komplex program pozi­tívan értékeli a magyar— lengyel együttműködést és barátságot, megerősíti a köl­csönös szándékot a sokrétű kapcsolatok további fejlesz­tésére és mélyítésére. A po­litikai együttműködés ki­terjed a párt- és államközi kapcsolatok erősítésére, a külpolitikai kontaktusok el­mélyítésére, a tömegszerve­zetek széleskörű kapcsolat- tartására, a kulturális, tudo­mányos, egészségügyi intéz­mények, a tömegtájékoztatá­si szervek együttműködésé­nek fejlesztésére. Kölcsönös tájékoztatás az építőmunkáról A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen a két párt vezetője kölcsönösen tájé­koztatta egymást az országa­ikban folyó szocialista építő­munka eredményeiről és napirenden lévő feladatairól, a szocializmus alkotóerői mind teljesebb kibontakoz­tatásáról, a demokratikus intézmények fejlesztéséről, a gazdasági reformfolyamat következetes megvalósításá­ról. Véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt, a két ország együttműködésé­nek helyzetét, és áttekintet­ték ennek fejlesztési pers­pektíváit. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság a marxizmus—leniniz- mus, az internacionalizmus és szolidaritás, az MNK és az LNK közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elvein alapuló kapcsolatai sokoldalúan, eredményesen fejlődnek. Kiemelték, hogy a hagyományos barátság szellemében folytatott ma­gyar-lengyel együttműkö­dés jól szolgálja a két or­szágban folyó szocialista építést, hozzájárul a Var­sói Szerződés keretén belül folytatott együttműködés to­vábbi tökéletesítéséhez, ü szocialista közösség országai egységének erősítéséhez. Rámutattak arra, hogy a program minden területen meghatározó jelentőségű a magyar—lengyel kapcsolatok további erősítése és elmélyí­tése szempontjából. A prog­ramban meghatározott cé­lok elérése érdekében az MSZMP és a LEMP tovább fokozza az együttműködés és a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseire vo­natkozó tapasztalatcserét, a parlamentek, a kormány- szervek, a társadalmi szer­vezetek, a kulturális és tu­dományos intézmények, a művészeti szövetségek közöt­ti együttműködés útján el­mélyíti a két társadalom közötti széles kapcsolatokat. A gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés fej­lesztése segítse elő mindkét országban a hatékony gaz­dálkodást és a szükséges szerkezeti átalakításokat. Korszerűbb formák kellenek az együttműködéshez Ösztönözze a gazdasági együttműködés korszerű for­máit, így a kooperáció, a szakosítás, a gazdálkodó szervezetek közvetlen együtt­működése, a közös vállala­tok alapítása lehetőségei­nek teljesebb feltárását és kiaknázását, a lakosság élet- körülményeinek és ellátási színvonalának javítását, a szocialista országok együtt­működésének erősítését, va­lamint a világgazdaságban fellépő kedvezőtlen jelen­ségek hatásainak csökken­tését. Kádár János és Wojciech Jaruzelski állást foglalt a szocialista országok által a KGST keretében folytatott együttműködésnek az objek­tív gazdasági törvényszerű­ségek alapján történő követ­kezetes tökéletesítése mel­lett. Ez a szocialista orszá­gok gazdasági integrációjá­nak elmélyítését szolgálja. A KGST tagországaiban a gaz­daságirányítási rendszer tö­kéletesítése érdekében fo­ganatosított intézkedések kedvezően befolyásolják, s egyúttal szükségessé teszik a szocialista gazdasági integ­ráció továbbfejlesztését. Szorgalmazták a KGST szer­kezetének és működési me­chanizmusának átalakítását szolgáló gyakorlati lépések meggyorsítását. Egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom együttmű­ködése a pártok önállósága, a kölcsönös bizalom és a szolidaritás alapján erősö­dik. Olyan erőt képvisel, amely a legközvetlenebben lép fel a békéért, a függet­lenségért, a társadalmi ha­ladásért és a népek barát­ságáért. Kész közösen cse­lekedni a többi forradalmi, demokratikus és haladó erő­vel, nyitott arra, hogy má­sokkal is párbeszédet foly­tasson. Az MSZMP főtitkára és a LEMP KB első titkára meg­állapította, hogy a nemzet­közi helyzetben kedvező vál­tozások tapasztalhatók. Csök­kent a feszültség, erősödött és tartalmasabbá vált a ke­let-nyugati párbeszéd, nö­vekszik a globális problé mák közös megoldására irá­nyuló készség. Rámutattak a kedvező folyamatot fényé gető veszélyre; folytatódik a fegyverkezési hajsza, ezt a világűrre is megkísérlik ki­terjeszteni és a világ külön böző térségeiben továbbra is léteznek feszültséggócok. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt üd­vözli az SZKP főtitkárának és az Amerikai Egyesült Ál­lamok elnökének küszöbön álló találkozóját. A két nagyhatalom a nemzetközi kapcsolatok alapvető javí­tásának irányába mutató áttörés közelébe jutott. Re­ményekre jogosít fel az a tény, hogy a Szovjetunió konstruktív kezdeményezé­sei révén belátható közelség­be került a szovjet—ameri­kai megegyezés a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Bizalom és béke Magyarország és Lengyel- ország síkraszáll az összeu­rópai együttműködés fej­lesztéséért, amelynek célja a jószomszédság, a bizalom, a békés egymás mellett élés és a kölcsönös megértés lég­körének a megteremtése. Elégedetten állapították meg az EBEÉ-folyamat (Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet) eredményeit és amellett vannak, hogy a bécsi utótalálkozó tartalmas dokumentum elfogadásával záruljon. A két párt vezetői aláhúzták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének dokumentumaiban előirányzott közös fellépés fontosságát a béke és az eu­rópai együttműködés szem­pontjából. Egyben hangsú­lyozták a fegyverzet csök­kentésére és a közép-euró­pai bizalom erősítésére irá­nyuló lengyel terv megva­lósításának a jelentőségét. Kádár János és Wojciech Jaruzelski baráti munkata­lálkozója szívélyes, elvtársi légkörben megvitatott kérdé­sekben megnyilvánuló né­zetazonosság jegyében zaj­lott le. Hozzájárult az MSZMP és a LEMP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság ha­gyományos barátságának és együttműködésének további elmélyítéséhez. Wojciech Jaruzelski^ bará­ti látogatásra hívta meg a Lengyel Népköztársaságba Kádár Jánost, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Szerdán a kora esti órák­ban elutazott Budapestről Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának meghívására baráti munkalátogatást tett hazánkban. Wojciech Jaruzelski és kíséretét magyar vendéglá­tóik búcsúztatták a Ferihe­gyi repülőtéren. BUDAPEST Thongdam Manivane, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe alkalmából szerdán fo­gadást adott a rezidenciá­ján. Részt vett a fogadáson Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Horváth István, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter, őszi Ist­ván, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je, Barity Miklós külügymi­niszter-helyettes, Illés Béla egészségügyi miniszterhe­lyettes, valamint gazdasági, politikai, kulturális, társa­dalmi életünk számos más képviselője. Jelen volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. (Telexen I lérkeretti VARSÓ Lengyelországban tár­gyal a Vatikán küldöttsége a lengyel—vatikáni diplo­máciai kapcsolatok felvéte­lével kapcsolatos kérdések­ről. A delegációt Francesco Colasuonno érsek különle­ges megbízatású pápai nun- cius vezeti, aki kedden ér­kezett Varsóba. WASHINGTON Üjabb földalatti nukleáris robbantást hajtott végre kedden az Egyesült Álla­mok Nevadában. Hivatalos bejelentés szerint a robba­nás ereje 20 kilotonna alatt volt. Ez volt a 14. bejelentett amerikai atomrobbantás az idén. s mint minden hírügy­nökség megjegyzi: éppen egy héttel a tervezett washing­toni szovjet—amerikai csúcstalálkozó elé időzítet­ték. LONDON A világ legdrágább Pi- casso-képe a Le Havre-i emlék lett, amely 4,18 mil­lió fontért (7,6 millió dol­lár) kelt el kedden egy lon­doni árverésen. A festmény 1912-ben készült, kubista stílusban a művész és barát­ja franciaországi útjának emlékére. Külügyi sajtóértekezlet Moszkvában Jók a megállapodás ratifikálásának kilátásai Jók a kilátások arra, hogy az amerikai törvényhozás ratifikálni fogja a Washing­tonban jövő héten aláíran­dó KHR—HHR megállapo­dást — jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Vlagyi­mir Petrovszkij. A szovjet külügyminiszter-helyettes reményét fejezte ki, hogy a kongresszus felelősséget ta­núsít az ügyben és győz a józan ész. A vezető szovjet diploma­ta abból az alkalomból ta­lálkozott az újságírókkal, hogy megjelent a külügymi­nisztérium új dokumentum- gyűjteménye „A Szovjetunió harca a nukleáris veszély, a fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért” címmel. Az utóbbi öt évben a szovjet külügyminisztérium 25 kü­lönféle dokumentúmgyűj- teményt jelentetett meg. A szovjet leszerelési poli­tikára vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a Szovjetuniótól nem állnak távol egy egyoldalú leszere­lési lépések sem, mint ezt a másfél éves atomrobban­tási moratórium is jelezte, ám ezeknek csak akkor van értelmük, ha más országok megfelelő választ adnak rá­juk. (Amerikai újságírók—Af­ganisztán) — A Szovjetuniót nem terheli semmiféle fe­lelősség az Afganisztánban eltűnt amerikai újságírók, Lee Shapiro és James Lin- deloff ügyében — jelentette ki szerdán Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. Kö­zölte, hogy a moszkvai ame­rikai nagykövetség az ügy­ben megkereste a szovjet külügyminisztériumot. Afganisztán kapcsán Gre­mitszkih kifejtette, hogy a Lója Dzsirga mostani ülése és az új alkotmány elfoga­dása nagy jelentőségű ese­mény, amely megteremtette a nemzeti megegyezés jogi alapját is. (Gorbacsov—Jugoszlávia — Arra a kérdésre, hogy vajon Mihail Gorbacsov úton hazafelé Washington­ból megáll-e Belgrádban, Gremitszkih a következőket mondta: a jugoszláv partne­rekkel tárgyalnak a látoga­tásról, elvileg napirenden van, de pontos időpont egye­lőre nincs. Párizs egyik elővárosában megkezdődött a Francia Kommu­nista Párt XXVI. kongresszusa. A képen: Georges Marchais főtitkár (jobbról) és Andre Lajoinie, a párt elnökjelöltje Egyesült Államok Tizenkét elnökjelölt a televízióban A két nagy amerikai párt valamennyi — számszerint 12 — elnökjelöltjét felvo­nultatta kedden televíziós vitára az NBC amerikai té­vétársaság. A politikusok alkalmat kaptak arra, hogy néhány fontos kül- és bel­politikai kérdésben országos nyilvánosság előtt fejtsék ki nézeteiket, a vitákat azon­ban nem a másik párt kép­viselőivel, hanem saját párt­jukban egymás között kény­szerültek folytatni az előze­tes megállapodás alapján. Külpolitikai kérdésekben a Demokrata Párt potenciá­lis jelöltjei egységesen tá­mogatták a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök felszámolását, a republiká­nusok viszont George Bush alelnök kivételével nyíltan ellenezték azt, vagy — Ro­bert Dole szenátor esetében —- fenntartásokat hangoztat­ták. A republikánus jelöltek többsége — Jack Kemp kép­viselő, Pat Robertson lel­kész, Alexander Haig volt tábornok és külügyminiszter és Pierre du Pont volt kor­mányzó — egyébként is va­lósággal versenyzett abban, ki a legerőteljesebb védel­mezője az Egyesült Álla­moknak a „kommunista fe­nyegetéssel” szemben, ki lesz közülük „keményebb” Európától Nicaraguáig a Szovjetunió iránt. Külpolitikai téren a de­mokrata jelöltek: Albert Gore és Paul Simon szená­torok, Michael Dukakis, Massachusetts állam kor­mányzója, Jesse Jackson lel­kész, Richard Gephardt kép­viselő és Bruce Babbitt volt arizonai kormányzó — mér­sékeltebb nézeteket képvisel­tek, mindenekelőtt a lesze­relés terén és a közép-ame­rikai helyzetet illetően. Du­kakis egyenesen törvénysér­tőnek és alkotmányellenes­nek minősítette a jelenlegi kormányzat Nicaraguával kapcsolatos politikáját. A „legkeményebb” hangvé­telt Gore szenátor ütötte meg, ő azt hangoztatta, hogy folytatni kell ugyan a le­szerelési tárgyalásokat — de „az erő helyzetéből”. Jelentés a londoni metrótüzrtil A londoni King.s Cross metróállomás 30 halálos ál­dozatot követelő tűzkataszt- rófája bármelyik állomáson megtörténhetett volna. Ez derül ki a londoni tűzoltó­ság jelentéséből, amelyet a tűzvész okainak kivizsgálá­sára alakult bizottság szer­dai első előzetes kihallgatá­sa alkalmából Paul Channon közlekedésügyi miniszter helyezett el az alsóház könyvtárában. A jelentés részleteit Frank Dobson, a King.s Cross-t is magában foglaló választókerület mun­káspárti képviselője tárta a széles nyilvánosság elé. Az ez év februárjában megkezdett átfogó vizsgálat során megállapították, hogy súlyosan tűzveszélyes a lon­doni földalatti vasúti háló­zat szinte valamennyi állo­mása.

Next

/
Thumbnails
Contents