Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

1987. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Közöm fenntartássalvideóval A film forog tovább A megyei mozihálózat jövője Tegnap Szolnokon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán elballagtak a vendéglátó­ipari szak végzős hallgatói. Az első olyan évfolyam fejezte be tanulmányait, amelyben a hallgatók — tizennyolcán — három és fél éves képzést kaptak. A búcsúztató azonban hagyományosan a nagy előadóteremben tartott ballagási ünnepséggel zárult (Fotó: T. Z.) Régi zene — ifjú tehetségek előadásában Karácsonyi hangverseny a Szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában Új működési formák Szerdán este kedves, csa­ládias hangulatú - hangver­senynek adott otthont a Szolnoki Bartók Béla Zene­iskola: Szenthelyi Miklós he­gedűművész és főiskolás nö­vendékei játszottak az ün­nepkörhöz nagyon illő ba­rokk műveket a Szolnoki Szimfonikus Zenekar kísére­tével. A Báli József karnagy ál­tal vezetett zenekar — szép hagyományt teremtve ezzel — örömmel vállalja fiatal, tehetséges szólisták kíséretét. Gáláns feladat ez, amely ugyanakkor hálásnak is mondható: ezek a fiatalok, akik közül remélhetőleg jó- páran szólisták lesznek ké­sőbb, bizonyára szívesen jönnek majd vissza hang­versenyezni ahhoz a zene­karhoz, amelyik szárnybon­togatásuk évei alatt pártfo­gásába vette őket, hiszen nem minden művész-növen­déknek adatik meg az az él­mény, hogy komoly, felnőtt zenekar kíséretében játsz­hasson. Nemrégiben — a Friss Antal Országos Gor­donkaverseny alkalmával — a zeneiskola volt növendé­kével, a jelenleg ugyancsak főiskolás Erdős Csabával koncertezett együtt a zene­kar. Ebből az együttesből természetesen mások szá­mára is „haszon” származik: a zeneiskola növendékei kö­vetendő, tőlük életkorban nem túl távol lévő példaké­peket hallhatnak már-már mesteri szinten játszani hangszerükön. Profitál ugyanakkor a város zenesze­rető közönsége is. A zeneiskola szép kultu­szát teremtette meg és ápol­(Tudósítónktól) Megújult a jászjákóhalmi műemlék templom. A község egyházát már 1332-ben emlí­tik, a mai templom legré­gebbi része Zsigmond király idejében épült, gótikus stí­lusban. A török időkben — a szájhagyomány szerint — véres csatákat vívtak itt a helyi lakosok és a portyázó törökök. Ezt a békésebb idők, az 1700-as évek barokk bővítései, újjáépítései követ­ték. A Jászság legszebb vonalú toronysisakját Erasmus Jó­zsef gyöngyösi mester ké­ja lankadatlanul koncertező művészek „ideédesgetésé- nek”, köztük elsősorban Szenthelyi Miklós nevét em­líthetjük, aki majdnem min­dig — növendékeit is magá­val hozza. Szenthelyi Mik­lós tiszteletreméltó példakép: tanár, aki tudását perma­nensen igyekszik átadni fel­növekvő generációknak, így éltetve tovább magát és az általa képviselt iskolát nö­vendékeiben. A koncert műsorán először A. Vivaldi művei hangzottak el. A C-dúr duót Szenthelyi Miklós és Kovács Anikó ját­szották. Jóízű, hangulatosan előadott első tétel után az igen nehéz együttmuzsiká- lási feladatokat adó máso­dik tételben vizsgázott jól Kovács Anikó. A harmadik tételben volt talán legérez­hetőbben jelen Szenthelyi Miklós részéről a tanítási szándék; nemes, intenzív hegedűhangjával szinte ver­senyzésre hívta ki kamara­partnerét. A h-moll versenymű négy szólistája: Szenthelyi Miklós, Fazekas Ildikó, Báli Gábor és Csonka Gábor igazi, pro­fesszionista szintű együit- muzsikálással örvendeztette meg a teljesítményt lelkes tapssal elismerő közönséget. Talán a második tétel előa­dásának szépségét lehetne kiemelni, melynek hangula­ta a téli tájat idézi a hall­gató elé. Jóleső érzés volt hallgatnunk az iskola volt növendékének, Báli Gábor­nak izmos, szép hegedűhang­ját; észrevehető fejlődésére felfigyelni. A B-dúr kettős- verseny szólistái: Sántha Ferenc és Oszecsinszki Ro­szítette vörösrézből 1824- ben; ezzel nyerte el mai for­máját a templom. Mivel 1931 óta nem volt renoválva, az elmúlt fél évszázad viharai igen szükségessé tették azt a helyreállítást, amely az Országos Műemléki Felügye­lőség szakmai irányításával valósulhatott meg. Elsőként 1983—84-ben a torony és a tetőszerkezet — mint leg­rosszabb állapotban lévő rész — született újjá, ezt kö vette az idei év végére be­fejezett további munka, me­lyet igen jó minőségben. Úri Zoltán füzesabonyi kő­műves végzett el. mán talán a legnehezebb feladatot kapták ezen az es­tén. Ez a Vivaldi versenymű technikailag rendkívül ne­héz. A két szólista azonban fölényes biztonsággal, bril- liánsan játszotta mindvégig igényes szólamát. A hallga­tó számára — ha fizikailag nem is —, végig ott volt a koncertdobogón Szenthelyi Miklós, aki részben azzal, hogy ennek a hálás, sok tap­sot hozó darabnak mindkét szólamát növendékeinek en­gedte át, részben pedig a mű nagyszerű betanítása ré­vén láthatatlanul is része­se volt a sikernek. Ezt követően az a-moll kettősverseny szólistáiként Szenthelyi Miklós és Faze­kas Ildikó léptek a színpad­ra. A művész érett, kidolgo­zott, gyönyörű hegedűhang­jához mint példaképhez iga­zodva, dicséretesen játszotta szólamát a főiskolás Fazekas Ildikó. A koncert utolsó darabjá­nak: J. S. Bach E-dúr hege­dűversenyének szólistája, Szenthelyi Miklós feledhetet­len élményt nyújtott játéká­val. A mű második tételében a művész mély humánumtól áthatott játéka azt sugallta, hogy az ember felül tud emelkedni gondjain, és egy ilyen hangversennyel kezdő­dő karácsony csak nyugodt és békés hangulatú lehet. A jól sikerült, szép hang­versenyen Báli József kar­nagy szinte atyai szeretettel és féltő gondoskodással, a fiatal szólistákat mintegy biztatva dirigálta a szemmel látható örömmel közremű­ködő zenekart. Szathmáry Judit A tatarozás anyagi terhét nagyrészt a község lakossá­ga viselte, de jelentős ösz- szeggel, — ötvenezer fo­rinttal —segítette a munkát műemléki alapjából a me­gyei tanács és hozzájárult a Caritas nemzetközi egyházi segélyszervezet is. Mindezek eredményeképpen — más színárnyalattal kiemelve a régebbi, gótikus részt régi szépségében tárul a hívek és az érdeklődő idegenek elé a festői környezetben, a haj-» dani Jakabhalmon álló mű­emlék templom. Az 1980-as évek elejétől — a gazdasági, társadalmi vál­tozásokkal összhangban — a kulturális életben is olyan, előre ki nem számítható fej­lődési tendenciák alakultak ki, melyek nagymértékben módosították többek között az egyes intézmények és szervezetek működési felté­teleit. Nem kivétel ez' alól a magyar filmgyártás, illetve a közönség legszéle>eb':> réte­geit érintő filmterjesztés sem. A színvonalasabb és gazdaságosabb filmkészítő? érdekében önállósodtak a stúdiók, új filmgyártó vál­lalatot hoztak létre, a ter­jesztésben — egyebek mel­lett — megváltoztak a mű­sorpolitikai kategóriák, új támogatási rend alakult ki, a moziüzemi vállalatok te­vékenységében egyre inkább előtérbe kerültek a gazda­ságosság kérdései. Nem két­séges, hogy ezeket a változá­sokat a népgazdaság gond­Nem véletlen tehát, hogy a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat is szükségesnek lát-* ta: felül kell vizsgálnia a je­lenlegi struktúrát, ki kell dolgoznia egy olyan hosszú­távú programot, amely, ha kell, bizonyos pontokon tel­jesen új alapokon fejleszti tovább a megyei filmterjesz­tést és mozi hálózatot. Ter­mészetesen figyelembe véve az adott helyzetet, illetve az előre jelezhető jövőbeni le­hetőségeket. Ezek alapján készült el az az öt évre szó­ló tervezet, amelyben kettős cél fogalmazódott meg. A vállalat egyrészt a hagyomá­nyokat igyekszik megőrizni azzal, hogy a közönség igé­nyeinek megfelelően, első­sorban az értékes filmek terjesztésével —, a folyamatos karbantartás és üzemeltetés érdekében a helyi intézmé­nyekkel és szervezetekkel közösen keres új működési formákat, másrészt az új technika alkalmazásával, a videomozik létrehozásával kívánja korszerűsíteni min­denekelőtt a kistelepülések filmellátását. A kistelepüléseken — 27 helységben — a vállalat más intézményekkel — általában a művelődési házzal, a klub­könyvtárral — közös fenn­tartásban, tehát a költségek­Adózásról, bérekről, árak­ról, jövedelmekről beszél mostanában az egész ország. „Bruttósítanak”, osztanak, szoroznak természetesen a pedagógusok is. Az iskolák­ban folyó eszmecseréken emellett azonban sok szó esik a pedagógus-bérrend­szerről. Mint ismeretes, kor­szerűsödik, megváltozik az is­kolai bérgazdálkodás. A vál­tozásokról, valamint a sze­mélyi jövedelemadóról, a bérbruttósítással összefüggő feladatokról, és az új szak- szervezeti tagdíj besorolásról már tájékoztatták a szolno­ki óvodai, iskolai szakszer­vezeti főbizalmikat, az alap­szervezetek titkárait, bér- és gazdasági felelőseit. Ezekről a kérdésekről elő­adást hallgattak meg a me­gyeszékhely és vonzáskörze­tének iskolaigazgatói, vezető óvónői, gazdasági vezetői is. Ismertették azokat a jog­szabályokat, amelyek az ál­talános forgalmi illetve a személyi jövedelemadóról szólnak. Az általános for­galmi adó, s az árszínvonal jaival párhuzamosan a sú­lyosbodó gazdálkodási ne­hézségek kényszerítették ki. Mint a kulturális élet, a közművelődés más területe­in, itt is csökkent az állami támogatás mértéke — ebben az évben 13 százalékkal — ami a jövőben várhatóan még nagyobb lesz. Ebből, valamint az energiahordo­zók, az építőanyagok ár­emeléséből, a bérleti díjak emelkedéséből, a nézőszám jelentős (országosan mintegy 30 százalékos) csökkenéséből származó jövedelemkiesést magasabb helyárakkal, illet­ve a költségek radikális csökkentésével próbálták meg kompenzálni a film­színházak., A drágább mozi­jegyekből származó bevéte­lek azonban az elkövetkező időszakban a szintentartást sem biztosítják a moziháló­zat működésében, ez utóbbi fenntartása tehát a korábbi módon nem lehetséges. A megye három kiemelt filmszínháza, vagyis az úgy­nevezett bemutató mozik — a szolnoki Vörös Csillag, a jászberényi Lehel és a mező­túri Szabadság — vannak a legnehezebb helyzetben. El­sősorban azért, mert mind­három esetében szükséges lenne egy nagyobb rekon­strukció, amit a vállalat ki­zárólag saját erőforrásból — még több ütemben sem — tud megoldani. Így várható­an a közeljövőben is csak a legszükségesebb javításokra, a berendezés és a technika valamelyes karbantartására nyílik lehetőség. A városi és nagyközségi, a vonzáskörzeti központokban levő mozikat — 38 település, köztük Szolnok: a Tallinn, a Tisza, a Reptérmozi tartozik ide — a helyi szervek anya­gi támogatásának függvé­nyében lehet jelentősebb mértékben fejleszteni. Az anyagi eszközök így előre láthatóan biztosíthatók, így lehet hosszabb távon meg­felelő körülményeket terem­teni a műsorpolitika, a kö­zönség igénye szerinti mozi­zásra. ben: a kiadásban és a bevé­telekben osztozva vállalja a reá háruló feladatokat. Ez a forma nemcsak arra alkal­mas, hogy a film továbbra is betölthesse a művelődés­növekedése sajnos igencsak hátrányosan érinti az okta­tási intézményeket, várható­an mintegy húsz százalékkal csökkenti majd a különböző eszközök beszerzését. A nevelők személyi jöve­delemadója megállapításánál már alkalmazni kell a peda­gógus-bérrendszerre vonat­kozó új jogszabályokat is. A változás az oktatásra for­dított bérek ésszerűbb elosz­tását jelenti. Megváltozott a túlóradíj, s a különböző pót­lékok rendszere. Míg a ré­gi túlóra táblázatban 40 forint volt a felső határ, az új jogszabály szerint mini­mum 45 forint (percenként 1 forint) a túlóradíj. Ehhez azonban költségvetési támo­gatást nem kapnak az in­tézmények, a meglévő bér­alap terhére kell „kigazdál­kodniuk” az esetenkénti 45 forintot, illetve többet. Hi­szen a túlóra minőségét ter­mészetesen ennél magasabb összeggel is honorálhatják. Számos újdonságot tartal­maz a pótlékok rendszere is. A jövőben változatlanul pót­ben, a szórakoztatásban ját­szott fontos szerepét, de se­gítséget nyújthat az egyéb közművelődési formák színe­sítéséhez is. A községek egy részében a körzeti vándor­vetítő szolgálat működik to­vábbra is, másutt — példá­ul Kuncsorbán, Mezőhéken, Mesterszálláson, Tiszabőn, illetve Tiszaszőlősön — a vi­deotechnika alkalmazása lát­szik szükségesnek. Nemcsak a kistelepülések hosszú ide­je ráfizetéssel működő film­színházai számára kell új utakat keresni: ugyanez a helyzet azokkal a városi mo­zikkal is, amelyek évről év­re veszteségesek. Ezeket meg kell szüntetni. A Szolnok Megyei Mozi­üzemi Vállalat évek óta nagy figyelmet fordít a video el­terjesztésére: ezt szolgálja a Videotéka és -stúdió is. S bár ez meglehetősen költsé­ges technika, és a folyama­tos videofilm-ellátás sem zökkenőmentes még, a jövő útját, a gondok egy részé­nek megoldását mégiscsak ez jelenti. A hosszabb távon megtérülő befektetések is indkolják a videomozik szá­mának növelését, akár a filmszínházakon belül is, mint ahogy ezt tervezik Me­zőtúron, Kisújszálláson, Túr- kevén, Kunszentmártonban és Tiszafüreden is. Ez a kí­nálatot nagymértékben nö­veli, de a közönség igényei­hez is jobban igazodhat a mozi. Alkalmazkodás a változásokhoz A megyei mozihálózatra és filmterjesztésre vonatkozó tervek tehát 1993-ig már most körvonalazódtak. Ez a koncepció természetesen csak áttételesen számolhat az öt évvel ezutáni filmter­més minőségével, a közön­ség folyton változó igényei­vel, az ilyenformán is mű­velődni, szórakozni vágyó emberek majdani szükségle­teivel és lehetőségeivel, illet­ve az akkori körülmények­kel, a gazdasági és társadal­mi helyzettel. A tervezet — ennek ellenére magában fog­lalja annak lehetőségét, hogy a mindenkori változásokhoz alkalmazkodni tudjon a vál­lalat — azzal együtt, hogy a jövőben valószínűleg ezen a területen sem lesz több pénz. Tehát szükségszerűen másképp, de a jövőben is foroghat tovább a film... — b. j. ­lékot kapnak a vezetők, ve­zetőhelyettesek, szaktanács • adók, osztályfőnökök, mun­kaközösség-vezetők, gyakor­ló intézmények nevelői, a különlegesen nehéz körül­mények között dolgozó isko­lák pedagógusai, s ezentúl a diákönkormányzatot illet­ve a diákmozgalmat segítő nevelők is. Míg a többi pót­lék beépül a személyi alap­bérbe. A tartós (előreláthatólag legalább egy hónapig tartó) helyettesítésért járó díja­zást a pedagógus és a mun­káltató megállapodása sze­rint határozott idejű alap- béremelés formájában kell a jövőben megállapítani. Az egy órára eső hányad termé­szetesen nem lehet keve­sebb 45 forintnál. Az új jogszabályok alkal­mazása révén csökkennek majd az intézményekben a bérmaradványok, s a jutal­mak is, de az eddiginél igaz­ságosabb lesz a túlmunka díjazása, s főleg a minőség növelését szolgálja. — tg — Zsigmond király idejében épült Műemléktemplom a hajdani Jakabhalmon Kiadásban, bevételben osztozva Magasabb túlőradíj — kevesebb jutalom Módosul az iskolai bérgazdálkodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents