Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 18. Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Párt- és állami vezetők az ülésteremben (Folytatás a 3. oldalról) széciben oldjuk meg közös dolgainkat. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefogva támogasság a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósítását. S ehhez nem megosztottság hanem kölcsönös türelem, megértés szükséges. Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy az a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljaink megoldását. A Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület képviselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződését fejezzem ki: az a politika, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk, tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magyarország felépítésének, hozzájárul népünk lelki egyensúlyának fenntartásához — mondotta végezetül Berecz János. A beszámoló vitájában felszólalt: Kürti László (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 2. vk.), a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Bak István (Bács-Kiskun m., 7. vk.,), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, Szakács József (országos lista), a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, Kiss Józsefné (Veszprém m., 3. vk.), a balaton- főkajári, Balatonfői Termelőszövetkezet könyvelője, Bíró Imre (országos lista), római katolikus kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára, Szent- ágothai János (országos lista) nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója, Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke, Nagy Gyula (országos lista), a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke, dr. Velkey László (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa és Czo- ma László (Zala m., 5. vk.), a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Miklós Imre a hozzászólásokra adott válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés, csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólalásokat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. * * * Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a Parlament elnöke fogadta és üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Állásfoglalás a csúcstalálkozóról A határozathozatalt követően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: „A magyar Országgyűlés nagyra értékeli a washingtoni szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Ügy ítéli meg, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírt egyezmény, valamint a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépés a leszereléshez, * a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. A csúcstalálkozón elért megállapodások reményt keltenek, hogy az emberiség végleg megszabadulhat az atomfegyverek fenyegetésétől. A közösen kimunkált döntések egyben jobb lehetőséget teremtenek a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyverzetének és más tömegpusztító eszközeinek, fegyveres erőinek jelentős csökkentéséhez. A szovjet—amerikai kapcsolatokban új fejezetet nyitó washingtoni találkozó. a két nagyhatalom közötti partneri viszony és együttműködés kibontakozása elősegíti a konstruktív párbeszédet, a kelet-nyugati kapcsolatok általános fejlődését. Az Országgyűlés — a magyar közvélemény nevében is — örömmel üdvözli és támogatja a szovjet—amerikai megállapodásokat, amelyek jól szolgálják valamennyi nép alapvető érdekeit. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas békekezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlfetozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat előrelendítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében biztonságban építhesse jelenét és jövőjét. * * * A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztség- viselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés Ifjúsági és Sport Állandó Bizottságának elnöke Géczi István (Budapest, 49. vk.), titkára Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), lett. Ezt követően Sarlós István bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az Országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korszerűsítésére. Indítványozta a bizottság: elnöki tisztát dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az alkotmányjogi tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Ezután négy képviselő interpellációja és a rájuk adott válasz hangzott el. Ezzel véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Sarlós István a tanácskozást berekesztve nyugtázta, hogy az Országgyűlés befejezte idei eredményes, utat mutató munkáját. A jövő esztendőtől a kibontakozís megkezdését várjuk gazdasági, politikai és kulturális területen egyaránt, s azt, hogy a törvényhoz j testület tevékenysége is tovább szélesedik — mondotta és minden képviselőtársának boldog új esztendőt kívánt. Évzáró küldöttközgyűlését tartotta a Teszöv Egységes a testületi önkormányzat és a szakmai vezetés Beszámoló a múltról, vita a megújulásról Tanácskozott az országos úttörőházi bizottság Szolnokon, a Tisza Antal Üttörőházban tartott ülést tegnap az országos úttörőházi bizottság. A testületet Rónaszékiné Csabai Anna igazgató tájékoztatta az idén harmincöt éves szolnoki úttörőház történetéről, munkájáról, a születésnapi programról. A bizottság tagjai elismerően szóltak a szolnoki úttörőház munkájáról, s átadták az úttörőszövetség vezetőinek üdvözlő sorait a születésnapját ünneplő intézménynek. Az ülés második napirendi pontjaként az úttörőházak' jövőjéről, megújulásáról alakított ki álláspontot a testület, amelyet januárban vitat meg a szövetség országos elnöksége. A Szolnok Megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szövetsége — a Teszöv — a napokban tartotta a megyeszékhelyen évzáró küldöttközgyűlését. A szövetség legnagyobb fórumán a részt vevő küldöttek a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek vezetésének helyzetét vették nagyító alá, majd állást foglaltak a káder- és személyzeti munkával kapcsolatos feladatokról. A megye 55 mezőgazdasági termelőszövetkezetének helyzetét elemezve megállapították, hogy egyre színvonalasabb a testületi önkormányzat és a szakmai vezetés egysége. A szövetkezetek az utóbbi években már jobban növelték a jól képzett szakvezetők számát az ön- kormányzat valamennyi szervében. Jól mutatják ezt a törekvést a gazdaságvezetők személyi összetételében bekövetkezett változások, amelyek eredményeként az egyetemet, főiskolát végzettek száma tíz év alatt 11 százalékkal emelkedett. A diplomások több mint 60 százaléka agrármérnök. Gond azonban, hogy aggasztóan kevés a közgazdasági egyetemet végzettek száma, jogász, állatorvos, építési, ipari számítástechnikai szakember is alig-alig akad a termelőszövetkezetekben. A szövetkezetek vezetői tevékenységét elemezve a tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az átlagosan jónak mondható, annak ellenére is, hogy a gazdálkodási feltételek romlása, valamint a túlszabályozás következtében jelentősen romlott a szövetkezeti vezetés helyzete. A vezetői munka eredményességét az is hátráltatta, hogy a szövetkezetek egy részében nem éltek eléggé az anyagi érdekeltség korszerű formáinak kialakításával, alkalmazásával. j Ha megszólal a vijjogó hang Vagyonvédelmi tanácsadás Szolnokon A krimikből oly jól ismert kísérteties, fülsértő vijjogó hang jócskán betölti a parányi helyiséget. A középkorú házaspár hölgytagja ijedtében látványosan a szívéhez kap. Nem, nem krimit olvas a kedves olvasó, nem is filmforgatókönyvet! A szolnoki piaccsarnok gombavizsgáló helyiségében vagyunk csütörtökön délután. Harváth Gyula rendőr hadnagy, a fő- kapitányság híradó alosztályának vezetője kikapcsolja a berendezést. Jól esik a csend. A házaspárral sem történt semmi baj. De lebent- sük fel végre a fátylat; nem gombavizsgálatra jöttek, hanem vagyonvédelmi tanácsadásra, amelynek megszervezéséhez szeptemberben fogtak hozzá a megyei rendőr-főkapitányság szakemberei; a híradó alosztály vezetőjével közösen Annus László rendőr őrnagy, a bűnüldözési és Weither Dániel rendőr őrnagy a nép- gazdasági és társadalmi tulajdon védelmi osztály munkatársa. — Minden hónap második csütörtökén délután négytől hatig várjuk az érdeklődőket. November közepe óta most volt a harmadik „fogadóóránk” — kezdi bemutatkozásképpen Annus őrnagy. — Honnan az ötlet, hogy éppen a rendőrség szervezzen vagyonvédelmi tanácsadást? — A bűnügyi helyzetkép,, úgy vélem, közismert. A lakásbetörések száma az elmúlt három évben megháromszorozódott. Kézenfekvő tehát, hogy a megelőzéssel hatásosabban, a korábbinál eredményesebben foglalkozzunk. Ez — ha úgy tetszik — hivatalból a feladatunk. Nos, az egyik forma lehet a vagyonvédelmi tanácsadó szolgálat. Az az elképzelésünk, hogy elsősorban a lakosságnak nyújtsunk segítséget a vagyonvédelemben. — Meg á közületeknek is! — emeli fel figyelmeztetőleg mutatóujját Weither Dániel. — Írja csak meg nyugodtan; várjuk a pénzintézetek illetékeseit, a kereskedőket, a kiskereskedőket, az egyházi gyűjtemények kezelőit, de az értékesebb magángyűjtemények tulajdonosait is! — Tudom, hogy a szolnoki az ország harmadik vagyonvédelmi tanácsadó szolgálata, de azt is tudom, hogy a Jászberényi Rendőrkapitányság egyik munkatársa is szenvedélyes szerelője, ösz- szeállítója a különféle ' berendezéseknek. Ezért kérdezem; az érdeklődők csak önökhöz forduhatnak? — Nem, a jászapáti áfész biztonságtechnikai szakcsoportjához is! Időközben Horvát Gyula részletesen elmagyarázta az érdeklődő házaspárnak — egyébként hatodik emeleti szövetkezeti lakás tulajdonosai — az elektromos jelző- és riasztó rendszerek működését, sőt, megadta a felszerelésre vállalkozó szakember címét is. — A lakásriasztók közül a térérzékelő és a nyílásérzékelő együttes felszerelése adja az igazi biztonságot — „kalauzol” a szakmában Horvát Gyula. — A térérzékelő nélküli berendezés csak az ajtót védi, a kiemelés, a feszítés, a betörés ellen. — Ezek a berendezések azok, amelyek hangot adnak. — Igen. Ugyanakkor elsősorban közületeknek ajánljuk azt a lehetőséget, hogy a rendőrkapitányság ügyeletén szereltessék fel a riasztó jel fogadására alkalmas központot, akkor a rendőrség az illetéktelen behatolással egyidőben megkapja a jelzést. — Maradjunk az egyéni érdeklődőknél! Mondjuk, nincs sok pénzem, mégis szeretném nagyobb biztonságban tudni a lakásomat. Mit ajánl? — Legelőször az ajtók, az ablakok mechanikus megerősítését, védelmét feszítés, kiemelés ellen. Ezt egy kisiparos ezer-ezerkétszáz forintért elvégzi. Az elektromos jelző-riasztó rendszerek ára 4—8 ezer forint között kezdődik és attól függően változik, hogy egyszerűbbet vagy több mindenre alkalmasat kíván felszereltetni. — önök rendőrök mennyiben érdekeltek a különféle berendezések árusításában? — Ha azt kérdezi, mit kapunk, semennyire. Itt ugyanis semmit nem lehet megvásárolni, semmit sem árusítunk! — hangzott az egyöntetű válasz. — Tanácsot adunk díjtalanul és fölvilá- gosítást arról, mit, hol lehet megrendelni beszerezni. Ez — ha az elején a megelőzésről beszéltünk — a munkánkhoz, a hivatásunkhoz tartozik. E. S. A Jászalsóstent- györgyi Petőfi Tsz cipőüzemében ebben az évben adták át < dobozgyártó mű helyt. Naponti mintegy 8 ezer doboz és eze: gyűjtőkartön készül az itt gyár tott termékek nek (Fotó: T. Z..
