Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
1987. NOVEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyéb termékei mellett elektromos rendszereknél használatos szigetelőelemeket is gyárt a Szolnoki Epszöv műanyag üzeme. Ez a terméke importárut helyettesít (Fotó: T. Katona László) Barcs Sándor köszöntése Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a testűiét nevében köszöntötte kedden, 75 születésnapja alkalmából Barcs Sándort, az Elnöki Tanács Ragját. A köszöntésen jelen voltak Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Grazi vásár '88 A jövő évi grazi vásár programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit. 1988-ban hat rendezvényen várják a magyar kiállítókat, exportőr cégeket. Két általános vásárt rendeznek — ősszel és tavasszal —, amelyeken fogyasztási cikkek és beruházási javak egyaránt kiállíthatók. Márciusban nemzetközi szabadidővásárt tartanak, decemberiben pedig — készülve az ünnepekre — kézműipari és ajándékvásár lesz Grazban. A szervezők jövőre is hagyományosan megrendezik szakkiállításaikat. a Technová innovációs vásárt és az Orvostechnika orvosi műszer szakkiállítást. Beszámoltak arról, hogy rendezvényeikre Magyarországról nemcsak a hagyományos exportőr cégeket várják, hanem az osztrák piacon még alig ismert magyar kisiparosokat, kisszövetkezeteket is. Népfronttájékoztató Téma: belpolitika Túrkevei hízóbárányok exportra Növekvő állomány — megtartott piaci poziciák Juhásziskota a tsz-ben A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága tegnap délelőtt tájékoztató értekezletet tartott a megyében működő lelkészek számára. A tájékoztatón — amelyen részt vett Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Kalmár Róbert, az Országos Béketanács munkatársa — dr. Krasznai Géza, a népfront megyei elnöke köszöntötte a megjelent lelkészeket, majd Sziráki András országgyűlési képviselő, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója, hazánk belpolitikai életéről, a kibontakozási programról szólott. Második napirendként Harangozó Károly, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei Igazgatóságának vezetője az adóreformról, a személyi jövedelemadó és forgalmiadó bevezetésének módjáról, s annak 1988 évi várható hatásáról tartott tájékoztatót. Ezt követően a lelkészek kérdéseikre kaptak választ, s többen az elhangzottak alapján egyetértésükről és segítőkészségükről beszéltek. A Túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben nagy hagyománya van a juhtenyésztésnek. A régi elődök nyomdokait követve 1951 óta foglalkoznak birkatenyésztéssel, az ágazat méretei évről évre növekedtek. A gazdaságban olyan törzsállomány alakult ki, amely hírnevessé tette a tsz juhászait, évtizedek óta kimagasló termelési eredményeket produkálnak. Bizonyítja ezt az országos mezőgazdasági kiállításokon elért díjak sokasága. Bár az utóbbi években az ágazat közgazdasági pozíciói romlottak, a központi szabályozás általában visz- szafejlesztésre, semmint a tenyésztés növelésére serkenti a juh tartókat. A túrkeveiek a mostani gondok ellenére sem adják fel pozíciójukat, a kialakult és bevált technológiával, valamint magasszintű tenyésztői munkával igyekeznek az ágazatot erősíteni. Jelenleg 10 200 állatot számlál a gazdaság anyajuh állománya és az 1987. évi szaporulat eddig meghaladta a 10 ezret. Legnagyobb figyelmet a hízóbá- rányok nevelésére fordítanak, mivel ennek van megfelelő piaca. A „kész” bárányokat többek között Olaszországba, Franciaországba, NSZK-ba, Svájcba, Szaúd- Arábíába és Szíriába exportálják. Az éves árbevétel az idén várhatóan 45—50 millió forint körül alakul. Nyeresége meglehetősen szerény évi 2—3 millió forint között váltakozik. A szövetkezetiek a jövőben is számítanak a juhászati ágazattal', annak növekvő jövedelmezőségével^ A jövőbe vetett bizodalmu- kat az is jelzi, hogy nemrégiben „juhásziskolát” szerveztek a tsz-ben, tizenkilenc tsz-tag sajátította el a jellegzetes nagykunsági pusztai juhtartás fortélyait, leste el a nagy gyakorlattal rendelkező juhászok mesterfogásait. Megismerkedtek a helyes takarmányozás, az állattartás, az állategészségügy, a gondozás tudnivalóival. Nemcsak kémek, adnak is Kár lenne tagadni, hogy igencsak meglepődtem amikor a napokban hírét vettem, hogy a Jászapátiban tevékenykedő Fém Elektromos Műanyagipari Szövetkezetben — a Fe- miszben — minden tagnak CSÉB 150-es biztosítása van. Meglepetésem akkor meg igazi csodálkozássá változott, amikor hozzátették, hogy az említett biztosítást ráadásul a szövetkezet fizeti tagjainak. Aztán amikor a cég fiatal, energetikus elnökét hallgattam, szinte azonnal kézenfekvőnek, sőt teljesen érthetőnek tűnt a dolog. Semmiképpen sem azért döntöttek így — mesélte — mert ki akarnak tűnni valamivel, hanem azért mert azt vallják, hogy ha követel az ember, akkor adnia is kell. Az emberektől elvárják, hogy tisztességesen dolgozzanak, kezdeményezzenek, cselekedjenek, s így érthető, ha kell, segítenek is rajtuk. Hiszen a cégnél több olyan veszélyes munkahely található, ahol excenterek, hidraulikus prések között és azokkal dolgoznak a szövetkezet tagjai, és bizony gyorsan megtörténhet a baj, közülük bárkit érhet baleset. S akkor igaz, hogy a betegállomány idejére jár a táppénz, de azon felül semmi. A CSÉB 150- nel viszont pótolni lehet valamicskét a fizeté&ki- esést. Nos, ezért döntöttek jjgy a Femiszben, hogy az idén július 1-től mindenkinek megkötik az említett biztosítást. De nemcsak az aktív dolgozóknak, tagjaiknak, hanem azoknak a nyugdíjasaiknak is fizetik a CSIÉB 150-et, akik nyugdíjazásuk előtt 10 évig tagként a szövetkezetben dolgoztak, — ily módon is törődve az idős emberekkel. Ma amikor egyre kevesebb időnk jut egymásra és saját magunkra, a Fe- misz kezdeményezése mindenképpen figyelemre méltó, hisz egyre többet hallunk arról, hogy ez a furcsa embervilág meglehetősen kusza szerkezet, mert gyakran akadozik, prüszköl, lefullad, de szerencsére Javítható. Általunk és csakis magunk által. Legalábbis ezt bizonyítja a jászapáti példa. Mert úgy hiszem, hogy nem csupán egy gesztusról, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy ott valóban felismerték: az embereknek nemcsak feladatokat kell szabni, hanem gondoskodni is kell róluk. N. T. Hámori Csaba Szolnok megyében Varga István elnök (középen) a Cserkeszőlöi Magyar—Román Barátság Tsz tevékenységéről tájékoztatja a vendégeket (Folytatás az 1. oldalról) m a megyei vezetők Csernitzky Károly főmérnök kalauzolásával, a technológiai folyamat sorrendjében felkeresték a gyár fontosabb üzemrészeit, amelyekben az idén felvásárolt olajosmag — 48 ezer tonna repce és 350 ezer tonna napraforgó —• év végéig beütemezett hányadának már több mint a 80 százalékát feldolgozták. Martfű után Cserkeszőlőn, a Magyar Roman Barátság Tsz-ben folytatódott a program. A közös gazdaság központjában Karancsi Lajos, a kunszentmártoni városi pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, és adott rövid tájékoztatást a megye legfiatalabb városának és vonzáskörzetének a Tiszazugnak életéről. Szólt többek között azokról az ipartelepítési törekvésekről, amelyeknek eredményeképpen már sikerült a 10 települést magában foglaló térségben egyensúlyba hozni az ipari és a mezőgazdasági termelést. Az előbbinek az értéke 1,2 milliárd, az utóbbié egymilliárd forint körül alakul az év végéig. Az átlagosnál gyengébb minőségű földeken gazdálkodó hat tiszazugi téesznek a jövedelmezőséget javító intézkedései közül kiemelte azokat a már megvalósitott beruházásokat, — a csépai szőlőfeldolgozó-, borpalackozót és a cibakházi savanyító üzemet —, amelyek lehetővé teszik, hogy a térségben megtermelt szőlőt és zöldségféléket feldolgozva értékesíthessék, és az így realizálható nagyobb haszon is lehetőleg a termelőknél maradjon. Beszélt Karancsi Lajos a Tiszazug népességének csökkenése okozta gondokról is, valamint arról, hogy új munkahelyek megteremtésével, a fiatalok letelepedésének segítésével, a szakmunkásképzés bővítésével és a jcvedelemkiegészífést biztosító háttérgazdaság fejlesztésével igyekeznek az ittma- radást vonzóbbá tenni. A házigazda termelőszövetkezet elnöke, Varga István arról tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját, hogy _ a 2500 hektáros közös gazdaságra ráillik a fiatalok szövetkezete jelző, hisz a nagyüzem kétszázhatvan tagú dolgozó kollektívájának átlagos életkora mindössze 37 és fél esztendő. A mezőgazdálkodásra a fél országra terjedően kedvezőtlenül ható időjárási tényezők, a téli fagyok és az aszály közül az utóbbi már a korábbi éveknéí kevesebb gondot okozott az idén. a téeszben. Kétszázötven hektáron, a Mezővíz társaságtól lisingbe vásárolt berendezésekkel megvalósított öntözésfejlesztés ugyanis — a táblaszintű tíz tonna feletti átlaghozammal — idén már nyolctormás üzemi kukorica termésátüaghoz jift-! tatta a gazdaságot. A rendkívüli tél viszont több tízezer forintos jövedelemkiesést okozott a szövetkezet fele részben közös, fele részben szakcsoporti művelésű, 300 hektáros szőlőültetvényében. A tájékoztatókat Cserkeszőlőn is üzemlátogatás követte. A házigazdák bemutatták Hámori Csabának a téesz takarmánykeverő üzemét, ahol éventé 400 és 500 vagon közötti tápot gyártanak. Ennek mintegy húsz százalékát a saját közösben tartott és háztáji integrációban kihelyezett állatállományuk takarmányozására használják fel, a többit a három megyében lévő bolthálózatukban értékesítik. Az üzemlátogatás közben Hámori Csaba élénken érdeklődött a szövetkezetiben két ütemben megvalósuló öntözésfejlesztésnek a gazdálkodásban prognosztizálható eredményéről, a fiatal téesztagok letelepedését és munkahelyi beilleszkedését segítő intézkedésekről, valamint az általános forgalmiadó jövő évi bevezetésének várható hatásairól. A program következő, egyben utolsó állomása Mezőtúr volt, ahol a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mezőgaz- életéről Patkós István fő- dasági gépészüzemmérnöki főiskolai karán Győrfi György, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a vendéget és a kíséretéit. Az intézet életéről Patkós István főigazgató tartott rövid tájékoztatásit. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzésre is nagy súlyt fektető főiskolai karon — mint elmondotta •— a gépészmérnökök alapképzésén túl fontos feladat a továbbképzés és a szaküzemmémökök képzése is. Szólt Patkós István arról is, hogy a főiskolai karon és annak tanüzeméiben milyen eredményeket értek el, mire törekednek a jövőben a munkakultúra színvonalának emelése, az oktatást segítő tárgyi feltételek javítása érdekében. Az utóbbiról a csehszlovák munka- és erőgépek laboratóriumában, valamint egy állattenyésztési üzemgépészeiti laboratóriumban tett rövid látogatáson a gyakorlatban is képet kaptak a vendégek. Hámori Csaba megyed programja a mezőtúri főiskolai karon megtartott aktívaüléssel ért véget, amelyet Majoros Károly nyitott meg. A Politikai Bizottság tagja időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást a megye pártaktivistáinák, állami és gazdasági vezetőinek. Az aktívaülés után, az esti órákban Hámori Csaba visszautazott a fővárosiba. Temesközy Ferenc A GATE mezőtúri főiskolai karán, az ttzemgépészeti laboratóriumban Patkós István csehszlovák gépeket mutat be Délután az aktívafilésen (Fotó: T. Katona László)
