Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
1987 NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 l i ' _ / i Több mint 130 kereskedelmi vállalatnak és szövetkezetnek szállít cégjelzéses, nyomott csomagolópapírt a Tószegi Petőfi Tsz papírfizeme. Havonta mintegy 200 tonna csomagolóanyagot szállítanak partnereiknek (Fotó: T. K. L.) Értékes trófeák Sikeres vadászat Gazdag volt a zsákmány szarvasbőgés idején a Kisalföld vadászmezőin. Tucat-/ jával lőtték az érmes trófe- ájú szarvasbikákat. A 60 ezer hektáros hansági vad- rezervátumban hat héten át vadásztak nyugatnémet és osztrák vendégvadászok. A zsákmány 39 golyóérett bika volt, köztük egy arany-, 8 ezüst-, 11 pedig bronzérmes. A rezervátum gazdája a Lajta-hansági Állami Tangazdaság. Az idén is 10 millión felüli bevételre számítanak a külföldiek vadásztatásából. Hazaérkezett a megyei pártküldöttség Hazaérkezett vasárnap Tallinnból a Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára vezette megyei pártküldöttség, melynek tagjai voltak: Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Szabó István, a jászberényi városi pártbizottság első titkára. A küldöttség az Észt SZSZK fővárosában részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Digitális számkiirással Mérőpaci autókhoz Személygépkocsi mérőműszert fejlesztettek ki a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalatnál. A szerkezet a műhelyekben, szervizekben a járművek menettulajdonságait meghatározó adatok ellenőrzését szolgálja: egyebek mellett fékhatást, motorteljesítményt jelez, és tájékoztatást ad az üzemanyag-fogyasztásról. A korábban gyártott hagyományos mutatós kijelzős műszerek helyett igen pontos digitális számkiírással mutatja a motor üzemi adatait. így a korábbiaknál gondosabban lehet beállítani a járműveket az optimális üzemelésre. A legutóbbi brnói nemzetközi vásáron több ország szakembereinek érdeklődését felkeltette a berendezés. Vizsgálat négy jászsági településen Honnan jött, hová tart az áru, és mennyiért? Nagyin «int«nutwwtwMwi „Minőségtanúsítás, kezelési útmutató, árubeszerzési bizonylat, árfeltüntetés hiánya. Lejárt szavatosságú áruk értékesítése, az üzletkörbe nem tartozó cikkek árusítása. Árdrágítás, a bizonylati fegyelem megsértése”. A Jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság a Jászság 4 településén tartott vizsgálatai során tárta fel ezeket a szabálytalanságokat. Vizsgálataival arra keresett választ, hogyan felel meg a magánkereskedelem a központi célkitűzéseknek, mennyiben járul hozzá a lakosság ellátásához? Megvizsgálta azt is, mennyire meghatározó a tanácsi szervek szerepe a magánkereskedelemben? A népi ellenőrök megállapították, hogy a magánkereskedők többsége általában az előírásoknak megfelelően folytatja kereskedelmi tevékenységét. A várt eredmények azonban elmaradnak, ezek okai: A magánkereskedői hálózat területi, de szakmai jellegét nézve is spontán alakult ki. Az alapellátásban lényeges javulást a vizsgált településeken nem hozott, csak a jól jövedelmező szakmák esetében jelentkezett mint konkurencia más forgalmazó szervekkel szemben. A tanácsok szak- igazgatási szervei nem tudják befolyásolni sem a területi elhelyezést, sem a szakmák megválasztását. Alapellátási feladatoknak tesznek eleget a fűszer, a zöldség, a tüzelő-építőanyag kereskedők. A bőrdíszmű, a divatáru, a lakásfelszerelés, a jármű-alkatrész, a papírkönyv, vagy a műszaki magánkereskedőknél kevés az alapszükségleteket kielégítő áru. A vendéglátósoknál vizsgált 5 egység közül két jászberényi falatozó valójában csak italbolt. Árukészleteiket a magánkereskedők a nagykereskedelemtől, kisiparosoktól és gmk-któl szerzik be. Fő beszerzési forrás továbbá a budapesti Bosnyák tér, de szívesen megveszik azt az árut is, amit a helyi kistermelők egyébként közvetlenül a fogyasztóknak adnak el. Jelentős mennyiségű árut vesznek át magánszemélyektől, a külföldi eredetű árucikkeket is ilyen úton szerzik be. Az árubeszerzési formák sokféleségének következményeként magyarázzák a magánkereskedelemben leggyakrabban előforduló szabálytalanságokat, a beszerzési bizonylatok hiányát és a „maszek mintájú” árképzést. Nem tudott beszerzési bizonylatot felmutatni például Jászárokszálláson a járműalkatrész-kereskedő vagy a büfé-falatozós. Ugyancsak jászárokszállási titok, honnan került a tüzelő-építőanyag magántelepre a met- lachi lap, a divat-ajándék butikoshoz az import eredetű testápoló szer, a női ruha, vagy ki szállított vöröshagymát, száraztésztát Jász- fényszarun a fűszer-csemege magánkereskedőhöz. Az árfeltüntetési és ár- nyilvántartási kötelezettség sem erős oldala a kiskereskedőknek és vannak, akik engednek a csábításnak, hogy tisztességtelen ár alkalmazásával növeljék bevételeiket. Jászárokszálláson a magán tüzépes például tartósan 1050 forintért adta mázsáját annak a zsákos bi- tuminnak, ami az áfész-tele- pen 763 forintba került. Nem volt egyedül Jászárokszálláson, az egyik büfés a hideg- konyhai készítményeket árusította a megengedettnél magasabb áron, a másik rendszeresen ismétlődő súlycsonkítással károsította a vásárlókat. Sok más szabálytalanságra is felhívták a figyelmet a népi ellenőrök. Az egyik jászberényi büfés az egészségügyi előírásokról feledkezett meg. A másiknál a vásárlók könyvébe beírt észrevételek maradtak válasz nélkül. Gyakori hiba a kiskereskedőknél, hogy nehezen kerül elő a pénztárkönyv, ha mégis megtalálják, kiderül, hogy üres a bevételi és kiadási oldal. Csak néhány — de nem kevés — szabálytalanság kiragadva a magánkereskedelemnél sajnos gyakran ismétlődő szabálysértési sorozatból. Ami elgondolkodtató, ha ennyi hibát tártak fel a népi ellenőrök a megvizsgált 20 egységnél, mennyit találtak volna, ha megvizsgálják a 4 település 136 magánkereskedőjét. A NEB a vizsgálatok tapasztalatai alapján a következőket javasolja: A megyei NEB munkabizottsága az összefoglaló készítésekor kezdeményezze, hogy legyen kötelező és szigorúan nyilvántartott nyomtatvány, az ellenőrzési napló, a vásárlók könyve és ezek használata. Növeljék a szakigazgatási szervek hatáskörét, hogy megfelelően befolyásolják az új üzletek területi, szakmai megoszlását. Készüljön olyan kötelezően előírt árképzési rendszer, amely maximálja a szabadáras termékek körében alkalmazható haszonkulcsokat, árréseket. Javasolja, hogy a Szolnok Megyei Adófelügyelőség rendeljen el tételes adóvizsgálatot két jászárokszállási és két jászberényi magánkereskedőnél. A Megyei Tanács Kereskedelmi Felügyelősége vizsgálja meg a kiskereskedők ármunkáját. Befejezésül javasolja, hogy a 4 településen a tanácsok vezetői a feltárt hiányosságok alapján indítsanak szabálysértési eljárást árdrágításért, súlycsonkításért, a bizonylati fegyelem megsértéséért. I. A. A számítógép sem fecseghet... Konoepoíó az In formációazabály ozásról „Beírtak engem mindenféle könyvbe i És minden módon számon tartanak” — panaszolta Kosztolányi Dezső, és a vers születése óta eltelt csaknem háromnegyed évszázad alatt a helyzet csak még rosszabb lett — azaz államigazgatási szempontból nézve „jobb”: az állampolgárok adatainak nyilvántartása, amely a közérdeket van hivatva szolgálni, azóta kiterjedtebb lett. Különösen így van ez azóta, hogy a nagy teljesítményű számítógépek bevonultak az adattárolásba, és így óriási mennyiségű adat tárolható és gyorsan hozzáférhető. Igenám, de az állampolgárt nyugtalanítja, hogy vajon valóban szükséges-e róla mindazt nyilvántartani, ami ezekben az adatbankokban szerepel, és hogy az adatok pontosak és helyesek-e, s végül, de nem utolsó sorban: nem kerülnek-e illetéktelenek kezébe, ami nekik erkölcsi és anyagi kárt is okozhat? Továbbá: betekinthetnek-e az állampolgárok a róluk nyilvántartott adatokba, helyesbíthetik-e azokat, esetleg tiltakozhatnak-e bizonyos adatok nyilvántartása ellen, mivel azok életük magánszférájába tartoznak? Ezekkel a kérdésekkel több államban már évek óta foglalkoznak, és nem egy, e kérdéseket szabályozó törvény is született. A téma jogosságát és fontosságát fölismerve hazánkban is megkezdődött egy informatikai törvény megalkotásának előkészítése. Az eddigi vizsgálatok ugyanis azt igazolják, hogy az állampolgárok alapvető jogait érintő kérdésekről van szó, márpedig az Alkotmány szerint a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit törvények állapítják meg. Illetéktelen kezek Egy új jogszabály megszületéséhez vezető út nem egyszerű és — a sokoldalú és demokratikus megvitatás miatt — jóidéig eltarthat. Egyelőre egy információszabályozási koncepció készült el a Központi Statisztikai Hivatalban. A KSH ugyanis egyrészt a legnagyobb információ-nyilvántartó szervezet, másrészt a számítógép alkalmazásban, az informatika hazai elterjesztésében a kormány az ágazati minisztérumokéval megegyező hatáskörrel és felelősséggel ruházta fel. A koncepcióról dr. Varga Lajostól, a KSH Számítás- technika alkalmazási főosztályának vezetőjétől kértünk részletesebb információt. — Nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni — kezdte dr. Varga Lajos —, hogy egy koncepció készült el, amely módosulhat, bővülhet, szűkülhet, s majd csak elfogadása után kezdődik a jogalkotási folyamat: egy (hogy érthetőbb legyen: formailag paragrafusokra osztott) jogszabálytervezet kidolgozása, aminek a jóváhagyásáig, s onnan a törvényerőre emelkedésig még hosszú és rögös az út. A másik dolog, amit hangsúlyozni szeretnék: a szabályozási koncepció nem kapcsolódik a számítógépekhez, noha a csúcstechnológiát képviselő mikroelektronikai technikán alapuló számítástechnika-alkalmazás alapvetően motiválta azt. Az alapelvek az információ bármilyen módon vagy formában való összegyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szétosztására vagy továbbadására kiterjednek. — Az államnak érdeke a nagyszabású és naprakész információtárolás — az állampolgároknak viszont az az érdekük, hogy egyes adatok ne kerüljenek bele küj- ső adattároló rendszerekbe, s ha már igen, garanciák legyenek arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. — Nemcsak az egyes állampolgároknak, azaz természetes személyeknek, hanem a jogi személyiségű vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, sőt ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társulásaiknak is vannak ilyen és nagyrészt tagadhatatlanul jogos igényeik. Közhellyé vált megállapítás ugyan, hogy az információ hatalom, itt mégis hangsúlyozni kell. Az információ ugyanis magában hordozza az ellenőrzés lehetőségét azok felett, akikre vagy amikre vonatkozik. Ez pedig hátrányos lehet az egyén számára, s gazdasági következményei lehetnek a vállalati szférában. Szabad áramlás — Mi hát akkor a koncepció fő törekvése? — Az, hogy egyértelmű- sítse az információszerzés, -feldolgozás és -áramlás szabadságát és korlátáit. Alapvető cél, hogy az adatok nyilvántartásával és felhasználásával kapcsolatos érdekek összehangolása által olyan biztosítékokat nyújtson, amelyek egyaránt szolgálják az egyént és a társadalmat, módot adva a szocialista demokrácia kiteljesedésére, az adatok hozzáférhetőségében, az információs technológiák akadálytalan elterjedésében. A koncepció olyan, elveiben is új informatikai jogszabály megalkotását készítheti elő, amely egyrészt védelemben részesíti a természetes, vagy jogi személyiségű adatalanyt,, ugyanakkor rendet és rendszert is teremt, figyelembe véve az igazgatási és szervezési racionalitás követelményeit is. — Ügy tűnik, hogy ez a kérdés nagyon szorosan kapcsolódik a személyi, emberi jogokhoz, amelyekről törvényeink intézkednek. — Igaz, mi több: azokra épül, azok rendelkezéseit a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi. Az érvényes jogszabályi mindenkinek — s ez a koncepció egyik alapelve — joga van ahhoz, hogy maga rendelkezzék személyes adatainak feltárásáról (nyilvánosságra hozásáról) és felhasználásáról. Ez — jogi nyelven — az információs önrendelkezés joga. Ezzel ellentétben látszik lenni egy másik sarkalatos elv; az információszabadság elve, mely szerint — és ossz hangban az állami, a társadalmi, s következésképpen az egyéni érdekekkel is — biztosítani kell az információk szabad hozzáférhetőségét és szabad áramlását is. Ez más szóval, de talán érthetőbben a nyilvánosságot jelenti, ami az információs önrendelkezés másik oldala. — Az információk átadása a koncepció szerint az egyes állami szervek között is korlátozva lenne? Imi tilts — Ez pédául a statisztikai törvény által szabályozott területen már eddig is így volt. Technikailag egyébként is megvalósíthatatlan, s a viharos fejlődés ellenére még sokáig az lesz, a minden apró részletet felölelő személyi, gazdasági, szakmai adatokat tároló rendszerek integrálása. Ezt fejezi ki a „megosztott információ- rendszerek elve”. — Egyes külföldi törvények megkülönböztetetten kezelnek bizonyos különlegesen fontos adatokat, illetve azok védelmét. Mi a terv nálunk? — Ezek a szenzitívnek nevezett adatok egyes országok szerint olyanok, amelyeket egyáltalán nem is szabad nyilvántartani: ilyen — az Európa Tanács egyezményének minimuma szerint — a faji eredet, a politikai vélemény, a vallási vagy egyéb hitre, az egészségi állapotra és a szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozása^. (Sőt hasonló a helyzet a büntető ítéletekkel is. Ez persze alapos mérlegelésre szorul.) K. S. A szovjet filmek bemutatója Nemzetközileg is elismert alkotások a szolnoki közönség előtt Tegnap este a megyei művelődési központ színház- termében díszelőadás keretében mutatták be Konsz- tantyin Lopusanszkij A halott Ember levelei című filmjét. A film bemutatását megelőzően Sudár Iván, a Magyar Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének titkára mondott beszédet. Különös jelentőséget ad az idei fesztiválnak, hogy a Szovjetunióban végbemenő forradalmi átalakulás következményeként nemzetközi mércével számítva is számos. kitűnő film kerülhetett a közönség elé. A nyílt légkör lehetővé tette, hogy hosszú ideig dobozokban tartott filmjeiket is bemutathassák az alkotók, hangsúlyozta, majd így folytatta: s a szovjet filmeseknek mindig volt miből építkezniük, a mindennapi életet most is rangos, művészi színvonalon tükröztetik. Ezt követően a bemutatásra került Lopu- sanszkij filmet méltatta Sudár Iván. A rendezvény vendége volt Jurij Ivanovics Zsukov, a Szovexportfilm magyarországi képviseletének vezetője, és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megrázó erejű filmalkotást a közönség értően fogadta, egyaránt dicsérték a rendezést, Konsztantyin Lo- pusanszkij munkáját, s a Larsent alakító Rolan Bikov nagyszerű színészi játékát. Ma délelőtt 9 órától dr. Veress József, a Magyar Filmintézet tudományos igazgatója A társadalmi változások hatása a szovjet filmművészetre címmel tart előadást a művelődési központ I. emeleti előadótermében s ezzel a rendezvénynyel hivatalosan befejeződik a szovjet filmek idei fesztiválja. A filmszínházak azonban tovább játsszák a szovjet filmművészet utóbbi éveinek kiemelkedő alkotásait. A Búcsúzás — Elem Klimov nagyszerű filmje a hónap végéig műsoron marad, A halott Ember levelei úgyszintén, s a Pásztorai cimű filmdráma is. Ezután láthatja a közönség A szurámi vár legendája című filmdrámát, az emlékezetes Csuhraj-filmet, a Tiszta égboltot is november utolsó napjaiban vetítik. A szovjet filmek fesztiváljának egy másik kiemelkedő filmje a Tengiz Abuladze rendezte Vezeklés is a Jövő hetekben kerül a közönség elé.