Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

XXXVIII. évi. 263.1987. nor. 7., .zomb»i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Éljen a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója!

Új fajta cselekvés

írta: Majoros Károly

A nagy októberi szocialista forradalom győzelme óta világraszóló sikerekkel és érzékeny sebeket ejtő konfliktusokkal tarkítva, 70 év múlt el. Történelmi véletlen, hogy Aurórának — Hajnalnak — hívták azt a hadihajót, amelynek fedélzetén eldördültek a nevezetes ágyúlövések, hírül adva a világnak: az emberiség új története kezdődik. 1917 októbere azonban nemcsak a proletáriá- tus fegyverének győzelmét jelentette, hanem új szellemiséget, erkölcsiséget és kultúrát is teremtett.

Az Auróra cirkáló ágyújának eldördülése, a Téli Palota bevétele bár egy nap eseménye, mégis joggal érdemelte ki a világtörténelmi jelzőt. S hogy „világtörténelmi” jelentőségű ez a nap, nem évfordulós túlzás, hiszen sorsfordító hatását az emberiség jövőjére ma már nemigen vonják kétségbe sehol a világon.

Történelmi súlyát nem a pillanat új- és nagyszerűsége, hanem a forradalom folytatásában megvalósított világraszóló változtatások sorozata, a társadalmi fejlődés menete adja. Üj fajta cselekvés, új fajta gondolkodás született meg 70 évvel ezelőtt. A „minden az emberért van” eszméje kapott mély, igazi értelmet.

Ma azokkal a száz- és százmilliókkal együtt ünnepelünk, akik gyárakban, üzemekben, iskolákban, szerte a világon meghajtják a tisztelet zászlaját a nagy októberi szocialista forradalom előtt.

November 7-ét a dolgozó milliók hagyománytisztelete és a haladás ügyéhez való ragaszkodása avatta korunk nagy pirosbetűs ünnepévé.

Október közös kincsünk. Tapasztalatai nyomán végrehajtott változások, megvalósított politikai gyakorlatok soha nem tapasztalt felemelkedést hoztak a világ sokmillió emberének.

Tanulságait kamatoztatva sikerült csökkenteni az egyes országok történelmi hátrányait az élet számtalan területén.

„Tíz nap, amely megrengette a világot” — ezt a címet adta egy kiemelkedő amerikai újságíróegyéniség a nagy októberi szocialista forradalomról szóló könyvének. Valóban: találó ez a cím, mert a történelem során egyetlen esemény 3em rengette meg úgy a világot, mint ez a forradalom. Igazolta százmilliók reményét. Az elnyomottaknak utat mutatott a felemelkedés felé. A nagy október eszméi ma is biztos eszméi ma is biztos iránytűként szolgálnak a népek boldogulásához, az emberibb élethez vezető úton.

Rágalmak nem cáfolhatják, tévhitek. szándékos hamisítások nem ho- mályosíthatják el azt a történelmi tényt, hogy 1917. októberében Oroszországban nem véletlen folytán, hanem a tényleges osztály-erőviszonyok következtében jutott hatalomra a munkásosztály és indult el egy nép rohamléptekkel a felemelkedés útján.

A forradalom győzelmének időpontjában a kételkedők sem voltak kevesen, és ma is vannak még olyanok, akik kétségbe vonják a nagy október világtörténelmi jelentőségét. A tudományos-fantasztikus irodalom egyik jeles és népszerű angol képviselője interjút készített Leninnel, vagy amint ő nevezte, „a Kreml álmodozójával”. Kétkedését ő sem leplezi, amikor a következőket írja: „A magam részéről képtelen vagyok arra, hogy Oroszország sötét kristályában bármit lássak a jövőből, bármi olyasmit lássak lejátszódni, amire ez a kis ember a Kremlben képes. Látja, amint a rossz állapotban lévő vasutak helyét új villamos szállítási eszközök foglalják el, látja, amint új utak hálózata lepi el az egész világot, látja, amint új és szerencsésebb formában újra megkezdődik az iparosodás, megszületik a kommunista ipar. Amíg beszéltem vele, majdnem engem is meggyőzött, majdnem én is részesévé lettem látomásának.”

Lám, a tudományos-fantasztikus művek szerzőjének képzelőerejét is meghaladja a Lenin által megrajzolt jövő képe. Ma, 70 év elteltével viszont tény, hogy az egykoron kisemmizettek, elnyomottak földjén virágzik a világűrt meghódító, az atomerőt az emberiség szolgálatába szelídítő legyőzhetetlen világhatalom, a Szovjetunió. Fényes és cáfolhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy a nagy októberi szocialista forradalom kiállta a történelem szilárdsági próbáját. Természetesen Lenin nagysága, jövőbe látása csodálatra méltó. Nekünk azonban nem csodálnunk kell e teremtő, képzelőerőt, hanem inkább a távlatokban való gondolkodás képességét kell még jobban elsajátítanunk. Azért, hogy napi teendőink, gondjaink közepette egy pillanatra se feledkezzünk meg a távolabbi célokról sem.

A mi korunk a rohamléptekkel előrehaladó XX. század. Gyakran emlegetik úgy, mint a tudományos és technikai forradalom korát. Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy ma már minden kétséget kizáróan beigazolódott: megkezdődött az emberiség újjászületése is, és ehhez az utat a nagy októberi szocialista forradalom nyitotta meg.

Az első szocialista forradalom győzelme a tudományos szocializmus gyakorlati alkalmazásának nagy diadala. A győzelmes út sok-sok tényezőjét gyakran számba vesszük, hiszen felemelkedésünk ezer szállal kötődik a szocialista forradalomhoz. Például azzal, hogy a szocialista forradalom menete nem egyetlen roham, hanem egy következetes politika, egy jól szervezett és irányított folyamat eredménye. Október bizonyította, hogy a szocialista forradalom alapvető ereje, éltetője a két dolgozó osztály és a köréjük tömörülő haladó rétegek, csoportok megbonthatatlan szövetsége. De a kommunista párt volt és marad a szocialista forradalom döntő tényezője, mert ő adja forradalmi elmélete útján azt a következetes valóságszemléletet. mely mindennapi

munkánkban nélkülözhetetlen. Számunkra a nagy októberi szocialista forradalom világítótorony a nehéz feladatok megvalósításában éppen úgy, mint szerény sikereink számbavétele során. Október tanulsága, hogy forradalmi párt nélkül nincs munkáshatalom, hogy forradalmi párt nélkül a munkásosztály történelmi feladatát megoldani nem tudja. Természetesen ezt a munkát a dolgozók ellenőrzése és véleményének meghallgatása mellett lehet csak eredményesen végezni. A nép szolgálata, a szerénység a párt tevékenységének igazi értékmérője. Figyelmeztető iránytű Lenin intelme: „Ügy kell átalakítani a dolgokat, hogy a dolgozó tömegek... többsége azt mondja: ’Ne dicsérjétek ti magatokat, mi dicsérünk benneteket, mi mondjuk, hogy ti a legjobb eredményeket értétek el, amelyek után soha, egyetlen értelmes embernek sem jut eszébe, hogy visszatérjen a régihez..’ De itt még nem tartunk.”

A 70. évforduló a szocializmus megújulásának időszakára esik. Szembe kerültünk olyan eddig nem tapasztalt gondokkal, melyek fékezik a továbbhaladást a szocializmus építésének útján. A változtatást a társadalmi fejlődés ellentmondásai hívták életre, jelezve, hogy elérkezett a szocializmus építésének új szakasza.. Ahogy Lenin mondta: ......szám

ot kell adni magunknak arról, milyen nagy a szakadék a régi feladat és az új feladat között.” Munkánkon, magatartásunkon október szellemében kell változtatnunk, mert nem azért léptünk a szocializmus útjára, hogy azután arról letérjünk, vagy visszaforduljunk.

Az új politikai gondolkodásnak a nagy októberi szocialista forradalom a forrása. Ez arra kötelez bennünket, hogy szenvedélyesen figyeljük az élet minden rezgését. Ne kápráztassanak el a sikerek, de ne essünk kétségbe akkor sem, ha nehézségeink támadnak. Csak annyiban „fontosak” a sikerek és a kudarcok, amennyiben a továbbhaladáshoz erőt, a változtatáshoz útmutatást, segítséget adnak. Azért kell erre emlékezni ma, a 70. évfordulón, mert október tanulsága nem az indigó túlsó oldala. Nem betűjét, hanem szellemét kell követnünk. Mérlegelni korábbi lépéseinket, és ha kell, gyakorlati munkánkban politikai bátorsággal végrehajtani a szükséges módosításokat.

A nagy októberi szocialista forradalom célkitűzései a munkásosztály és pártja történelmi hivatására, vezető szerepére, más osztályokkal való szövetségre, a fejlett szocialista gazdaság és kultúra megteremtésére, a proletár internacionalizmusra épültek. Ennek lényege ma sem változott. Éppen ezért, aki a munkásosztály történelmi útjának irányjelző tábláit elforgatja, az rossz útra téved, bármilyen szépen is hivatkozik a szocializmus eszméire.

Eredményeink és nehézségeink egyaránt az mutatják, hogy az októberi forradalom eszmei alapja, a marxizmus- leninizmus nem avult el. Nem is avulhat, mert annak a történelmi kornak — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek — a lényegi kifejeződése, amely éppen a nagy októberi szocialista forradalommal kezdődött el és napjainkban is tart. Így Lenin elméletének és módszerének időszerűsége nem vonható kétségbe.

1917 nagy szocialista forradalma berobbant a világtörténelembe. Büszke érzéssel tölt el bennünket ma is, ha arra gondolunk, hogy a magyar nép elsőként követte példáját és tovább szélesítette az imperializmus frontján azt a rést, melyet a nagy októberi szocialista forradalom ütött rajta. Ahogy a kezdés világraszóló érdeme a nagy októberi szocialista forradalomé volt, a folytatás szerény, de mégis nagy dicsősége először a magyar dolgozókat illette meg. Igaz, a Magyar Tanácsköztársaságot leverték, de október eszméjét soha többet nem lehetett kitörölni a haladó magyar emberek emlékezetéből.

így vallott erről Borzsák József, Kisújszállás egykori direktóriumi tagja: „...vállaltuk volna mindnyájan a ránk ruházott tisztséget akkor is, ha a jövőbe látunk és megjelennek előttünk a rettenetes és oktalan üldözések komor árnyai. Hogy mi lett a sorsunk — ki nem tudja. Összetöretés, börtön, kenyérvesztés, gyűlölet, megcsúfolás, számtalan jó társunk számára puskagolyó, kötél és a sír mélye. Akik túléltük a szörnyű vihart, eljárt fölöttünk az idő. Megöregedtünk, de becsületes igyekvésünk- re, jót akaró, nemes, építő szándékunkra tiszta szívvel és büszke öntudattal gondolunk vissza. A múlt lezárult, a jelen él, a jövőbe nagy reménykedéssel tekintünk.”

És mi 1945-ben ismét elindultunk a nagy októberi szocialista forradalom útján. Ez az út sem volt gondoktól mentes. De a párt vezetésével visszavonhatatlanul és végérvényesen győzött a társadalmi haladás, a szocializmus. Büszkén mondhatjuk, hogy az eltelt évtizedekben többet alkottunk, mint korábban hosszú évszázadokon át. Sikereink annak köszönhetők, hogy pártunknak volt ereje, bátorsága szembenézni saját gyengeségeivel is és leküzdeni azokat.

Minden további előrelépésünk elengedhetetlen feltétele, hogy jelenünkben és jövőnkben mindig együtt lássuk nemzeti érdekünket a nemzetközivel. Mert ahogy a magyar szabadságharcra nem kerülhetett volna sor az 1848-as francia forradalom nélkül, ahogy a Magyar Tanácsköztársaságot nem érthetjük meg a nagy októberi szocialista forradalom nélkül, úgy további fejlődésünk is csak a nemzetközi haladással, a szocializmussal, a Szovjetunióval szoros szövetségben lehetséges. „Történelmi utunk, — írta Kádár János — a nagy októberi szocialista forradalom magyarországi hatása is bizonyítja, hogy a magyar- szovjet barátság, amely politikánk megmásíthatatlan sarkköve, egyaránt fakad internacionalista elveinkből, szocialista meggyőződésünkből és legsajátabb nemzeti érdekeinkből.”

Most, amikor a nagy októberi szocialista forradalomra emlékezünk, mai dolgainkról is szólni kell, mert október hű követői nem akkor vagyunk, ha egy-egy évfordulókor elébe rakjuk az emlékezés virágait, hanem akkor — és csak akkor —, ha ezzel együtt tanításait, útmutatásait követve nap mint nap bátran haladunk előre szocialista társadalmunk építésének útján.

Az ünnepi számvetés alkalmával önteltség nélkül mondhatjuk, hogy megyénkben szemünk előtt, munkánk nyomán vált az egykor teljesen agrárjellegű táj fejlett iparú vidékké, amelynek jóhírű termékeit országszerte, sőt a világ távolabbi tájain is jól ismerik. Eközben mezőgazdaságunk arculata is teljesen átalakult. Hatalmas gépparkkal, korszerű körülmények között, jó szervezéssel olyan termelési eredményeket érünk el, amilyet az alföldi parasztember korábban álmában sem gondolt.

Eredményeinkre joggal vagyunk büszkék, de nagy hiba lenne, ha nem vennénk észre gyengeségeinket, ha szem elől tévesztenénk az előttünk álló feladatokat. Meg kell szívlelnünk a fogyatékosságainkra figyelmeztető szavakat, bárki is mondja ki azokat. Tanulnunk kell a kritikus véleményekből, mert a hibák elhallgatása, a jószándék néma közömbösségre ítélése a legjobb táptalaja a szocializmus vívmányait fenyegető buktatóknak. Bátor fellépés, könyörtelenség a hibákkal szemben, ez október embersége, ez a szocializmus igazi humanizmusa.

Tíz nap elegendő volt ahhoz, hogy megrengesse a világot. Ahhoz viszont, hogy meg is változtassuk, nem volt elég tíz nevezetes nap, hanem tíz- és tízezer hétköznap, ha úgy tetszik, „szürke hétköznap” kellett és szükséges még ezután is. A forradalomnak vannak lángoló, harcos szakaszai, vannak ünnepei és vannak hosszú hétköznapias korszakai. De a forradalom akkor is forradalom. Itt és most a forradalom nem más, mint a szocialista társadalom épitése. Október szelleme arra kötelez, hogy tudatosan és önzetlenül vállaljuk a korunk szabta feladatokat, hiszen reformjaink az októberi forradalom örökségét építik be mai gyakorlatunkba. „Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveink szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit” — olvasható a párt Központi Bizottságának július 2-i határozatában.

A nagy október szelleme arra kötelez bennünket, hogy teljesítsük a szocialista társadalom felépítésének magunk szabta programját. Mindaz, amit ma a szocialista társadalom építéséért teszünk, a nagy októberi szocialista forradalom tanítására épül. Amikor tettekkel mondunk igent pártunk politikájára, amikor bizalommal támaszkodunk dolgozó népünkre, akkor a nagy októberi szocialista forradalom szellemét követjük. Október emléke így lesz ma élő, eleven valóság. „... be kell bizonyítanunk, hogy nemcsak bemagoltuk tegnapi tudományunkat és nemcsak régi dolgokat ismételgetünk” — mondta Lenin.

Ma, a 70. évfordulón teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy október útján haladva hazánkban végérvényesek a szocializmus vívmányai. Sokféleképpen lehet megítélni a mögöttünk hagyott évtizedeket és jelenünket. Tény azonban, hogy a nagy októberi szocialista forradalom által véghezvitt változás az életerők kimeríthetetlen forrását tárta fel számunkra, és e forrásból merítünk ma is. Így vagyunk képesek megoldani számos, sok fejtörést okozó gondunkat. Így lesz a nagy októberi szocialista forradalom munkánkhoz erőforrás, ahogy nagy költőnk mondta: „Időben tőle egyre távolabb, /Lélekben hozzá egyre közelebb,/ Emléke bennünk nemcsak megmarad,/ De nőve nő.”