Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 5. A sajtó dolgozóinak kitüntetése A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából szerdán a Parlamentben kitüntetéseket adtaik át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke 'köszöntötte a megjelenteket, közöttük Be- recz Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Csehák Juditét, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait és Lakatos Ernőt, az MSZMP KB agátáci- ós és propagandaosztályának vezetőjét. Bányász Rezső elöljáróban kiemelte: az ünnep most különösen sürgető teendők között ér bennünket. A tömegtájékoztatás dolgozói tanúd, résztvevői és tevékeny formálói annak a korszakos jelentőségű forradalmi megújulásnak, amelyhez az igény és a szükség adott a szocializmus hívei számára azonnali indulási parancsot — hangoztatta Bányász Rezső, majd átadta a kitüntetésieket. Az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül Április Negyediké Érdemrenddel tüntette ki Árkus Istvánt, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettesét és Kaposi Kis István nyugalmazott főszerkesztőt. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője, Kereskedő Sándor, a Petőfi Népe főmunkatársa, dir. Pollák Miklós, az Imterpress Kiadó-, Nyomda és Reklám Vállalat vezérigazgatója és Várhelyi Tamás, a Delta főszerkesztője kapta. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést tízen, a bronz fokozatot heten, a Kiváló Munkáért kitüntetést nyolcvamketten vehették át. A Szolnok Megyei Néplap gazdaságpolitikai rovatának vezetője. V. Szász József a Kiváló Munkáért kitüntetésiben részesült a tegnapi ünnepségen. Elismerések kereskedfiknek Tegnap délelőtt Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában november 7-e közelgő napja alkalmából megemlékezéssel egybekötött kitüntetési ünnepséget tartottak, amelyen a szövetkezeti és az állami kereskedelemben, valamint a vendéglátó- iparban tevékenykedő dolgozók vettek részt. Gazdag Sándor, a Mészöv elnöke méltatta az októberi forradalom jelentőségét, maid Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseiket nyújtott át, a Szövosz elismeréseit pedig Gazdag Sándor adta át a munkában élenjáróknak. Melasz a szesziparnak Hasznosítják a cukorgyári melléktermékeket A cukoripar túljutott az Idei termés harmadának feldolgozásán. A gyárak a szezonkezdettől eddig 1 millió 600 ezer tonna répából nyerték ki a cukrot, összesen 185 ezer tonnát. A termékválaszték bővítésére az idén két jielyen, az Ácsi és a Szerencsi Cukorgyárban a hagyományos kristálycukor mellett kisebb tételben úgynevezett bamacukrot is készítenek a kereskedelem és a vendéglátóipar rendeléséne. A barna- cukor előnyös élettani hatásokkal rendelkezik, egyebek között az emésztést segítő amin ósavakból ás többet tartalmaz^ s ára is alacsonyabb. A cukorrépa feldolgozásának értékes mellékterméked közül a melasz nagyrészét a szeszipar kapja, a répaszelet .pedig a növényt termelő gazdaságokhoz jut vissza, takarmányozásra. A keletkezett mésziszap hasznosítása a mezőgazdasági nagyüzemekre vár, talaj jav ítószer- ként hasznosítják. Az idén várhatóan több mint 400 ezer tonna mésziszap hagyja el a gyárakat. A Szolnok Megyei Allatforgalmi és Húsipari Villalat központi üzemében hűtő rak táró zás előtt, exportra ké- •zitlk elő a bőrös fél sertéseket (Fotó: K. ÉL) Tájékoztató a magánszemélyek jövedelemadójáról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről. A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozása érdekében a keresetét kötelezően fel kell emelni. Minden dolgozót érint a béremelés Az egyes dolgozókat a magánszemélyeik jövedelemadó- jánalk bevezetése és a nyugdíj járulók egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározása) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát; Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves száraién 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíj járulók azonban az eddigi 6 százalék hefyett 10 százalék tesz. Ezt a csökkenő hatást pedig ellensúlyozni keLL A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft, havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék á nyugdíj járuléka, ami 1988. január 1-je után 10 százai lék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el”, ■hiszen a szóban forgó dolgozót keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az áltagos körül kereső dolgozóknál pedig a jövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 F.t-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíj járulékot fizet, 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi” el. A dolgozók többségének keresete több elemből áll (személyi alapbér, munkadarab 'bére, pótlékok, prémiumok, jutáimnak stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes kereset- elemek növelése útján valósulhat meg. Így az emelés konkrét módszerei csak egy- egy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságai nak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni Ikeresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a koJiefctív szerződésben., munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatokat rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.), konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. 1 keresetek nettó értéke válrozatlan teljesítmény esetén érizheté meg A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkaköriben, munkákon ugyanannyit dolgoznak és a vállalatuk, szövetkezetük ugyanolyan eredménnyel működik, mint 1987. évben, akikor az 1988. évi nettó keresetük nem tesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerüli, akkor mérlegelni kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja). Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított ösz- szegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész csak akkor .ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem tehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet). Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alapbéremelésben részesül attól is függ, hogy a többi keresetetem hogyan alakul. Például!, ha a pótlékok mértéke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetén. I béremelések technikái sokfélék Az éves bruttó kereset (Br) Br = y — (b) (a) Az (a) és a (b) értéket a táblázat azon sorából kell venni, amelyben y értéke „elhelyezkedik”. 1)A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolgozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft. Emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szerepel, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint alapbér 6500 Ft/hó ált. bérpótlék 310 Ft/hó összesen 6810 Ft/hó le nyugdíjjárulék (9) százalék 613 Ft/hó havi nettó kereset: 6197 Ft/hó A dolgozó éves nettó adósáv adóalap megoszlása 0—48 eFt 48 000 48—70 eFt 22 000 70—90 eFt 7 637 adóalap: 77 637 Éves kereset te: jövedelemadó nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) Nettó éves 'kereset: keresete: 6197. 12 = 74 364 Ft/év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével) 74 364—16 100 Br == 0,65 = 89 637 Ft/év (A nettó érték 74 364 Ft került az y helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik” el. A dolgozó új havi alapbére: 89 637:12 = 7470 Ft, arai tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás elienőnzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 637 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Fit adóalap csökkentess (x). 77 637 adóalaip adó százalék adó . 0 __ 2 0 4400 25 1909 adó összege: 6309 89 637 Ft — 6 309 Ft — 6 964 Ft 74 364 Fit (ami azonos a régi szabályok szerintivel!) (x) Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatosan munkaviszonyban van. 2) Az időbéres dolgozót folytonos munkarendiben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint alapbér 6000 Ft/hó műszakpótlék 1800 Ft/hó ált. bérpótlék 310 Ft/hó havi kereset 8110 Ft/hó le: nyugdíj járulék (11 százalék) 892 Ft/hó havi nettó kereset 7218 Ft/hó éves nettó kereset 86 616 Ft/év Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: az elérendő éves bruttó kereset : alapbér műszakpótlék (35 százalék) havi kereset éves kereset 86 616—21 200 Br — -------------------0 ,6 = 109 027 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszak- pótlékot. (A Minisztertanács döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „x”-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni, x . 12 . 1,35 == 109 027 éves szinten elérendő bruttó bér éves műszakpótlékkal alapbér növelt összege x = 6730 Ft/hó 6730 Ft/hó 2 355.5 Ft/hó 9 085,5 109 026 Ft (Az előző esethez hasonló- 3) A darabbérek bruttósi- an itt is elvégezhető az el- tásának egy lehetséges esete: lenőrzés.) éves szinten ledolgozható órák száma teljesítmény norma munkadarab bére általános bérpótlék 2096 óra 2 db/óra 20 Ft/db 310 Ft/hó Bruttósítás — az adott példában — 100 százalékos normateljesítést íigyelembe- véve történik. Elszámolás: a jelenlegi szabályok szerint darabbér (éves) 2096 óra. 2 db/ó. 20 Ft/db == általános bérpótlék (éves) 310 Ft/hó. 12 hó == éves kereset: 83 840 Ft/év 3 720 Ft/év 87 560 Ft Minit ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnék. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munka díjazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok 1. 2. Sorszám Éves nettó kereset (y) 1. 0— 54 000 2. 54 001— 69 400 3. 69 401— 82 400 4. 82 401—100 400 5. 100 401—116 900 6. 116 901—132 200 7. 132 201—159 800 8. 159 801—210 200 9. 210 201—301 400 10. 301 401—369 400 11. 369 401 felett szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél foonyolulltab- bak! Az emelt bérek meghatározásánál a régi elszámolás szerinti nettó 'bérekből kell 'kiindulni és ezeket kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: 3. 4. Számításhoz használt koefficiensek (a) (b) 0,90 0 0,70 12 000 0,65 16 100 0,60 21 200 0,55 27 800 0,51 34 280 0,46 43 880 0,42 53 960 0,38 68 840 0,34 93 320 0,30 125 800 nyugdíjjárulék (éves) 9 százalék 7 880 Ft (havi arányos kereseteloszlást feltételezve) éves nettó kereset: 79 680 Ft Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: adott munkával) (elérendő bruttó kereset az 79 680—16 100 Br = ------------------0 ,65 = 97 815 Munkadarab bére (x), ami az' általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghtározása: x Ft/db . 2096 óra . 2 db/óra === 97 815 Ft x — 23 333 Ft/db Kereset az új elszámolás szerint: 23 333 Ft/db . 2096 óra . 2 db/óra = 97 815 Ft (Az első esethez hasonlóan itt el elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbél nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egyszerűsítve) került bemutatásra. A cél ugyanis az volt, hogy a bruttósítás lényegére világítsanak rá a példák.
