Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

6 Nemzetközi körkép 1987. NOVEMBER 28. Begyűrűzik-e a tőzsdeláz? fl szélsőséges árfolyammozgás számunkra is kedvezőtlen A nemzetközi pénzpiacon tapasztalt szélsőséges ár­folyammozgások kétségte­lenül hatnak — és tegyük mindjárt hozzá —, hogy kedvezőtlenül a szocialista országokra. Igaz, hogy nem közvetlenül, hanem csak át­tételesen fejthetik ki hatá­sukat és csak annak a mértékében, ahogyan az országok bekapcsolódnak a nemzetközi pénzügyi élet vérkeringésébe. Arról nincs tehát szó, hogy Kelet-Európa vállala­tai nyugati társaikhoz ha­sonlóan milliókat veszítet­tek a mostani tőzsdekrach és a részvényárfolyamok vi­lágszerte tapasztalt össze­omlása révén. Azok a szo­cialista országok, Lengyel- ország, Magyarország és újabban a Szovjetunió, amelyek feltett szándéka, hogy gazdasági fejlődésüket gyorsítsák a tőkés vállala­ti kapcsolatok felfuttatása révén, közvetlenül legfel­jebb csak partnereik l'ikvi- dálási gondjain, visszafo­gott beruházási hajlandósá­gán keresztül érzékelhetik majd az új tőzsdei helyze­tet. Ettől a hatástól azon­ban aligha kell tartanunk, hiszen például a magyaror­szági vegyesvállalatok tő­keállománya mintegy 100 millió dollár, ami még egy nagyobb konszern életében sem számít tetemes fejlesz­tési összegnek. Drágulnak a hitelkamatok A részvényárfolyamok robbanásszerű összeomlá­sa a tőkés országokban is azokat a vállalatokat érin­tette elsősorban, amelyeket a tőzsdén jegyeznek, — e társaságok persze a tőkés világ vállalatainak derékha­dát alkotják. Ugyanakkor nem véletlenül nevezik a szakértők a tőzsdét a „tő­kés konjunktúra legérzéke­nyebb barométerének”: az itt történt változások nyo­mot hagynak a gazdaság egészének fejlődésében. Konkrétabban: azzal, hogy a British Petroleum értéke részvényenként 0,7 fontot, összességében milliárdo- kat veszített értékéből, vagy hogy az IBM amerikai óri­ásvállalat papírjai 31 dol­lárral romlottak a neveze­tes krach napján, a „feke­te kedden”, tulajdonkép­pen nem is e vállalatok szá­mára meghatározó. Ha ugyanis idővel emelkedés­nek indulnak az árfolya­mok és erre számítva ügyes üzleteket kötöttek a nagy­bankok, nagyvállalatok, akkor ők még nyertesei is lehetnek a mostani tőzsdei zűrzavarnak. A lényeg az, hogy a „nyomott” részvény- piac, az árfolyamösszeom­lás, szemben a felfelé ívelő árfolyamokkal, kedvezőt­len konjunkturális változá­sok előjele és mint ilyen kedvét szegheti a befekte­tésektől a vállalkozóknak. Szűkülő export- lehetőségek Főként, hogyha az ese­ményeket al hitelkamatok drágulása, vagyis a fejlesz­tési költségeknek a növeke­dése is kíséri. Köztudott, hogy mennyire elterjedtek a hitelre történő vásárlások a fejlett tőkés országokban. Sokan megtakarított pénzü­ket részvényekbe fektették és annak jövedelméből — az árfolyamok több éve tartó fellendülésére építve — vá­sároltak hitelbe tartós fo­gyasztási cikkeket, vagy egyszerűen bizalmatlanokká válnak a jövőben a részvé­nyek iránt. E folyamat végállomása a dekonjunktúra, amely ala­csony gazdasági növekedést, visszafogott fejlesztéseket, korlátozott külkereskedel­met jelent. Ez a hatás érte­lemszerűen nem kedvez a szocialista országoknak sem, amelyek gazdasági stabili­zációs terveikben ugyan nem számítanak dinamiku­san bővülő keresletre a fejlett tőkés országokban, de arra sem, hogy egy esetleges konjunktúrafor­dulat teljesen derékba tör­je export törekvéseiket. A szocialista országok külgazdasági, pénzügyi nyitása nemcsak ilyen érte­lemben köti egyre inkább az országokat a világgazdaság történéseihez. Igaz, egyelő­re sehol sem működik tőzs­de a szocialista országok­ban. tehát a tőzsdeláz sem ..gyűrűzhetett be” hozzájuk. De még ha lenne is „szocia­lista értékpaDÍrpiac”. kér­dés. hogy az ott szerenlő cégeket jegyzik-e a világ Az sem mindegy, hogy az adósságfizetéshez az expor­tot kemény pénzben, vagy mint ahogyan előfordult gyenge pénzben termelik ki az országok, hogy a hazai gazdaság fejlesztéséhez szükséges importot gyen­gébb pénzért szerzik-e be vagy ellenkezőleg dráguló pénzzel fizetnek érte. A pénzpiacokon a tőzsde­láztól függetlenül is moz­gásban vannak a hitelkama­tok, és változnak a valuták közti árfolyamok. Ez ügy­ben tehát új tanulságok értékpapírpiacain. (Az egyiptomi tőzsdének például semmi kapcsolata nincs a külvilággal, az ország vál­lalatainak értékpapírjait másutt nem is jegyzik, így Kairót a tőzsdeválság szele meg sem érintette.) A szocialista országok nyi­tása tágabb értelemben azt jelenti, hogy nincs olyan pénzügyi, hitelpiaci fejle­mény, amely számukra kö­zömbös lehet. A tőzsdék összeomlását például köz­vetlenül a kamatok emelke­dése váltotta ki, amely ked­vezőtlenül hat valamennyi szocialista országra. A drá­gább kamatok növelik az adósságterheket, egyben költségesebbé teszik újabb hitelek felvételét. Nem kö­zömbös, hogv milyen a 35 milliárd dolláros lengyel, a 20 milliárd körüli jugoszláv, vasv a 9 milliárd dollárnvi nettó magyar adósságállo- mánv összetétele sem. hoev azt történetesen gyengülő dollárban vagv a keménve- dő nvueat-euróoai valuták­ban kell-e törleszteni. a számunkra. Érdekes fel­ismerésnek legfeljebb csak az számíthat, amit pénzügyi körökben egyre erőteljeseb­ben hangoztatnak a mosta­ni eseményeket követően. A piaci jelzések fontosságá­nak, szürkeségének hang- súlyozása mellett a szakem­berek rendkívül fontosnak tartják a nagyobb stabili­tást, és az anarchikus tőzs­dei üzletkötés kiküszöbölé­sét. A tőzsdék mostanihoz hasonló megingása ezzel el­kerülhető —mondják. A felemás múlt öröksége flz elfelejtett kurdok emlékeztetnek Egy elfelejtett ősi néc él Tö­rökország Irak. Szíria Irán és a Szovjetunió határvidékén,, sziklás hegyek között: a kurdok. Hazájuk — Kurdisztán — csu­pán földrajzi fogalom a politi­kai térképen nem létezik. Körülbelül húszmilllóan van­nak szétszórva öt országban. Üjabbkori lázongásuk a máso­dik világháború előtti időkből a közép-keleti brit befolyástól da­tálódik Egy részük a gyarmato­sítók ellen küzdött más részük, a gyarmatosítók titkos ösztönzé­sére. az érintett arab országok és Irán függelenségi erőit gyen­gítette fegyveres akcióival. Talán e felemás múltból is kö­vetkezik hogy a kurdok ma sem egységesek. Nem csak or­szághatárok választják el egy­mástól hanem súlyos belső el­lentétek is megosztják őket. A kurd értelmiség — jórészük nyu­gat-európai száműzetésben — 200 ezer négyzetkilométeres sza­bad kurdlsztánról álmodik, ame­lyet Irakból Iránból és Török­országból szakítanak ki. Magu­kat baloldalinak valló kurdok Törökország egynémely keleti. Szovjetunióval határos tartomá­nyát szeretnék leszelni. Ez ügy­ben persze nem számíthatnak külső támogatásra. A törökországi kurdokra az 1980-as. katonai hatalomátvétel után keményen lecsapott a tö­rök hadsereg de 1984 óta ismét sokasodnak a lázadók fegyveres akciói. Egy megállapodás értel­mében a török hadsereg iraki területen is üldözheti a kurd fegyvereseket, akik hírek sze­rint Iránban és Szíriában is me­nedéket találnak. Északkelet-Irakban egy kon­zervatív. vallási alapokon álló kurd törzsi csoport az 1975-ben megadott helyi önkormányzat kiterjesztéséért küzd a maga elképzelései szerint. Az a célki­tűzése. hogy a függetlenné váló terület magába foglalja Irak egyik leggazdagabb olajlelőhe­lyét is a kirkukit. A legválto­zatosabb harci hagyománvokat éppen az iraki kurdok ápolják. Pártjuk a kurd demokrata párt és harcosaik. a pesmergák (akik bátran szembenéznek a halállal) már a negyvenes évek óta küzdenek. Évtizedeken át Musztafa Barzani vezette őket, aki eleinte a Szovjetunióval va­ló szövetségre törekedett maid a CIA-nál és az iráni sahnál kö­tött ki. Irak és Irán 1975-ös megegyezése után menekülnie kellett Irakból. Fia most is Irán­ból. iráni támogatással vezeti a harcot farkasszemet nézve Irakkal de az iránu kurdok nagyrészével is: ezek inkább az iráni kormányzat ellen lázadnak, három északnyugat-iráni tarto­mány önkormányzaitáért. őket persze Irak támogatja Az iraki —iráni háború mindkét oldalon felszította a kurd lázadás tüzét. Irakban 3.5 millió kyrd él. az iraki lakosság egynegyede Irán­ban 5.5 millióan lehetnek: az iráni népesség több mint egv- tizedét alkotják A tízmillió tö­rökországi kurd az ottani lakos­ság egyötödét teszi ki. Még vagy félmillió kurd él Szíriában és ugyanennyi a Szovjetunióban. Másutt, a közép-kelet forron­gó az iraki—iráni háború súj­totta legközépen az elfelejtett kurdok fegyveres támadásokkal, szabotázzsal. terrorcselekmé­nyekkel hívják fel magukra a figvelmetj Talán az a sorsuk, hogy függetlenségi törekvésük a jövőben is hiábavalónak bizo­nyuljon. hiszen hegyes-völgyes lakóhelyük mindegyik érintett országnak nagyon fontos. nem is fogalmazódnak meg Marton János (MTI) m _ ' H JT jm, . Egy megkésett lépés következményei Sri Lankán Felvonulások és éhség- sztrájkok, merényletek, diáktüntetés és szimbólikus parlamenti visszavonulás — a tiltakozás megannyi pél­dája kísérte a Srí Lanka-i törvényhozás döntését, ame­lyet a tamil lakosság részle­ges önkormányzatáról, a polgárháború sújtotta, évek óta véres harcok színhelyé­vé vált északi és keleti te­rületek bizonyos fokú ana­tómiájáról hoztak. Úgy tű­nik tehát, hogy e meglehe­tősen elkésett lépéssel, a ki­sebbségben lévő tamilok egyes követeléseinek kielé­gítésével sem jutott el igazán a megbékélés küszöbére az idillikus szépségű hajdani teasziget, amely a gyarma­ti korszakban méltán szá­mított Nagy-Britannia kül- birtokainak ékességei közé. Csakhogy a kolonialista kor súlyos, máig ható tör­ténelmi torzulásokat, köztük a bénító hatású nemzetiségi ellentéteket hagyta öröksé­gül a dél-ázsiai szigetáilam- nak. Az egykori Ceylonon jónéhánvszor vezetett ke­gyetlen öldökléshez a tamil és a többségben lévő szin- galéz lakosság bonyolult) gazdasági és társadalmi mo­tívumokkal átszőtt szem­benállása, s az utóbbi há­rom-négy évben szinte el­szabadult a pokol. Terror­akciók, ártatlan polgári ál­dozatok hidegvérű lemé­szárlása, sorozatos tisztoga­tó hadjáratok kormánnyal szemben álló tamil erők el­len— az állam kétségtelenül a szakadék szélére jutott. Még a hivatalos becslés is hétezer halottról, s mintegy kétmilliárd dolláros kárról szól — a valódi adatokat találgatni is nehéz lenne. Halvány reménysugár csak akkor jelent meg a politikai rendezés borús ho­rizontján, amikor nyár vé­gén az indiai kormányzat se­gítségével sikerült tető alá hozni egy átfogó békeegyez­ményt. Ez egyaránt intézke­dett a fegyveres harc be­szüntetéséről, a fegyverek beszolgáltatásáról, valamint! az említett önkormányzati forma kialakításáról. Új­Delhi a közvetítésen túlme­nően további szerepet is vállalt e megnyugvás biz­tosítására, s összesen körül­belül 20 ezer fős békefenn­tartó haderőt küldött a szomszédos szigetországba. Feladatuk elvileg csak a nyugalom biztosítása, illetve a tűzszünet ellenőrzése lett volna, de hamarosan elke­seredett csaták középpontjá­ba kerültek. A radikális ta­mil LTTE (Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű szervezet, ahol az Eelam ki­fejezés a létrehozni kívánt független tamil államot je­löli), ugyanis némi habozás után mégsem volt hajlan­dó a fegyverletételre, sőt, újabb követelésekkel lépett fel a colomboi kormánnyal szemben. Radzsiv Gandhi számára a döntés nem lehetett köny- nyű, de ha a kibontakozás minimális esélyeit meg akar­ta őrizni Sri Lankán, nem tétovázhatott: az indiai ala­kulatok támadásba lendül­tek a tamil gerillaegységek ellen, s elhúzódó, szívós Keményedé márka, puhuió dollár JUGOSZLÁVIA NEMZETI ÜNNEPÉN Jugoszlávia nemzeti ünnepet ül. Arra em­lékeznek, hogy negyvennégy évvel ezelőtt 1943. novem­ber 29-én a boszniai kisvá­rosban, Jajcében összegyűl­tek a partizánharcok hősei, hogy megvessék a jövő Jugoszláviája háború utáni szocialista fejlődésének fő irányait. Pontosan két esz­tendő múlva pedig 1945. november 29-én megerősí­tették a jajcei történelmi döntést és kikiáltották az egységes szövetségi népköz­társaságot. A háborút követő évtize­dekben a kommunisták szö­vetségének vezetésével a soknemzetiségű Jugoszlávia Európa egyik legelmaradot­tabb országából jelentős iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező szo­cialista állammá lett. Négy évtized alatt a népgazda­ság termelése hétszeresére növekedett. A tanköteles gyermekek 98 százaléka el­végzi a nyolcosztályos álta­lános iskolát, az egyetemi és főiskolai hallgatóik arányszáma pedig világvi­szonylatban kiemelkedő he­lyet foglal el. A délszláv ország el nem kötelezett, antiimperialista politikájá­val nagy nemzetközi tekin­télyt szerzett, következetesen kiáll a haladásért, az álla­mok közötti egyenrangú kapcsolatokért, a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­ért. A világgazdaság okozta növekvő nehézségek, nem­különben az ország gazda­sági irányításában jelentke­ző ellentmondás az elmúlt tíz évben déli szomszédsá­gunknál is komoly gondokat okoztak. A különböző köz- társasági és tartományi, helyi és vállalati szempontok, illetve az ország átfogó ér­dekének összehangolásában feszültségek keletkeztek. A gazdasági nehézségek kiha­tottak a dolgozók szociális helyzetére,az egyre növekvő infláció a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Szakemberek már 1983- ban hosszútávú programot készítették a gazdaság meg­szilárdítására. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége 1986-ban tartott XIII. kong­resszusa azonban kénytelen volt megállapítani, hogy a program végrehajtása késik, az eredmények nem kielégí­tők. A helyzet azóta is rosszabbodott. A képviselő­indiai csapatok a főképpen tamilok lakta Dzsaffna vá­rosban (MTI Külföldi Kép- szolgálat—KS) harcban felül is kereked­tek. Csakhogy a tamil „tigri­sek” tekintélyes része ki­csúszott az ostromgyűrűből, így félő, hogy a rajtaütések, orvtámadások száma a jövő­ben tovább növekszik. Erre célozva figyelmeztetett szá­mos Sri Lanka-i és indiai lap, hogy egyre nagyobb egy „második Libanon” létrejöt­tének veszélye, vagyis tar­tani kell attól, hogy. a szi­getországban minden erőfe­szítés ellenére állandósul a kilátástalan polgárháború. ház idei novemberi ülése számos gazdaságpolitikai in­tézkedést hozott, új inflá­cióellenes programot foga­dott el, amelyeknek az a ren­deltetése, hogy megváltoz­tassák a kedvezőtlen gazda­sági folyamatokat és lépés­ről lépésre meszüntessék a válság okait. Hazánk és Jugoszlávia kapcsolatát minden terüle­ten, a politikai, a gzadasági és a kulturális életben egy­aránt a baráti jóviszony, az állandó fejlődés jellemzi. Az együttműködést erősítik a két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres talál­kozói. A politikai élethez hason­lóan folyamatosan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. Kölcsönös árucsereforgal­munk tavaly 672 millió dol­lár volt. Gyümölcsöző együttműködésünk bővíté­sére számtalan további le­hetőség kínálkozik, olyan korszerű formák kiterjesz­tésével, mint például a hosz- szútávú termelési kooperá­ció, a szakosítás, a műszaki­tudományos (együttműködés és közös beruházások. Kap­csolataink fejlesztésének kölcsönös igényét tükrözi az 1986—1990 évekre szóló áru­forgalmi megállapodás, amely az első tervidőszak­hoz képest 50 százalékos nö­vekedést irányoz elő. Az államközi egyezményeknek megfelelő­en fejlődnek a magyar—ju­goszláv kulturális kapcso­latok, amelyek kiterjednek az oktatásra és a haladó hagyományok közös ápolá­sára is. Egyre bővülnek köl­csönös idegenforgalmi kap­csolataink, a kétolalú kap­csolatok • jelentős tényezői a határmenti megyék és a testvérvárosok az élet min­den területére kiterjedő együttműködése. Nagyfon­tosságú az a szerep, amelyet a hazánkban élő délszláv, illetve a jugoszláviai ma­gyar nemzetiség jelent, be­töltve a népeink közötti híd szerepét. Közösek az örömeink, kö­zösek a gondjaink. Nagy nemzeti ünnepén igaz barát­sággal köszöntjük Jugoszlá­via népét és őszinte szívvel kívánjuk, mielőbb küzdjék le nehézségeiket s valósít­sák meg az ország jólétét, a gazdaság eredményességét célzó terveiket. K. I. A legutóbbi fejlemények sajnos erre utalnak. Hiába szavazta meg például a par­lament a tamil tartományi tanácsok megalakítását, ha ezzel felélesztette a legalább oly veszélyes szingaléz szélsőségesek haragját és bosszúvágyát is. Dzsajavardane elnök lehe­tőségei meglehetősen korlá­tozottak, kilátásai pedig eny­hén szólva komorak. Ha ra­gaszkodik a békeegyezmény előírásaihoz, saját híveinek megfogyatkozását és az erő­szakos cselekmények kiúju- lását kockáztatja. Ha viszont enged a szingalézek nyomá­sának és visszatáncol ígére­teitől, akkor a tamil radiká­lisok alá ad lovat, s melles­leg elveszti az indiai veze­tés jóindulatát. A jelek szerint az egy­kor joggal turistaparadi­csomnak számító, ma vi­szont a szétzilált közállapo­tok miatt csökkenő vonzerő­vel rendelkező sziget rövid távon aligha remélheti az indulatok lecsillapodását, az etnikai, vallási és társadalmi érdekellentétek oldódását, ahhoz túl sok gyújtóanyag halmozódott fel. Szegő Gábor őstzeállitotta: Zsoldoi György CV Jilvi

Next

/
Thumbnails
Contents