Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
1987. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a karcagi pártbizottság Tegnap ülést tartott az MSZMP Karcag Városi Bizottsága. Az ülésen részt vett Petrovszki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Majoros Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. A testület' megtárgyalta Karcag és térsége környezetvédelmi helyzetét, ezután személyi kérdésekben döntött. Zagyi János elvtársat. a városi pártbizottság első titkárát érdemeinek elismerésével. nyugállományba vonulása miatt — pártbizottsági tagságának meghagyásával — felmentette tisztségéből. A testület megválasztotta a városi párt-végrehajtóbizottság tagjának, a városi pártbizottság első titkárának Nagy Jenő elvtársat, a DATE Karcagi Kutató Intézete tudományos főmunkatársát. . Lázár György látogatása a Munkásőrségnél Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott ; tájékozódott a testület kiképzési, szolgálati, munkahelyi feladatainak teljesítéséről. A program első állomásaként — Borbély Sándor országos parancsnok kíséretében — a központi ellátó parancsnokságot kereste fel. A látogatás délután a Munkásőrség Országos Parancsnokságának székházában folytatódott. A vendéget Borbély Sándor tájékoztatta. Beszámolt arról, hogy a Munkásőrség teljesítette idei feladatait, s megkezdte jövő évi tennivalóinak előkészítését. A szervezet korszerűsítésének eredményei között említette meg Borbély Sándor, hogy az idén befejeződött a megyei és az egységparancsnokságok törzseinek korszerűsítése, s megújult a kiképzés. Ez többek között azt jelenti, hogy jövőre az eddigi 72 óra helyett már csak 31 órát fordítanak a munkásőrök felkészítésére, s ezzel több százezer munkaórát „visszaadnak” a termelésnek. Szólt arról is, hogy az elmúlt hetekben, a csaknem 10 ezer munkásőr részvételével megtartott szakaszgyűléseken a testület tagjai megfogalmazták: magukénak tekintik a Központi Bizottság állásfoglalását a gazdasági-társadalmi kibontakozásról, illetve a kormány stabilizációs programját. s munkájukkal hozzájárulnak a kitűzött célok megvalósításához. Lázár György átadta a munkásőröknek a Központi Bizottság és Kádár János főtitkár személyes jókívánságait, majd időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a parancsnokokat. Zagyi János kitüntetése Az Elnöki Tanács Zagyi János elvtársat, a kommunista mozgalomban, a párt szolgálatában harminchét év alatt végzett kiemelkedő munkásságáért a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntette ki. Az Elnöki Tanács nevében a kitüntetést Petrovszki István elvtárs, a Központi Bizottság osztályvezetője adta át. Petrovszki István nyújtja át a kitüntetést Zagyi Jánosnak (Fotó: — nzs —) Fogyasztók tanácsa az árpolitikáról II szabályozás korszerűsítése elkerülhetetlen B leggyorsabban a gépipari ágazat fejlődött (Folytatás az 1. oldalról) A konvertibilis elszámolású export várhatóan mintegy 25 százalékkal több lesz a tavalyinál, értéke megközelíti a 400 millió forintot. Sajnos néhány termék esetében ezeken a piacokon az értékesítést a rendkívül alacsony árak megnehezítik, a szövetkezetek azonban — kereskedelmi kapcsolataik megőrzése érdekében — a jövedelmezőség romlása esetén is kénytelenek vállalni a szerződéskötést. A szövetkezeti ipar szocialista kivitele az idén a tavalyi értéknél 25 százalékkal lesz kevesebb. A csökkenés az úgynevezett kontingensproblémák (az államközi szerződésekben rögzített exportkeretekből a szövetkezeteknek kevés megrendelés jut), illetve a szovjet piacon csökkenő árak miatt gazdaságtalanná váló termelés magyarázza. A belkereskedelemnek szállított áruk értéke az év végéig mintegy 10 százalékkal haladja majd meg az előző esztendeit. Az építőipari szövetkezetek bruttó termelési értéke 3—4 százalékkal növekszik, termelőkapacitásaikat az idén megfelelően ki tudták használni. Az ipari szövetkezeteknél a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 1987-ben 6—7 százalékkal haladja meg a tavalyit. A hagyományos szervezeteknél általában csökkentek, a kisszövetkezeteknél viszont emelkedtek az ilyen tevékenységből származó bevételek. A hagyományos szolgáltatások — fodrászat, méretes ruházat — iránti igények mérséklődtek, a háztartási és híradástechnikai eszközök javításával foglalkozók munkáját pedig igen gyakran akadályozta alkatrészhiány. A jövő évi árpolitika főbb kérdéseiről tanácskozott csütörtökön a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága. A testület Lakatos József, az Országos Anyag- és Ár- hivatal közgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a jövőre hatályba lépő új árszabályozási rendszerről Elöljáróban kiemelte: az ár- mechanizmus korszerűsítésének az a célja, hogy az állam főként a gazdálkodás, a piaci verseny tisztasága fölött őrködjék, az árak a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően alakuljanak ki. Elkerülhetetlen tehát az árszabályozás eddigi rendszerének korszerűsítése, épp ezért a Minisztertanács jóváhagyta a másfél évig tartó vizsgálatok _ után e témakörben megalkotott új jogszabályokat. Ezeknek megfelelően a hatósági árforma csak azokon a területeken marad meg, amelyeken a piac szerepe nem tud kellően érvényesülni, vagy az ellátási színvonal megtartása érdekében állami döntéssel kell meghatározni a fejlesztések irányát. A szabadáras kategóriába kerülnek viszont a korábbi gyakorlattól eltérően például a építő- és faanyagok, az építési, szerelési munkák. Az eddiginél jóval kevesebb iparcikk, élelmiszer ta-tozik majd a jövőben a hatósági árformába, a feldolgozóipar, az építőipar és a szol rá tatások terén azonban arra számítanak, hogy növekszik a piac árbefolyásoló szerei.e, s ezért ezeken a területeken — piaci elemzések alapján — új típusú árszabályozást dolgoznak ki. Ott, ahol a piaci egyensúly f'elboTulásá- ra lehet számítani, sajátos kontrollmechanizmust alkalmaznak. Ennek lényege: az árhatóságnak lehetősége nyí- líki arra, hogy árkonzultációra kérje fel az érintett vállalatokat. Ezzel megszüntethető a visszaélés az erőfölénnyel, a tisztességtelen áralkalmazás. Amennyiben a konzultáció nem jár eredménnyel, egyeztető bizottsági tárgyalást hívnak össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztók Országos Tanácsa bevonásával. Ez valóságos érdekegyeztetést jelent, hiszen a gazdálkodói és a társadalmi kívánalmakat egyaránt mérlegre helyezik ezeken a tanácskozásokon. Továbbfejlesztik az árbejelentési rendszert is, a fogyasztási cikkeknek abban a körében, amelyben megszűnik a hatósági ár, árbejelentési kötelezettséget írnak elő a gyártóknak, például a húsiparnak, a konzerviparnak. Ugyancsak új vonása az árszabályozási mechanizmusnak: az árhivatal elnöke lehetőséget kap arra, hogy egy adott vállalat összes termékére, vagv valamely árucsoportjára az árak maximálását rendelje el. A jövőben arra törekszenek, hogy az árak kialakításával kapcsolatos tevékenység nagyobb nyilvánosságot kapjon — hangsúlyozta az előadó — ezért közzé teszik az árkonzultációkon, az egyeztető bizottsági tárgyalásokon született megállapodásokat. Előkészületben a költségvetés Mi idézi elő az államkassza hiányát Sokáig emlékezetes lesz az Országgyűlés őszi ülésszaka, és nemcsak a két adójavaslatra föllángolt viták miatt. Már az ország- gyűlési bizottságok ülésén az adóreformmal kapcsolatban jónéhány képviselő a költségvetés reformját emlegette. S rendkívül erősen fogalmazódott meg az követelmény, hogy az Országgyűlés több információt kapjon és nagyobb fokú ellenőrzést gyakoroljon közös állami bevételeink és kiadásaink fölött. Valószínűleg nemcsak az adóreform miatt fogalmazódott meg ilyen élesen ez a javaslat. Köztudott, hogy a költségvetés idén is mintegy 35 milliárd forint hiánnyal zárja majd az évet, igaz, ez jóval kevesebb lesz a tervezettnél. A jelenlegi gazdasági számítások szerint a bevételek és a kiadások a következő évben sem kerülnek egyensúlyba. Az országgyűlési bizottságok vitáját hallgatva, föltűnt, hogy a legtöbb képviselő elsősorban az intézményi rendszerre fordított milliárdokat okolja a hiányért. Pedig a költségvetés kiadási oldalának egyik legnagyobb tétele a vállalatok támogatása. És itt jelentős súllyal szerepelnek azok a cégek, amelyek olykor évről évre veszteséggel gazdálkodnak, önerejük olykor még a munkabérekre is alig futná. Bár a támogatások csökkentése a gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, ennek nem sikerült mindig eleget tenni. Holott az itt megtakarítható forintok jóval nagyobb összegre rúgnak, mint például az intézménykiadások csökkentései. Amire egyébként tavaly már volt példa a költségvetési intézményeknél; az államigazgatási szerveknél pedig a létszámcsökkentést ismét napirendre tűzték. Természetesen egy bizonyos ponton túl a kiadások mérséklésének már nem sok értelme van. Ha megbénul egyes fontos intézmények munkája pénz híján, akkor ez több kárt eredményez, mint hasznot. Tehát miközben az ésszerű csökkentés a fő feladat, emellett a költségvetés bevételeit is növelni kell. Éppen az adóreformmal kapcsolatos vitákban kapott nagyobb hangsúlyt, hogy nem érdemes nagyon szigorú adókulcsokkal megcsapolni akár a vállalati, akár a magánszemélyek jövedelmeit. Ha mindez teljesítmény visszaszorításhoz vezet, akkor az adó is kevesebb lesz a lehetségesnél. Ezért csak az ésszerű, a teljesítmények fokozására ösztönző adózási rendszer növelheti a vállalkozó kedvet az egész gazdaságban, és a fellendülő gazdasági tevékenységből több jut az államkasszába is. A parlament óta eltelt hetekben megjelentek már a vállalati jövedelem szabályozásról szóló rendeletek és a törvények alapján mindannyian számolhatjuk, mennyit érdemes dolgozni? A vállalati jövedelmekből körülbelül öt százalékkal maradt több, mint korábban, és ha csak kismértékben is, de növeli az érdekeltséget. A magánszemélyekre vonatkozó törvény paragrafusait azért nehéz értelmezni ebből a szempontból, hiszen nagyon sok a mentesség. így jövőre válik el, hogy hol ösztönzi és hol fogja vissza a teljesítményeket. A várható hatások felmérésére, az első tapasztalatok összegezésére egyébként parlamenti AD HOC bizottság alakult. UgyaneKfcor a kormány elfogadta a javaslatot, mely szerint 1989-re előkészítik a költségvetés reformját is. Természetesen ez nem csak a bevételek és a kiadások akár tételes ellenőrzését jelenti, hanem a korábbi szerkezet átalakítását, az állami nagyberuházások fokozottabb figyelemmel kísérését. S ekkor kell meghatározni, hogy az éves költségvetési törvény jóváhagyásán kívül, milyen területeken és milyen módon kíván az Országgyűlés előzetes konzultációt kérni, vagy mely kérdésekben ’akar dönteni. L. M. Papíripari újítási börze Szakmai nap Szolnokon A szakmai nap résztvevői az előadások után a kiállításon bemutatott újításokat szemlélik Kétségtelen tény, & hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben egyik legfontosabb teendőnk az intenzív fejlődés kiterjesztése, felgyorsítása, az ipar szerkezetének átalakítása. Enfiek érdekében gyorsítani kell a műszaki fejlesztést. növelni kell a fejlesztőtevékenység eredményességét, s e cél megvalósításának szolgálatába kell állítani az újítófeltalálói mozgalmat is, amely jelentős műszakiszellemi tartalékokkal rendelkezik. Ezzel a nem titkolt szándékkal rendezték meg tegnap immár harmadik alkalommal azt a papíripari újítási börzét és szakmai napot, melynek ezúttal a Szolnoki Papírgyár adott otthont. A rendezvény védnökei nevében Hárai Tibor, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezetének titkára köszöntötte a megjelenteket és megnyitójában arról beszélt, hogy manapság, amikor a magyar népgazdaság nehéz feltételek között dolgozik, fokozni kell az újítási kedvet, elősegítve a műszaki-szellemi tartalékok kibontakozását, hogy ennek eredményeivel javítani lehessen a gazdálkodás hatékonyságát. További cél az is, hogy gyorsabbá tegyük az eredményesen alkalmazott újítások gyáregységek közötti cseréjét, illetve azt, hogy az adott iparágon túl más vállalatok is mielőbb bevezessék — hangsúlyozta az előadó. Ezután Szabó Imre ipari államtitkár elemezte az ipar idei helyzetét, majd a papíriparról szólva elmondta, hogy a fejlődés egyenletes, amelyet a számok mindennél jobban bizonyítanak. Hiszen amíg a termelés 1976- ban 727 ezer tonna volt, addig 1980-ban elérte a 875 ézer tonnát, tavaly pedig a 930 ezer tonnát. Persze, mint megjegyezte, ez lehetett volna több is, de az alapanyag- hiány nehezítette a munkát. A fogyasztók sem elégedettek mindig a papíripar termékeivel. Az újításokra, találmányokra már csak ezért is nagy szüksége van az iparágnak. Tapasztalható is fellendülés, hisz — húzta alá az államtitkár — a papíriparban tavaly több mint 700 újítást nyújtottak be, ez 12 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az újítások eredménye 150 millió forint volt és az újítóknak újítási díjként 6 millió forintot fizettek ki. Az államtitkár előadása végén arról szólt, hogy az újításoknak főként az importanyagok kiváltását. az energia csökkentését, a hulladékok hasznosítását. a környezetbarát technológiák. megoldások elterjesztését és a balesetmentes munkavégzést kell elősegíteniük. Ezt követően Kardos György, a Szolnoki Papírgyár igazgatója a helyi újítási tevékenység szerepéről beszélt. Elmondta, hogy a szolnoki gyárban például az 1984-es ötven újítással szemben — amelynek eredménye 44,8 millió forint volt — az idei év első tíz hónapjában 136 újítást adtak be, s ezek eredménye elérte a 110 millió forintot. Az előadók és a vitában felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkben — de egyébként is — különösen fontos az újítótevékenység. amivel vétek lenne rosszul gazdálkodni. A hozzászólásokban érthetően kételyek is megfogalmazódtak, többen tették szóvá, hogy mivel jövőre az újítási díjakat is megadóztatják, félő, hogy ez visszafoghatja a kísérletező, újító kedvet. A tanácskozás után a résztvevők a kiállított újításokat tekintették meg. majd üzemlátogatáson vettek részt.
