Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
1987. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tit éve minden évben megrendezik a Pályaválasz tási kiállítást, az általános iskolások továbbtanulásának segítése érdekében a Szolnoki Kereskedel mi és Vendéglátóipar! Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskolában. A kereskedelmi-vendéglátóipari vállalatok és az áfészek is sok segítséget nyújtanak a rendezvényhez. Egy héten át több száz kisdiák tekinti meg a kiállítást, melyet nyílt napokkal is összekapcsolnak. Képeink a nyílt fog lalkozásokról és a kiállításról készültek, amikor m ftiszasülyi általános iskolások látogattak el az intézménybe. — n. zs. — Vagonpakolók Tolvajok rendőrkézen Segítenek a tanácsok Új szakma — szerkezetváltás Amióta vasúti szállítás létezik, valószínűleg azóta ismerik a bűnt üldözők azokat, akik a vagonokat meg is dézsmálják. Sokat közülük azonban sosem ismernek rpeg — megússzák. Kivált mostanában, amikor egyre több a vonat és egyre köny- nyebben mozognak járműveikkel a dézsmaszedők. .Éppen a napokban kaptunk értesítést a megyei fő- kapitányságról : őrizetbe vettek újabb tolvajokat. Pallai Sándor őrnagy, a vizsgálati osztály fővizsgálója kisebb dossziét vesz elő, az adatokat onnan pontosítja: — Éppen a városi kapitányság fiataljai vállaltak aznap — a bűnüldözési osztály KISZ-esei — önkéntes Szolgálatot. Október huszonnegyediké volt. Lakossági bejelentés érkezett, hogy erősen gyanús személyek több nagy zsákkal szálltak ilyen és ilyen taxiba. Az embereink megkeresték és megállították ezt a taxit. ttét nő volt az utas, négy nagy zsák és egy lepedőből kötött batyu volt náluk. Kérdezték a huszonegyne- hány éves hölgyeket, hogy mit visznek, és főként honnan. „Mindössze” négyszáz- kilenevenhárom Rudnik márkájú, jugoszláv gyártmányú női blúz került elő. — Mi volt a történetük? — Hogy éppen kukoricát böngészni indultak — neveti el magát az őrnagy. — Aztán ott találták útközben ezeket a zsákokat eldobva. Hát nem hagyhatták. — Mekkora volt az érték? — Amit ott megtaláltak náluk a kollégák, csupán egy, része volt az árunak — a motyónak —, mert később a két nő, Vidák Ilona és Vidék Aranka „segített” nekünk. összesen ezerötven darab blúzt találtunk, értékük több mint ötszázhatvanezer forint. Végül kiderült, hogy öten voltak a bandában, közöttük két fiatalkorú is. A tizennyolc esztendős Vidák Attila például ekkor már közveszélyes munkakerülésért börtönben ült. A vagont ugyanis október tizenkilencedikén dézsmálták meg. — S tudják már melyiket? — Még nem. Furcsaság talán, hogy amikor a rejtekhelyre visszamentünk a még ottmaradt holmikért, már csak egy zsák cigarettát találtunk a blúzok helyén. A tolvajokat is meglopták. A teljes károkozás valójában hatszázhetven- ezer forint körüli. — Az elkövetők sorsa? — A bíróság dönt hamarosan felőlük. Ha már itt vagyok, érdeklődön a vagont dézsmáló vasutasok felől is. Tihanyi Zsolt, a városi kapitányság bűnügyi alosztályának hadnagya beszél erről: — Október húszadikán, valamivel éifél után a járőr két férfit látott ballagni hatalmas pakkal, tömött táskákkal a Keskeny János úton. Jó érzékkel igazoltatták őket, ám egyikük gyorsan kereket is oldott. Másikuk viszont nem tudott számot adni a vadonatúj női ruhákról, fehérneműkről, gyerekjátékokról. „Kollégájáról” annyit tudott, hogy Béla, és tószegi. A nyomozás során kiderült róla: Ervin a keresztneve, és tisza- kécskei, a többi stimmelt... — A vallomások során új nevek, új adatok bukkantak elő. — Szép lassan huszonnégy főre duzzadt a többnyire vasutasokból álló társaság. Azazhogy... csak egy részük aktív vasutas, másik részük az volt. A megoldás klasszikus. Egyikük kifigyelte az árut, másikuk segített fölrakni a mozdonyra, kijjebb vitték szem elől, azután át a kerítésen, vagy egyenesen valamilyen járműbe. És kész. Volt, aki maga szedte ki a vagonokból a holmikat, volt, aki csak értékesíteni segített. — Végül kik várják rács mögött a bírói ítéletet? — Egyetlen kivétellel még senkinek sem volt dolga a törvénnyel, öten közülük előzetes letartóztatásban vannak. Ambruzs Ferenc kunszentmártoni, Bánvölgyi Ervin tiszakécskei, Lovai József szolnoki, Márton László törökszentmiklósi és Takács Sándor mezőtúri személyek alaposan gyanúsíthatok nagy értékekre elkövetett lopással és más bűncselekményekkel. Egyébként a közel egymillió forint értékű dézsmából a fele megkerült a házkutatások és a vallomások alapján. Mindent vittek, amit csak) találtak. Videótól a rádiósmagnóig, televíziótól a zokniig mindent. — Gyakori az ilyen eset? — A vagonföl törés? A dézsma? Meglehetősen. Baritsa Györk, a szolnoki körzeti üzemfőnökség helyettese irodájában nem örül a látogatásomnak. Volt már itt a rádió, nemrég a televízió is — szomorú szenzációra „haraptunk”. — Sajnos vasutasok is benne voltak. Pedig amikor fölvesszük őket, leteszik az esküt, amiben a társadalmi tulajdon védelme is benne szerepel. Mit mondhatok erre? — Hány kocsi halad át naponta Szolnokon? — ötezer! — Hányán ügyelnek a plombákra, az árura? — Mindenkinek kötelessége! — Csakhogy éppen ők is. .. — Hát igen. Most fölülvizsgáltuk az ellenőrzési tervünket, igyekszünk szigorítani. Csakhát kevés az ember, pedig van önkéntes rendőri szakszunk is, a ren- dészeinknek kutyái. Mégis megtörténik. — Mennyi évente itt a dézsmakár? — Hat-hétszázezer forint körül. — Az ellenőrzés szigorításán kívül mit tudnak tenni? — Tisztességes zárak kellenének a vagonokra. Egyfajtát már be is vezettek, azt nehezebb leszerelni, persze, nem lehetetlen. És hát persze meg kellene akadályozni, hogy idegenek járjanak az üzem területén. Ez szinte lehetetlen, de itt is szigorúbbra vesszük az ellenőrzést. Mint Baritsa Györk szavaiból is kiderül: ez kevés lesz a „vagonpakolók” ellen, akiknél — különösen az utóbbi esetben — némi szervezettség is fölfedezhető. (Némelyikük pedig már évek óta el-elemelt ezt-azt...) ..Munkálkodásuk” nyomán nem kevés kár éri a társadalmi tulajdont. Igaz lenne a mondás: a bűnözők előbb járnak egy lépéssel, mint a bűnüldözők? H. Z. Köztudott, hogy a foglalkoztatáspolitikában fordulat következett be. Néhány éve még egyértelműen meghaladta a munkaerőigény a kínálatot. Ekkor a tanácsok a gazdasági szervezeteket segítették abban, hogy mielőbb megszűnjék létszámhiányuk. Ezt szolgálta például a kötelező munkaerőközvetítés. A gyökeres helyzetváltozás következtében a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek egyre nagyobb a szerepük abban, hogy a munkát keresőket álláshoz juttassák. Amióta a vállalatok áttértek a költségkímélő, takarékos létszámgazdálkodásra, azóta a hatósági tevékenység egyre inkább szolgáltató jellegűvé vált. A tanácsok munkaerőszolgálati irodáinak legfontosabb célja, hogy a vállalati igényeknek és az állampolgárok érdekeinek egyaránt megfeleljenek. A gazdasági szerkezet kívánatos átalakítása munkaerőmozgást és átképzést tesz szükségessé. Egyes vidékeken — ahogyan a szakemberek mondják: mikrokör-^ zetekben — már jelenleg is tapasztalható foglalkoztatási feszültség jelzi, mennyire fontos erősíteni a foglalkoztatáspolitika eszközeit. A tanácsi munkaügyi osztályok felelnek például az átképzési támogatás rendszerének hatékony működéséért. Nemcsak elvi felelősség- vállalást, hanem tekintélyes szervezőmunkát is kívánt a megyei tanácsi szervektől 1986-ban a 42 millió forint átképzési támogatás felhasználása. Ez az összeg tavaly elegendőnek bizonyult, 8 és félezer ember átképzését szolgálta. Nőtt a tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek hatásköre azzal is, hogy döntenek a felmondási idő meghosszabbítása és az elA magyarországi idegen- forgalommal kapcsolatban sok szélsőséges nézet élt. Néhányan Európa egyik turistaközpontját látták hazánkban, és Svájchoz, Ausztriához, Olaszországhoz hasonlították, mások feleslegesnek tartották az idegenforgalommal való különösebb foglalkozást, hiszen — mondották — a Balatonon, Budapesten és a gyógyfürdőkön kívül nincs más, ami vonzaná a külföldieket. Nos, a gyakorlat nem igazolta ugyan a túlzó várakozásokat, de félreérthetetlehelyezkedési támogatás ügyében. Csak abban az esetben jogosultak erre az elbocsájtott dolgozók, ha a tanácsi munkaerőszolgálati iroda nem tud számukra megfelelő helyet biztosítani. Nem könnyű a dolga a munkaerőszolgálatr irodának, hiszen a több mint 60 ezer betöltetlen állás jelentős része a fővárosban és környékén, Pest megyében van. Az ország más vidékein nagy körültekintést, szervezést kívánt például 1987. második negyedévében a munkaerőközvetítő szervekhez segítségért forduló 9 ezer émber sorsának intézése. Többségük egy hónapon belül kapott megfelelő munkahelyet. Ahogyan vá'.tozik a foglalkoztatás helyzete, ászéi int kell az illetékes szerveknek alakítaniuk a tevékenységeket. Minden jel arra mutat, hogy növekszik a területi szervek munkájának jelentősége, bővül a tanácsi munkaügyi szervek lehetősége a helyi gazdasági érdekek egyeztetésében. A jól felkészült, tájékozott tanácsi apparátus komoly segítséget tud nyújtani a fejlesztések, a szakmai oktatás, a bérpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a pályakezdők munkához juttatása is. A foglalkoztatási feszültségek oldásának új eszköze a közhasznú munkák szervezése, amely szintén a tanácsok feladata. A megyei tanácsok munkaügyi osztályai keresik a lehetősége olyan kommunális és területfenntartási feladatokra, amelyek betöltik a közhasznú munkák szerepét Az év első felében 30 millió forintot lehetett erre a célra fordítani, az igény nagyobb volt, és jövőre a lehetőség is nagyobb lesz. Az idén több mint 900 állampolgár jutott kenyérkeresethez a tanácsok által szervezett közhasznú nül cáfolta a hitetlenkedő- ket is, ugyanis az idegen- forgalom népgazdaságunk eevik legjelentősebb konvertibilis devizát termelő ágazatává vált. Szolnok megyét országunk turisztikai palettáján nem a legharsányabb színnel jelölik, de nagy az esély arra, hogy ez a halvány árnyalat erősödjék, hisz egyre közismertebb' a Kiskörei Víztározó és környéke, kiváló minőségű gyógyvízzel rendelkezünk (gyógyvízzel s nem gyógyfürdőkkel) s a Hortobágy, a puszta egyedisége is sokakat ide csábít. A természet adta lehetőségeink kiaknázása, versenyképessé tétele nagyrészt az idegen- forgalommal foglalkozó vállalatok feladata (szándékosan nem idegenforgalmi vállalatot említek, ugyanis a gazdálkodó szervek nyereségük növelése érdekében, ha csak tehetik, próbálnak bekapcsolódni az utazókért folyó kemény harcba). A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Pelikán Szálloda és Idegenforgalmi Leányvállalata megalapításakor, tavaly tavasszal a hatékony gazdálkodás s a nyereség növelése mellett ezt is zászlajára tűzte. A célok elérése érdekében a cég saját utazási irodát nyitott, kapcsolatot teremtett a szocialista országok idegenforgalmi szervezeteivel (megyénkbe a külföldi turisták 75—80 százaléka a szocialista országokból érkezik); valutaváltással is foglalkozni kezdett. A legnagyobb lehetőséget munkák révén. Ebből Borsod megye háromszáz ember számára biztosított munkahelyet, Szabolcs kettőszáznak, Szolnok és Somogy megyében pedig száz-száz állást keresőnek jelentett megoldást ez a lehetőség. Csak néhány szóval utalunk még arra, hogy a tanácsi munkaügyi szerveknek még milyen gondjaik vannak. A mezőgazdaságban is van munkaerőfelesleg, például az állami gazdaságokban, vagv egyes tsz-ek munka nélkül maradt melléküzemágában. (Itt is adható átképzési támogatás). Távolabbi téma: a külföldi munkavállalás rendszerét egységesíteni kellene, hogy a tanácsi apparátus jobban át tudja tekinteni, nagyobb szerepet kapjon a szervezésben, segíteni tudjon az egyéni munkavállalás lehetőségeinek bővítésében, és az engedélyezés joga a megyei tanácsot illesse meg. A közeljövőben várhatóan az eddiginél is nagyobb arányú lesz a munkaerő-átcsoportosítás, ezért már most dolgoznak a szakemberek a helyzetnek megfelelő eszközök kimunkálásán. Vizsgálják, hogy a helyi feszültségek oldására hol lehet új munkahelyeket létesíteni több műszak beállításával, vagy szükség esetén központi alapból segítve a kiválasztott vállalat fejlesztését. Természetesen a külpiaci viszonyok alakulása és a népgazdaság szerkezetváltásának üteme nem a munkaügyi szervektől függ, de ezeknek a folyamatoknak az emberi tényezőre gyakorolt, olykor nem kedvező hatásának kivédésében, a feszültségek oldásában nagy szerepük van és lesz a foglalkoztatáspolitika bázisainak, a tanácsi munkaügyi szerveknek. Imre Erzsébet az a felismerés rejtette magában, hogy a szálláshelyek s a látnivalók mellett olyán szervezett programok is legyenek a vállalat tarsolyában, mint például lovasbemutató a Hortobágyon, Ti- sza-Party a Pelikán Szállodában (a Tisza Táncegyüttes közreműködésével), tenisz- verseny a Felikán Motelben, kirándulás Mezőtúrra... A többletmunka eredménye nem is maradt el — ebben az évben a leányvállalat 18 millió forint nyereséget vár, de ha figyelembe vesszük azt, hogy csupán a Pelikán Szállóra el lehetne költeni 25—30 millió forintot, akkor már nem is olyan irigyelni való ez az összeg. Igaz, a szobákat már felújították, újra bútorozták a bárt, de a konyha korszrű- sítése még hátra van, s egy csaknem 15 éves szállodán már mindig akad javítani való, mert a besorolás követelményeinek (a három csillagnak) feltétlenül eleget kell tenniük. Az új adórendszer hatására várhatóan a szervezett turistautak árai is emelkedni fognak, s ennek hatására a belföldi és a szocialista országokból érkező turisták száma csökkenni fog. Hogy a forgalom mégse essen visz- sza. ahhoz a nyugati országok nolcáraiban kellene felkelteni az érdeklődést me- evénk iránt. Mindehhez a iö- "ő évben bővíteni kívánja Szolnokon és Abádszalókon ■—íilndai fneadókénességét a leányvállalat. K, Zs, Megkezdődött az év végi hajrá a Compackt Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tisza- roffi gyárában is. A lakosság ellátása érdekében éjjel-nappal csomagolják a pirított amerikai földimogyorót és a mazsolát (Fotó: T. K. L.) Élénkülő szín az idegenforgalmi palettán Szállást, programot is kínál a Pelikán
