Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1987. NOVEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felmentés — kinevezés Lazányi Angéla kitüntetése A megyei pártbizottság tegnapi ülésén Lazányi Angéla elvtársnőt érdemeinek elismerésével, nyugállományba vonu­lása miatt 1987. december 1-i hatállyal felmentette a Szol­nok Megyei Néplap főszerkesztői beosztásából és saját ké­résére pártbizottsági tagságából. Az Elnöki Tanács Lazányi Angéla elvtársnőt a szocia­lista újságírásban három évtized alatt végzett kiemelkedő munkásságáért a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Majoros Károly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára adta át. Majoros Károly átadja Lazányi Angélának a kitüntetést (Fotó; N. Zs.) Hajnal József az új főszerkesztő A megyei pártbizottság Hajnal József elvtársat, eddigi olvasószerkesztőt behívta a megyei pártbizottság tagjai so­rába, megválasztotta az agitációs- és propaganda munkabi­zottság tagjának és 1987. december 1-i hatállyal kinevezte a Szolnok Megyei Néplap főszerkesztőjévé. Az adókulcs hatására flz árváltozások előkészületei Mint ismeretes, jövő év január elsejétől a fogyasztá­si cikkek körülbelül 80 szá­zalékának az ára megválto­zik. Az áltagosan 8 százalé­kos áremelkedés' az adózási rendszer megváltozásával függ össze: a legtöbb ter­méknél ugyanis lényegesen megnövekszik az adókulcs, emellett megszűnnek a központi ártámogatások, s ezt nem ellensúlyozza az adó alapjául szolgáló termelői árak és kereskedelmi árré­sek csökkenése. Így a fo­gyasztói árakba beépülő új általános forgalmi adó az ár­változások 75 százalékánál áremelkedést jelent majd. A termelők folyamatosan tájékoztatják új eladási ára­ikról a nagykereskedelmi vállalatokat, s ezek decem­ber elején árjegyzékekben közük kiskereskedelmi part­nereikkel a régi és az új nagykereskedelmi árakat, valamint az ajánlott fo­gyasztói árakat, amelyeket szintén kiszámítanak. A kis­kereskedelmi vállalatok dön­tő többsége feltehetően ezt a jegyzéket fogja felhasználni az átárazásoknál. A kiske­reskedelemnek módjában áll az is, hagy saját maga kal­kulálja ki az új fogyasztói árakat, s az ehhez szükséges segédletet, az úgynevezett fogyasztói árindexeket a Belkereskedelmi Minisztéri­um árosztálya dolgozza ki. Ennek alkalmazásakor a kis­kereskedelem a jelenleg ér­vényben lévő fogyasztói ára­kat számolja át a megadott indexek alapján, ami lénye­gesen több munkát jelent, mint a nagykereskedelem ajánlott árainak átvétele, vi­szont nagyobb teret enged az ónálló árpolitikának. A fogyasztási cikkek át­árazása az üzletek feladata. Az árjegyzékeket, illetve ár­indexeket december tizediké után megkapják, s előkészít­hetik az évvégi leltározási munkálatokat. A területileg dlletéikes szakigazgatási szer­vek összehangolják a leltá­rozások, átárazások időpont­ját, azaz gondoskodnak ar­ról, hogy egyidőben, egy-egy adott körzetben ne minden üzlet zárjon be. Az Alumí- niumgyár ti­szafüredi gyá­ra egy gyü­mölcsaszaló edény-együt­test fejlesz­tett ki. A spe­ciális alu- edényekben a gyümölcsök izét, aromá­ját megőr­zik, így a há­ziasszonyok otthon is tudnak majd ínyencsége­ket az asztal­ra tenni. Ké­pünkön az el­ső darab lát­ható (Fotó: T. Z.) A megyei pártbizottság állásfoglalása a lakóterületi politikai munka helyzetéről ós továbbfejlesztősónak feladatairól Az elmúlt tíz év poJd tokai döntései nyomán tóbontakozó társadalmi válto­zások eredményeként megmövekedett a lakóterületi politikai munka súlya és jelentősége. A települések fejlődését szolgáló célok helyi megvalósítása, az anyagi eszközök hatékony felhasználá­sa egyre fokozottabban igényelte az alulról építkező döntéseket, a szükség­letek pontosahb számbavételét rangso­rolását, a lakosság önszervező erejének, pénzeszközeinek mozgósítását. A társa­dalom minden rétegét érintő életfar- maváltáS', a tradicionális közösségek felbomlása nyomán’ a lakóterületen új­típusú társaskapcsolatok és közösségi formák vannak kialakulóban. Az új fel­tételek és körülmények együtt jártak a helyi szervek önállóságának növekedé­sével, a lakóhelyi demokratizmus fej­lődésével. Mind nagyobb lehetőség nyí­lik arra, hogy a lakosság beleszóljon a saját sorsát érintő kérdésekbe és sze­mélyes áldozatvállalásával is bizo­nyítsa, hogy felelősséget érez környeze­téért. Az átrendeződés kísérőjelensége a településpolitikával szembeni pesszi­mizmus, kishitűség, az értékeink, ered­ményeink lebecsülése, az aktivitás hiá­nya ds. A megyei pártbizottság lakóterületi politikai munkának, a pártpolitika megvalósításának azt a területét tart­ja, amelyet a pártszervek és szerveze­teik, valamint a velük együttműködő állami, gazdasági, társadalmi szervek és önszerveződésű csoportok fejtenek ki városokban, községekben, szűkebb érte­lemben közvetlen környezetükben, a helyi célok megvalósítása érdekében. Ezzeli, szolgálja szocialista értékeink megőrzését, gyarapítását, hozzájárulva a szocialista életmód továbbfejlődésé­hez. Tartalma az a tevékenység, amely- lyel a lakóterületen megismertetjük, el­fogadtatjuk a párt politikáját, mozgó­sítunk annak formálására és végrehaj­tására. A munka irányítója a párt, bá­zisa pedig a párttagság. A városi, községi pántszervek lakóte­rületi politikai munkát irányító tevé­kenysége sokrétű, mely eltéréseket mu­tat a városokban’ és községekben. Mind­két területen azonban közös elem a po­litikai munka feltételeinek, a párt, ál­lami szervek, tömegszervezetek, moz­galmak tevékenységének fejlesztése, a koordináció. A területen működő vál­lalatok, szövetkezetek, intézmények, tömegszervezetek és mozgalmak a la­kóterületi politika meghatározó intéz­ményei. A munkában jelentős szerepet tölte­nek be a lakóterületi pártalapszerveze- tek, melyek a feladatok végrehajtásá­nak szervezői. Fejlődésük kedvező ha­tást gyakorolt a lakóterület közéletére, az ott működő társadalmi szervek tevé­kenységére. Mindemellett létezik a la­kóterületi politikai munka beszűkített értelmezése, mely e tevékenységet a la­kóterületi párta la pszervezetek tevé­kenységére korlátozzák. Az üzemi, intézményi pártalapszerve- zetek a lakóhelyen feladatot vállaló párttagok ’tevékenységét nem megfele­lően ismerik. Tevékenységük értékelé­se igen differenciált képet mutat. Ren­dezetlen az eljáró párttagoknak a helyi politikai életbe történő bevonása. A megyei 'pártbizottság rendelkezik az e területire vonatkozó határozatokkal, ál­lásifoglalásokkal. Ezek tartalmazzák a párt, állami, társadalmi szervek, tömeg­szervezetek és mozgalmak lakóterületen folytatott .tevékenységének fSadatalt is. A végrehajtás eredményeként a me­gyében a lakóterületi politikai munká­ban fejlődés történt. A pártszervek és szervezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységét az élénkülés jellemzi, gazdagabbá váltak a végzett munka módszerei is. Az előrelépés el­lenére a társadalmi szervek személyi, tárgyi és működési feltételei jelentősen eltérnek egymástól. A KISZ-nek a lakó- területi politikai munkája főleg a váro­sok körzeteiben alig érzékelhető. Az állami, társadalmi szervek, tömeg­szervezetek és mozgalmak számára a megyei párthatározatok helyesen jelö­lik meg a lakóterületi politikai munká­juk fő irányait, ezért e faladatok mó­dosítása .nem indokolt. A megye gazdasági és társadalmi fej­lődésének intenzív szakasza azt igény­li azonban, hogy tegyük összehangol- tabbá és korszerűbbé a különböző szer­vek és szervezetek lakóterületen folyó munkáját, javítsuk a pártirányítás ha­tékonyságát. Ez főleg: a pártkoordináció tartalmára; a pártszervek és szervezetek tájé­koztatásának javításéra; a munkahelyi és körzeti pártszervek együttműködésére; a lakóterületi körzeti pártaiapszer- vezetek munkájának és működésé­nek fejlesztésére irányuljon. A lakóterületi politikai munka fej­lesztésének megyei feladatai: 1 A megyei pártbizottság és szer- ■ vei biztosítsák a lakóterületi po­litikai munkában résztvevők tevékeny­ségének összehangolását. Kapjon na­gyobb hangsúlyt a politika megismerte­tése és elfogadtatása az egységes cse­lekvésre való mozgósítás. Ez a követ­kező területeket ölelje fel; a településpolitikai célok közös ki­jelölését, azok, megvadósítására tör­ténő mozgósítását; a lakosság tudat- és szemléletformá­lását; közéleti aktivitásának javítá­sát; az ellátáspolitika aktuális feladatait; a frekventált társadalmi rétegekkel való foglalkozást, időszerű kérdéseit (időskorúak, fiatalok); a környezeti kultúra fejlesztését; a lakóterületi kulturális és sportélet fejlesztését; a községi és körzeti pártmunka szín­vonalának emelését. Az együttműködést úgy kell fejlesz­teni, hogy ez elősegítse a tervezés de­mokratizmusát is. Az egyeztetéseket a tervek elfogadása előtt is rendszeressé kell tenni. A megyei pártbizottság éves mun­katervében hasznosítsa azokat a jelzé­seket és javaslatokat, amelyek élénkít­hetik a lakóterületi politikai munkát. Különösen a községekben kívánatos a fejlődési irányok kijelölése. 2 A párt a tömegkapcsolatok erő- • sítése, a párt és a szocialista de­mokrácia gazdagítása érdekében a la­kóterületi politikai munka fejlesztését igénylő kérdések eldöntéséhez széle­sebb körben igényelje az ott működő politikai szervezetek véleményét. En­nek érdekében: a középtávú feladat­terv azon témáit, amelynek hatása je­lentősen érinti a lakóterület fejlődé­sét, döntés előtti helyi vitákra kell bo­csátani. a A megyei pártbizottság párttag­éi* nyilvántartását a számítástechni­ka felhasználásával alkalmasabbá kell tenni a párttagok lakhely szerinti nyil­vántartására is. A megyei pártbizott­ság az adatokat évente egy alkalommal a településen működő pártszervek és szervezetek rendelkezésére bocsátja. Ezzel megteremthetők azok a feltéte­lek ahhoz, hogy a lakóterületen élő, de nem ott nyilvántartott párttagokat ak­tívabban be lehessen vonni a helyi közéletbe. A különböző pártszervek? beszá­moltatása során szerepeljen a megyei párttestület előtti a lakóterületi politikai munka egy-egy fontos terüle­te. Kiemelt helyet kapjon a lakosság közérzetét, a települések fejlesztését befolyásoló tényezők feltárása. E fel­adat megvalósítását az éves munka tervezésénél kell érvényesíteni. A városi és községi pártszervek fel­adatai: a A pártmunka tervezésénél, a fel- ■■ adatok meghatározásánál vegyék figyelembe a lakóterületi politikai munka tapasztalatait, igényeit, a vár­ható politikai, társadalmi mozgások tendenciáit. Gondoskodjanak a közös feladatok megjelöléséről, a végrehaj­tás összehangolásáról. a Éljenek jobban a tapasztalatok- « ra épülő differeciált irányítással, feladatmeghatározással. Biztosítsák a lakóterületi-körzeti pártszervezetek munkájának folyamatosságát. Határoz­zák meg konkrétan az éves munka­tervben a számukra vonatkozó felada­tokat, azok számonkérése legyen kö­vetkezetes. a Jelöljék meg a lakóterületi és a »i* munkahelyi pártszervezetek együttműködésének időszerű tenniva­lóit. Ez a közös célokra, érdekeltségre épüljön, erősödjön a kapcsolatok poli­tikai, mozgalmi jellege. Az együttműködés terjedjen ki: — a területfejlesztés és területpoli­tikai célkitűzések kidolgozására, egyeztetésére; — a kölcsönös és rendszeres tájé­koztatásra ; — a közös politikai rendezvények szervezésére; — a politikai munka és oktatás színvonalának emelésére; — az ifjúságpolitikai kérdések meg­oldására, nyugdíjas párttagokról va­ló gondoskodásra. — a munkahelyi pártszervek és szervezetek törekedjenek rangjának és politikai súlyának megfelelően figyelemmel kísérni és értékelni a lakóterületen végzett közéleti mun­kát. Eredményeként bátran éljenek a pártba történő felvétel lehetőségé­vel. E célból javítsák a körzeti párt- alapszervezetek jelző szerepét is. 4 A politikai koordinációs munká- ■ juk legyen erőteljesebb és haté­konyabb. Ennek érdekében: — rendszeressé kell tenni a feladat­egyeztetést, biztosítva a végrehaj­tásban az önálló munkavégzés fele­lősségét ; — ä társadalmi szervek, tömegszer­vezetek, mozgalmak pártirányítása során gondoskodni kell az egyértel­mű feladatjelölésről, elősegítve e szervek önállóságát és felelősségét, elkerülve a párhuzamosságokat; — fordítsanak figyelmet az ifjúság nagyobb arányú megnyerésére, köz­életi . bevonására a lakóterületen; — a lakosság szociális gondjaival való foglalkozásra, törődésre. t 5 Növeljék a politikai munka moz- ■ galmi jellegét, a lakóterületi po­litizálás nyitottságát, a tájékoztatás nyilvánosságát, a demokratizmus szé­lesítését. A lakosságot jobban vonják be és nyerjék meg a lakóterület poli­tikai, társadalmi, településfejlesztési feladatainak közös kimunkálásába és azok megoldásába való aktív részvétel­re. A gazdasági célok megvalósítására való mozgósítás mellett irányuljon fo­kozott figyelem a tudati tényezőkre, a gondolkodás és magatartás befolyáso­lására, melyet a gyakorlati munkában anyagi fejlesztés hajtóerejévé kell ten­ni. 6 Az irányító pártszerveknek job- ■ ban számolni kell a lakóterüle­ten működő szervezetekben rejlő poli­tikai munkát befolyásoló erőkkel. Tá­mogatni, ösztönözni kell az újtípusú közösségi formák létrejöttét az egye­sületek működését. A létrejött közös­ségekben végzendő munkával bízzanak meg a feladatra alkalmas párttagokat. Ezzel az indirekt pártirányítással szük­séges biztosítani a párt jelenlétét, po­litikai befolyását. E szervezeteket olyan politikai fórumnak kell tekinteni, ahol megvan a lehetősége a különböző néze­tek ütköztetésének, a nyílt vita vállalá­sának. Az eddiginél jobban ki kell használni a politizálás lehetőségét. _ A lakóterületi intézményeket al- * ■ kalmassá kell tenni, hogy a poli­tizálás centrumaivá váljanak. Ennek érdekében: az irányító pártszervek közreműkö­désével a munkahelyi pártszerveze­tek felkészült pártaktívák körzetek­be történő átirányításával javitsák a lakóterületi politizálás és az ott működő pártalapszervezetek szemé­lyi feltételeit: a tárgyi feltételek, technikai háttér javításával — az üzemek, intézmé­nyek együttműködésével is — segít­sék, hogy a lakóterületi-körzeti pártalapszervezetek a területpoliti­kai, közéleti centrumai legyenek. _ Tegyék tartalmasabbá, folyama- O. tossá az együttműködést a taná­csi szervekkel, a területükön működő kommunista tanácstagokkal. A kölcsö­nös tájékoztatás, a közös feladatok egyeztetésére, az elvi, politikai felada­tok meghatározására működtessék a kommunista tanácstagok fórumát. Gon­doskodjanak a lakóterületen végzett pártmunka megfelelő politikai, erköl­csi megbecsüléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents