Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

1987. NOVEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 V búcsú a fejedelemtől A hói filmjei Érzékeny Vitézy Lászlót a széleseb­ben értelmezett közönség a Vörös föld című, a televízió­iban is bemutatott filmjéből ismerheti. Pedig a Vörös tőid 1982-es bemutatóját megelőzően, csaknem egy jó évtizeddel már a magyar d okúmén tarásta iskola egyik, jelessége volt, csakhát ná­lunk a mozáközönség a já­tékfilmek alapján már, inga­dozik. Márpedig a mostani, Érzékeny búcsú a fejedelem­től című filmje előtt Vitézy csak dokumentum filmeket forgatott. Nem is akármilye­neket! Az 1973-as miskolci fesztiválon már díjat nyárt, 1975-ben nagydíjat; kétszer kapta meg a Magyar Kri­tikusok Díját, a Békeidő pe­dig Maunniheimben lett nagydíjas. A felfokozott érdeklődés Vitézy első játékfilmje iránt tehát többszörösen is indo­kolt. A kérdés, hogy mit tud kezdeni Bethlen Gábor alakjával, milyen sugárzása lesz a filmnek a mához, több volt mint kíváncsiság. Különösen iha figyelembe vesszük — márpedig ez ki­kerülhetetlen —■, hogy Beth­len és udvara Hankiss Ágnes tanulmánya — egyébként a forgatókönyvet is ő írta — alapján került celluloidra. Tehát, ha ugyan Vitézy há­tat is fordított a dokumen­tum műfajnak, a szabad asz- szociációkat a rendező a történelmi valósághoz köti. A film a XVII. század el­ső felében játszódik, az ak­kord Erdélyi Fejedelemség­ben. A török hódítások nyo­mán három részre szakadt az egykori Magyar Király­ság, az ország nyugati fele a Habsburgoké volt, a középső terület a törököké, keleten pedig létrejött az Erdélyi Fejedelemség. Bethlen 1613— 1629 között uralkodott, nap­jainkra jobbára csak nagy diplomáciai érzékének híre maradt fenn, kevésbé tudott, bogy gazdasági és kulturális téren mire jutott a fejede­lem. Vitézy filmje Bethlen' éle­tének utolsó évedből merít, nem véletlenül, hiszen az akkor már nagybeteg politi­kus szintézist készít volt szándékairól, egyáltalán; életművéről. Ügy gondolja, meg kell örökítenie az utó­kor számára művét, „erszág- lása” történetét. Kívülálló, pártatlan tudósra akarja bízni e feladatot, udvarába hívja a Velencében élő Don Diego Di Estradat. A történelmi látásmód kü­lönbséged hamar felszínre kerülnek, Don Diego nem fogadja el Bethlen nézeteit, magyarázatát, egészen más­képpen értelmezi az életút megbicsaklásait, mint a fe­jedelem. Nehéz kérdésekről beszél Vitézy filmjének e rétege. A viszonylagos jólétet, kultu­rális felvirágzást teremtő Bethlen politikai — és fegy­veres! — manővereit a tudós szembesíti az általa megis­mert előzményekkel. Vitézy filmje az a fajta mozi, amely után a lépcső- házban jut valami a néző eszébe, őszintén, szépen raj­zolt, de bonyolult jellemek filmje az Érzékeny búcsú a fejedelemtől, értékeinek fel­ismeréséhez okvetlenül szük­ségesek az asszociációk, a történelmi párhuzamok is­meretei. Ezek birtokában tudja csak a néző megérteni a film szándékát. Kitűnő színészek segítenek abban, hogy az Érzékeny búcsú... mondanivalója fel­éledjen és megmaradjon bennünk: Kristóf Wakulins- ky, Bessenyei Ferenc, Hanna Mikuc, Andorai Péter, Cser­halmi György, Helyei László. Pap Vera, Avar István. Külön szót érdemel a díszlettervező Banovich Ta­más fantáziagazdagsága Bethlen lehetséges gyulafe­hérvári palotájának megte­remtéséért. Mindez Janku- na Péter maradandó értékű operatőri munkája révén al­kot egységes,, nagyszerűen komponált képi világot. — ti — Ma este filharmóniai koncert Szolnokon Válogatás népszerű operaáriákból A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és három vendég- művész lép fel ma este Szol­nokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színház- termében, a 19 órakor kez­dődő hangversenyen. Az Or­szágos Filharmónia 1987/88. évi bérleti koncertjeinek sorrendben második előadá­sán Kertesi Ingrid, Molnár András és Csurja Tamás énekművészek közreműködé­sével népszerű és kedvelt operákból hangzik fel egy- egy részlet — Báli József ve­zényletével. A hangverseny első szá­maként Mozart A varázsfu­vola című operájának nyitá­nya csendül fel, ezt követő­en Papageno és Papagena duettjét, a Képáriát és az első felvonásból Papageno áriáját hallgathatja meg a közönség. Egy-egy részlet hangzik fel Mozart Figaro házassága, Rossini A sevillai borbély, Donizetti Don Pas- quale, Mascagni Parasztbe­csület, Puccini Turandot és Bizet Carmen című operájá­ból. A hangverseny zárása­ként három Verdi-operából ad elő részleteket a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a három vendégművész: Rada- mes áriáját az Aidából, Gil­da áriáját a Rigolettóból és a Szabadság kettőst a Don Carlos című operából. Téli könyvvásár ű Gondolat Kiadó újdonságai A napokban megkezdte a téli könyvvásárra szánt kö­teteinek kiadását a Gondolat Könyvkiadó. A könyvműhely az év egyik legjelentősebb könyves akciójára tíz kötetet kínál az olvasóknak. Az üzletekben már kapha­tó az elmúlt év elején Zü­richben 92 éves korában el­hunyt világhírű, magyar származású pszichológus, Szondi Lipót, Káin, a tör­vényszegő, valamint Mózes, a törvényalkotó című munká­ja. A kiadó a két önálló mű­vet — amelyben a szerző a „sorsanalízisnek” nevezett elméletét és pszichoterápiás módszerét fejti ki — egy kö­tetben jelentette meg. Ugyancsak a boltokban van már Kurt Seligmann Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban című köny­ve, amely az okkultizmus kultúrtörténetével ismerteti meg az olvasókat az ókortól a XVIII. századig. A közép­kori egyházak történetét Richard William Southern írta meg A nyugati társada­lom és az egyház a közép­korban címmel. Kiadták a világhírű filmszínésznő, Sophia Loren önéletrajzát, amely Élni és szeretni cím­mel látott napvilágot. Megjelent a népszerű szer­ző, Gerald Durrell Az ama­tőr természetbúvár című könyve, amely közvetlen környezetünk s az óceánok élővilágával ismerteti meg az érdeklődőket. Hugo van Lawick és Jane Goodall Ár­tatlan gyilkosok című köny­vében az etológia és az ál­lattörténetek kedvelői most az oroszlán környezetében élő állatokról, hiénákról, vadkutyákról és sakálokról olvashatnak. Az új oktatási törvényből adódó feladatokról tanácskoztak szombaton Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban az óvodák, iskolák szülői munkaközösségének veze­tői. Az eszmecserén, amelyre a megye csaknem minden tele­püléséről érkeztek a résztvevők Gál Erzsébet, az OPI főelő­adója Üj utakon a szülői munkaközösségek címmel, Batkainé Király Emőke szaktanácsadó pedig a család egészséges élet­módjáról tartott vitaindító előadást. Képünkön az ankét résztvevőinek egy csoportja (Fotó: N. Zs.) Jelet hagyni, hogy éltünk Üzenet az őskőkorból Boros Jánosnak nemigen fog tetszeni ez az írás. Hi­szen a még negyvenen innen lévő jászapáti kútfúrómester nem magáról akar olvasni az újságban, hanem meg kíván osztani az olvasóval valamit, amit fontosnak tart, s ami­nek a tudásáért keményen megdolgozott, megküszködött az évek során. Az a valami, amit ő megalkotott (először csak magának, mostanában már másokkal is igyek­szik megosztani különféle ismeret- terjesztő előadá­sok keretében), nem kevés. Jócs­kán túlfeszítené ennek a cikknek a kereteit. Az azon­ban feladata kell, hogy legyen en­nek az írásnak, hogy fölmutasson egy ritka emberi portrét, hátha így könnyebben v te­remtődik lehető­ség arra, amit Bo­ros János (mun­kája nyomán jog­gal) várhat, hogy meghallgassák különös „rögesz­méjét”, hogy szét­oszthassa munká­ja gyümölcsét ér­tő és érdeklődő emberek között. Amikor még kora ősszel egy figyelemfelhívó értesítés nyomán Boros Jánost fölke­restem apáti lakásán, csak annyit tudtam róla, hogy kö­veket gyűjt. Aztán ahogy sorra vette több ezres gyűj­teményének érdekesebbnél érdekesebb darabjait, s azok­ról tudós professzorok biztos hozzáértésével kezdett be­szélni, laikus kétkedésem hamar szertefoszlott. Az Országos Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat dolgo­zójának nem kis jártassága van a geológiában, ugyanak­kor a szakma által is számon tartott amatőr régész, soka­kat megszégyenítő csillagá­szati ismereteket halmozott fel: gyakorló hegymászó és barlangász. Az, hogy az or­szágjárást feleségével és Járt utat a járatlanért négy gyermekével is meg­szerettette, szervesen kap­csolódik az előzőekhez. Gye­rekkora óta benne élt, vagy ha tetszik, együtt élt a ter­mészettel. Aztán valamiféle megnevezhetetlen belső kényszer áttanulmányoztatta vele érdeklődési körének összes magyar nyelvű iro­dalmát, s olyan régészeti jár­tasságra tett szert, amivel méltó partnereivé vált a profi régészeknek. Sőt, van egy behozhatatlan előnye az iskolapadban ki­művelt hivatásosokkal szem­ben. Nevezetesen, hogy két­kezi munkásként olyan gya­korlati, praktikus tudásnak került birtokába, aminek amazok kevéssé. Érti az anyag nyelvét, s a hálás anyag a kezéhez simul. Boros János hányatott éle­te során végzett paraszti munkát; földművelésből, pásztorkodásból, erdészeti munkákból éppúgy kijutott neki, mint az iparos tevé­kenységből, s kovácsként, hegesztőként, öntödei mun­kásként olyan viszonyba ke­rült az anyaggal, mint ezer, meg tízezer évekkel koráb­ban élt elődeink, az őskor emberei. Azt igyekszik meg­érteni, hogy a természet dol­gait hogyan képes keze mun­kájával átalakítani az em­ber, olyanná tenni, amilyen­re szüksége van. Elméleti és gyakorlati ismeretek birto­kában nem ördöngösség ős- emberi leletekre, kőeszkö­zökre stb. bukkannia, hiszen a környezetből, a dombor­zatból nagyjából kikövet­keztethető, vajon otthonául szolgált-e eleinknek. S ha a válasz igen, akkor csak ke­resni kell valamiféle tárgyi bizonyítékokat. Boros János­nak ez legtöbbször sikerült. Utóbb a Nagyvázsony mel­letti Mencshelyen bukkant értékes (idáig mintegy hat­száztíz kőszerszámot tartal­mazó) leletre, amelynek az értékelése persze hivatásos régészek feladata lesz. Három esztendővel ezelőtt Boros János a Várpalota melletti Pénzesgyőr határá­ban például olyan ritkaság­ra bukkant, ami minden bi­zonnyal „Pénzes Gyuri láb­nyoma” néven vonul majd be a szakirodalomba. Annak idején, úgy pár ezer éve egy ősgyerek bal lábával nád­szálba léphetett, s a nádszá­lat a természetesen a lába nyomát őrző sarat lerúgta a lábáról. Aztán ez a sár meg­kövült. A környéken számos őskori, ősemberi kő, agancs-, csontszerszámot is találtak, amit szakemberek hitelesí­tettek. Boros János egyedül sze­ret dolgozni, de munkája eredményét, következteté­seit mindenképpen igyekszik megosztani másokkal. Így már több előadást is tartott különféle középiskolákban, kollégiumokban, Pesten, Jászapátin, Túrkevén, Me­zőtúron. Rendszeresen aján­dékoz kőzeteket, őskori szer­számokat iskoláknak, mú­zeumoknak. S a gyerekek­nek, a diákoknak szükségük is van erre, hiszen az okta­tás, történelemtanítás való­sággal átsiklik az emberiség legrégibb kora felett. J. Gy. Boros János kószerszámai között (Fotó: Nagy Zsolt) Szakmai, politikai vetélkedő Fiatalok a mozögazdaságórt A jutalom: külföldi utazás A Fiatalok a mezőgazdaságért megyei vetélkedő győztese a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz brigádja lett (Fotó: Korányi) Szakmai és politikai kér­désekről rendezett vetélke­dőit a terme lőszövetkezetben dolgozó fialtalak számára a hét végén a Szolnok Megyei Teszov és a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága. Az erő­próbára invitáló felhívásira ugyan 11 csapat küldte el a nevezését; a szolnoki Tudo­mány és Technika Házába, a verseny színhelyére azon­ban csak 9 kollektíva érke­zőit meg. Az 5 tagú csapatok összeállításánál ügyelni kel­lett arra, bogy minél több szakmáit képviseljenek, mert a 'kérdések növénytermesz­téssel, állattenyésztéssel, if- iúság- és szövetkezetpoli ti ká­val, munkavédelemmel, üze­meltetéssel, kül- és belpoli­tikával kapcsolatosak voltaik. A zsűriben Harasztosd Jó­zsef, a Teszöv titkárhelyet­tese elnökletével dr. Tassy Irén, a TOT főosztályvezető- helyettese, Baloghmé Bozsák Mária, a Szolnok Megyei Ta­nács osztályvezető-helyettese és Ivóncsák Imre, a KISZ KB első titkára értékelte a csa­patok teljesítményét. Több forduló alapult előre kiadott, otthon elkészítendő felada­tokon; így a csapatok bemu­tatkozása, a mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről szóló írásos, rövid vélemény, a szövetkezeti fiatalok életét bemutató tabló. Komoly és vidám témájú kérdések vál­togatták egymást, és amíg az egyes csapatok szerepeltek, addig a többiek a 4 féle totó kitöltésével is foglalkozhat­tak. A csaknem négy órán át tartó szellemi erőpróbán a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz brigádja bizonyult a leg­felkészültebbnek. Az öttagú csapat első helyezéssel járő jutalma külföldi társasuta­zás. A második helyet a Ti- szasülyi Béke és Barátság Tsz, a harmadikat pedig a JászkisénL Lenin Tsz brigád­ja nyerte. — Berkes —

Next

/
Thumbnails
Contents