Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 10. IHeti világhiradö I Egyiptomban népszavazáson erősítették meg államelnöki tisztségében Hoszni Mubarakot. A képen: Mubarak szavaz (Fotó: AP — MTI — KS) VASÁRNAP: Csaknem tél­száz ország diplomatái, szak­értői részére vegyifegyver- bemutatót tartottak a Szov­jetunió sihani katonai bázi­sán — Az Egyesült Államok elutasította Mihail Gorba­csov murmanszki javaslatait — Az Osztrák Szocialista Párt visszaesése a burgen*- landi tartományi választáso­kon. HÉTFŐ: Moszkvában kezdett tárgyalásokat Mauno Koi- visto finn államfő — Nem­zeti párbeszéd kezdődött Ni­caraguában és Salvadorban a kormány és az ellenzék, illetve hazafiak között — Uruguayba érkezett Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter — Djabb nagyszabású kormányátalakítást hajtottak végre Romániában s sze­mélycserék történtek a párti­apparátusban is. KEDD: Peklngben asztalhoz ültek a szovjet—kínai poli­tikai konzultáció 11. forduló­jának résztvevői — Black- poolban rendkívüli biztonság­ai intézkedések közepette kezdődött meg a brit kon­zervatívok idei pártértckez- lete — Egyiptomban népsza­vazáson erősítették meg újabb hat évre elnöki tiszt­ségében Hoszni Mubarakot — Rabuka ezredes puccsista kormánya a Fidzsi—szigete­ken kikiáltotta a köztársasá­got. amelyet azonban eddig még egyetlen ország sem is­mert el — Két iráni rakéta csapódott be az iraki fővá­rosba. SZERDA: Grósz Károly mi­niszterelnök az NSZK-ban kezdett tárgyalásokat — Vik­tor Nyikonov, a szovjet po­litikai vezetés egyik tekin­télyes tagja Washingtonban átadta Reagan elnöknek Mir hail Gorbacsov újabb üze­netét — Latin-amerikai kőr­útjának utolsó állomására, Kubába érkezett a szovjet külügyminiszter. CSÜTÖRTÖK: Németh Ká­roly meghívására hazánkba érkezett II. Margit dán ki­rálynő — A kambodzsai kor­mány magas állami tisztsé­get ajánlott fel Norodom Szir hanuknak. a fegyveres har­cot folytató ellenzék vezető­jének — Ismét megélénkült a harc az iraki—iráni fron­ton, miközben amerikai har­ci egységek elsüllyesztettek három iráni őrhajót. PÉNTEK: A Kínai Kommu­nist- Párt KB meghívására Pekingbe utazott Kádár Já­nos — Argentínai megbeszé­lései után a szomszédos Uru- guayt kereste fel Mitterrand francia köztársasági elnök — Kanadába látogatott II- Erzsébet angol királynő — Kohl kancellár is fogadta Anatolij Doblnyint. az SZKP KB külügyi ügyekkel foglal­kozó titkárát. Miért figyel a világ e na­pokban Kínára? Talán nem túlzás azt ál­lítani, hogy ezekben a na­pokban. hetekben Kínára fi­gyelt s figyel a nagyvilág és hazánk egyaránt. E fi­gyelem kiváltói egyrészt a függetlenséget követelő szél­sőséges tibeti szerzetesek provokatív megmozdulásai voltak, másrészt viszont az újabb kínai—szovjet külügyi konzultáció kezdete, a Kí­nai Kommunista Párt októ­ber 25-ére kitűzött XIII. kongresszusának előkészüle­tei. Hazánk fokozott érdek­lődésének magyarázata pe­dig az. hogy harminc év múltán a hét végén meg­kezdte újabb pekingi tár­gyalásait Kádár János. Az a tény, hogy az MSZMP fő­titkárát a legnagyobb kong­resszusi előkészületek köze­pette is szívesen látják ven­dégül, mutatja, mekkora je­lentőséget tulajdonítanak Pe- kingben a magyar—kínai kapcsolatok javulásának. Természetesen nem kevés­bé fontos, hogyan alakul a hosszú ideig „mélyhűtött” szovjet—kínai viszony, hi­szen a két legnagyobb szo­cialista állam közeledése nemcsak a két félnek, de az egész világ érdekeinek is megfelelne. Nos. e kapcsola­tok fokozatos felmelegedése jegyében kezdődtek meg im­máron öt esztendeje Moszk­va és Peking között a kül- üevminiszter-helyettesi kon­zultációk. A két fővárosban felváltva tárgyalóasztalhoz ülő diplomaták a héten Pe- kingben ezúttal 11 alkalom­mal tárhatták egymás elé a további normalizálást előse­gítő intézkedések okmányait. Kétségtelen tény, hogy az eddigi fáradozások gyümöl­csei kezdenek beérni, s konk­rét formákban öltenek tes­tet. Az államközi kapcsola­tok mind intenzívebbé vál­nak, rendszeresek már a miniszterelnök-helyettesi megbeszélések, kormányszin­tű találkozók. Ezzel össze­függésben jelentősen növe­kedett a két ország gazda­sági együttműködése is. a forgalom 1981—86 között megtízszereződött s értéke elérte az 1,8 milliárd rubelt. Moszkvában úgy vélik, hogy a két szocialista óriás­ra kiemelt szerep hárul az ázsiai s egyetemes béke és biztonság megőrzésében. En­nek szem előtt tartásával, de a két nép alapvető érdeké­ben is a Szovjetunió kész a jószomszédi viszony mielőb­bi teljes helyreállítására Kí­nával. s ezt a szándékot ta­valyi vlagyivosztoki beszé­dében Mihail Gorbacsov is egyértelműen aláhúzta. A szóbeli gesztust ebben az évben már tettek is követ­ték, amikor is nyolcévi szü­net után Moszkvában felújí­tották a határtárgyalásokat. Ez pedig igazán nem cse­kélység, hiszen a világ leg­hosszabb, 7500 kilométernyi határáról van szó. E tárgya­lásokon nem született ugyan még egyezség, de érezhetően mindkét fél a korábbinál jóval nagyobb rugalmasságot tanúsít. Mind Moszkvában, mind Pekingben tisztában vannak azzal, hogy a belső társadal­mi megújuláshoz, a refor­mokhoz nyugodt külső fel­tételekre van szükség. S ta­lán ez az egységes megköze­lítés lehet az a közös neve­ző, amely segítségével fo­kozható az egységes fellé­pés a világpolitika porond­ján, még akkor is, ha nap­jainkban néhány kérdésben még eltérő nézeteket valla­nak a két fővárosban. Am emellett biztató, hogy az utóbbi 25—30 évben soha­sem állt ennyi kérdésben ilyen közel egymáshoz a szovjet és a kínai álláspont. S ez a tény hogy több az azonosság, mint a nézetkü­lönbség, táptalajt adhat azon reményeknek, hogy az élénkülő szovjet—kínai pár­beszéd is elérj majd a leg­magasabb szintet. Ha nem is a legközelebbi jövőben, de mindenképpen belátható időn belül.. . Történt-e haladás a kö­zép-amerikai békefolyamat­ban? Közép-Amerikában, úgy tűnik, érdemi szakaszába lé­pett a Guatemalavárosban augusztusban kidolgozott, s ihletőjéről, a Costa Rica-i elnökről Arias-tervnek ke­resztelt béketerv megvalósí­tása. Nicaraguában a hét elején megkezdte működését a nemzeti megbékélési bi­zottság. E fórumon 8 ellen­zéki párttal tanácskoznak a sandinista kormányzat kép­viselői arról: hogyan lehet­ne mielőbb véget vetni a sokat szenvedett kis ország­ban az értelmetlen véron­tásnak s hogyan hajthatná végre a leghatékonyabban és leggyorsabban a béketerv Nicaraguára háruló részét. Salvadorból is érkeztek je­lentések a Duarte-kormány- zat és a hazafias erők kö­A Kínához tartozó Tibet közigazgatási központjá­ban, Lhasszában még a hét elején is zavargásokat pro­vokáltak szélsőséges ele­mek, Tibet függetlenségét követelve. A képen: egy le­égett épületet bontanak le az összetűzések után (Fotó: AP — MTI — KS) zötti tárgyalásokról. Bár igazán kézzelfogható ered­ményt még nem hozott a mostani konzultáció, már az is siker, hogy a korábbi két kudarc után most legalább a további részletek kidolgo­zásának szükségességében megegyeztek a felek. E kétségtelenül pozitív eseményeket hallván, olvas­ván joggal merül fel a kér­dés: hát akkor megoldódik végre a sokadik éve húzó­dó válság? Sajnos nem vá­laszolhatunk egyértelműen igennel, mégha teljes szív­ből kívánjuk is, hogy az erőfeszítéseket mielőbb si­ker koronázza. Hiszen hiá­ba bizonygatja eltökélt bé­kevágyát évek óta a mana- guai vezetés, hiába hirdet amnesztiát, egyoldalú tűz­szünetet, hiába engedélyezi korábban kormányellenesség miatt betiltott sajtóorgánu­mok tevékenységét — köz­tük a La Prensa című te­kintélyes lapét —, hiába ne­vezi ki a megbékélési bi­zottság vezetőjévé a legel- lenzékibb nézeteket prédi­káló főpapot, ha mindezen gesztusokról egyszerűen nem akar tudomást venni az el­lenforradalmárok legfőbb patrónusa. a Fehér Ház. Ma­nagua kompromisszumait minduntalan feledve Wa­shingtonban újabb és újabb követelésekkel állnak elő, amelyek többsége — termé­szetesen — teljesíthetetlen, mivel beavatkozást jelente­nének egy független ország belügyeibe. A régi, de jól bevált recept szerint vi­szont máris lesz hivatkozási alap is a kontrák újabb tá­mogatására. mondván, hogy a sandinistákkal „nem lehet egyezségre jutni”. A Reagan-kormányzatnak persze a korábbinál nehe­zebb lesz a jövőben is ki­erőszakolni a dollármillió­kat — legközelebb éppen a november derekán óhajt 270 millió dollárt megszavaztat­ni —, mert e kérdésben megoszlott a nagy északi szomszéd törvényhozóinak véleménye. Kérdés: ez elég lesz-e arra. hogy a Fehér Ház végre figyelembe ve­gye ne csak a saját, hanem a válságban leginkább érde­kelt országok érdekeit is? Daróczi László Bonn után Münchenben tárgyalt a magyar kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) más bajor nép az utóbbi években az ólet minden te­rületén elért. Magyarország úgy járulhat hozzá a legha­tékonyabban a béke és az enyhülés ügyéhez, ha rende­zett, a kölcsönös előnyök el­vére alapozott jó viszonyra törekszik más államokkal. Az üdvözlés percei után a magyar kormányfő beírta nevét a minszterelnöki rezi­dencia vendégkönyvébe, majd megbeszélést folytatott Franz Joséf Stnauss-szal. A négyszemközti találkozó után a bajor tartományi miniszterelnök díszebédet adott Grosz Károly tisztele­tére. A rezidencia XVI. szá­zadi, itáliai reneszánsz stí­lusú épületében rendezett dlszebéden Franz Josef Strauss és Grósz Károly po­hárköszöntőt mondiott. A bajor kormányfő hang­súlyozta, hogy milyen fon- tos a bajor—magyar gazda­sági együttműködés: 1986- ban a Magyarországról szár­mazó nyugatnémet import egyiharmada Bajorországba irányult és az NSZK ma­gyarországi exportjának több mint tizennyolc száza­léka Bajorországból szárma­zott Strauss megerősítette, hogy tartománya továbbra is érdekelt a Magyarország­hoz fűződő kapcsolatok és együttműködés elmélyítésé­ben. Grósz Károly válaszbeszé- dóben kijelentette: — Nagy örömmel és várakozással utaztam Bajorországba, amellyel a történelmi tradí­cióknak és*a földrajzi kö­zelségnek köszönhetően igen sokrétű és intenzív együtt­működést sikerült kiépíte­nünk. A magyar—(bajor kapcsolatokat a Német Szö­vetségi Köztársasághoz fű­ződő kapcsolatrendszerünk egészében is kiemelten ke­zeljük,, s a magunk részéről ezek további bővítésére tö­rekszünk. A kormány elnöke rámu­tatott, hogy a dinamikusan fejlődő magyar—NSZK ide­genforgalomban Bajoror­szág részesedése különösét jelentős. Az NSZK-ba láto­gató magyar turisták nagj része a délnémet területekéi keresi fel, s a hazánkba uta­zó NSZK-állampolgárok te­kintélyes része ugyancsak innen érkezik. E körülmény­re figyelemmel a közeljövő­ben Münchenben konzulá­tust kívánunk létesíteni. Grósz' Károly és kíséret« délután látogatást tett e BMW autógyáriban. Ezután Stuttgartba, Ba­den-Württemberg tartomány székhelyére utazott a kor­mány elnöke és kísérete. A stuttgarti repülőtéren Lothar Späeth tartományi miniszterelnök üdvözölte a vendégeket. Szóvivői bejelentés Gazdasági és pénzügyi kérdésekről az ENSZ-ben Gorbacsov—Kohl találkozó Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára „a nem is olyan távoli jövőben” ta­lálkozni fog Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A Kohlnak szóló meghívást Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára adta át pénteken a nyugatnémet kancellárnak — mondotta Friedhelm Ost nyugatnémet kormányszóvivő pénteki bon­ni sajtóértekezletén, amely­re Kohl és Dobrinyin több mint három órán át tartó megbeszélése után került sor. A szóvivő közölte, hogy a szovjet—nyugatnémet csúcs- találkozót Sevardnadze no­vemberi, bonni tárgyalása során készítik elő. Latin-amerikai körútjáról Hazaérkezett a szovjet kiilügymioiszter Latin-amerikai körútja utolsó állomásaként egyna­pos munkalátogatást tett Kubában Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminisz­ter. A magas rangú vendég csütörtökön Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titká­rával. Raul Castro másod­titkárral, Carlos Rafael Rodrigezzel és Jorge Ris- quettel, a PB tagjaival foly­tatóit megbeszélést Havan­nában. Eduard Sevardnadze pén­teken hazaérkezett Moszkvá­ba. Incidens az Öbölben Teherán pénteken azzal vádolta az Egyesült Államo­kat, hogy helikoptereivel barbár támadást hajtott vég­re iráni naszádok ellen. Egy­ben tagadta, hogy a naszá­dokról lőttek volna elsőként. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség jelentése szerint az irá­ni naszádok csütörtökön es­te rutinszerű őrjáratot tar­tottak nemzetközi vizeken, amikor Fárszi iráni sziget közelében amerikai helikop­terek megtámadták őket. Az ÍRNA jelentése szerint számos iráni életét vesztet­te. illetve megsebesült a tá­madás következtében. Az amerikai őrhajók által a vízből kiemelt hat iránit az amerikai erők túszul ejtet­ték. Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó ülésszakán, a gazdasági és pénzügyi kér­désekkel foglalkozó főbi­zottságban felszólalt Horn Gyula külügyi államtitkár, a magyar delegáció vezető­je. Hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország fejlődésének je­lenlegi nemzetközi féltételei sok tekintetben ellentmon­dásosak. A pozitív világpo­litikád változásoknak ked­vező a hatásuk, az egyre bonyolultabbá váló világ- gaizdasági feltétélek ugyan­akkor kemény próbatétel élé állítják a magyar népet. A magyar kormány, mint a közelmúltban elfogadott munkaprogramjában is le­szögezte, kiemelt feladatá­nak tekinti, hogy ösztönözze az országnak a világgazda­ság folyamataiba való erő­teljes bekapcsolódását, s fejlessze a nemzetközi gaz­dasági együttműködést. A nemzetközi együttmű­ködés átfogó kérdéseiről szólva Horn Gyula hangsú­lyozta a gazdasági kapcsola­tok stabilitásának, előrelát- hatóságának és megbízható­ságának a jelentőségét. A magyar kormány támogatja a nemzetközi gazdasági biz­tonság megteremtésének gondolatát. Mai kölcsönösen függő világiunkban vala­mennyi ország nemzeti te­vékenysége, intézkedése: hatást gyakorolnak a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok egészére, vagy azoknak valamely területére, befo­lyásolják a többi ország mozgásterét. A Magyar Népköztársaság kormánya társszerzője a nemzetközi gazdasági biz­tonság kérdéséről szóló, az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán is szereplő kez­deményezésnek . Az átfogó kezdeményezéí szellemében, a nemzetközi gazdasági biztonság megte­remtésének első szakaszá­ban elengedhetetlen a köl­csönös tájékozottság nagy­mértékű javítása és a nem­zeti gazdaságokat különbö­zőképpen érintő külső koc­kázati tényezők előrejelzési rendszerének létrehozása. Hasznos lenne továbbá olyan gazdasági csúcskonfe­renciák rendszeres megren­dezése, amelyek célja! a gazdaságpolitikák össze­hangolása, az együttműkö­dés fejlesztésére teendő lé­pések kimunkálása, a köl­csönös bizalom erősítése — mondotta többek között Horn Cyula. SZÓFIA Bulgáriában nem fordul elő kolerás megbetegedés — ezt az állampolgárok kér­déseire válaszolva közölte az illetékes minisztérium. A közlemény szerint a bolgár egészségügyi szervek min­dent megtesznek azért, hogy ilyen megbetegedés a jövő­ben se forduljon elő. ÜJ-DELHI Az indiai békefenntartó erők katonái az éjszaka fo­lyamán több mint hetven ta­mil gerillát vettek őrizetbe Sri Lanka északi és keleti részében — közölte péntek reggel az indiai nemzetvé­delmi minisztérium szóvivő­je. Az őrizetbe vétel részét képezi azoknak az intézke­déseknek, amelyeket az in­diai katonai alakulatok fo­ganatosítanak a szigetor­szágban a rend helyreállítá­sára a tamil „tigrisek” vé­res akciói után. BELGRAD Minden alapot nékülöz- nek azok a nyugati híresz­telések, amelyek összefüg­gésbe hozzák Jugoszláviát azokkal a fegyverekkel és tengeri aknákkal, amelyeket egymással háborúzó közel- keleti országokba szállítot­tak. Ezt Alekszander Szta- nics, a jugoszláv kormány szóvivője közölte csütörtöki sajtóértekezletén. PA RIZS Párizsban megnyílt a „Magyar avantgárd művé­szet a század elején és ma” címmel rendezett tíznapos rendezvénysorozat, amely Kassák Lajos születésének centenáriumához kapcso­lódik. A művészeti napokat a párizsi magyar intézetben Pierre Joxe, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti cso­portjának elnöke, volt bel­ügyminiszter és Berényi Pál, az intézet igazgatója nyitot­ta meg. BRÜSSZEL A legutóbbi 12 hónap fo­lyamán a Közös Piac tagor­szágaiban összességében nem változott a munkanél­küliek száma: 15,7 millió munkanélkülit tartanak nyil­ván — közli az Eurostat, a Közös Piac statisztikai hiva­tala. Az összesített számadato­kon belül az egyes országok­ban azonban módosult a helyzet: Nagy-Britanniában és Portugáliában érezhetően csökkent, míg Olaszország­ban és Franciaországban nőtt a munkanélküliek szá­ma.

Next

/
Thumbnails
Contents