Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

I 1987. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP x 3 Észt vendégek Mezőtúron, a főiskolán A Nyikoláj Kozlov vezette észt delegáció Mezőtúron megte­kintette a Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezetét A kormányszóvivő tájékoztatója Részletek a keresetszabályozás jövő évi rendszeréről A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának meghí­vására, a hétfő óta megyénk­ben tartózkodó Szovjet Ba­ráti Társaságok észt tagoza­tának küldöttsége — ame­lyet Nyikoláj Kozlov, az Észt SZSZK Mezőgazdasági Akadémiájának rektora ve­zet — tegnap Mezőtúrra lá­togatott. Az észt vendégeket elkísérte Sándor László, a HNF megyei titkára? is. Itt a GATE mezőtúri főis­koláján dr. Patkós István főigazgató tájékoztatta őket a felsőfokú oktatási intéz­mény feladatairól, személyi és tárgyi feltételeiről tudo­mányos eredményeiről. A tá­jékoztatón részt vett Györfi György, a városi pártbizott­ság első titkára is. Ezt kö­vetően az észt küldöttség megtekintette az intézményt. Nyikoláj Kozlov elismerően szólt a tanműhelyek műsza­ki felszereltségéről, az okta­tástechnikai csoport video­Az elmúlt napokban egyes külföldi — elsősorban japán — újságokiban hírek jelen­tek meg a Suzuki gépkocsik magyarországi összeszerelé­sével kapcsolatos állítólagos megállapodásról. Ezzel kap­csolatban Sós Gyula ipari miniszterhelyettes elmondta, hogy — mint már korábban is közismert volt — folynak na fizetni. Mindezek tudatában jó adag merészség is kell, hogy belevágjon az ember. Nos, ebben bizonyára errefelé nincs hiány, hisz az idei év első hat hónapjában Szol­nok megyében három új kis­szövetkezet alakult. Az egyik cég Jászberényben ta­lálható, s az ő történetüket nagyító alá téve, érdemes az eseményeket az elejétől nyo- monkövetni, mert ebből az is kiderül, hogy előfordulhat olyan szituáció is, amikor jószerivel nincs más válasz­tás. De ne vágjunk a dolgok elébe. Abban ugye nincs semmi különös, ha egy barkácsoló­tudományáról híres ember öt-hat évvel ezelőtt saját tervezésű konyhaszekrényt csinált. Igenám, csakhogy a bútor ajtajaira való fogan­tyúkhoz sehogyan sem tu­dott hozzájutni. Persze hő­sünk nem esett kétségbe, ne­kilátott. s otthon megcsinál­ta saját maga azokat a fo­gókat. S miközben a kicsiny műhelyében bütykörészett. éppen akkor vetődött arra egyik ismerőse, aki a közeli áfész vezetőjeként ipari szakcsoportot akart szervez­ni. Látta, hogy milyen ügye­sen alakítgatja, formálgatja ismerőse a fogantyúkat, s előállt az ötlettel, hogy az áfész égisze alatt folytassa tovább ezt a tevékenységet, természetesen nem egyedül. stúdiójáról, illetve az itt gyártott mezőgazdasági kis­gépekről. A délutáni program a Fa­zekasok Népművészeti Házi­zött. az összeszerelésről. A tervezett együttműködésben részt vevő magyar iparvál­lalatok (nyolc járműipari gyár) és különböző hazad pénzintézetek a napokban megállapodtak, hogy ezentúl közösen!, vállalati szinten folytatják az egyeztetéseket és a tárgyalásokat mintegy 50 ezer kiskategóriájú jár­mű összeszereléséről. hanem társakat is toborozva melléje. A lényeg az, hogy megszü­letett az egyezség, s hama­rosan beindult a munka. A Tisza Bútoripari Vállalat Szolnoki Gyára ió partner­nak bizonyult, hisz a fogan­tyúkra igényt tartott. S ahogy telt, múlt az idő, úgy nőtt. a választék, s az igény a fogók iránt, s jó két év múltán a brigád tagjai ;>gy gondolták, hogy már a sa­ját lábukon is mee tudnak állni, így önállósodtak és géemkává alakultak. Évekig nem volt semmi baj, mond­hatnánk úgy is, hogy ment minden, mint a karikacsa­pás, de egy-két esztendeje már érezhető volt, hogy nem lesz ez mindig így. Hiszen a S7„i- • ~,z6k úgy változtak, mint az időjárás, mivel hol kisütött a nap, hol meg be­borult az ég a géemkák fö­lött. Nos, a borús ég tartós­nak bizonyult, mivel jött egy olyan rendelkezés, miszerint ha valamelyik vállalat géem- kákkal dolgoztat, akkor az adott tevékenység után kez­detben 10 százalékos, jelen­leg pedig már 20 százalékos adót kell fizetnie. Éppen ezért a Tisza Bútoripari Vál­lalat Szolnoki Gyára értesí­tette a fogantyúkat gyártó kis csapatot, hogy ily módon nem tudja tovább foglalkoz­tatni őket, mivel a kedvezőt­len adózási feltételek miatt lassan többe kerül a leves, mint a hús. ipari Szövetkezetében üzem- látogatással .folytatódott, majd a Vetőmagtermeltető Váilalat oktatási bázisának megtekintésével zárult. Kétszáz üzemben őszi lehalászás Országszerte jó ütemben halad az őszi lehalászás; mintegy 200 üzemben ad munkát az idei „termés” be­takarítása. Az összes halas­tavi vízfelület mintegy 24 ezer hektárra tehető, úgy­hogy bőven van munkájuk a szakembereknek, akik az elmúlt évi „hozamot” vala­melyest meg is haiadó nal- mennyiséggel számolnak. Nos, ez a bejelentés ann il is inkább hidegzuhanyként érte a géemkásokat. mivel a hosszútávú megrendelések reményében úgyszólván csak a szolnoki bútorgyárral áll­tak kapcsolatban, s az ide szállított fogantyúk kitöltöt­ték teljes kapacitásukat. Mit lehet ilyenkor tenni? Két le­hetőség adódott: vagy föl­osztanak, s ki-ki megy, amerre tud, vagy pedig meg­keresik azokat a formákat, amikor a kecske is jól la­kik, meg a káposzta is meg­marad. Szinte természetes, hogy az utóbbi mellett dön­töttek, s így jutottak arra az elhatározásra, hogy kisszö­vetkezetet alakítanak, mert így megszűnnek azok a kor­látok, amelyekbe géemká- ként lépten-nyomon bele­ütköznek. Szó, ami szó, biztosítva minden feltétel, az idén jú­niusban megalakult Jászbe­rényben a Faipari és Fémal­katrészgyártó Kisszövetke­zet, amely továbbra is ugyanazt a munkát végzi mint eddig, és ugyanannak a megrendelőnek. Persze, ha valaki azt hiszi, hogy ez fá­ból vaskarika, az pagyon té­ved. mivel nemcsak egyszerű önálló jogi személy, és az névváltozásról van szó. Hi­szen a kisszövetkezet már adózási feltételei jóval „ke­ményebbek” és szigorúbbak, mint amikor még géemká- sokként végezték ugyanazt a munkát. Szóval ezért sem mondhatjuk azt, hogy fából vaskarika, meg azért sem, mert hiába szerepel a kis­szövetkezet nevében a „fém- alkatrészgyártó” szó, egye­lőre megmaradnak a búto­rok faalkatrészeinek készí­tése mellett, vagyis nem ter­vezik a „vaskarikák” gyár­tását. Nagy Tibor A kormányszóvivői érte­kezleted^ Bányász Rezső kü­lön is szólt Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és Grósz Károly miniszterel­nök legutóbbi budapesti ta­lálkozójáról. A kormánygyűlésen tár­gyalt témakörök közül elsőként a bér- és ke­resetszabályozás jövő évi rendszeréről szólt rész­letesen (a Magyar Rá­dió kérdésére) a szóvivő. Ki­fejtette: alapvető érdekünk, hogy a gazdálkodó szerveze­tek 1988-ban a mérsékelt ke­resetnövelési lehetőségek el­lenére is érdekeltek legye­nek a gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításában, a kor­mányprogram végrehajtá­sában. Olyan bérszabályozási formát vezetnek be jövőre, amely előnyt biztosít a fel­adataikat csökkenő létszám­mal teljesítő vállalatok szá­mára. A népgazdaság né­hány területén viszont — döntően a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál — ott, ahol a létszám növelé­sére vagy megtartására van szükség, átlagbér-szabályo­zás lesz. Valószínűleg az is fokozza majd a vállala­tok kezdeményezőkészsé­gét, hogy bizonyos feltételek esetén tagjai lehetnek egy úgynevezett bérklubnak. E bérklubnak azok a vállala­tok lehetnek tagjai, akik a maguk erejére támaszkod­nak, nem az állami költ­ségvetésből' kérnek támoga­tást fejlődésükhöz, pontosan teljesítik szerződéses és a költségvetés iránti kötele­zettségeiket, betartják a ter­melői árakra vonatkozó sza­bályokat. Ezek a vállalatok teljes mértékben mentesül­hetnek a bér- és keresetsza­bályozás központi előírásai alól. A részletek iránt ér­deklődőknek pedig az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal vezetői részletes tájé­koztatást tudnak adni. Lakásépítési jótállás A lakásépítéssel kapcsola­tos kötelező jótállással fog­lalkozó minisztertanácsi ren­delettel összefüggésben (a Népszava érdeklődésére) ki­emelte: a jogszabály előírja, hogy a vállalkozó, tehát aki a házat építette — legyen bár magánszemély, vállalat, vagy szövetkezet — három évig köteles teljes jótállást vállalni. Ennek alapján a lakók kérhetik a hiba kija­vítását, a lakás vételárának csökkentését, vagy a hibás tárgyak kicserélését, sőt, a hibajavítást a vállalkozó költségére mással is elvé­geztethetik. Remélhetően megszűnik tehát az az ál­datlan állapot, hogy csak hónapokig, olykor évekig Szakmai berkekben gyak­ran hallani olyan kijelenté­seket miszerint: a fa egyre jobban olyan kincs ami nincs. Nos, e mondásban lehet valami igazság, hiszen az utóbbi időben egyre töb­ben emelik fel szavukat az erdők védelmében. Többek között a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálta az ágazat helyze­tét, s a társadalom is foko­zott figyelemmel kiséri az erdők sorsát. Mint Papp Mi­hály, a Debreceni Erdőfel- ügyelőség igazgatója egy nemrégiben, szakemberek előtt megtartott előadásában elmondta, a gondok ellenére is, az elmúlt három évben az ágazat jelentősen növel­te nyereségét, nőtt a tőkés export is és annak értéke ma már meghaladja a 100 millió dollárt. Azonban, ha nem változ­tartó huzavona és pereske­dés után ismerik el és javít­ják ki a hibát. A kivitelező csupán abban az esetben nem kötelezhető jótállásra, ha hitelt érdemlően bizo­nyítja, hogy a hiba" a lakás átadása után keletkezett. Veszélyes anyagok behozatala Ugyanakkor jelentős sze­rephez jut a gazdaság egé­szét egyre inkább átható biotechnika is. Ilyen körül­mények között a mérnök, a technológus, a programozó, a konstruktőr személye meg­határozó jelentőségű. A ku­tatóhelyek és a vállalatok együttműködéséről szólva kifejtette; e kontaktusban jelenleg az okozza .a gon­dot, hogy a termelőknél erő­södött a rövid távú érde­keltség. Elsősorban a gyors, azonnali eredményt hozó te­vékenységekben működnek együtt a kutatókkal. Ám ha­ladásunk alapvető feltétele olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben a vál­lalatok a kutatási eredmé­nyek nemcsak gyorsabb, ha­nem szélesebb körű fel- használására is kényszerül­nek. A kormány munka- programja is ezt szorgal­mazza. A szóvivő az emberi kör­nyezetre veszélyes anyagok „importjának” megakadá­lyozására hozott miniszter- tanácsi határozatot szó sze­rint idézve felelt a Magyar Rádió kérdésére. A rendelet rögzíti: hulladékanyagot kül­földről égetés, végleges le­rakás vagy átmeneti tárolás céljából tilos behozni az or­szágba. Az a jogi, vagy ma­gánszemély, aki engedély nélkül hoz ilyen anyagokat az országba, nagy összegű pénzbírsággal sújtható, és kötelezhető a veszélyes anyag ártalmatlanítására. A Balaton jövőjéről, a tó körüli építési tilalom felol­dásáról az elmúlt napokban különböző fórumokon ellen­tétes vélemények alakultak ki. Ezzel összefüggésben Bá­nyász Rezső (az MTI Kül­földi Adások Szerkesztősé­gének kérdésére válaszolva) kifejtette: közéletünkben egyelőre még szokatlan, hogy két államigazgatási szerv el­térő álláspontot képvisel egy adott ügyben. Pedig helyes az, ha az elkülönült felada­tokkal rendelkező szervek, megbízatásuknak megfele­lően, eltérő véleményt is hangoztathatnak. A tisztes­séges vita, a tényekkel alá­támasztott érvek szembesí­tése minden területen és té­mában a közösség javát szolgáló döntést segíti elő. A kormánynak ezúttal is az a feladata — a témával a kö­nak alapvetően a kitermelé­si koncepciók, akkor a ki­vágott fa mennyisége és mi­nősége az ezredfordulóra kritikus szintre, a jelenle­gi évi 8 millió köbméterről 4 és fél millió köméterre csökken. Ezt a helyzetet csak úgy lehet elkerülni, ha minél több új erdőt telepítünk. Másik gond, hogy az erdő- felújítások területe nincs összhangban a „véghaszná­latokkal”. Magyarul több te­rületen vágják le az erdőt ugyanakkor pedig egyre ke­vesebb földdarabot erdősí­tenek meg újra. Ha a levá­gott erdők helyén mégis újat telepítenek, akkor elő­fordul, hogy az új erdők minőségével van baj. S rá­adásul az állományok egész­ségi állapota sem kielégítő: a hegyvidéken a tölgyesek az Alföldön pedig a fenyők és a nemes nyár erdők pusz­tulnak. zeljövőben foglalkozik a Mi­nisztertanács —, hogy meg­felelő mérlegelés után fele­lősen döntsön. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke római tárgyalásai­nak részleteiről érdeklődő kérdésre (Magyar Nemzet) elmondta: az államtitkár eszmecseréje része volt az egyházügyi hivatal és a Va­tikán közötti rendszeres munkakapcsolatnak. A meg­beszélésen értékelték a fő­papi kinevezések jelentősé­gét, és napirendre került I. István királyunk halála 950. évfordulójának méltó meg­ünneplése is. Ismertettük a magyar teológiai hallgatók katonai szolgálati idejének új szabályozását — 12 hónap sorkatonai szolgálatot telje­sítenek —, s a ífelek konzul­táltak segéd püspöki kineve­zésekről is. Valutaellátás A Magyar Rádió munka­társa a szóvivői értekezleten elhamarkodottnak ítélte az illetékes szervnek a Magyar Távirati Iroda útján a sajtó­hoz eljuttatott közlemé­nyét a valutaellátás rendjé­ről. Bányász Rezső emlékez­tetett: a közlemény azt köve­tően látott napvilágot, hogy egy értekezletről az egyik lapban pontatlan tájékozta­tás jelent meg a témával kapcsolatban. Az MTI által kiadott közlemény ezt pró­bálta hitelessé, pontossá ten­ni. A szóvivő ezzel össze­függésben hangsúlyozta: az előzetes gondolkodásra min­den érdekelt szervnek, in­tézménynek és személynek joga van, sőt ez kötelessége. De döntésről csak akkor be­szélhetünk ez ügyben is, amikor a kormány meghozta határozatát. Tehát helyes az, ha az elképzeléseiket a kü­lönböző szervek nyilvános­ságra hozzák. Ám az nem helyes, ha bárki olyan lát­szatot kíván kelteni, mintha már valamely ügyben a kor­mány végleges döntést ho­zott volna. A szóvivő végezetül az ál­lami vezetők fizetésére vo­natkozó (Veszprémi Napló) kérdésre válaszolt. Mint mondta, a Minisztertanács elnökének havi járandósága 34 ezer forint, helyetteseinek fizetési átlaga 31 ezer fo­rint, s a miniszterek átlago­san 29 500 forintot kapnak. A minisztériumi államtitká­rok havi fizetésének átlaga 25 ezer forint, az országos hatáskörű szervet vezető ál­lamtitkárok pedig átlagosan 23 ezer forintot keresnek, a miniszterhelyettesek pedig 22 ezer forintot kapnak. A felsorolt összegek természe­tesen a bruttó személyi alap­bérek, amelyeket ugyanazok a levonások terhelik, mint minden más munkabért. Éppen ezért dolgozták ki a szakemberek azt a 20 év­re szóló távlati erdőgazdasá­gi tervet, amely meghatá­rozza a legfontosabb fel­adatokat. Nemrégiben dön­tés született arról, hogy 1990 és 2000 között az or­szágban 150 ezer hektár erdőt telepítenek, ami évi 15 ezer hektár új erdőt je­lent. S ez akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy je­lenleg mindössze 7 és fél ezer hektárnyit telepítenek évente országosan. Szolnok megye nagyüzemei mindig is elöljártak ebben a mun­kában, hiszen már, az idén is 510 hektárral több erdő van szűkebb pátriánkban mint tavaly volt. A megyé­ben 1970-ben 21 ezer 334 hektár erdő volt, 1985-ben 29 ezer 530 hektár, 2005-ben pedig várhatóan már 35 ezer 530 hektáron díszük fa. Tárgyalófél a Suzuki Autógyártás együttműködéssel a tárgyalások a két fél kö-J GMK-ból kisszövetkezet EZ (16111 fáfaÓI VaSkailka Ésszerű lépés Jászberényben a körülmények hatására Kisszövetkezetet alakítani nem egyeszerü dolog. Nem, és kockázatos is, hisz a tagoknak kell biztosítani a termelés két — sőt anyagilag is be kell szállniuk a vállalkozásba, feltételeit — Így az épületeket, építményeket, berendezése- mondhatnánk úgy is, hogy egy kicsit vásárra kell vinniük a saját bőrüket is. Mert hiszen kezdetben a megrendeléseket sem kínálják tálcán, talpalni kell értük, s ha rosszul megy az üzlet, föntről nem dobnak mentőövet, s nincsenek álla­mi pénzek, amikkel ideig-óráig késleltetni lehetne a bukást. Egész egyszerűen úgy tönkremehetnek, hogy értük senki sem ejt egyetlen árva könnycseppet sem. Ha meg sikeres vállalkozásról van szó. mitagadás tisztességes adót kell utá­Egyre inkább kincs, ami nincs Több erdőről szóló hosszú távú tervek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents