Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

kXXVIU. évi. 238. íz., 1987. október 9., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Ez aem fábil vaskarika Városszélink I rádli és a televízió |ivf heti műsora Várnánk vendége U. Margit Kádár Jánossal és Németh Károllyal találkozott a dán királynő Újabb tárgyalásokkal folytatódott Grész Károly bonni programja Iz NSZK szövetségi elnöke fogadta a magyar kormányfőt ünnepélyes fogadtatás után koszorúzás a Hősök terén — Megbeszélések a Parlamentben — Díszvacsora, pohárköszöntök A hazánkban tartózkodó II. Margit dán királynővel talál­kozott Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja (MTI fotó: — KS) II. Margit, a Dán Király­ság uralkodója Németh Ká- rolynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására csü­törtökön hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett. A ki­rálynőt magyarországi útjá­ra elkísérte férje, Henrik herceg. Az uralkodói párt Németh Károly és felesége üdvözöl­te a kétnyelvű köszöntő fel­iratokkal és nemzeti lobo­gókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren, ahol röviddel II óra előtt szállt le a skan­dináv légitársaság menet­rend szerinti járatának gé­pe, fedélzetén Budapest ki­rályi vendégeivel. A repülőtéri üdvözlés után -T amelyen megjelent Hans Kühne, Dánia magyarorszá­gi és Király Andrásné, ha­zánk koppenhágai nagyköve­te — II. Margit, Henrik her­ceg és a kíséret tagjai ven­déglátóik társaságában az ünnepélyes fogadtatás szín­helyére. a Kossuth Lajos tér­re indultak. Itt a felsorakozott katonai diszegység parancsnoka je­lentést tett az uralkodónak, majd a dán és a magyar himnusz hangjai után II. Margit Németh Károly tár­saságában ellépett a tisztel­gő katonák sorfala előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után az uralkodó és Henrik her­ceg Németh Károly és fele­sége kíséretében a szállásra indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtök délután a Parlamentben találkozott II. Margit dán királynővel és férjével, Henrik herceggel. A szívélyes légkörű talál­kozón áttekintették a jól fejlődő magyar—dán kap­csolatok helyzetét, fejlesz­tésük lehetőségeit. Megelé­gedéssel hangsúlyozták, hogy a két eltérő társadalmi rendszerű ország együttmű­ködése mindkét nép érdeke­it szolgálja, s hozzájárul az' európai béke és a nemzetkö­zi biztonság erősítéséhez. Véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekin­tettel a béke megőrzésének és a nemzetközi együttműkö­dés további elmélyítésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett Németh Károly, Otto Möller dán külügyi államtitkár, va- vamint Király Andrásné és Hans Kühne. Ugyancsak az Országház volt a színhelye az Elnöki Tanács elnöke és az uralko­dói pár találkozójának. A kötetlen hangulatú meg­beszélésen az Elnöki Tanács elnöke mindenekelőtt hazánk nyitottságát hangsúlyozta. Magyarországon — miként a magyar—dán kontaktusokat a legmagasabb szintre emelő királyi látogatás is bizonyít­ja — szívesen látnak min­den vendéget, aki a kapcso­latok elmélyítésének szán­dékával érkezik. II. Margit királynő köszö­netét mondott azért a ven­dégszerető fogadtatásért, amelyben magyarországi út­jának első óráitól részesítik. Mint mondotta, Dániában ismerték Magyarország eredményei, s ezek alapján Henrik herceggel együtt nagy várakozással tekintet­tek a látogatás elé. A ma­gyar fővárost Európa egyik kulturális központjaként tartják számon az északi- országban. Az itt szerzett élső benyomások megerősí­tik az országról alkotott kedvező képet. A dán királynő és Henrik herceg a nap folyamán ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A koszorúzásnál jelen volt Iványi Pál. Németh Károly és felesé­ge este díszvacsorát adott II. Margit királynő és Hen­rik herceg .tiszteletére ai Parlamentben. A dán ven­dégek között foglalt helyet Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság külügyimi­nisztere, aki az esti órák­ban érkezett Budapestre. A vacsorán az Elnöki Ta- nács elnöke és a* dán ural­kodó pohárköszönitőt mon­dott. Épit, gépeket Javft a tsz Fejlesztés a „mellékesből” A taiponmanadásért hozta létre annak idején a Jászbe­rényi Lenin Tsz azt az ipari, javító szolgáltató ágazatát, amely kezdetben — majd sok-sok éven át — a veszte­séges gazdálkodással járó gondoktól szabadította meg. Az ágazat jelentősége nem csökkent azután se, hogy le­rázta azokat a nehéz terhe­ket, amelyek az alacsony hozamú föld (rossz legelő) és a korszerű juhtenyésztés feltételeinek a hiánya miatt nehezedtek rá. Nem ütök, hogy az azóta hvár korszerű juhtenyésztést folytató, exportra is termelő Lenin Tsz gazdálkodásában még mindig meghatározó szerepe van az ipari szolgál­tató tevékenységnek. Bizo­nyítja ezt; össztermeléki ér­tekének mintegy kétharma­dát teszi ki, hogy az innen . származó árbevételből az ; alaptevékenységhez nélkü- ' lözhetetlen fejlesztéseket ' Valósítja meg. Az ipari ágazat kélt rész­legéiben 180—200 dőlgozót ‘foglalkoztatnak egész éven át. A nagyobbik részleg a budapesti telephelyen mű­ködik. Jói képzett, sokolda­lú szakemberek dolgoznak a részlegben. Épületgépészeti, gáz- és központifűtés-szere­lési munkával alapozták in eg jó hírét a jászberényi tsz ipari tevékenységének. ' A mábik, a lakatos üzem építórészleg telephelye Jász­berényben van. Elsősorban a tsz beruházásainál vállal­ja a kivitelezési munkát, de besegít a járásban olyan termelőszövetkezeteknek, amelyeknek nincs építőrász- lege. Kooperációs és bér­munkában dolgozik a Me­zőgépnek és néhány Ipari üzemnek. Az ipari ágazat tevékeny­ségének hatékonyságát, ha­tását a tsz gazdálkodására igazolja, hogy az ágazat éves árbevétele eléri az évi 85 millió forintot. Ez lénye­gesen több, mint a fő tevé­kén ytségből, a juhtenyésztés­ből származó árbevétel. Hasznos azért is, mert mun­kájának eredményességét nem befolyásolja az időjá­rás és közreműködésével gyorsan és zökkenőmentesen valósítja meg a tsz saját be­ruházásait. Gátszemle a folyik partfán A napokban megkezdő­dött a hagyományos őszi gátszemle a Közép-Tisza vi­dékén. A területi vízügyi igazgatóság szakemberei 840 kilométer hosszú tiszai, zagyvad, körösi, hortobágy- berettyói árvízvédelmi vo­nalon ellenőrzik a fővédvo­nalak állapotát, az idei töl­téserősítési, folyamszabá­lyozási munkák helyzetét, e gátőrszakaszok, telepek, szertárak, védelmi eszközök felkészültségét égy esetleges téli jeges vagy egy tavaszi hóolvadásbál keletkező ár­víz -kivédésére; veszélyének az elhárítására. Ezúttal jórészt a szárazon ellenőriznek, mivel a mosta­ni szemlét korábban meg­előzte az úgynevezett kis vízi őszi szemle, amikor a jelenlegi, meglehetősen alacsony vízállás mellett vették szemügyre a folyó­medrek, partoldaJiak, gátal­jak állapotát. Csütörtök délelőtt újabb megbeszélésekkel folytatódott Grósz Károly bonni programja. A Minisztertanács elnöke, aki Helmut Kohl kancellár meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodik az NSZK-ban, a program szabta időkerete­ket maximálisan kihasználva már reggel vendéget fogadott: a Bonnhoz közeli Gymnichi kastélyban levő szálláshelyén Hans-Dietrich Genscher alkancellárrai, külügyminiszterrel folytatott kötetlen megbeszélést. A megbeszélésen minde­nekelőtt a nemzetközi hely­zet problémakörét tekintet­ték át, é»s szó volt a kétol­dalú kapcsolatok egyes kér­désedről is. A véleménycse­re során Genscher kormá­nya nevében jelezte: készek hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország — a fejlődő i degenfor gaflom szükségle­teinek megfelelően — Münchenben konzulátust lé­tesítsen. Crósz Károly később — szintén a gymnichi kastély­ban — megbeszélést folyta­tott Hans-Joohen Vogel-ial, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével, majdi á zöldek pártjának képvise­lőivel, Waltraud Schoppé- va'L, a párt parlamenti cso­portjának szóvivőjével és Otto Schilyvel, a nyugatné­met szövetségi gyűlés ma­gyar baráti csoportjának el­nökével. Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke délután bonni rezidenciáján, alMam- rnersohmidt villában fogad­ta á Minisztertanács elnö­két. A szívélyes légkörű megbeszélésen felidézték a szövetségi elnök tavalyi ma­gyarországi látogatásának eseményeit, az államfő ott szerzett igen kedvező be­nyomásait. Weizsäcker ki­fejezte meggyőződését, hogy Grósz Károly mostani láto­gatása számos területen to­vább erősítette tavalyi ma­gyarországi találkozóinak, 'tárgyalásainak eredménye­it. ' Az NSZK államfője emlé­keit felidézve meleg szavak­kal szólott arról az élmény­ről. hogy találkozhatott a nyelvüket és kulturális ha­(Folytatás a 2. oldalon) Weinberger és a Trldentek Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Kínába utazik az MSZMP főtitkára Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására ma hivatalos* baráti látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazik. Ülést tartott a Minisztertanács Határozat a lövő évi gazdasági szabályozók módosításáról A Minisztertanács csütör­töki üléséről — amelyet Grósz Károly távollétiében Csehák Judit mimszterel- nök-helyettes vezetett — a Tájékoztatási Hivatal elnö­ke:, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár man gyarországi látogatásáról készített jelentést. A kormány határozatot hozott az 1988. évi gazdiasá- gi szabályozók módosításá­ról. Jóváhagyta a bér- és keresetszabályozás 1988. évi rendszeréről szóló rendele­tet, és meghatározta azokat a gazdasági követe 1 menye­ket, amelyek teljesítésé ese­tén a gazdálkodó szerveze­tek mentesülhetnek a bér­es keresetszabályozás előírá­sai alól'. A Minisztertanács a szö­vetkezeti kongresszusokon elhangzott észrevételeket fi­gyelembe véve javasolta az Elnöki Tanácsnak a szövet­kezetekről szóló jogszabá­lyok korszerűsítését. A Minisztertanács rende­letet hozott a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótál­lásról. Ügy határozott, hogy az 1988. január elséje után kötött szerződések alapján átadott új lakóépületekre, lakásokra hároméves jótál­lás vonatkozik. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott az emberi környezetre veszélyes anya­gok külföldről történő be­hozatalának megakadályo­zására. A kormány a Tudomány- politikai Bizottság elnöké­nek beszámolója alapján áttekintette a kutatóhelyek és a vállalatok együttműkö­dését szolgáló jogi-gazdasá­gi feltételeket, valbmint a kutatóintézetek és a vállala­tok műszaki-fejlesztési munkáját. 1 A Minisztertanács az Ál­lami Tervbizöttság elnöké­nek előterjesztését figye­lembe véve, elfogadta a hosszú távú erdőtelepítési programot. Ennek értelmé­ben 1991-től 2000-ig 150 ezer hektár új erdőt kell te­lepíteni. Javában folyik a cukorrépa betakarítása a Jásztelki Tolbuhin Tíz-ben is. A szövetkezet 500 hektáron termelt az idén répát, melynek döntö részét a Szolnoki Cukorgyárba szál­lítják feldolgozásra (Fotó: T. K. L)

Next

/
Thumbnails
Contents