Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. OKTÓBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As Idomcserépgyártó részleg a festőberendezések üzembe helyezésével befejeződött a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai 2. számú új gyárának építése. A mintegy 300 millió forintos beruházás eredményeképpen hazánk legkorszerűbb technológiával, működő cserépgyára készült el. A nagyteljesítményű, kitűnő minőségű terméket produkáló gyárat olasz és nyugatnémet gépekkel és berendezésekkel szerelték fel, s a gyártás folyamatait japán számítógépek vezérlik. Az új gyárban évente mintegy 17 millió úgynevezett holland típusú kerámiacserepet készítenek (MTI Fotó: B. Fazekas László — KS) Tehenészeti telep rekonstrukciója Versenytárgyalás Jászhiséren Kivitelezői pályázatot hirdetett meg tehenészeti telepének fejlesztésére, rekonstrukciójára a Jászkiséri Lenin Tsz. A mezőgazdasági nagyüzemekben ma még kevésbé elterjedt, de hasznos kezdeményezésre kilenc kivitelezői cég nyújtotta be pályázatát. A versenytárgyaláson a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat állt elő a legkecsegtetőbb ajánlattál, kivitelezési költséggel, technológiával és határidővel, így a Keviép pályázatát fogadták el, kötöttek szerződést a kivitelezésre. Az 50 milliós saját erőforrásból és állami támogatásból az új telep négyszázas férőhelyét kétszázzal bővítik. Sor kerül a régebbi épületek hasonló mértékű bővítésére és rekonstrukciójára is. Üj fejőházat, silóteret is építenek. A fejlesztés elsődleges célja a tejtermelés növelése, minőségének a javítása, az időnkénti hazai ellátási gondok mérséklése. A beruházás megvalósulásával a jelenlegi 4800 liter tehe- nenkénti évi tej hozamot 6000 literre növelik. Tátrai Vilmos kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedű- művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Népköz- társaság Kiváló Művészének kimagasló művészi tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át szerdán. Épszöv — szociálpolitika II cég segíti az otthonteremtőket A Szolnoki Építőiipari Szövetkezetről, vagy ismertebb nevén Épszövről keveset hallani, elvégre ez a közösség jóval kisebb a megye- székhely hasonló tevékenységet végző cégeinél, vállalatainál. Mindezek ellenére munkájuk mégsem lekicsinylő!, hiszen többek között ők építették Szolnokon a Tófenék utcai nyugdíjas garzoniházat, és most is évente Sízáznegyven millió forint értékű lakásépítést. Kulturális célokra a jóléti alapból tavaly 159 ezer forintot költöttek: az összeg zömét a szakmai műveltség fejlesztésére fordították. így a munkásaik közül most is több mint harmincán vesznek részt középiskolai, főiskolai és egyetemi oktatásban, valamint tanfolyami képzésben. Évente száz jegyet vásárolnak a Mikroszkóp Színpad előadásaira: ezeket a szocialista brigádok tagjai kapják. A nyugdíjasaikról sem feledkeznek meg, hiszen tavaly 'közülük tizenhetet terjesztettek fel kivételes nyugdíjemelésre: és közülük öten kaptak egyenként havi 250—300 forint emelést. Támogatják a lakásépítéseket is: erre 680 ezer forint áll rendelkezésükre. Az ösz- szegből tavaly és az idén tizenegyen részesültek tízezer —nyolcvanezer forint közötti kamatmentes kölcsönben. Ezenkívül az otthonalapítókat szállítóeszközökkel, építőgépekkel is segítik: mégpedig egy meghatározott építkezéshez kapcsolódó feladatot teljesítenek. Jelenleg a megyeszékhelyen kívül Jászberényben, Abádszaló- kon, valamint az NSZK-beli Frankfurtban dolgoznak az üzem szakemberei. Vajon ez a cég milyen művelődési, egészségügyi, szociális segítséget nyújt dolgozóinak, mennyire és hogyan támogatja lakásépítéseiket, mekkora erőfeszítéséket tesz a legkiválóbbak megtartására? Az egészségügyi ellátás területén említésre méltó, hogy az idén áprilistól a cég üzemorvossal rendelkezik, miután sikerült kialakítani megfelelő orvosi rendelőt. Noha telephelyei szétszórtak, igyekeznek ezeket szociális helyiségekkel, melegedővel, fürdővel, öltözővel ellátni. Ha másképpen nem megy, konténeres formában. Az üzemi étkezést is támogatják: a szövetkezeti hozzájárulás naponta nyolc forint ötven fillér. Ezt a kedvezményt a dolgozók 50 —60 százaléka kéri.* Mivel saját üdülővel nem rendelkeznek, ezért Mátraházán és Balatonberényben bérelnek szobákat. mennyiségig, kilométerig díjtalanul. Minderről a — négyszázötven dolgozót érintő — tevékenységről a szövetkezet vezetői a közelmúltban Szolnokon, a városi tanács vb előtt is beszámoltak. Nem hallgatva el, hogy a legnagyobb gondjuk az, hogy — az építéssel foglalkozó cégekhez hasonlóan — náluk is jelentős a munkaerőmozgás. Ez részben abból Is adódik, hogy évente mintegy húsz embert küldenek el nem a megfelelő munkavégzés miatt, de arra is volt példa, hogy egy nagy- családos, cigány segédmunkásuk januártól decemberig háromszor ment el, illetve kérte magát vissza. Változatlanul feszültséget jelent, hogy az évi hatvanezer forint átlagfizetés — noha a legjobban teljesítők ennél többet kapnak — a mai megélhetési körülmények között nem vonzó. Ezért, a plusz kereset lehetőségéért hozták létre néhány éve a szövetkezetnél az úgynevezett szakcsoportokat, amelyek a vállalati géemkáknak felelnek meg. Ezek egyre jelentősebbek, hiszen hétvégeken a tizenkilenc szakcsoport már évente 40—50 millió forint értékű termelési értéket teremt. Rehabilitációs bizottság Mindezt, a nem csekély erőfeszítést a végrehajtó bizottság elismeréssel vette tudomásul, hiszen a mindennapok tapasztalata alapján a szövetkezet a megye- székhelyen, a vonzáskörzet építőiparában jelentős sze- repte tölt be. Elsősorban a technológia korszerűsítésében, valamint a megbízható kivitelezésben. Egyúttal a további fejlődés érdekében javasolják, hogy a dolgozók egészségének védelméért létre kell hozni egy rehabilitációs bizottságot. (Ez azóta már megtörtént.) D, Sz. M. Támogatják a tanulást Családos üdülök Tagkönyvcsero előkészítése az alapszervazetokbon Párbeszéd a párttagsággal Újabb jelentős szakaszához érkeztünk a tagkönyvcsere előkészítésének. A Központi Bizottság 1987. június 23-i ülésén hozott határozata alapján ebben a hónapban kezdjük el a párt belső életének e fontos eseményével kapcsolatos munkát az alapszervezetekben. Ekkor ismeri meg a párttagság taggyűléseken a Központi Bizottságnak a párt szervezeteihez, tagjaihoz írott levelét, és határozzák meg a tagkönyvcserével kapcsolatos helyi feladatokat, melynek ‘kialakításához minden alapszervezetnek eljuttatjuk a Központi Bizottság határozatát és a szervezeti tennivalókat segitő útmutatókat. A társadalmi körülmények növelik e taggyűlések jelentőségét. Az alap- szeirvezetek jelentős részében a kommunisták a mostani pártfórumokon vitatják meg a gazdasági-társadalmi kibontakozási programból adódó feladataikat. A felszabadulás óta immár hetedik alkalommal kerül sor a pártélet eme kiemelkedő jelentőségű politikai eseményére. Volt amikor egyszerű technikai feladatként kezelték; 1949-ben, a két munkáspárt egyesülése után tagrevízióval kötötték egybe. Az MSZMP időszakában végrehajtott tagkön yvcserék mindenkor kapcsolódtak az időszerű társadalmi, politikai feladatokhoz. Ez most sincs másként. A Központi Bizottság a párttagsági könyvek cseréjének alapvető céljaként azt fogalmazta meg, hogy: a párttagságot mozgósítsuk az aktuális társadalmi, gazdasági feladatok megoldására, a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtására. Itt tehát nem arról van szó, hogy a tagkönyvcsere időpontjához „igazította” a Központi Bizottság a kibontakozási programját, — hiszen a tagkönyvcsere időpontját elsősorban objektív körülmények aktualizálták —, hanem arról, hogy ezzel a politikai akcióval is segítsük,a társadalmi-gazdasági stabilitást és megújulást. Másik célunk, hogy ebben az időben behatóbban foglalkozzunk a pártélet belső kérdéseivel, különösen a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének, a pártfegyelem, a párt belső demokratizmusának, a kommunisták tudatosságának és felelősségérzetének az erősítésével. Növeli felelősségünket, hogy társadalmunk többsége ma is a párttól vár olyan ■kezdeményezéseket, amelyek a kibontakozást, a gondok leküzdését szolgálják. Ehhez adott kellő alapot a Központi Bizottság 1987. július 2-i állásfoglalása, melynek során a pártnak volt annyi bátorsága arra, hogy szembenézzen a valósággal, a hiányosságokkal, és ereje ahhoz, hogy kezdeményezzen és ösztönözze a gazdasági-társadalmi kibontakozást. A tagkönyvcsere másik fő célkitűzésének, a párt 'belső életének áttekintése során feladatunk, hogy elősegítsük a párt politikájának a megvalósítását, erősítsük a párt vezető szerepének érvényesítését, tóm egkapcsolata i nak az elmélyítését, hogy .tovább fejlesszük elért eredményeinket, és felszínre kerüljenek a hiányosságaink. Az előttünk álló nem köny- nyű feladatok azt igénylik, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsunk a munkastílus és a munkamódszerek fejlesztésére, mert ez nemcsak szűkén vett párt- ügy, mivel a párt belső élete, munkastílusa kihat az egész társadalom életére. Azt is látnunk kell, hogy a gazdasági, társadalmi életünkben jelenlévő nehézségek és feszültségek a pártban is éreztetik hatásukat, bizonytalanságot, türelmetlenséget, esetenként kétkedést váltanak ki a párttagság körében is. A kommunisták is nehezebben igazodnak el a politikai, társadalmi, gazdasági életünk bonyolultabb kérdéseiben, különböző problémáiban. Ezért a tagkönyvcserét előkészítő egyéni beszélgetéseket, — melyet novembertől jövő év február végéig kell lebonyolítani — fel kell használni arra, hogy az elfogadott párt- és kormányprogramot széles körben megismertessük, megértessük, elfogadtassuk, és nem utolsó soriban, hogy ennek megvalósítására és képviseletére megnyerjük a párttagságot. Célunk, hogy a kibontakozási program helyi tennivalóit lehetőleg minden párttag magáénak érezze, megtalálja saját feladatát a kibontakozás menetében. Ezeket a beszélgetéseket párbeszéddé kell alakítanunk. A párttagoktól kérjünk bátor véleményt a kongresszus óta eltelt két és fél év folyamatairól, jelenségeiről, személyes tapasztalataikról, arról, hogy hogyan látják megvalósíthatónak az országos és a helyi kollektívák előtt álló feladatokat. A beszélgetőcsoportok kérjenek javaslatokat, ötleteket ahhoz is, hogy hogyan lehet a párt egységét erősíteni, a pártdemokráciát fejleszteni, a pártmunka tartalmi, szervezeti életét korszerűsíteni. A párbeszéd során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a párttagok kiönt- hessék lelkűket, elmondhassák egyéni gondjaikat, problémáikat is, és ha lehetséges a pártvezetőségek nyújtsanak segítséget azok megoldásához. A vezetőségek is körültekintően készüljenek fel a párttagok munkájának, emberi magatartásának, társadalmi aktivitásának az értékelésére, minősítésére. Kívánatos, hogy a beszélgetéseket közvetlenség, emberközpontú kapcsolat, “ff nyílt, őszinte elvtársi légkör jellemezze. Ennek során fordítsanak külön figyelmet, türelmet és kellő tapintatot az idősebb és a fiatal kommunistákra. Az idősebbre azért, mert tiszteletet, elismerést és köszönetét érdemelnek eddigi munkájukért, még akkor is, ha már idősek, betegek és ezért nem eléggé aktívak, de azért is, mert ők nehezebben igazodnak el az élet új követelményeiben és változásaiban. A fiatalokra pedig azért, mert elsősorban őket kell megnyerni és felsorakoztatni az új kibontakozó célkitűzéseinknek a megvalósításához. Várhatóan a beszélgetések során lesznek olyanok, akik kétejüket, aggályukat fogják hangsúlyozni célkitűzéseinkkel szemben, és esetleg kilépési szándékukat fogják megfogalmazni. Velük is türelmesen kell beszélgetni. Indokaikat érdemes lesz meghallgatni, megszívlelni, tanulságait összegezni. Biztosan lesznek közöttük olyanok, ak'ket továbbra is szívesen látnánk sorainkban, és céljaink pontosabb megismertetésével, meggyőző szóval, más belátásra vagy eredeti szándékuk megváltoztatására tudunk rábírni. Találkozni fogunk olyanokkal is, akiket környezetük megbántott, meglazult a kapcsolatuk a közösséggel, avagy vélt vagy valós sérelmek érték, és ezért akarnak kilépni a pártból. Ezek ügyét is körültekintően kell kezelni, és ha indokolt, panaszaikat megvizsgálni. Bizonyára a negatív tényezők megszüntetése után többen továbbra is sorainkba kívánnak tartozni. De lesznek olyanok is, akik a pártpolitika lényegi tételeivel nem értenek egyet, akik nem tudnak, vagy nem akarnak eleget tenni szervezeti szabályzatba foglalt követelményeknek, akik egyéni érdekeiket a közösség fölé helyezik. Mivel a párt önkéntes szervezet, ezért ezek saját elhatározásukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére minden hátrányos következmény nélkül kiléphetnek a pártból. Az alap- szervezet vezetősége kezdeményezheti azok törlését a párttagok soraiból, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, illetve alkalmatla'nok a párttagságra. Jelentős feladat hárul majd a vezetőségre, hogy az elhangzott véleményeket, a beszélgetések tapasztalatait összegezzék, és azt taggyűlés elé terjesszék, valamint ennek alapján meghatározzák a helyi feladataikat, a felsőbb pártszerveknek szóló észrevételeket, javaslatokat pedig lakkozás nélkül továbbítsák. Ajánlatos, ha e taggyűléseket a beszélgetéseket követően minél hamarabb megtartják, és nem halasztják márciusig. Arra is van lehetőség, hogy ahol a beszélgetések befejezése egybeesik az évi beszámoló taggyűlések esedékes időpontjával, úgy a két témát egy taggyűlésen tárgyalják meg. Az új párttagsági könyveket az arra illetékes pártszervek a beszélgetések során egyeztetett adatok alapján állítják majd ki. Az 1989. január elsejétől érvényes tagkönyveket 1988 novemberében, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójáról megemlékező ünnepi taggyűléseken adják át a párttagoknak. Bíró József az MSZMP KB ai osztályvezetőj e Laoszi vondógek a megyeszókholyon Szolidaritási, barátsági gyűlés a népfrontnál Nyomdászszakszervezet Központi vezetőségi ülés A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének központi vezetősége szerdán ülést tartott, amelyen személyi kérdésekben döntött. A testület a szakszervezet elnökévé Búza Mártont, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatóját, főtitkárává Cs. Nagy Lajost, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának titkárát választotta meg. Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott Thongdam Mani- vane, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete Chanpheng Inthavanh, a nagykövetség másodtitkára és további három diplomata kíséretében. A vendégeket a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Bekényi Istvánná városi titkár tájékoztatta Szolnok múltjáról és jelenéről, Tabák Lajos munkabizottsági elnök pedig a népfront-mozgalom béke, barátsági és szolidaritási munkájáról szólt. Délután a megyeszékhely Munkásmozgalmi klubjában rendezett szolidaritási gyűlésen vettek részt a laoszi vendégek. Thongdam Mani- vane nagykövet országa életét mutatta be a jelenlévőknek. Tájékoztatóját filmvetítés egészítette ki. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult.
