Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt I Az elmúlt hét nem egy je­lentős eseménnyel büszkél­kedhet: sor került két be­mutatóra — eredeti munkák a televízió drámai műhelyé­ből — ugyanakkor azonban sajnos ellenkező előjellel is akadt premier, amely alapo­san felborzolhatta silánysá­gával a jobb ízlésű nézők idegeit. Ugyanis szombat es­te láthattuk az utóbbi idők leggyatrább és legízléstele- ne'bb filmvígjátékát, ami magyar szerző kezéből kike­rülhetett. Szerelem száz háton Szálkái Sándor — ő ren­dezte a kérdéses filmet, amely a Szerelem százhá­ton ... kétértelmű címet vi­selte a sokat sejtető három ponttal a végén — olyan fo­gással traktált bennünket, amelyben az eredeti ízeket a tömény ízléstelenség helyet­tesítette. Sportolókról szólt a film, magyar és nyugat­német úszóváiogatottaik kö­zös edzőtáborozásáról, de ez inkább csak keretül szolgált az alkotóknak. Mert amit bemutatnak, annak semmi köze nincs a sporthoz, még­ha a filmen itt-ott látunk is vizet és medencét elvétve. Nagyon hazug és nagyon furcsa lenne az a kép, amit a sportoló fiúk és lányok magatartásáról, moráljáról ennek a filmnek az alapján alkothatnánk. Mert van itt minden: vetkőzőszám, fiúk, lányok csoportosan, van éretlen malackodás és van szex is vastagon, van ágy­jelenet és van a szex mellé sok szesz. Itt csókolóznak és vedelnek — csak nem úsz­nak. Az alkotóknak csupán alkalom láthatóan a sport arra, hogy a szerelem és a szex kommerciális divatja szerint szólhassanak a ma oly kapósnak látszó pikáns dolgokról. S van kísérlet a humorra is, sok-sok bárgyú, lapos szellemeskedéssel. Csak emberi szívhang, egyetlenegy sem szólal meg: minden hamis, mesterkélt és csinált itt. Élet és művé­szet oly távol esik egymás­tól, mint Makó Jeruzsálem­től. Ennél bárgyúbb histó­riát, mint az idegen úszóed­ző esete, aki évtizedek múl­tán rátalál hajdani pásztor­órájának gyümölcsére, egy csinos leányra, aki lehetne-e más, mint a magyar úszó­csapat legkiválóbb tagja (el­végre volt kitől örökölnie a kivételes tehetséget), ma­gyar alkotóktól még aligha kaptunk. De kár is több szót vesztegetni Szalkaiék film­jére, úgy érzem, megemlíte­ni is azért kelletett, mert el­rettentő példa arra, hová vezethet az üzleti és min­denáron szórakoztatás szem­pontjainak végletes elural­kodása: zsákutcába! A fekete kolostor Meglehet-e őrizni az em­berséget akár az emberte­lenség tengerében is? Embe­ri méltóságunkat mérhetet­len méltatlanságok közepet­te? Akár egy szigorú, ke­gyetlen törvények szerint élő fogolytáborban s, zárt fa­lak között egy börtönben, ahol mindenféle népség ke­rül egybe, s ahol a fegyőrök mindenkori hatalmának van kiszolgáltatva az ember? Kumcz Aladár többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ halhatatlan remek­művében, A fekete kolostor­ban. Ezekre a kérdésekre kívánt felelni a több száz oldalas regényből Száraz György gondos forgatóköny­ve alapján született tévéfilm is, amelyet Mihályfi Imre vitt képernyőre, alighanem a lehetetlent is megkísérel­ve. Mert Kuncz Aladár re­gényének épp az a fő ereje és egyedüli tulajdonsága, ami épp idegen a tévédráma műfajától, a rendkívüli részletező leírás, a fogolytá­bor életének jelentéktelen­nek tűnő mozzanatait is rögzítő írói szemlélet, és azok a belső gondolatok, amelyekkel a szerző a tör­ténéseket kíséri, magyaráz­za, értelmezi. Ez bizony nem kedvez a sűrített drámai- ságra törekvő filmes átdol­gozásnak. Fontos részletek sikkadhatnak el a tömörítés folyamán, és megváltozhat az írói szemlélet maga is. Azzal, hogy a cselekmény fordulópontokra koncentrá­lódik, egyes kiemelt alakok kerülnek hangsúlyosan elő­térbe, míg mások elhalvá­nyulnak, sót el is tűnnek, ahogy ez most is ebben az átdolgozásban történik, két­ségtelen, hogy más hatást válthat ki a nézőkből, mint az eredeti alkotás. Mást, de korántsem hamisat. A tele­víziós A fekete kolostor­ban a végső benyomásokat illetően Mihályfi tévéfilmje visszaadja a regény belső lé­nyegét; ebből a filmből su­gárzik, árad a humánum üzenete. A film akárcsak a regény egyértelműen vála­szol a fentebb említett alap­vető kérdésekre: igenis meg lehet, sőt meg kell őriznünk emberi méltóságunkat min­dig, mindenkor, itt e földön minden körülményben. Mert ez adhat értelmet, tartást a létezésnek. A szépen fotog- rafált filmből a jó színészi teljesítmények egész sorát jegyezhetjük fel, mindenek­előtt a Kozák Andrásét, aki határozott vonásokkal raj­zolja meg az író alakját. De teljesítménye mellé felsora­kozik a Konez Gáboré, az Andorai Péteré és a ®era Zoltáné is — méltán. Nyár! keringő Vasárnap este Csehov ke­vésbé közismert elbeszélé­seiből készített tévéjátékot láthattunk a képernyőn, mely a hét másik jelentős eseménye. Jelentős, főleg ami a szerzőt, Csehovot ille­ti, aki annyi mindent tudott az emberről, és annyi min­dent el is tudott mondani rólunk, hogy hozzá hason­lóan kevesen a világban. Fe­szültségeinkről, érzelmi gu­bancainkról, anyagi és er­kölcsi kiszolgáltatottsá­gainkról, emberi esendősé- geinkről, kicsinyességeink­ről, cinikus elhidegedéseink- ról. A négy különálló elbe­szélést ügyesen fogta keret­be a tévéjátékban egy nyári estély képe, s az alkotók mesterien növesztették ki belőle a különböző elbeszé­lések finoman pergő cselek­ményét (a forgatókönyvet Szakonyi Károly írta, Szirtes Tamással .közösen, s az utób­bi egyben a játék rendezője is.) A Felfordulásban egy nevelőnö megaláztatásában élhettük át a kiszolgáltatott­ság nyomasztó, de ugyanak­kor felháborító érzését, A kórista nő az előítéletek el­leni csehovi lázadás hangja, és a szerelem szövevényes világát. kiszámíthatatlan­ságát és végtelen hatalmát idézte a wt utolsó történet, a Vologya és a Szere ícsét- lenség. Talán nem egyfor­mán sikerült képernyőre vinni valamennyit, de így együtt a négy elbeszélés ér­dekes látleletet adott az em­beri lélekről. Szirtes Tamás kellő érzékenységgel közelí­tett Csehovhoz, bár ami az igazán csehovi hangulatot, az ábrázolás finom összetett­ségét, a lélekben zajló rejtett folyamatok, áramlások fel­színre juttatását illeti, eb­ben talán nem elég körülte­kintően mély, kissé adósa marad Cseh óvnak. Egyéb­ként volt egy színészi felfe­dezése is ennek a tévéjáték­nak, a főiskolás László Zsolt, aki igen színesen és pontosan tudta ábrázolni a szépasszonyba váratlanul beleszerető ifjú ember tra­gédiába torkolló érzelmi zűrzavarát. Mind A fekete kolostor, mind a Nyári keringő jól reprezentálja a televízió ne­mes törekvéseit — a Buda­pesti Művészeti Hetek prog­ramjába illeszkedve. Valkó Mihály Kórsai Néphadsereg Művészegyüttese Hazánkban vendégszerepei Hazánkba érkezett és ked­den megkezdte tíznapos ven­dégszereplését a Koreai Néphadsereg Művészegyüt­tese. A száz tagú ének-, ze­ne- és tánckar elsőként a székesfehérvári Vörösmar­ty Színházban lép közönség elé, majd azt követően a gödöllői, nagykátai és gyön­gyösi művelődési központ­ban mutatja be produkció­ját. A műsorban koreai ka­tonazenei alkotások és népi motívumokból álló táncok is helyet kaptak. A társulat október 9-én Budapesten a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában tartja dísz­előadását. KSH-évkttnyv ’86 Dokumentáció a megyéről A napokban kerül a fel­használók kezébe a Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága által összeállított, közel 300 olda­las kiadvány, amely a szá­mok tükrében nyújt átfogó ismereteket megyénk gazda­sági és társadalmi életéről, valamint az országban el­foglalt helyéről. Közérdeklődésre tarthat­nak számot a népesség vál­tozását, összetételét és a népmozgalmat ismertető adatok. Ezek szerint me­gyénk lakossága az elmúlt évben is tovább fogyott, s az év végére 431,8 ezerre csökkent. Az élveszületések száma valamivel elmaradt az egy évvel korábbitól, a ha­lálozásoké pedig meghalad­ta azt. 1986-ban majdnem ezerrel többen költöztek el a megyéből, mint 1985-ben. Külön fejezet ad képet az egyes népgazdasági ágak munkaerőhelyzetéről, a bé­rek és keresetek alakulásá­ról. A gazdasági eredménye­ket a termelő- és a szolgál­tató tevékenységek mutatói jelzik, melyek közül említést érdemel a szocialista ipar termelésének csaknem 5 %- ot elérő emelkedése. A kötet tájékoztat továbbá a megye lakosságának élet- körülményeiről, jövedel­mének és fogyasztásának alakulásáról. A településhá­lózati részben megtalálhatók a legfontosabb települé­senkénti adatok, mutatók. Az évkönyv lehetővé teszi megyénk 1986. évi alapvető jellemzőinek összehason­lítását a többi megyéével, il­letve az országos helyzettel is. Szovjet vendégműváazekkel Indul a hangversenyévad A Borigyln vonósnégyes ősz van, indul a hangverseny­évad. Bár az utób­bi egy-két esz­tendőben való­jában a nyár is megannyi kon­cert-élményt kí­nált Budapesten és számos város­ban, hangver­senyteremben és templomokban, szabadtéren, kas­tély-kertekben, várudvarokban és tereken. Mégis, a hiva­talos évad csak­úgy, mint a szín­házi szezon szep­tembertől máju­sig tart. S most kezdődnek az Országos Fil­harmónia bérlet-sorozatai, fővárosi és vidéki koncert műsorai. A Budapesti Művészeti Hetek nyitóhangversenye — mint hagyományosan — most is Bartók-esttel kezdő­dött a Zeneakadémián. Ahol miután kicserélték a székso­rokat, némileg felújították a nagytermet, kellemesebb kö­rülmények között hallgatha­tunk zenét. Nagy nevek, világhírű kar­mesterek, jeles szólisták és népszerű zenekarok, kórusok vendégszereplése teszi izgal­massá az 1987—88-as hang­versenyévadot. Csak néhá- nyukat hadd említsem! A legnagyobb várakozás Sir Georg Solti hangversenyét előzte meg, azét a Solti György karmesterét, aki ezzel a koncerttel ünnepelte 75. születésnapját. Aztán a már említett Bartók-est he­gedűművésze, a Londonban élő Pauk György volt. És jön Kulka János, a Wupper- tali Opera főzeneigazgatója, Joó Árpád Kanadában élő zongoraművész- és karmes­ter, Lamberto Gardelli olasz, Frantisek Vájná cseh­szlovák karmester, Zuzanna Ruzicskova csehszlovák csemballó-művész, Peter Schreire NDK-beli énekes. Az október elejétől no­vember 5-ig tartó Szovjet Kultúra Napjai alkalmából egész sor élvonalbeli szovjet zeneművészt üdvözölhetünk hazánkban. A karmesterek között Jurij Szimonovot, Gennagyij Rozsgyeszt­venszkijt és Vaszilij Szi- nalszkijt, a szólisták közül Natalja Sahovszkaja gordon­kaművészt, Mihail Voszkre- szenszkij, Dimitrij Baskirov, Elisza Virszaladze zongora- művészeket. Igor Ojsztrah és Valerij Ojsztrah — apa és fiú — a világhírű hegedűmű­vész David Ojsztra fia és unokája — együtt koncerte­zik november 14-én a Zene- akadémián. Ugyan már az ünnepi napok után, de mű­soruk bizonyára ünnepé avatja ezt az estét is. Ven­dégszerepei a Moszkvai Zon­goratrió, a Borgyin Vonósné­gyes. Megannyi bérletet is hir­det az idén a Filharmónia általános iskolásoknak, kö­zépiskolásoknak; meglepő­en olcsó sorozatokat (a négy hangversenyre 80 fo­rintért). A zenekari hang­versenyek, a zongora-muzsi­ka, a hegedű, a kamarazene kedvelői igen sok bérlet kö­zül válogathatnak. Újdonság, hogy az idén a bérleti hang­versenyekre az előadás nap­ján féláron kínálják a je­gyeket. Többszáz hangversenyé­ből bőven juttat az ország minden részébe az Országos Filharmónia. Pécsett, Sop­ronban, Győrben és Nagyka­nizsán a Szovjet Kultúra Napja alkalmából szovjet művészek hangversenyez­nek. Szimonov, Sahovszkaja, Baskirov, valamint Igor és Valerij Osztrah. November elején rendezik a dél-alföldi városban a Szegedi Kamara- zenekari Napokat, amelyen a Budapesti Vonósok, a Szege­di Kamarazenekar és a Wei­ner Leó Kamarazenekar lép fel. Szenzációs esemény lesz, hogy az évek óta nem hal­lott Fischer Annie decem­berben Békéscsabán, Oros­házán és Miskolcon ad hang­versenyt a Liszt Ferenc Ka­marazenekarral. Debrecen­ben karácsonyi koncerten Händel: A Messiás oratóriu­mát vezényli Ludovit Raj- ter. Februárban Miskolcon rendezik meg Szokolay Sán­dor szerzői estjét. Szegeden és Debrecenben a Grúz Ka­mara Zenekar ad hangver­senyt. Tavasszal jön Duna­újvárosba, Székesfehérvár­ra és Nagykanizsára a Szlo­vén Filharmónia Zenekara, Szegedre és Szolnokra pe­dig a Drezdai Filharmónia Kórusa. Májusban Ránki De­zső zenekari zongoraestjét hallgathatja Miskolc, Debre­cen és Eger közönsége, áp­rilisban Webbernek, a Macs­kák zeneszerzőjének Requi­em j ét Győrött, Sopronban és Tatabányán adja elő a Győ­ri Filharmonikus Zenekar és az Állami Énekkar. K. M. Igor és Valerij Ojsztrak hegedűművészek A Heves megyei Bükkszéken az egykori Dráf-kúriából a helyi tanács — a hely­beliek jelentős társadalmi munkájával — faluházat alakított ki. A műemlék Jelle­gű 170 négyzetméter alapterületű létesítmény a kultűrház szerepét tölti be a mintegy ezer lakosú településen (MTI Fotó: Szabó Sándor) OUatéMullUi Mikroelektronika a nyelvtanulásban Nyolchetes, bentlakásos angol nyelvtanfolyamot in­dít október közepén a TIT soproni szervezete. A tanfo­lyam hallgatói egy külföl­dön már kipróbált, de Ma­gyarországon eddig még nem alkalmazott módszer­rel tanulják majd meg az idegen nyelv alapjait. Az új­szerűség abból áll, hpgy a mikroelektronikát a nyelvta­nulás szolgálatába állítják. Valamennyi hallgató kap egy mikroprocesszorral vezé­relt oktatókészüléket, amely a légzésritmuson keresztül érzékeli használója idegálla­potát, s csak akkor indítja el önműködően a magneto­fonkazettára rögzített tanu­lási programot, amikor a nyelvtanuló nyugalmi álla­potba kerül. Az oktatókészülékeken kí­vül — amelyeket az NSZK- ból kapnak — nyelvtanár, orvos és pszichológus is a hallgatók rendelkezésére áll a kísérleti nyelvtanfolyamon. Az első kurzuson tizenöten vesznek részt, valamennyien a Paksi Atomerőmű dolgo­zói. Faluház Bükkszéken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents