Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 7. Kommentár A pekingi látogatás Budapesten és Pekingben egyidőben, hétfőn jelentet­ték be, hogy Kádár János, az MSZMP főtitkára a köze­li napokban a Kínai Nép- „köztársaságban tesz hivata­los, baráti látogatást. Pe­kingben, nemzetközi sajtó- értekezlet keretében fejtet­ték ki, hogy az október 10. és 14. közötti látogatás logi­kus következménye és egy­ben betetőzése a két ország és a két párt kapcsolataiban az utóbbi tíz évben beállt gyors fejlődésnek. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1978 decemberi ülésén vizsgálták felül a korábbi két évtized­ben követett türelmetlen, ultrabalos politikát, s hir­dették meg a gazdasági és társadalmi megújulás, a szo­cialista törvényesség és a demokrácia megszilárdítása irányvonalát. Az új politika széles körű nemzetközi nyi­tással párosult, kezdetben még csak lassan, majd egy­re fokozottabban megélén­kültek a kapcsolatok Kína és az európai szocialista or­szágok, így hazánk között is. Különösen a Kínai KP 1982-ben tartott XII. kong­resszusát követően aktivizá­lódtak a majd húsz éven át szünetelt érintkezések. Ezt a folyamatot a gazdasági szakemberek, társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői kölcsönös látogatásai, a kereskedelmi, gazdasági il­letve kulturális kapcsolatok erősödése jellemezte. Az államközi kapcsolatok normalizálódását illetve fej­lődését követően rendező­dött a viszony a Kínai KP és az MSZMp között is. Eh­hez adott fontos jelzést a Kínai KP Központi Bizott­sága, amikor táviratban kö­szöntötte a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusát. Az együtt­működés kiemelkedő állo­másának tekintjük ezt a lá­togatást amelyet Csao Ce- jang, a párt központi bizott­ságának megbízott főtitkára, az Államtanács elnöke az idén júniusban tett hazánk­ban. Csao Ce-jang és Kádár János akkori megbeszéléseit követően mindkét fél joggal vélekedett úgy: a látogatás­sal a pártok együttműködé­se új fejlődési szakasziba ju­tott, s az államközi kapcso­latok is magasabb szintre emelkedtek. A Kínai KP ve­zetője, miniszterelnök a nyárelőn Magyarország mel­lett felkeresett több kelet­európai szocialista országot is, s a körút valamennyi ál­lomásán hasonlóan véleked­tek a kapcsolatok fejlődésé­ről. Ugyancsak előrelépés­nek lehetünk tanúi, noha még nem ályen mértékben, a szovjet—kínai viszonyban is. Mindezek a fejlemények elválaszthatatlanok a szocia­lista országokban, így ma­gában Kínában is érvénye­sülő reformfolyamatoktól. Rendkívül fontos időszak­ban, mindössze két héttel a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusát megelő­zően látogat most Kádár Já­nos Pekingbe. A meghívás időzítése önmagában is jel­zi, hogy a vendéglátók mi­lyen nagy jelentőséget tu­lajdonítanak Magyarország­hoz, az MSZMP-hez fűződd kapcsolatoknak, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­nek. Nem kétséges, hogy az esedékes tárgyalások újabb ösztönzést nyújtanak párt­jaink és országaink gyümöl­csöző kapcsolatainak elmé­lyítéséhez, népeink hagyo­mányos barátságának erő» eítéséhez. Ortutay L. Gyula A murmanszki javaslatok szervesen illeszkednek az össz-európai folyamathoz (Folytatás az 1. oldalról) méretű munkához. A mur­manszki javaslatokat nem a fantázia szülte, azok a valós helyzet elemzésének ered­ményei. Reálisan közelítjük meg — jelentette ki a szov­jet főtitkár — a leszerelés folyamatát. Gorbacsov megértéssel szólt a finn elnök által han­goztatott nyugtalanságról, amelyet a haditengerészeti erőknek az északi tengere­ken tapasztalt fokozódása vált ki. A szovjet vezető el­mondta, hogy noha egycsa- pásra nem lehet ezeket a vizeket teljesen megszabadí­tani az ilyen fegyverektől, •jó kezdet lehet a megállapo­dás arról, hogy nem növelik ezeket az erőket a tengere­ken és óceánokon. A négyszemközti megbe­szélés után a két delegáció tárgyalásai következtek. Ezek végeztével írták alá a közös szovjet—finn doku­mentumokat. A nap folyamán Koivisto megbeszélést folytatott Nyi- kolaj Rizskov miniszterel­nökkel is. Kettejük eszme­cseréjén a szovjet—finn gaz­dasági együttműködés több részterületét tekintették át. Mihail Gorbacsov meghív­ta Koivistót, hogy vegyen részt a nagy októberi szoci­alista forradalom évforduló­jával kapcsolatos ünnepsé­gen. A finn elnök a meghí­vást köszönettel elfogadta. A moszkvai Kremlben kedd este a szovjet vezetés díszvacsorát adott a finn vendégek tiszteletére. A va­csorán Mihail Gorbacsov és Maiuno Koivisto beszédet mondott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke a Kremlben (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) Urban sajtóértekezlete Varsóban A kormány elkészítette végleges reformtervezetét Szokásos keddi varsói saj­tóértekezletén Jerzy Urban bejelentette, hogy a kor­mány elkészítette végleges reformtervezetét, amelynek főbb elképzeléseit korábban megvitatták a szövetséges pártok és politikai szerveze­tek. Kedden a LEMP KB Politikai Bizottsága tárgyal­ta. Csütörtökön kerül LEMP Központi Bizottságá­nak ülése elé, majd szomba­ton kezdi meg a vitát fölötte a lengyel parlament, a, Szejm. A csamog- és re­formprogram — Urban sze­rint — .az 1982-ben kezdett reformfolyamat folytatása lesz, mégpedig annál lénye- ' gesen következetesebb sza­kasza — mondotta — csak részben jelentett eltérést a korábbi gazdasági modell­től, és a félmegoldások jel­lemezték. A második szakaszra a gazdasági és politikai refor­mok egysége nyomja majd rá a bélyegét. Elsősorban az önkormányzatot és a demok­ráciát szélesítik. Irak—Irán Rakétatámadás Bagdad ellen Hétfőn éjszaka három órán belül kétszer iráni ra­kétatámadás érte az iraki fővárost. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése sze­rint összesen két föld-föld rakétát lőttek ki Bagdadra. A támadás hírét Bagdad­ban is megerősítették. Az INA iraki hírügynökség egy katonai szóvivőt idézve be­számolt arról, hogy mindkét rakéta nagyerejű robbanást okozott a négymillió lakosú városban. A támadásnak sok halálos áldozata van. de pontos adatokat erre vonat­kozólag még nem közöltek. Hét hónap óta ez volt az első eset, hogy Bagdadot tá­madás érte. Az első rakéta becsapódá­sa után az ÍRNA közölte, hogy egy katonai kiképző- központot akartak megsem­misíteni, továbbá, hogy az akciót megtorlásnak szán­ták amiatt, hogy hétfőn az iraki légierő iráni polgári célpontokat és Larak-szigeti olajipari létesítményeket bombázott. Az akkori iraki támadás következtében olaj tartály ha jó is megsérült. A nyolcadik évébe lépett viszály, valamint az egy hó­nap múlva esedékes rendkí­vüli arab csúcs kérdéseinek megvitatására kedden vá­ratlanul az iraki fővárosba utazott Husszein jordániai király. Az uralkodó az Irak mögötti arab felsorakozás egyik fő hangadója. Jordá­nia sokrétű támogatást nyújt partnerének. Amerikai állásfoglalás Tibet Kina része Az amerikai külügymi­nisztérium elítélte a tibeti zavargásokat, de egyértel­műen elismerte, hogy Tibe- tet Kína részének tekinti. „Siajnáljuk és elítéljük, hogy emberéletet követeltek az események, és minden fe­let mérsékletre intünk, hogy elkerülhető legyen az újabb erőszak" — jelentette ki a külügyminisztérium szóvi­vője. Megismételte, hogy az Egyesült Államok Kína ré­szének tekinti Tibetet. Közölte, hogy azt a két amerikai állampolgárt, akit a múlt heti tibeti zavargá­sok idején a kínai hatóságok őrizetbe vettek, majd rövid idő elteltével szabadon bo­csátottak, folytathatja kínai utazását, de csak október 10-ig tartózkodhat az ország­ban. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratot küldött Erich Ho- neckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének és Willi Stophnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 38. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözle­tünket és őszinte jókívánsá­gainkat küldjük Önöknek és a Német Demokratikus Köz­társaság népének. A társadalmi-gazdasági fejlődés kimagasló eredmé­nyeit. a békét és társadal­mi haladást, az európai eny­hülés és együttműködés ügyét szolgáló aktív külpoli­tika megbecsülést és növek­vő nemzetközi tekintélyt biztosít az NDK-nak. Megelégedésünkre szolgál, hogy országaink széles körű együttműködése — közös céljainknak és érdekeinknek megfelelően — eredménye­sen járul hozzá népeink ba­rátságának erősítéséhez. A jövőben is következetesen munkálkodunk gyümölcsöző kapcsolataink elmélyítésén. E jelentős ünnepen szívből kívánunk Önöknek és az NDK baráti népének további sikereket hazájuk felvirá­goztatása, a béke és a hala­dás érdekében végzett tevé­kenységükben. Az NDK megalakulásának 38. évfordulója alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Horst Sindermannt, az NDK Népi Kamarája elnökét. Az év­forduló alkalmából táviratban köszöntötte NDK-beli part­nerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, aki hét­főn érkezett hivatalos láto­gatásra Montevideóba. még ugyanaznap találkozott Julio Sanguinetti uruguayi köz- társasági elnökkel, és átad­ta neki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üze­netét. A TASZSZ értékelése szerint a szovjet külügymi­niszter és az uruguayi elnök őszinte és jóindulatú légkör­ben tárgyalt egymással. A leszerelést illetően sok kérdésben egyetértettek vagy hasonló álláspontra helyezkedtek. Mindkét or­szág az összes nukleáris fegyver felszámolása, a vi­lágűr militarizálásának meg­akadályozása. a vegyi fegy­verek megsemmisítése és a hagyományos fegyverzet csökkentése mellett van. Ez­zel összefüggésben az uruguayi elnök melegen üdvözölte a közepes hatótá­volságú és a hadműveleti- harcászati rakéták felszámo­lásáról született szovjet— amerikai elvi megállapodást. WASHINGTON Reagan elnökkel találko­zott kedden délelőtt Akihito japán trónörökös, aki hiva­talos látogatáson tartózko­Dióbéjban Tíbetről Mi rejtőzik az események mögött? Norbulingka Lhásza határában fek­szik, korábban a dalai láma nyári lak­helyéül szolgált. 1959-ben a 14. dalai láma innen menekült Indiába, ágya úgy maradt, ahogy kiugrott belőle: toe- vetetlenüL A nyári palota és kertje ma kirán­dulóhely, s 1987. október elsején is tö­meg vigadt itt, miközben az óváros központjában több száz fő Tibet füg­getlenségét követelte. A tömeg és a rendőrök közötti összecsapásban hatan vesztették életüket. A külföldi szemta­núk az áldozatok számát magasabbra taksálják. A rejtélyes Tibet, kínaiul: Hszicang, azaz „a rejtőzködő nyugati föld” min­dig is foglalkoztatta a külföldet, de tá­jainak vad szépségét, kultúrájának kö- zépkorias pompáját jobbára csak képes albumok közvetítették külföldre. Most a lapok külpolitikai oldalaira került. Mi is rejtőzik a tömegdemonstráció, az égnek emelkedő öklök, a feldúlt rendőrőrszobák és a pisztolylövések hátterében? Történelmi, etnikai, kultu­rális, civilizációs ellentétek egyaránt, amelyek a nyolcvanas évekig inkább csak mélyültek. A kínai történetírás szerint Tibetet ősi történelmi, dinaszti­kus kötelékek fűzik Kínához, kezdve azzal, hogy a bájos Ven Cseng herceg­nő a 7. században egy tibeti férfival kötött házasságot. Önállóan Tibet csu­pán a 20. század első felében létezett néhány évtizedig, a kínai császári ha­talom felbomlása után, amikor vagy a polgárháború vagy a japánok elfeni harc foglalta le a hegyeken túl élőket. A történelmi jogfolytonosságot állítot­ták helyre 1950—51-ben, amikor a kí­nai hadsereg bevonult a területre. A kínaiak jelenlétét a dalai láma, a klé­rus, a tibeti feudális réteg csak ímmel- ámmal tolerálta. 1959-ben zendülést provokáltak, amit kínai részről lever­tek. s ez egyúttal a jobbágyság felszá­molását is jelentette Tibetben. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Kína nemegyszer túlságosan gyorsan akarta a maga képére formálni Tibetet. A maói politika idején Tibetre is kény­szerzubbonyt húztak. Tibetben is kom­munákat alapítottak, a helyi körülmé­nyekkel nem számolva itt is gabonát kellett termeszteni, nem pedig a tibe­tiek kedvenc eledelét a gingkot. A „kulturális forradalom” éveiben temp­lomok és kolostorok ezreit rombolták le, a papokat, a lámákat elűzték a ro­mok közül. Nem úgy, mint Tibetben. Aki csak egyszer is járt a nyolcszögű Dzsokang templomban, a látvány örökre az agyá­ba vésődött. A Dzsokang a lámaizmus híveinek az, ami a katolikusoknak a Vatikán. Minden igaz hívőnek fel kell keresnie. A legtöbben ősszel, a mező- gazdasági munkák befejeztével kere­kednek fel. Az út nagy részét hason csúszva eszik meg Temerükre fada­rabot erősítenek, hasra vetik magukat, homlokukkal megérintik a földet. Fel­állnak, a pillanatokkal korábban még testükkel fedett szakaszt átlépik, s elölről kezdik a rituálét. így érnek el a Dzsokanghoz. Ezt is körüljárják, majd a főbejáratnál csiszolják még fénye­sebbre a tükörsima köveket. Pörögnek az imamalmok, imákat mormolnak a szájak. A „kulturális forradalom" idején a Dzsokang zárva volt, állítólag katoná­kat szállásoltak el benne. Ma kápráza­tosabb, mint valaha. Lassan a romos ■'kolostorok is benépesülnek, a csupa­szon meredező falak között ismét vö­rös-sárga-fehér épületek állnak, ben­nük elmélkedő lámákkal. Voltaképpen a dalai lámának is meg­bocsátottak, és Kínába való visszaté­rése elé nem gördítenének akadályo­kat. Az elmúlt hét véres eseményei azonban az invitálást egy ideig nem teszik időszerűvé. A tibetiek külföld­ről is szított, főleg a dalai láma kör­nyezetéből táplált kína-ellenessége is hozzájárult a Ihászai atrocitásokhoz. Mi több, kínai részről nem alaptalanul vonnak párhuzamot a Ihászai provo­káció és a dalai láma legújabb diplo­máciai korteskörútja között. A vallási vezető alig néhány nappal korábban az amerikai kongresszus emberi jogi bizottsága előtt szorgalmazta „Tibet státusának újratárgyalását”. Kinyújt­ják-e egyáltalán még egyszer Peking- ből az olajágat? Vagy a norbulángkai ház látogatóinak most már örökre be­vetetlen ágyat mutathatnak csak? Sarkadi Kovács Ferenc dik az Egyesült Államokban. A szívélyes hangulatú talál­kozón mindkét részről mél­tatták a két ország közötti kapcsolatokat. Akihito, aki a japán alkotmány előírásai szerint közvetlenül nem fog­lalkozhat politikai problé­mákkal, nem tárgyalt napi kérdésekről. KAIRO Hoszni Mubarak az egyip­tomi választópolgárok 97 százalékának voksával újabb hatéves mandátumra az or­szág elnöke. A hétfőn tartott referátum a parlamenti el- nökjelölést volt hivatva megerősíteni. Eredményét kedden tették közzé. MADRID A spanyol kormány ked­den nyilatkozatban adott hangot elégedettségének és a francia kormány intézke­dései feletti elismerésének a terrorizmus elleni fellépés­ben való. hatékony közremű­ködésért. A spanyol fővá­rosban kedden ismeretessé vált, hogy az elmúlt héten a francia hatóságok 50 baszk nemzetiségű személyt tolon- coltak át spanyol földre, és Spanyolországban 41 letar­tóztatás volt. FIDZSI Sitiveni Rabuka ezredes, a másfél hete puccsal hata­lomra jutott fidzsi-szigeteki katonai vezető bejelentette a köztársaság kikiáltását —je­lentette a BBC. A hírt a fidzsi-szigeteki hadsereg rádiója közölte kedden (he­lyi idő szerint szerdára vir­radóra éjszaka). A bejelen­tésre annak nyomán került sor, hogy kudarcba fullad­tak az ezredes és a sziget- ország vezető polgári politi­kusai közötti tárgyalások. Jé légkörű tárgyalások Sevarrinadze Uruguayban

Next

/
Thumbnails
Contents