Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. OKTÓBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „mezőtúri "Siker a kertbarátok pé,da ” _____országos kiállításán A Kertbarátok és Kiste- nyésztők IX. Országos Kiállítását az idén Pécsen rendezték meg. A kiállítás hagyományos célja, hogy bemutassa a háztáji és kisegítő gazdaságok kertészeti, állattenyésztői értékeit; továbbfejlessze a kertbarátok mozgalmát, s nem utolsó sorban kitűnő lehetőség a tapasztalatcserére is. Eb ben az évben 55 közösség vett részt az országos rendezvényen. Megyénket a jászberényi, illetve a mezőtúri kertbarát kör képviselte. Király Istvánt, a Mezőtúri Városi Kertbarát Kör elnökét a kiállítás kapcsán kerestem fel. Első beszélgetésünkkor még csak reménykedett, hogy jó eredményt érnek majd el a versenyen, később kiderült a remény nem volt alaptalan, III. díjat kaptak. — De kezdjük az elején. Mikor alakult a kertbarát kör? — Harminckét elszánt, szabadidejében kertészkedni vágyó túri polgár alapította 1971-ben. Az elmúlt 16 év alatt hétszáz- nyolcvanötre emelkedett a taglétszám. A helyi áfész szakcsoportjaként működünk, de sokat segít a városi művelődési ház is. Földet a városi tanács biztosított számunkra, hogy mit termelünk rajta, hogyan gazdálkodunk, az már ami feladatunk volt. Itt nálunk nincsenek nagy hagyományai a belterjes földművelésnek, ha valakinek volt egy kis parcellája, rögtön kukoricát, búzát vetett bele. Mi szakítottunk ezzel a szokással. Területünk egy részére pontosan 33 hektárra gyümölcsöt telepítettünk, 14 hektár vegyest (cseresznye, meggy, barack, szilva), 11 hektár őszibarackost 8 hektárra pedig szilvafákat ültettünk. A magunk pénzén vettünk gépeket, így nagyüzemi módszerrel tudunk dolgozni, az egész területet egyszerre szántjuk, permetezzük. Munkánknak híre ment az egész országban és a kertbarátok egymás között csak „mezőtúri példaként'' emlegetik. Csoportunk tagjai 200 négyszögöl vegyes gyümölcsös, 150 négyszögöl őszi- barackos és 100—110 négyszögöl zöldséges kertet művelhetnek. Így biztosítják családjaik zöldség-, gyümölcs-szükségleteit, a felesleget pedig értékesítik. Foglalkozunk vetőmag- termesztéssel is. A padlizsán magját csak mi termeljük az országban. Nagy terveink vannak, lényegében ezek már nemcsak tervek, mert az első lépéseket megtettük — génbankot szeretnénk létrehozni. Régi, elfelejtett gyümölcsfa fajtákat nevelnénk itt. Az Orosházi Faiskola lesz segítségünkre a kialakításnál, később az ország különböző tájairól szerezzük be a csemetéket. — Térjünk vissza a kiállításra, hogyan sikerült eljutni Pécsre? — A szervezők hívtak meg bennünket, az eddigi munkákat véve alapul. A felkészüléshez tájékoztatót kaptunk, s az ebben leírt szempontok szerint próbáltuk kialakítani a pavilonunkat. Termékeink útját a vetéstől a házi feldolgozásig kísérhették végig a látogatók. Nagy sikere volt az eredeti erdélyi aszaló rácsnak. Huszonhárom szakcsoport tag „munkájának gyümölcsét" állítottuk ki, köztük Sipos Lajos zöldségeit, kétféle tojásgyümölcsét. Kontra Imre dióval, mandulával; Kovács Lajos körtével, almával és gyönyörű virágokkal járult hozzá a sikerünkhöz. Andrej Toda- rov bolgár származású társunk karfioljait, paprikáit ámulattal nézték a látogatók, de még a szakemberek is. A dekoratőri munkát Krajcsi Lajos végezte, ő is lelkes kertbarát. — Egy ilyen esemény, mint ez a pécsi kiállítás is, jó alkalom egymás munkájának megismerésére, a közös gondok megbeszélésére. Mennyire használják ki ezt a lehetőséget a kistermelők? — A közös érdeklődés összeköt bennünket. Sokszor szükségünk van a másik tanácsára, például amikor az őszibarackosunkat telepítettük, mi is „tanulmányúton” voltunk Szaty- mazon. de sorolhatnám még a példákat. S talán épp>en ezért, mert egy kicsit egymásra vagyunk utalva, a mostani verseny három napja is nagyon jó hangulatban telt el. Ellenfelek voltunk, de még az eddig ismeretlen nektől is barátokként búcsúztunk. így történt, hogy az érdeklődőkként ideutazó dunaszerdahelyiekkel sikerült kapcsolatot teremtenünk. Náluk most éledezik a kertbarátok, kistenyésztők mozgalma. Remélem lesz miben segítenünk egymásnak. K. Zs. Törökszentmiklóson Iskolabővítés — társadalmi munkával Az új tanév alighanem egyik legemlékezetesebb napja volt tegnap a török-I szentmiklósi Székács Ele* mér Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Az intézmény diákjai, tanárai birtokukba vehettek három új tantermet a kiszolgáló helyiségekkel együtt, továbbá 'egy számítástechnikai kabinetet. Az új létesítményekkel megteremtették az iskolában a technikusképzés 'tárgyi feltételeit. Ez már önmagában is elég ok lenne az örömre, de az avatást az tette igazán ünnepélyessé, meghitté, hogy az intézmény tanárai, diákjai tulajdonképpen saját munkájuk gyümölcsét is élvezhetik. Az iskolabővítéshez ugyanis mindössze 400 ezer forint külső támogatást kaptak. A megyei illetve a városi tanács 200—200 ezer forinttal segítette a megvalósulást, a hiányzó összeget az iskola „takarította meg” saját költségvetéséből, illetve — amit csak lehetett — társadalmi munkában végeztek el. S nem is akármennyi idő alatt. Az „építési napló” tanúsítja, hogy idén április I6-án fogtak hozzá a tanműhely végén lévő épületek — a csirkeólak — bontásához, s íme fél év sem kellett hozzá, hogy felavathassák a helyén létesült új termeket. Természetesen a csirkék sem maradtak fedél nélkül, „kisajátított házuk” helyett újat építettek számukra. A kibővült iskola a társadalmi összefogás újabb szép példája Törökszentmiklóson. Jelzi az iskola megbecsülését, amelynek következménye, hogy közök erővel segítettek megteremteni az új feladathoz, a technikusképzéshez a feltételeket. (Fotó: T. K. L.) Felvételünkön az egyik korszerűen berendezett tanterem, kisebb képünkön az újonnan kialakított számítástechnikai kabinet A 4-es főút szolnoki átkelő szakaszának felújításán szerencsésen túljutottunk. A közlekedés átmeneti csődje után kissé fellélegezhetünk. A szó szoros értelmében, lévén hogy az autókaravánok valamivel gyorsabban haladhatnak át a főúton. Időnként azonban hol itt, hol ott alakulnak ki olyan gócok, amelyek bénítóan hatnak a forgalomra. A gyalogosok és autósok haladását a felbontott úttestek nehezítik, akadályozzák. A nyár és a nyárvége a közműhálózat felújításának, bővítésének időszaka. Így aztán a város szinte valamennyi pontján feltűnnek a csíkos forgalomirányító (lassító) korlátok, táblák. Kevesebb a csőtörés Víz- és Csatorna, Tigáz, Távfűtés, Posta — olvashatjuk a műanyag szalagokon. Túrják a várost. A közmű- hálózat fenntartói a munka dandárjához értek. Az idei tervekből mit sikerült megvalósítani? Hol tartanak a tervszerű felújítással, karbantartással, bővítéssel. Milyen változásokra kell számítanunk az év hátralévő időszakában ? Nem mentes ezektől a gondoktól Kovács Géza. a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese sem. Mint elmondta, az üzemfőnökség mindössze kétszázhatvanas létszámmal tesz eleget a rá háruló követelményeknek. — Feladatunk, hogy Szolnok, valamint 18 település vízellátását biztosítsuk, további három település szennyvízelevezetése is a mi gondunk, eközben két állandó és egy idényfürdőt is fenntartunk — tájékoztat az alaptevékenységről. — Mire futja még a lehetőségekből? — Ivóvíz- és szennyvíz- hálózat kivitelezésével is foglalkozunk. Idén 48 millió forintos építőipari tervet szeretnénk teljesíteni. Ennek lényegében a felét már meg is valósítottuk. — Ezek közül mit emelne ki? Mi volt a legjelentősebb beruházásuk? — Elkészült a Killián György Repülő Műszaki Főiskola nyomóvezetéke a szennyvíztelep megfelelő műszaki átalakításával együtt. Ez azért is lényeges, mert a Holt-Tisza vízminősége ezáltal lényegesen javulhat. Ugyancsak Seanda- szőlősön készültek el a Krúdy Gyula és a Vörösmező A távfűtők már kevésbé örülnek a szolnoki víznek. Hogy miért, azt Füzes Tamás, az IKV hőszolgáltatási üzemvezetője így összegezte: — Rendkívül agresszív a szolnoki víz. Megtámadja a csővezetékeket. Különösen az úgynevezett fekete csövekben okoz nagy károkat. Korrózió miatt az elmúlt télen jóval több volt a csőtörés. mint korábban. — Közeleg a fűtési idény. Sikerül-e idejében befejezniük a felújításokat? — A jelek szerint időben végzünk — álllapítja meg, majd sorolja hol. milyen nagyságú felújításról van is szó. — A József Attila lakótelep környékén hatmillió forintos költséggel kétezer méter hosszú nyomvonalat cseréltünk ki. Teljesen felüt középső szakaszának kiviteli munkái. — Szandaszölős csatornázásával hogyan haladnak? — A meghatározott ütem szerint építjük a társulati beruházásban megvalósuló csatornát. A 75 millió forint összköltségű beruházást tavaly kezdtük el, várhatóan 1989-ben fejezzük be. — A város központi részén is bővít a vállalat. — A vízmű és a közmű között mintegy 400 méteres új 800 milliméteres vízvezeték építése a legjelentősebb. Hatmillió forintot szánunk a beruházásra. A jövőre átadásra kerülő vezeték Szolnok és további hat városkörnyéki település ivóvíz- ellátását teszi majd biztonságosabbá. — A vállalat szakemberei máshol is felbukkannak? — Az elmondottakon kívül több kisebb munkát is végzünk, ügyelve a határidők betartására. A beruházásokkal párhuzamosan az ivóvíz- és .a szennyvízhálózat karbantartása köti még le erőinket. Az üzemfőnökség az ivóvízhálózat fenntartására tízmillió forintot, a szennyvízhálózatéra 3.5 millió forintot fordít ebben az évben. A hosszú évek óta tartó rekonstrukció során a? elavult hálózat jelentős része kicserélődött. így aztán a korábbinál kevesebb a csőtörés és a meghibásodás. A napi 2—3 csőtöréssel így is számolnunk kell, de ez városi szinten elenyésző. — Ebben az évben hol számíthatunk újabb fejlesztésre? — Előkészítjük az Üteg út térségének csapadékvízelvezetését. A kiviteli tervek már elkészültek. A munkához a harmadik negyedévben fogunk hozzá. újítottuk a fűtés és melegvíz hálózatát. Jelenleg a gépészeti munkák és az aszfaltozás van hátra, de szeptember 30-ig szolgáltatásra alkalmas lesz a rendszer. A Jubileum téren is nagy ütember halad a vezetékek cseréje. Ott is esedékessé vált a teljes felújítás. A 700 méteres szakaszra modi másfél millió forintot költöttünk. Az aszfaltkapacitástól függ a befejezés, de október 15-ig ott is bekapcsoljuk az új vezetékeket. Az Ady Endre úton van még egy kisebb csere. A Szövetség ABC előtt egy öt- venméteres szakasz felújításával végzünk szeptember végére. — A Széchényi lakótelepen már évek óta tart a csövek cseréje. A városrész lakóira milyen szezonkezdés vár? — A piros iskolához vezető 80—100 méteres csőszakasz cseréjének határideje szintén szeptember 30. A lakótelepen azonban a fűtési idény alatt is lesz vezeték- építés. A Ragó és a Barta úti óvodákhoz alakítunk ki új nyomvonalat. A régi azonban — hogy ne maradjanak fűtés és melegvíz nélkül — üzemelni fog az átkötésig. Kakuk József, a Tigáz Seolnoki Üzemigazgatóságának főmérnöke is a télre gondol, már a nyár eleje óta. — Ilyenkor kisebb a fogyasztás. a gázelosztó hálózatot ekkor kell felkészítenünk a téli csúcsra — mondja. — Nekünk egyébként az a legjobb, ha nem is tudnak rólunk. Akkor végezzük jól a munkánkat, mert a lakosság a legkisebb hibára is azonnal reagál. Négyezer új fogyasztó — Mint mondjuk az Ady Endre úton... — Sajnos, épp a 4-es főút burkolatfelújításával egy- időben, amikor az Ady Endre út forgalma is megnőtt, kellett egy tteméteres szakaszt cserélnünk. Az igazság az, hogy ez a hétéves vezeték igen elhasználódott. A természet hatása, és korábbi munkánk hiányosságai miatt nap mint nap találkozunk gázszivárgással. — A vállalat két megyében tevékenykedik. A karbantartáson és a hibaelhárításon túl milyen bővítésre váltakoznak? — Szolnok és Nógrád megyében összesen 24 millió forint jut rekonstrukcióra. A jelentős megyei beruházások közül a Tószegi úti II. sz. átadó cseréjét emelném ki. Emellett Szolnokon folytatjuk az Abonyi úti lakótelep vezetékcseréjét, valamint a csatlakozók kiépítését a Klapka és a Kecskeméti úton. Az Április 4. út és az Áchim út acélvezetéke is elöregedett, ott is gyakori a gázszivárgás. A csere elkerülhetetlenné vált. — A lakosság maga m részt vesz a gázvezetékek építésében. Hol a legjelentősebb a megyeszékhely lakóinak együttműködése? — Magánerős építkezések vauinak többek közt a Kórház környékén, a Fürj, az Avar és a Sirály utcában. Szandaszőlősön a Gorkij, a Kiss János, a Krúdy Gyula úton, de a sort hosszasan lehetne sorolni, hiszen idén csak Szolnokon kilencezer méter hosszúságú gázvezetéket építünk ki. Az üzem- igazgatóság területén összesen 46 ezer méterrel, ebből Szolnok megyében 40 ezer méterrel növekszik a gázvezeték hálózat hossza. Sez azt jelenti, megyénkben négyezer új fogyasztó jut vezetékes gázhoz. Számuk így meghaladja a negyven- ötezret. Szőke György Átadják a fűtés/ idényre Az Irigylésre méltó túri „kol lekció”