Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
10 Kulturális kilátó 1987. OKTÓBER 31. A szovjet kultúra és tudomány ünnepe Az orosz nemzeti művészet kincsei Látogatás a Tretyakov Képtárban Moszkva egyik legérdekesebb és leglátogatottabb képtára a Tretyakov Galéria. Az orosz művészetet a kezdetektől bemutató gyűi- temény a város szívében, a Moszkva folyó közelében található. Már az épület is figyelemre méltó: piros-fehér oromzatával olyan, mint egy mesebeli palota. Az orosz klasszicista építészet jegyeit viseli magán, főhomlokzatát mai formájában a század eleiének neves építésze. V. Vesnetsov alakította ki 1901 és 1902. között. A Tretyakov Galéria anyagát akkor már húsz éve mint városi képtárat tartották nyilván. Pavel Mi- halkovics Tretyakov, aki a múlt század közepén alapozta meg a világhírű gyűjteményét. lelkes művészetbarát bőkezű mecénás volt. A képzőművészet iránti szeretetét Fedotovnak. az orosz kritikai realizmus mesterének olajfestményei ébresztették fel benne. Tretyakov 1856-ban azzal tette meg az első lépést a képtáralapításra, hogy megvásárolt egy képet, mégpedig a a híres I. Sildernek. a Művészeti Akadémia tagjának Kisértés című festményét. Hamarosan egv másik festményt is vett. V. Kud- jakov Finn csempészek című alkotását. Ez a két mű jelentette a Tretyakov művészeti képtár gyűjteményének alapját. Későbbi gyors növekedéséhez nagvon hozzájárult a moszkvai Művészetpártoló Társaság aktív tevékenysége. A társaság célkitűzéseit így fogalmazták meg: .......fokozni a m űvészetek propagálását. . . és felkarolni az orosz szépművészet fejlesztését.” Ez a gondolat teljesen megegyezett Tretyakov nézetével, aki e társaság által sponzo- rált kiállításokon ismerkedett meg számos vezető kortárs művésszel. Kapcsolatai révén nemcsak a kiállításokon szereplő képből vásárolt. hanem alkalma nvílt közvetlenül a műhelyekből is választania. Tretyakov hitt az orosz művészet jövőjében. Egyik levelében azt írta: ..Sokan nem hisznek az orosz művészet jövőjében, azt tartják, hogy egy-két festő tud ugyan néha jó képet festeni, de a többség hitvány műveket produkál1. ,. Nekem ellenkező a nézetem, különben nem gyűjtenék orosz festményeket ...” Tretyakov lelkesen üdvözölt minden művészeti kiállítást. amely alkalmat adott arra. hogy az egyszerű embereket megismertesse az orosz művészettel. Személyesen is rendkívül jelentős szerepet játszott az értékes művek kiállításának szervezésében. Az évek során mind több képet vásárolt. Lavrulsinszkii utcai háza szűknek bizonyult ezek elhelyezésére. Ezért elhatározta. hogy hozzáépíttet egy új szárnyat, amely a mostani múzeum főépületét képezi. 1874-ben befejezték a munkát. és Tretyakov bejelentette. hogy képtára nyitva áll a közönség előtt 1882-ben minden kénét. — és bátyjától Szergej Mi- halkovics Tretyakovtól örökölt gyűjteményét — Moszkvának adományozta. (Ez utóbbi lett a Puskin Múzeum alapja.) A Moszkvai Városi Művészeti Képtár, a Tretyakov által adományozott háromezer műtárggyal az orosz nemzeti művészet legjelentősebb múzeuma lett. A gyűjteményt azóta folyamatosan gyarapították, ma 60 ezer művészeti alkotást őriznek a nemzeti képtárban. Az orosz művészet kezdeteitől, a XI. századtól sorakoznak a falakon a felbecsülhetetlen értékű alkotások. Ismeretlen mesterek ikonjai a régi képtár kincsei; valamint Andrej Rubliov. Feofan Grek, Szimon Usakov és más művészek képei. Gazdag anyaggal szerepel a 18—19. század művészete. Több száz festmény! — Brjulov, Perov, Kramsz- koj. Siskin, Vasznyecov. Po- lenov. Levitan. Verescsagin. Repin. Slzurikov vásznait — éppen Tretyakov adományozta a képtárnak. Megjelennek a XIX. századi hagyományokat képviselő művészek is bőséges a szovjet képzőművészet gyűjteménye a századelejétől egészen napjainkig. K. E. Fotó: K. S. Lear, a művezető Pezsdiilőben a színházi élet is A nevezetes Arbat egyik mellékutcájában, egy szabályos bérház hátsó udvarán, este 10 óra körül férfiak és nők gyülekeztek. De nem valamiféle illegális összejövetelre érkeztek hanem egy stúdiószínházba. Az előadások azért kezdődnek ilyen későn, mert a színészek egy része valamelyik „normális” moszkvai színházban játszik, más részük azonban az ország legkülönbözőbb városaiból jött ide néhány hétre. Ennek a stúdiónak az a specialitása, hogy évenként két produkciót hoz létre, válogatott színészcsapattal. Alig nagyobb a színházterem. mint két szoba, s mindössze néhány szék. egy asztal, egy oszlop, meg egy festett kulissza szolgált díszletül. amikor Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című darabjának részleteit láthattam ott. A színészek utcai ruhában jártak-keltek, beszélgettek, néha a nézők közé ültek, s ez persze nemcsak a darab dramaturgiájának felelt meg. hanem ahhoz is hozzásegítette a nézőket. hogy az olasz drámaíró kicsit kortalan kérdéseit jobban közelítsék a mai valósághoz. Tbilisziben. a Rusztaveli Színházban, egy hagyományosnak nevezhető Lear király előadásnak a felét láttam. (A másik fele el sem készült még akkor). Hagyományosnak azért nevezhető, mert a mi operáházunkra emlékeztető színházterem és színpad mintegy folytatódott a nézőtér erkélyeivel, karzataival. legföljebb állványok jelezték, hog'r ott most éppen „átépítés” (peresztrojka) folyik. Lear mint király — egy kicsit szenilis, egy kicsit gonosz nagyhatalmú építésvezető, most készül átadni a hatalmat, de csak utóbb veszi észre, hogy ez milyen következményekkel jár. .. A Szovjetunió színházi élete azonban — különösen egy külföldi számára — alig áttekinthető, hiszen együttesek százairól, előadások ezreiről van szó. S ha hinni lehet azoknak a kollégáknak, akikkel Tbilisziben egy nemzetközi tanácskozáson éppen a színházkritika kérdéseiről vitatkoztunk, nem mindenütt ilyen sokat ígérő a helyzet. Változatlanul sok a hagyományos stílusú, konzervatív előadás: ahol megelégszenek az együttesek azzal. hogy ezt vagy azt a klasszikus vagy mai szerzőt eljátsszák, hiszen a jegyigény mindenütt óriási. A színházi élet sokkal szorosabb összefüggésben van az adott ország pillanatnyi helyzetével, gazdasági, társadalmi. politikai aktualitásaival. s persze sajátos nemzeti tradícióval, mint más művészeti ágak. Ami számunkra esetleg konzervatívnak hat. az a saját közegében sok újdonsággal szolgálhat. Amire nem rezoná- lunk. mert más forrásokból, más hangütésben találkoztunk már ilyen vagy olyan, színpadon megszólaló gondolatokkal, arra egy más ország közönsége nagyon élénken reagálhat. A szovjet színházi életnek nemzeti sajátossága az érzelmek feltétlen dominanciája. Nem arról van szó. hogy az intellektuális színház, a racionalitás nem él meg a szovjet színpadokon, bár jellemző. hogy mondjuk Brecht sohasem volt igazán siker a Szovjetunióban. Csehov országában ezen talán nincs is mit csodálkozni, hiszen itt a színpadon többnyire a végletes érzelmek élnek — meg ha visszafogottan is. Annyit lehet hát csak bizonyosan mondani, hoey ez a szellemi pezsgés, amely a mai Szovjetunió kulturális életére jellemző, nem hagyta érintetlenül a színházat sem. Üj stúdiók születnek, új drámákat mutatnak be, új eszközöket használnak a színpadon. s bizonyára hamarosan új tehetségeket hoz felszínre ez az általános mozgás. B. L. Amatőrfilmek itthon és külföldön Amit a mozikban is szeretnénk látni Csete Miklós sikere Tatabányán Egertől 12 kilométerre, Noszvajon a De La Motte kastély vadásztermében az Egri Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese varázsolta teljesen korhűvé a hangulatot, mielőtt megnyílt volna a Szocialista Országok XI. Amatőrfilm és Video Fesztiválja, ahol október elején hat ország egyórás programjai vetélkedtek a nemzetközi zsűri díjaiért. Sajnos szű- kebb hazánk, megyénk amatőrfilm terméséből nem került alkotás a nemzeti kollekcióba. Az összeállítások egyes darabjai történetükben vagy elemeikben hűen tükrözték a társadalmi környezetet, amelyben készültek. A fesztivál nagydíját a legjobb nemzeti összeállításért Lengyelország kapta. A műfaji sokoldalúság mellett jobbító szándék politikai elkötelezettség. jó értelemben vett profi filmkészítői erények jellemezték az alkotásokat. A zsűri Tornas Vorel csehszlovák alkotónak ítélte a legjobb rendezés díjáC a „Paprikajancsi” és az „Én édes Lacikám” című filmekért. Az NDK program „Sziget a szélben” című filmjét több száz méter magasban. egy hatalmas gyárkémény tetején forgatták, amit a zsűri a legjobb operatőri munka díjával jutalmazott. Az AFC (Frankfurt Oder) operatőri kollektíváján kívül a legjobb játékfilm elismerést is NDK alkotó vihette haza. Marian Jaros lengyel alkotó, pravoszláv egyházi szertartáson készült „Mis- térium” című dokumentumfilmje a kategória legjobb alkotása lett. A szovjet program kiemelkedő darabja volt a Tyimofejeva—No- voszelickij—Kolpakov által készített „MIMIKRI” című gyúrmafilm. A szellemes történet és a kiváló technikai megoldás a legjobb animációs film díját nyerte el. A zsűri különdíját a bolgár Emanuel Bosnakova kapta „Költői Impresszió” című kísérleti. festmény-animációs filmjéért. A szombathelyi Navratil Ferenc „SARCÉ” című alkotását, természeti képeinek képzőművészetté rendezésével a legjobb videofelvételnek ítélte a zsűri. A négynapos rendezvény a vetítések és konzultációk mellett lehetőséget adott a résztvevő országok delegációinak a baráti eszmecserékre és a már meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésére. A fesztivál filmjeit nézve sajnálhatjuk, hogy nincs kialakult bemutatkozási lehetősége az amatőrfilmnek. mert formájában és tartalmában mindinkább társadalmat, embereket formáló erővé léphetnek elő. * * * A hónap másik jelentős eseménye a kétévenként Tatabányán . megrendezésre kerülő Országos Amatőr Játékfilm Szemle volt. október elején. A három nap alatt levetített 30 játékfilm fele a férfi-nő kapcsolat témáját dolgozta fel a műfajok legszélesebb skáláján. Külön érdekességet jelentett egy filmmel most először jelentkező tizenéves alkotó- csoport Hódmezővásárhelyről. Azt csináltuk meg, amit szeretnénk a mozikban is látni! — mondta a konzultáción Varga Árpád az Introverzió című film rendezője. A jó technikai színvonalon elkészített amatőr- film a 15—18 éves fiatalok szinte valamennyi problémáját megpróbálja egy filmbe és két fiatal történetébe sűríteni. A tervek szerint a filmet Szolnokon is bemutatja a Városi Televízió Diákstúdiója. Megyénket a „Vámpiró- dia”, a „Csete-paté” és az idén elkészült „Elhozza a szél). . ” című vidoklip-pa- ródia képviselte, valamennyi Csete Miklós alkotása. A neves szakemberekből álló zsűri értékelve a humort, a szellemes ötleteket, az érett technikai megoldásokat és nem utolsó sorban a filmbe fektetett munkát 'a. Csete- filmek alkotójának ítélte a szemle fődíját. A tatabányai szemle legfontosabb tanulsága az amatőrfilm mozgalom növekvő játékfilm készítő kedve, sok jó elképzelése, mely a közönség érdeklődésén alapuló nyilvánosság megteremtése esetén sok kellemes percet, nagyszerű filmélményeket ígér.- b. j. Szolnok megyei fazekasok sikere Siklóson kiállítás nyílt — Átadták a Gerencsér Sebestyén* díjakat A Népi Iparművészeti Tanács háromévenként hirdeti meg az 1955-ben elhunyt siklósi fazekas. Gerencsér Sebestyén tiszteletére a róla elnevezett pályázatot, amely a népi iparművészeti kerámiakészítés egyik legjelentősebb országos seregszemléje. , Ebben az évben — az 1966 óta sorrendben tizedik — pályázatra 63 alkotó mintegy 317 munkáját küldte be, melyből a zsűri Vargáné Kozák Éva fődíjas alkotása 189-et fogadott el. Ebből az igen gazdag anyagból nyílt kiállítás tegnap délben. a siklósi vár kiállítótermében. A beérkezett legszínvonalasabb pályaművek bemutatása mellett ekkor adták át a X. Országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat díjait is, melynek odaítélésénél elsősorban azt vették figyelembe, hogy az alkotók hogyan építik be és élesztik újjá munkáikban a régi hogvományokat, illetve milyen színvonalon kísérlik meg ezeket hozzáigazítani a mai élet követelményeihez. Az idei pályázaton jelentős Szolnok megyei siker született. A zsűri két Gerencsér Sebestyén Emlékdíjat adott ki ezek közül az egyiket a Nyugat-Dunántúli fazekas hagyományokat képviselő használati edényeiért Var- gáné Kozák Éva népi iparművész. a mezőtúri Fazekas Háziipar Szövetkezet tagja kapta meg. Munkái alapján első díjat nyert Szűcs Imre. a Népművészet Mestere, a tiszafüredi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagja. Első díjat nyert Szűcs Imre munkája Második díjas lett Tóth Géza. harmadik díjat vehetett át Busi Lajos, a Népművészet Mestere és Varga Károly. mindhárman a mezőtúri Fazekas Háziipari Szövetkezet tagjai.- b. j. — A mi Petőfink címmel új irodalomtörténeti állandó kiállítást nyitottak meg Kiskőrösön. a költő emlékmúzeumában. A bemutatott anyagot a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársai rendezték tárlókba. Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című há- romfelvonásos drámájának bemutatójával kezdte meg idei évadját októberben az Egri Gárdonyi Géza Színház. Az előadást Gáli László rendezte. Ezen a héten a Megyei Művelődési Központban mutatták be Nádas Péter Takarítás című darabját Elek Judit *rendezésében. Berek Kati főszereplésével. Dióhéjban Budavár Antikvárium elnevezéssel új boltot nyitott a fővárosban az Állami Könyv- terjesztő Vállalat. Az Országház utca 8-ban, mintegy egymillió forintos költséggel kialakított antikváriumban a szépirodalmi művek mellett könyvrégiségek. művészeti albumok, történelmi, művelődéstörténeti kiadványok, metszetek, térképek találhatók csaknem 600 ezer forint értékben. A XVIII. századból származó magyarországi parasztábrázolásokat gyűjtötte ÖSZsze a budapesti Néprajzi Múzeum. A gazdag anyagból időszaki kiállítást nyitottak meg. A Városligeti Vajdahu- nyadvár teljes felújítása óta az épületben tizenöt állandó kiállítás nyílt. A legújabbat az Országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából tegnap délelőtt nyitották meg A magyar vadászat története címmel. A Szovjet kultúra napjai alkalmából az észt Radar pop-rock-jazz együttes lépett fel ezen a héten a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében. . A Tretyakov Galéria főbejárata
