Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

xxxvin. érf. 853. w.. 1981. oki. 81. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Shultz ós Carlucci Reagannél Beszámoló a moszkvai tárgyalásokról fi siker kötelezettsége Az innovációs ügyek is­mert hazai szakértője, kifa­kadt előadásában: „Furcsa felfogás uralkodik nálunk a siker kötelezettségéről. Esze­rint Magyarországon nem lé­tezik olyan vállalkozás, amely nem „jött be”. S ha mégis volna ilyen —, mert persze, hogy van —, akkor el kell titkolni, mint valami bűnt. Szinte vért kell izzad­ni, ha jelentést írunk ...” Mintha csak 1967-be csöp­pentünk volna vissza hirte­len, ezt követően megszólalt a minisztériumi főosztályve­zető-helyettes munkatársa, a következőt adva elő: Az amerikaiak felmérést végez­tek az ipar innovációs jelle­gű vállalkozásainak sorsáról. Megállapították, hogy min­den száz ilyen kezdeménye­zésből még a gyártmányfej­lesztési szakasz előtt elvérzik több mint ötven. A további­akban is kihullik a „rostán” vagy 35 — csupán 15-ből lesz ipari termék. De még ebből a 15-ből is csak 2—3 ér el nagy sikert. Igaz viszont, hogy a siker olyan átütő erejű, hogy annyi profitot hoz, amely el­tartja a veszteséges vállalko­zásokat is. Az amerikai tőkések sze­rint ez a valós arány. Vagy — kissé árnyaltabb fo­galmazásban — ugyanazt halljuk vissza, amit a mi közgazdász professzorunk mondott húsz esztendővel ez­előtt. Ha már az USA-beli kapi­talisták is „megerősítik” a marxista közgazdász vélemé­nyét, akkor talán elhihetjük, s levonhatjuk a szükséges következtetéseket. Elsőként talán azt, hogy éber szemmel kell figyelni menet közben a vállalkozások sorsát, azokat is, amelyek nem bizonyultak piac-, vagyis életképesnek. Lehetnek, sőt vannak ugyan olyan akciók, amelyek kép­letesen szólva átmenetileg inkubátort igényelnek (hogy mást ne mondjunk: néhány évig még Nyugaton is való­ságos inkubátor alatt tartják az innovációs parkokat), az inkubátor-elv azonban csak kivétel, amely erősíti a sza­bályt, a következetes szelek­ciót. A termelési és termék­szerkezet-váltást „is”, amely­ről tíz éve beszélünk már. A második következtetés már a káderpolitikára vo­natkozik, nevezetesen: nem szabad a fejét venni a veze­tőnek, ha téved. Ha azt mondjuk, hogy a siker mér­céje a pluszok és mínuszok egyenlege, akkor tartsuk be azt az aranyszabályt. Mel­lékgondolatok nélkül, nem elfelejtve, hogy a világtörté­nelem eleddig egyetlen em­bert — egy római pápát — ismer, aki ki merte hirdetni az önmaga csalhatatlanságát. Ne várjuk el hát a kommu­nista, elkötelezett gyárigaz­gatóktól, hogy valami ha­sonló badarsággal hetven- kedjenek. „Érjük be” annyi­val, hogy eredményesen, a közvagyont is gyarapítva; a műszaki fejlesztésre is gon­dolva gazdálkodnak, hiszen ez — nem kevés! Valahogy így, ekképpen értelmezzük a siker kötelezettségét. M. L. Már vasárnap magához kérette Reagan elnök Shultz külügyminisztert és Carluc­ci nemzetbiztonsági tanács­adót, hogy beszámoljanak a moszkvai külügyminiszteri tárgyalásokról. Eredetileg csak hétfőn került volna sor erre, Reagan azonban a kongresszusi vezetőkkel ta­lálkozik a tőzsdei válság ügyében, s ezért a Camp David-i elnöki üdülőből visszatérve meghallgatta a jelentést. Mind Shultz, mind Car­lucci azt hangoztatta vasár­napi televíziós nyilatkozatá­ban. hogy Moszkvában már csaknem teljesen befejezték a közepes hatótávolságú ca- kéták felszámolásáról szóló szerződés előkészítését, s az Az idén új szolgáltatáso­kat vezetett be, tevékenysé­gi körét bővítette a Szolno­ki Ingatlankezelő Vállalat. A tényszerűséghez hozzátar­tozik, hogy a tizenegyféle újdonság, korábban is léte­zett a vállalatnál. Eddig azonban csak saját szükség­leteiket elégítették ki, most pedig az újfajta szolgálta­tásokkal a lakosság és a vál­lalatok rendelkezésére is áll­nak, magyarul: megrende­lésre is dolgoznak. Mi késztette a vállalatot erre a lépésre? — kérdeztük László József igazgatót. Vá­laszából kiderült, hogy a vállalat fő tevékenysége to­vábbra is az állami bérlaká­sok és ingatlanok kezelése, fenntartása. Mivel a lakások fenntartása, felújítása sok­féle szakipari munkát igé­nyel, a legtöbbet a vállalat saját dolgozóival végezteti el, így nem függ más cégtől: gyorsabban mozgósíthatja az embereket, és kevesebb heteken belül kész lehet az aláírásra. Az amerikai kül­ügyminiszter azt is jelezte, hogy az ilyen szerződés alá­írásához az amerikai állás­pont szerint nem feltétlenül van szükség csúcstalálkozó­ra. Mindketten csak igen óvatosan nyilatkoztak arról, hogy a találkozóról nem jött létre megállapodás: a kül­ügyminiszter például. úgy vélekedett, hogy „nem lehet a Szovjetuniót olyan lépés­re kényszeríteni, amelyet nem akar megtenni”, s bár mind ő, mind Carlucci azt mondotta, hogy a megálla­podás elmaradása „a szov­jet véleményben bekövet­kezett változás” következ­ménye, nem foglaltak egye­lőre állást abban, hogy mi lehet a következő lépés. pénzbe kerül a javítás, kar­bantartás. Az IKV-tól tulajdonkép­pen eddig is igényeltek, igé­nyeltek volna cégek és ma­gánosok különböző szolgál­tatásokat, szakipari mun­kákat. Mivel a lakóházak fenntartása nem köti le a szakemberek teljes munka­idejét, a vállalatnak is jól jött, hogy a szabad kapaci­tást ki tudja használni. Mintegy harminc személlyel növelték is a létszámot, így sokféle megrendelésnek ele­get tudnak tenni. A vállalatnál önálló szál­lítási- gépészeti osztály van, jól felszerelt műhellyel, így tudják vállalni gépjármű­vek (személy- és teherautók) javítását, valamint gépek (elsősorban építőipari gépek) javítását és kölcsönzését. Főleg kisgépeket (betonke­verő, gyorsfelvonó, szállító- szalag) kölcsönöznek, de szó lehet nagyobb masinák, mint (Folytatás a 3. oldalon) MA: Garahalmi pillanatképek 4. oldal Van-e út a képiéi a szóig? Legyen a gondolkodás köszörűié 5. oldal Veszélyes hulladékok Világkonferencia Budapesten Hétfőn, a Pesti Vigadóban megkezdődött a veszélyes hulladékokkal foglalkozó vi­lágkonferencia egyhetes ta­nácskozássorozata. A világkonferenciát a Nemzetközi Környezetorvos­tudományi és Környezetbio­lógiai Egyesület (IAMBE) és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közösen készítette elő. Fő­védnöke az Elnöki Tanács elnöke. A tanácskozást több ENSZ-szervezet és számos nemzetközi tudományos szer­vezet támogatja. A rendez­vény egyik fontos célja, hogy a veszélyes hulladékok kér­désében érdekelt szakágak, illetve kormányzati szervek képviselői kicseréljék tapasz­talataikat. Mintegy negyven országból 400-an vesznek részt a konferencián, különö­sen sokan jöttek Csehszlo­vákiából, Lengyelországból, a Szovjetunióból, valamint Angliából, az Egyesült Álla­mokból, Franciaországból és az NSZK-ból. Hazánkat mintegy 100 szakember kép­viseli. A tanácskozást Richard Abbou, az IAMBE elnöke nyitotta meg. A résztvevők az október 31-ig tartó világ- konferencián nyolc szekció­ban számos kérdést vitatnak meg. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalat szászberki akkumulátor gyárában jövő­re kezdenek hozzá egy saját fejlesztésű akkumulátor gyártásához. Ehhez szüksé­ges sablonokat a tmk-műhely készíti Fotó: T, Z. Lakásépítés, gépjavítás, kölcsönzés w Uj szolgáltatások a Szolnoki IKV-nál A Röntgen és Kórháztechnika Vállalat szolnoki kirendeltsé­ge elsősorban a megyei egészségügyi intézmények orvosi mű­szereinek, eszközeinek üzembehelyezését, vevőszolgálati ja­vítását, felújítását és a tervszerű hibamegelőző karbantar­tását végzi. A megyén kívül is számos kórházban helyeztek üzembe és szabályoztak be dolgozói műtőket, ezenkívül több nyugati és szocialista vállalattal kötöttek vevőszolgálati szer­ződést Fotó: D. G. Grész Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Zbigniew Messnemek, a Len­gyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására október 27-én hivatalos baráti látogatás­ra Lengyelországba utazik. Kedvező, mégis elgondolkodtatá statisztika KILENC HÓNAP BALESETI MÉRLEGE Sok vagy kevés háromne­gyed év alatt háromezer baleset? Ha a megye száz- kilencvenezer dolgozóját te­kintjük, akkor talán nein, de ha egy-egy baleset „ki­sugárzását”, akkor tulajdon­képpen egyetlen baleset is sok. Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség megyei felügyelőségé­nek statisztikái a tavalyihoz képest kedvezőbb tényeket mutatnak. Kilenc hónap alatt 7,6 százalékkal keve­sebb volt a foglalkozással összefüggő baleset, mint egy évvel korábban. Sajnos, az idén is előfor­dultak halálos balesetek, kettővel több, mint 1986- ban: tizenhárom. Ezek fele valamiképpen járművel kap­csolatos. A felügyelőség statisztiká­ja szerint — közel lóét' és félezer esetet vizsgáltak ki — ezeknek a baleseteknek három fontos oka volt. Har­madukban a környezeti ha­tásokat tüntették föl a jegy­zőkönyvek írói, majdnem minden ötödik a gépiek, be­rendezések helytelen hasz­nálatából adódott, s nagy­jából húsz százalékra tehető azoknak az eseteknek a szá­ma, ahol a sérültek figyel­metlensége döntő volt a baj bekövetkeztében. Jelentősen csökkent a me­zőgazdasági munkák során' előfordult baleset: 154-gyel kevesebb a tavalyi 1263-nál. Most is, akárcsak korábban, 6ok baleset fordul elő a ven­déglátásban és a kereskede­lemben, de továbbra is ve­zeti a statisztikát e szomo­rú listán a faiipar és a va­sas-szakma. Itt a leggyako­ribbak ugyanis a sérülések. Mint a felügyelőség munka­társai. megállapították, még mindig jelentős azoknak a száma, akiket italozás mi­att el kell tiltani a munká­tól, s általában is többször okoz bajt az alkohol fo­gyasztása. Tény viszont, hogy a munkáltatók jobban figyelnek a szeszesitalok fo­gyasztására, és maguk is el­járnak a fegyelmezetlen dol­gozókkal szemben. Az év eddig eltelt időszakában a felügyelőség munkatársai 3 ezer 574 esetben intézked­tek, különféle okok miatt hetvenháromezer forintnyi bírságot szabtak ki. Figyel­meztető számadat, hogy az előírások ellenére is 235 esetben kellett valamilyen gépet vagy berendezést hosz- szabb-rövidebb időre a mun­kából „fölfüggeszteni”, ugyanis a megfelelő védőbe­rendezéseket nem szereltek fel azokra. Az imént fölsorolt adatok természetesen elgondolkod­tatóak, még akkor is, ha a balesetek száma mérhetően csökkent. A felügyelőség vé­leménye szerint a munkál­tatók már valóban komo­lyan veszik a munkavédelmi előírásokat, de a dolgozók egy része még mindig nem törődik azokkal kellőképpen. A javuló statisztikai adatok­ban része van a gyakoribb és következetes ellenőrzé­seknek, s a rossz példák "el­lenére a jobb munkahelyi fegyelemnek egyaránt. Harmincnégyezer írásiét Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents