Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 26. Központi feladat a reform gyorsítása és elmélyítése (Folytatás az 1. oldalról) tában, hogy még sok a prob­léma és a nehézség, sokkal több a vártnál. Azt is józa­nul kell látni, hogy a reform útja hosszú és nehéz. Kína még mindig az elmaradott­ság állapotában van, mert a múltban sok időt veszített. Napjaink világát a műszaki forradalom gyors fejlődése, a fokozódó piaci verseny és a változékony politikai hely­zet jellemzi. Ez nagy és nyo­masztó kihívást jelent Kína számára. Ha mindezt nem vesszük figyelembe és nem sokszorozzuk meg erőfeszí­téseinket, az ország még in­kább lemaradhat és nem lesz képes arra, hogy elfog­lalja megfelelő helyét a vi­lágban — mondta az előadó. Csao Ce-jang hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi párt- kongresszus központi felada­ta a reform meggyorsítása é3 elmélyítése. Hosszú távú irányelvek A Központi Bizottság be­számolója leszögezi: A Kínai Kommunista Párt arra a vi­lágos és határozott következ­tetésre jutott, hogy Kína je­lenleg a szocializmus kezde­ti szakaszában van. Ennek a tézisnek két vonatkozása van; először az, hogy Kíná­ban már szocialista társa­dalom van. Másodszor: Kí­na szocialista társadalma még a kezdeti szakaszban van. Ebből a realitásból kell kiindulni és nem lehet át­ugrani ezt a szakaszt. Az a nézet, hogy át lehet ugrani a szocializmus kezdeti sza­kaszát, amelyben a termelő­erők magas fokú fejlesztésé­re van szükség, a kérdés utópisztikus felfogása, s a „baloldali” hibák fő tudati gyökere. Csao Ce-jang ki­fejtette: A szocializmus kez­deti szakaszában Kína va­lóra váltja a termelés iparo­sítását és kereskedelmi alap­ra helyezését. - társadalmasí­tását, valamint korszerűsí­tését, vagyis azokat a fel­adatokat, amelyeket sok más országban kapitalista körül­mények között valósítottak meg. Kína nincs ugyanabban a helyzetben, mint a többi szocialista ország, nem má­solhatja automatikusan más országok példáit. Az útkere­sésben Kína jelentős ered­ményeket ért el, de a meg­tett út kacskaringós volt. sok volt a kitérő, amit drá­gán kellett megfizetni — mondotta Csao Ce-iang és utalt az ötvenes évek „balol­dali hibáira, azok súlyos gazdasági, politikai és társa­dalmi következményeire. Az ötvenes évektől szá­mítva legalább száz eszten­dőre lesz szükség ahhoz, hogv befejezzék Kínában a termelőerők magántulajdo­nának szocialista átalakítá­sát. a szocialista korszerűsí­tés valóra váltását. Erőtel­jesen fejleszteni kell az áru­termelő gazdaságot, emelni a munka termelékenységét, fokozatosan elérni az ipar, a mezőgazdaság, a honvé­delem, valamint a tudomány és a technika korszerűsíté­sét. A szocializmus kezdeti szakaszában Kína fokozato­san megszabadul a szegény­ségtől és az elmaradottság­tól, mezőgazdasági ország­ból ipari országgá válik és eljut a magasan fejlett áru­termelő gazdaságba. Létre­jön és fejlődik a szocialista gazdasági, politikai és kul­turális struktúra. A beszámoló a szocializ­mus kezdeti szakaszának hosszú távú irányelveit a következőkben jelölte meg: 1. A korszerűsítésre kell összpontosítani az erőfeszí­téseket, s a termelőerők fej­lesztését kell az egész mun­ka középpontjába állítani. 2. Ki kell tartani az átfo­gó reform mellett.A refor­mon keresztül önmagát újít­ja meg a szocialista terme­lési viszony és a szocialista felépítmény. 3. Ragaszkodni kell a kül­világra való nyitás politiká­jához. 4. Erőteljesen fejleszteni kell a tervszerű árutermelő gazdaságot, amelyben a köz­tulajdon tölti be az uralko­dó szerepet. . 5. A demokrácia tovább­fejlesztésére kell törekedni a stabilitás és az egység alapján. 6. Folytani kell a marxiz­mus irányítása alapján a fejlett kultúrával és ideoló­giával rendelkező szocialista társadalom építését. A ragaszkodás a négy alapelvhez. illetve a reform és a nyitás politikájához, egymással összefüggő és egy­mástól elválaszthatatlan ele­me. szerves része a kínai jellegű szocializmus gyakor­latának. A négy alapelvet nem szabad dogmaként ke­zelni. mert ez a reform és a nyitási politika visszautasí­tásához vezethet. A Központi Bizottság be­számolója a gazdasági fej­lődéssel foglalkozó részben megállapította: Kínának végre kell hajtania a ha­gyományos értelemben vett ipari forradalmat, s fel kell zárkóznia a világban végbe­menő új típusú technológiai váltáshoz. A jövő század közepéig érvényes gazdaságfejlesztési stratégia első lépését Kína végrehajtotta. A második lépés az, hogy a XX. század végéig a mostani bruttó nemzeti termék értékét is megkétszerezzék, a követke­ző század közepére pedig az egy főre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében, el kell érni a közepesen fejlett or­szágok szintjét. A második lépés sikeres végrehajtása eredményeként Kína a szá­zad végére meglehetősen kö­zel jutna a gazdaságilag fej­lett országokat a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején jellemző szint­hez. Közvetett ellenőrzést A beszámoló külön fog­lalkozott a gazdaság átala­kításával. Megállapítja: a kínai szocialista építés je­lenlegi szakaszában elkerül­hetetlen a különböző tulaj­donformák megléte az or­szágban, így a magánszektor is létjogosult. A beszámoló leszögezte azt is. hogy a je­lenlegi kínai szocialista gaz­daság a köztulajdonon ala­puló tervezett árugazdaság, amely integrálja a tervezést és a piacot. Kínában a tervezésnek összhangban kell lennie az árucsere elvével és áz érték­törvénnyel. A beszámoló ugyanakkor megállapította azt is, hogy az államnak egyre inkább csak közvetett ellenőrzést kell gyakorolnia a gazdaság felett. A beszámoló elutasítja a MADRID Európa atomfegyver-men­tességét és az Egyesült Álla- - mok hispániai katonai bázi­sainak felszámolását követel­ték vasárnap több tízezren Madridban. Egyidejűleg Spa­nyolország kilenc nagyváro­sában rendeztek ezen a na­pon béketüntetést. UNGVÁR Vasárnap Ungváron befe­jeződött a „Munka, béke és barátság staféta”, a szovjet­unióbeli kőolaj- és földgáz- ipari berendezések építésé­ben résztvevő KGST-tagor- szágok munkáskollektívái szocialista munkaversenyé­nek záró-értékelő szakasza. A háromnapos rendezvény- sorozatot záró vasárnapi nagygyűlésen résztvett Sza- kali József, az MSZMP KB és az MSZBT országos elnök­ségének tagja, aki az MSZBT, a SZOT és a KISZ közös küldöttségének élén érkezett Ungvárra. múlt gyakorlatát, amikor az állam közvetlen ellenőrzést gyakorolt a vállalatok felett. A beszámoló az irányítás és a tulajdon kérdésének szét­választását szorgalmazza, és sürgeti: Kínában minél na­gyobb számban jelenjenek meg rátermett és bátor vál­lalkozók. Erősíteni kell a bankok szerepét a makrogazdaság el­lenőrzésében. meg kell re­formálni az adózási rend­szert. Olyan rendszert kell kialakítani, amelyben az ál­lam csak néhány létfontos­ságú áru és szolgáltatás órát rögzíti, mía egyéb esetekben az árat a piac szabályozza. A beszámoló fontos lépés­nek minősíti a párt és a kormány funkcióinak szét­választását. Hangsúlyozta a kommunista párt vezető sze­repét a szocializmus építésé­ben. de rámutatott, hogy az új helyzetben ezt a szerepet csak akkor lehet erősíteni, ha megjavítják a pártvezetés rendszerét, módszereit és stílusát. A politikai reform kulcskérdése a párt és a kor­mány funkcióinak elválasz­tása. Vannak forró pontok A pártnak lehetővé kell tennie, hogy a különböző ál­lami és egyéb szervek az al­kotmány és a törvények alapján működhessenek. A párt gyakoroljon politikai irányítást, dolgozza ki a po­litikai elveket, hozza meg a legfontosabb politikai dönté­seket, javasoljon kádereket az államhatalom vezető posztjaira. A beszámoló záró fejezete rö­viden külpolitikai kérdése­ket is érintett. Megállapítot­ta, hogy a mostani nemzet­közi helyzet kedvez a kínai modernizálásnak. Az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió között a közepes ható- távolságú és a hadműveleti- harcászati rakéták felszámo­lásának kérdésében született elvi megállapodás bizonyos enyhülést hozott a kelet— nyugati kapcsolatokban. Kí­na üdvözli ezt a fejleményt, de hozzáfűzi: ez csupán az első lépés, s a fegyverkezési hajsza még távolról sem fe­jeződött be. Ezen kívül to­vábbra is vannak a világon „forró pontok”, mi több, egyes regionális konfliktusok esetében a világ az eszkalá­lódás veszélyével néz szem­be. Kína továbbra is kész fej­leszteni a barátság és az együttműködés kapcsolatait a békés egymás mellett élés el­vei alapján a világ összes or­szágával — szögezte le a KKP Központi Bizottságá­nak beszámolója, melyet Csao Ce-jang megbízott fő­titkár olvasott fel vasárnap Pekingben a KKP XIII. kongresszusának nyitó nap­ján. BUKAREST Bukarestben Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ilié Vaduva román külkeres­kedelmi és nemzetközi gaz­dasági együttműködési mi­niszter aláírta az 1988. évi magyar—román árucserefor­galmi és fizetési jegyzőköny­vet. A 656 millió rubel érté­kű forgalmi előirányzat 3,1 százalékkal haladja meg az 1987. évi jegyzőkönyvben rögzített értéket. ROMA A magyar kulturális, tudo­mányos és gazdasági életet bemutató rendezvénysorozat kezdődik október 28-án Ró­mában és Nápolyban, vala­mint néhány más olasz vá­rosban. A november 30-ig tartó program címe: „Ma­Egyiptomi katonai segítség Kuvaitnak Egyiptomi katonák segíte­nek Kuvaitnak kivédeni a mind gyakoribb iráni táma­dásokat — az értesülést a The Sunday Times című te­kintélyes londoni vasárnapi lap közölte. A hír szerint máris a kis öbölmenti or­szágban tartózkodik — a ki­segítő személyzettel együtt — hetven egyiptomi pilóta és számos légvédelmi szakértő. Az egyiptomi segítség té­nyét — jóllehet a katonák már a helyszínen vannak — várhatóan csak a november 8-ára tervezett ammani arab csúcson jelentik be hivatalo­san — írja a lap. A The Sun­day Times hírmagyarázata szerint Kairót két szempont indította arra, hogy a mind szorultabb helyzetbe kerülő másik arab ország segítségé­re siessen: egyrészt ezzel is ellentételezni kívánja a Ku- vait, Szaúd—Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ál­tal neki nyújtott, 20 milliárd dolláros, kamatmentes, hosz- szútávú fejlesztési segélycso­magot, másrészt szeretne is­mét az Arab Liga teljes jogú tagjává válni. Egyiptom tag­ságát az 1979-ben nyélbe ütött Camp David-i külön­béke után függesztették fel. Indiai katonai erük sikere a tigrisek ellen Egy négyzetkilométernyi területet leszámítva, az in­diai katonai erők gyakorla­tilag kezükön tartják Jaffna városát. Üj-Delhiben vasár­nap bejelentették, hogy ha­marosan indiai polgári szak­emberek érkeznek Sri Lanka északi részébe a közigazga­tás helyreállításának meg­szervezésére és irányítására. A katonai helyzetjelenté­sekből nem derült ki, hogy az egy négyzetkilométernyi területen még hány tamil „tigris” harcol. Az indiai ala­kulatok elfoglalták a tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet főha­diszállását a jaffnai egyetem mellett. Ellenőrzésük alá ke­rült a Nallur Kandaszvami hindu templom is, ahol több ezer polgári menekült húzó­dott meg napok óta. Állító­lag sok tamil fegyveres is rejtőzködött a templomban a polgári lakosok közé vegyül­ve. Az LTTE harcosainak szá­mát kétezer és háromezer közé tették az offenzíva megindulása előtt. Több mint hatszázan estek el kö­zülük, több százan kerültek az indiai katonák fogságába. Sebesültjeik száma nem is­meretes. Az indiai erők száz­hatvan katonát vesztettek, sérültjeik száma meghaladja a négyszázat. gyarország — egy kultúra képei”, megrendezésére rész­ben az olasz—magyar kor­mányközi kulturális egyez­mény keretében kerül sor. DAMASZKUSZ A szíriai fővárosba utazott Ahmed Taleb Ibrahimi algé­riai külügyminiszter. Ibrahi­mi a hírek szerint elsősorban a közelgő arab csúcs felé ve­zető utat kívánja egyengetni megbeszélésein. A külügymi­niszter átnyújtja majd az al­gériai elnök személyes üze­netét is Háfez Asszad szír ál­lamfőnek. KAIRO A hat arab államot tömö­rítő öböl menti országok együttműködési tanácsa (GCC) külügyminiszterei szombattól Rijádban tanács­koznak az öböl menti hábo­rú kiszélesedésének veszé­lyéről. Határozott és teljes támogatásukról biztosították tagállamukat, Kuvaitot a te­rületét ért legutóbbi iráni rakétatámadások kapcsán. fl csúcsra még várni kell Nem kiábrándítani akarta az amerikai vezetést a moszkvai tárgyalásokon Mihail Gorbacsov főtitkár és Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter, csupán egyér­telműen és ismét világossá tenni: a tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményes megtartásához alapos előkészítésre van szükség, s nemcsak a köze­pes hatótávolságú és hadmű­veleti-harcászati rakéták kérdésében, hanem a lesze­relés központi problémakö­rében, a hadászati támadó fegyverek csökkentésében, és a vele szorosan összefüggő rakétaelhárító rendszerek témájában is valódi ered­ményekre van szükség. George Shultz tárgyalásai­ból — az ezekről megjelent sajtójelentésekből, a két külügyminiszter és a két szóvivő értékeléseiből — ugyanis az derült ki, hogy az ameriKai küldöttség úgy érkezett Moszkvába, mintha a következő felső szintű ta­lálkozó megtartásához már csak bizonyos technikai rész­leteket kellene tisztázni. Ez igaz is a közepes és rövi- cLebb hatótávolságú rakéták kérdéskörében, azt azonban már áprilisban — s éppen Shultz előtt — egyértelmű­vé tette Gorbacsov, hogy legalább egy leendő megál­lapodás kulcsfontosságú té­ziseinek és az ABM-szerző- dés előírásai 10 éven át tör­ténő megtartására tett egyezségnek is a csúcstalál­kozó eredményei között kell lennie. Ennek megismétlésén túl a Szovjetunió ismét fontos lépést tett a siker érdeké­ben: a jelentősen csökken­tett hadászati fegyverkész­letek egyes összetevőire vo­natkozó küszöbszámokat nagymértékben közelítette az amerikai javaslatokban szereplőkhöz. Nagyjelentősé­gű gesztusként értékelhető a főtitkár javaslata a Knasznojarszkban épülő rá­diólokációs állomással kap­csolatban. Az Egyesült Ál­lamokban annak ellenére az ABM-szerződés be nem tar­tásával vádolják a Szovjet­uniót, hogy amerd,kai szak­értők saját eszközeikkel folytathattak megfigyelést az építkezésen, s győződhet­tek meg a vádak alaptalan­ságáról. Gorbacsov most azt javasolta: ne vitatkozzanak az állítás igaz vagy valót­lan voltáról, az előrelépés érdekében egy évre készek felfüggeszteni az építkezési munkálatokat. Elvárja azon­ban a Szovjetunió, hogy az amerikai fél hasonlóan dönt­sön a Skóciában épülő rá­diólokációs állomás ügyé­ben. Megfogalmazódtak szovjet javaslatok a tárgyalások legeredményesebb témaköré­ben, a közepes és rövddebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban. Abban egvet- értés mutatkozott, hogy az INF-szerződés szövegének véglegesítése néhány hét alatt befejezhető és a szer­ződés aláírásának elvi aka­dályai nincsenek. Erre tekintettel Mihail Gorbacsov azt indítványozta, hogy ne várjanak az ünne­pélyes aláírására a két nagyhatalom vállaljon már most moratóriumot a köze­pes és a rövidebb hatótá­volságú rakéták gyártására, a velük való kísérletekre, az új eszközök rendszerbe állí­tására. A szovjetek mind a tár­gyalásokon, mind Sevard­nadze külügyminiszter saj­tóértekezletén világossá tet­ték: az INF-szerződés alá­írása, bármilyen horderejű esemény lenne is, önmagá­ban nem elegendő egy csúcs­találkozó megszervezéséhez. Ehhez szükség van a hadá­szati támadófegyverek kor­látozásában is az előrelépés­re. Mint Sevardnadze kül­ügyminiszter megfogalmaz­ta, ennek elmaradása nem jelentené azt, hogy nem ír­ják alá a szerződést, más kérdés azonban, hogy mi­kor, hol és milyen körülmé­nyek között. A szovjet vezetés termé­szetesen szívesen venné, ha sikerülne még a jelenlétei amerikai kormányzattal megállapodnia. Ezt elősegí­tendő ígérte Gorbacsov, hogy hamarosan személyes megbízottja keresi fel Rea­gan elnököt, akihez elviszi majd a főtitkárnak a szov­jet áliáspontot még sokolda­lúbban megvilágító levelét. Sevardnadze is utalt arra, hogy a közeli jövőben lehet- ségesiek újabb megbeszélé­sek, ám egyelőre nem tud­ni, hogy milyen szinteken. Nyilvánvaló: szovjet rész­ről nem a még meglévő problémák felszámolását, hanem az elért eredmények összegzését kívánják a csúcstalálkozóra bízni. Ahhoz, hogy a mosakvai tárgyalásokat mindkét rész­ről összességében eredmé­nyesnek és hasznosnak mi­nősítették, hozzájárult a munkacsoportokban vég­zett munka is. Nemcsak ar­ról van szó, hogy — mint Sevardnadze fogalmazott — Genf ben még hosszasan kel­lett volna a küldöttségeknek dolgozniuk annak érdeké­ben. hogy elérjék az itt szü­letett eredményeket, hanem a hagyományos és vegyi fegyverekről, a nukleáris fegyverkísérletekről a kétol­dalú viszonyról, a regionális válságokról, az emberi jo­gokról és a humanitárius kérdésekről folytatott esz­mecseréről is. Figyelemre méltó, hogy az Öbölben kiéleződött válság- helyzet mellett szót ejtettek egyebek között a kambod­zsai kérdésről és a Koreai­félszigetről. Kétségtelen lény, hogy sajtóértekezletén Shultz nem tudta — talán nem is akarta — leplezni bizonyos csalódottságát. Az igazi „nagy bejelentés” ugyanis elmaradt. Mind­azonáltal nem véletlen, hogy Gorbacsov főtitkár már a tárgyalások befejezése előtt figyelmeztetett: a tárgyalá­sok olyan felelős szakaszba jutottak, amikor nem sza­bad újfent elszalasztani a kínálkozó lehetőséget, mint ahogy az már egyszer — Reykjavíkhan — megtörtént. Hangsúlyozta azt is: mind­két félnek át kell gondol­nia az eddigi eredményeket s a továbblépés útjait. Éh­nek érdekében is hasznos lehet a rendelkezésre álló többi tárgyalási csatorna működésbe helyezése, hoz­hatnak még további előre­lépést az újabb üzenetvál­tások és kontaktusok. A szovjet—amerikai ka peso tar­tok nem kerültek tehát völgybe, ahonnan nézve tá­voli ködbe burkolódzik a csúcs, magán a hegyoldalon tudtak előrehaladni, jólle­het — mint bebizonyosodott — nem lesz könnyű a még hátralévő meredek szakasz. KEVIÉP VÁLLALAT 4. sz. Főépítésvezetőség • felvételre keres építőipari gyakorlattal és jogosítvánnyal rendelkező anyagbeszerzőt, hálózati villanyszerelőt, és teljesitmónyelszómolót Jelentkezés: Szolnok, Landler Jenő u. 22. sz. alatt. (14549)

Next

/
Thumbnails
Contents