Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. OKTÓBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Feladategyeztetft tárgyalás a postai fejlesztésekről ütemesen épül a megyeszékhelyen a telefonközpont És két üzem egymásra talált Amikor az anyagiasság kötelező A „mindennek ára van" szemlélet mintha egyre jobban terjedne szerte a világban. Emlékszem például — hisz az újságok is írtak róla elégszer —, hogy jó há­rom évvel ezelőtt hetekig folyt a vita az olimpiai láng Amerikán átvezető útjáról. A Los Angeles-i szervezők ugyanis kilométerenként háromezer dollárért akarták eladni a fáklyavivés jogát, s Olympia városa ezzel nem értett egyet. Nos, az efféle gondolko­dásmód szerencsére még nem uralkodott el nálunk, bár olykor-olykor nem árta­na jobban az orrunkra köt­ni, hogy némely dolog va­lójában mennyibe is ke­rül? S ezt különösen a gaz­daságban kéne méginkább érvényre juttatni, mert az ilyenfajta szemlélet erősö­dése nélkül miként is ve­hetnénk méginkább elejét az esztelen pazarlásnak, ho­gyan állíthatnánk sorompót Ha zaftosabb marad? Többnyire ilyen gondola­tok jutottak eszembe, ami­kor nemrégiben megismer­tem — megyénk két nagy­üzeme — az Állatforgalrni és Húsipari Vállalat meg a Tiszamenti Vegyiművek egymásra találásának törté­netét. A szálak egyébként egészen 1980-ig nyúlnak vissza, mivel a TVM akkor kezdte el a mosópor alap­anyagának, a nátriumtri- polifoszfátnak a gyártását. S ma már ebből szállítanak többek között Finnországba, Ausztriába, Svájcba, Bel­giumba, Törökországba. A gyártás első évei többnyire azzal teltek el, hogy alkal­mazkodniuk kellett a tőkés piacok igényeihez. S ami­kor ez megtörtént, egy ki­csit fellélegezve, jobban kö­rülnézve a világban a „ve- gyisek” tudomást szereztek arról, hogy a nátriumtripo­Gyors kísérlet S ha valaki e cikk olvas- tával fogadalmat tenne, hogy ezután nem fogyaszt olyan élelmiszereket, ame­lyek polifoszfátokat tartal­maznak, mondván, hogy biztos megint valamilyen káros anyagról van szó; nos a kétkedők megnyugtatásá­Nag.v Tibor ülést tartott a Klszöv elnöksége Uj utakat keres a Szövtaxi Kevesebb a szövetkezeti exportőr a közvagyon megdézsmálói elé és miképpen dolgozhat­nánk jobban ésszerűbben és hatékonyabban? Ez utóbbira meg — ki cá­folná — jelenlegi helyze­tünkben égetően szükség van. Am, nem szeretnék át­esni a ló túlsó oldalára, s az anyagiasságot korlátla­nul dicsőíteni, magasztosí- tani nincs szándékomban, csupán arra gondolok, hogy a józan ész diktálta keretek között mindenképpen szá­molni kell vele. lifoszfátot az élelmiszer- ipar is alkalmazza. De csak arzénmentesen! így adoU volt a következő feladat: elő kellett állítani az arzén­mentes nátriumtripoli­foszfátot, amelyet az élel­miszeripar állományjavító anyagként használ, mivel jó a vízvisszatartó képessége, s így például zaftosabb ma­rad a párizsi, a virsli, de még az avasodást segítő baktériumok elszaporodását is gátolja. Túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy olyan anyag­ról van szó, amely az élel­miszerpalettán széles körben megtalálható. (Erre csak néhány példa: a tejipar po- lifoszfátot használ a sajt­gyártásnál, az édesipar a sütőporkészítésnél, de a le­vesporok is tartalmazzák és a borkészítésnél is fölhasz­nálják.) ra csak annyit, hogy a poli- foszfát nem méreg. Sőt! Ez az anyag az élőszervezet fontos alkotórésze, mivel annak energiagazdálkodá­sát szabályozza. Egy szó mint száz, a TVM szakemberei szétnéz­tek a hazai piacokon is, és Tegnap délelőtt a megyei tanács vb termében a postai építkezések, beruházások helyzetéről cseréltek véle­ményt a Magyar Posta és a megye vezetői. A megbeszé­lésen részt vett Simon Jó­zsef, a megyei pártbizott­ság titkára, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, és dr. Ker­tész Pál, a Magyar Posta el­nökhelyettese. A tájékoztatóból kiderült, hogy a készülő szolnoki köz­pont építése megfelelő ütem­ben halad, így előrelátható­lag neiri lesz akadálya a jö­vő év végi műszaki átadás­nak, majd a várva várt tele­fonhelyzet javulásának. Vi­szont gond van a kötvények árusításával, hiszen a terve­zett 2000—2400 helyett, csak 1663 jegyzés történt. Ezért a kötvényvásárlások ideje december 31-ig tart: addig várják az újabb igénylőket, befizetőket a megyeszékhely egész területéről, illetve Martfűről és Űjszászról is. Köztudomású: tavaly Ti­szafüred és térsége telefon­fejlesztése érdekében gazda­sági társulás létesült, amely­nek eredményeképpen itt A Magyar Nemzeti Bank korábbi jászberényi fiókja az év eleje óta működik a Magyar Hitelbank Rész­vénytársaság területi igaz­— A legfontosabbnak — kezdte az MHB-nél töltött időszak jellemzését a terüle­ti igazgató — önállóságunk jelentős növekedését tar­tom. Magunk határozzuk meg nyereségtervünket, ala­kítjuk költséggzadálkodá- 6unkat, és — ez a legfon­tosabb — a hitelek odaítélé­séről is önállóan döntünk. „Szabadságunkat”, rugal­masságunkat azt hiszem jól jellemzi, hogy a kínál­kozó üzlet jóságától függő­en mi határozhatjuk meg a felszámított kamatot; ese­tenként még az MHB köz­ponti kamatkondícióitól is eltérünk. — Ez az önállóság felte­hetően újszerű feladatokat is jelent. Van elegendő, a felelősségteljesebb dönté­seket vállalni merő szak­emberük? — Munkatársaim többsége évekig dolgozott az MNB- nél, a mostani területi igaz­gatóság megalakulásakor elegendő, jól képzett szak­emberünk volt. Persze, a tevékenységi kör fokozatos bővülése nélkülözhetetlen­né teszi a létszám gyarapí­tását. Erre tudatosan ké­szülünk is, ösztöndíjasaink tanulnak különböző főisko­— Milyen beruházásokra és mennyi pénzt kértek az idén a jászberényi területi igazgatóságtól? — összegeket nem szíve­sen mondanék, az azonban nem titok, hogy a hitelkihe­lyezésnél a mezőgazdasági beruházásoknak jutott a fő­szerep. A tőlünk kölcsön vett pénzből korszerűsítenek a Jászságban juhászati és szarvasmarha telepeket. eddig 95 előfizető kapott készüléket. Gondot jelent viszont, hogy az eredetileg ide tervezett beruházás 50—60 millióval többe ke­rülne. ezért itt a megyei ve­zetés a jelenleginél költség­takarékosabb megoldásokat, terveket tart kívánatosnak. Hasonló a helyzet Karcagon is. A befektetendő milliók mérséklése érdekében még ebben a hónapban újabb tárgyalást tartanak. Jászbe­rény távhívásba kapcsolását a posta ígérete szerint a tervidőszakban megoldja. A megbeszélések összegzé­sekor hangsúlyozták, hogy a megye teherbíró képességét jelenlegi pénzügyi helyzetét figyelembe véve ebben a tervidőszakban négy város­nak és térségnek — Szol­noknak, Karcagnak. Jászbe­rénynek és Tiszafürednek — telefonfejlesztését támogat­ják anyagilag is. Tudomá­sul véve azt, hogy a többi városunkban sem jobb a helyzet, és indokolt lenne a további bővítés, korszerűsí­tés. Ha ezt önerőből képe­sek megvalósítani, szabad az út. de jelenleg ehhez me­gyei, pénzügyi segítség nem áll rendelkezésre. gatóságaként. Vezetőjével, Koháriné Szaszkó Máriával a január óta eltelt hónapok változásairól beszélgettünk. Iákon... És hogy merjük-e a felelősségteljes döntéseket vállalni? Az egyik legfon­tosabb tapasztalatom az, hogy az itt dolgozókat nem megijesztette, hanem inkább inspirálta az önállóság. Ér­zik döntéseiktől közvetle­nül függ az igazgatóság mun­kájának eredményessége és a személyes anyagi boldo­gulásuk is. Nem is beszélve arról, hogy a feladatok vál­tozatosabbak, nincs két ugyanolyan körülmények között születő üzlet. Ezek a dolgok mind dolgozóink kötődését erősítették. — Az előbb azt mondta, hogy maguk döntik el ki­nek, mennyi hitelt adnak. A központjuk nem határoz meg keretösszeget sem? — Van egy hitelkeretünk, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezt semmikép­pen nem léphetjük túl. Hi­szen végül is mindent a kí­nálkozó ügylet rentabilitá­sán mérünk — mi is és az MHB központjai is. Bizo­nyíték erre, hogy kínálkozó üzletet még nem kellett visszautasítanunk. Persze, ez partnereink érdeme is, ők is alaposan meggondol­ják érdemes-e hitelt fel­venniük? növénytermesztés gépesí­tését gyorsító világbanki program részeként pedig néhány százmillió forinthi­telt adtunk. De ipari kap­csolataink is jók. Az Állami Feljesztési Intézettel együtt működve eddig egy partne­rünket tudtuk hozzásegíteni az exportárualap növelését segítő úgynevezett állami alap juttatáshoz. Részt vál­lalunk a vegyes vállalatok Már a nyárra gondolnak A Kisújszállási Kunsági Bőr­és Textilipari Szövetkezet termékbemutatót tartott 19 kereskedelmi partner ré­szére, amelyen, 227 féle ru­házati cikket mutattak be. A jövő évi tavaszi és nyári kollekciók főleg a gyerekek és fiatalok számára készül­tek. A beérkezett megren­delések szerint a szövetkezet 1988 első félévi kapacitását már lekötötték (Fotó: T. Z.) szervezéséből, az egyik ilyen munkánkat remélem rövidesen már siker is ko­ronázza. A második félév óta azzal is segítjük üzlete­inket, hogy egy-egy termék gyártására vagy megvételé­re partnert keresünk nekik. — A vállalatok már évek­kel ezelőtt lehetőséget kap­tak váltók kibocsátására, ta­valyig azonban nem volt éppen népszerű ez a fizetési forma. Önöknek mik az idei tapasztalataik? Megismerték e váltót — A váltó fölöslegessé te­szi a rövid lejáratú hitelek egy részét, így egy „forrás­szűkében” lévő üzleti bank­nak érdeke a váltóforga­lom növelése. Az idén mi nagyon fontosnak tartottuk, hogy üzletfeleink felismer­jék, a váltó használata sa­ját érdekük is. A váltót ki­bocsátó ugyanis csak annyi kamatot fizet mintha hitelt vett volna fel a banktól, a váltó elfogadója pedig ka­matnyereséghez jut. Ráadá­sul a váltó gyorsan és biz­tonságosan behajtható... Meggyőző tevékenységünk meglehetősen eredményes volt: üzletfeleink annyi vál­tót bocsátottak ki az idén, ami eléri a területi igazga­tóság rövidlejáratú hitelál­lományának 25 százalékát. Leszámítolásra is hasonló nagyságrendben ajánlottak fel váltót az igazgatóság­nak. .. Nagy előrelépés ez, hiszen az év elején a jász­sági vállalatok szinte nem is használtak váltót. De nemcsak ezen a területen, minden üzletágban fejlőd­tünk. Az úgynevezett fak­toring tevékenység (vállala­tok követelésének megvá­sárlása) nagyságrendje ma eléri a rövid lejáratú hite­lek 10 százalékát, pedig „nulláról indultunk”. Az idén kaptunk jogosítványt a külföldre utazó állampolgá­rok valutaellátására, az MHB által kibocsátott köt­vények eladása és vétele is több tíz millió forinttal nö­velte forgalmunkat. V. »*. J. Tegnap délelőtt Szolnokon elnökségi ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége. Első na­pirendként a résztvevők tá­jékoztatót hallgattak meg a százhatvannégy dolgozót számláló Taxi Ipari Szolgál­tató Szövetkezet — közis­mertebb nevén a Szövtaxi — gazdasági tevékenységé­ről. A szóban forgó cég a szövetkezetek sorában két­ségkívül a lefiatalabb. hi­szen 1973 decemberében ala­kult azzal a céllal, hogy a megyében >a személyszállí­tás, a fuvarozás színvonala javuljon. Nos, ennek a feladatnak — mint hallottuk — a szö­vetkezet a ’82—84-es éveket kivéve eleget is tett. Akko­riban ugyanis már erőtelje­sen jelentkeztek a vezetés hibái. Gondok mutatkoztak a szervezés, a piackutatás terén. Jellemző példa, hogy 1982 és 1984 között az árbe­vétel kilenc százalékos nö­vekedését a nyereség 77 szá­zalékos csökkenése követte. Így aztán azon sem lehetett csodálkozni, hogy három év­vel ezelőtt a szövetkezet alaphiányos lett. Ez a helyzet szerencsére már a múlté, hisz új vezetés került a szövetkezet élére, s intézkedési terv készült a gazdálkodás javítására, a tu­lajdonosi szemlélet erősíté­sére, s ennek mára már na­gyon is kézzelfogható ered­ményei vannak. Hiszen lét­rehozták Békés megyei ki- rendeltségüket, amely neR termelése a tervezettnél jobban és erősebben emel­kedik. Ugyanakkor átvették és zökkenőmentesen ellát­ják a megyében a gyermek- élelmezéssel járó fuvarfel­adatokat. S ez nem kis do­log, ha tudjuk, hogy napon­ta 43 ezer ember — azért nem említünk gyerekeket, mert szociális otthonokba, idősek napközi otthonaiba is eljuttatják a meleg ételt — étkeztetésében működnek közre 23 gépkocsijukkal. Sokoldalú tevékenységükre jellemző, hogy Cegléden lét­rehoztak egy olyan részle­get, ahol a gépjárművekhez használatos tömítéseket ké­szítik, de említhetnénk azt is, hogy ma már ők szállít­ják házhoz a háztartási tü­zelőolajat és PB gázpalacko­kat is. Az idén pedig meg­kezdték új telephelyük és javítóbázisuk építését. Nos, ezek az eredmények — mint az elnökségi ülésen összegzésként elhangzott — egyértelműen a rugalmas, a piaci igényekhez alkalmaz­kodó munkának köszönhető­ek. Második napirendként az elnökség tagjai jelentést megtudták, hogy országo­san és évente a húsipar, a baromfiipar, a tejipar mint­egy 700 tonna polifoszfátot használ fel, amelyet az NSZK-ból, Franciaország­ból és az USA-ból szerez­nek be — természetesen nem forintért. A gyáriak persze, nem estek kétségbe sem a minőséget, sem a mennyisé­get illetően, hiszen ók akár évi 30 ezer tonna polifoszfát gyártására is képesek. A TVM legelőször a Szolnok Megyei ÁHV-t kereste meg azzal, hogy ők biztosítják részükre ezt az adalék­anyagot, az importból szár­mazó azonos minőségben. A húsipar jó partnernek bizo­nyult, nem sokat teketóri­áztak, elvégezték a kísérleti gyártást, ma már ezzel ké­szülnek termékeik, mivel az Országos Élelmezési és Táp­lálkozástudományi Inté­zet 1304/1987-es számú szakvéleménye alapján az Egészségügyi Minisztérium a hazai adalékanyag fel- használásának zöld utat adott. Megtakarított milliók A döntéssel nemcsak dol­lár, hanem forint is megta­karítható, mivel amíg az import adalékanyag csak­nem 70 forintba került ki­logrammonként a felhasz­nálóknak, addig a TVM ál­tal előállított semmivel sem rosszabb polifoszfátért ki- i ón ként még 60 forintot sem kell fizetni. Nem kell hoz­zá matematikusnak lenni, hogy kiszámolhassuk, a megtakarítás országosan és évente több tízmillió. fo­rintra rúg. És ez csak a kezdet, hisz a külföldi érté­kesítés útjai még nyitottak. Egy azonban már most biz­tos: a negyedig negyedévtől kizárólag csak a TVM látja el a hazai élelmiszeripart e fontos adalékanyaggal. Nos, a bevezetőben emle­getett „mindennek ára van” szemlélet ebben az esetben az ésszerűbb és gaz­daságosabb megoldást segí­tette. Ebben azt hiszem egyetérthetünk. hallgattak meg az ipari szö­vetkezetek exportfeladatai­nak teljesítéséről, az export további bővítése érdekében tett intézkedésekről. Ennél időszerűbb témát aligha tűz­hetett volna napirendjére a Kiszöv elnöksége, hiszen népgazdaságunk jelenlegi helyzetében a gazdasági sta­bilizáció és kibontakozás kulcskérdése éppen az, hogy miként tudjuk megóvni fi­zetőképességünket. hogyan tudjuk javítani külkereske­delmi mérlegünket, s tu­dunk-e alkalmazkodni a kül­földi piac követelményeihez? Nos, mint a beszámolóból kiderült, a megye tagszövet­kezeteinek ezen a téren nincs sok szégyellnivalójuk, hiszen a konvertibilis export árbevétele '84 és ’86 között 24,9 százalékkal növekedett. Emellett a sajnos, — ver­senyképtelenné váló termé­kek miatt több szövetkezet kiszorult a tőkés piacról. Hiszen amíg három évvel ezelőtt 27 szövetkezet expor­tált, addig tavaly már csak 20 talált tőkés piaci vevőre. A versenyképesség csök­kenését — mint hallottuk — elsősorban az alapanyagárak növekedése, az emelkedő termelői árak, valamint a műszaki fejlesztés — s ezzel együtt a termékváltás, a megújulás — hiánya okozta. Döntö szempont e haszon Minden üzletág gyorsan felfutott A jászberényi MHB első esztendei tapasztalatai A kamat az üzlettől függ A mezőgazdaság Is, az Ipar Is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents