Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
kxxviii. évf. 249. S2„ 1987. oki. 22., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rugalmas hidak Ki gondolná, hogy a hi- aknak, a felüljáróknak oly- :or 50—70 C-fokos hőmér- éklet-ingadozást is tűrniük :ell? Sőt kimondottan al- almazkodniuk kell hozzá. Vagyis: az egyre növekvő orgalmon, az ezzel együtt- áró erőhatásokon túl az idő- árás szeszélyeivel szemben s ellenálló hidakat, hidalá- okat építenek világszerte. )e hogyan? Laikusok bizonyára nem is ,'ondolnák, hogy a szabad nozgást, , a hőmérséklet-in- 'adozás elviseléséhez szük- éges rugalmasságot gumi- zerkezet biztosítja. Ezt a lályamegszakítót hidász íyelven dilatációnak nevelik. Valamikor régen egy- náson csúszó lemezek adták > dilatációt. De csak részien váltak be, mert a hóié, íz eső becsoroghatott a lenézek között a híd belső részébe, csökkentve annak Élettartamát. Jóideje többnyire a Német Szövetségi Köztársaságból importált Magyarország devizáért pá- iyamegszakító rendszert. Különleges összetételű gumiról van szó. Mint tudjuk: egyre kevesebb pénz jutott külföldi vásárlásra, az import csökkentését szorgalmazó rendelkezések sürgették tehát a hazai pályamegszakító rendszer megszületését. Évek óta folytak már idehaza kísérletek különböző vállalatoknál. Amikor a nyolcvanas évek elején erősödött az importkorlátozás okozta nyomás, öt cég összefogásával létrehozták az első magyar dilatációt. öt szakember, Schulek János, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat osztályvezetője, Hoffmann György, a Hídépítő Vállalat komlói üzemének vezetője, Kovács Zsolt, az UVATERV irányító-tervezője, Skou- mal Gábor, az UTIBER híd- technológusa és Somogyi Sándor, a TAURUS művezetője közösen hozta létre a konstrukciót, 1985-ben. Addig-addig próbálkoztak, amíg sikerült kialakítaniuk egy sajátos, úgyis mondhatnánk Schulek-féle gumiprofilú dilatációt. Belepattintják egy fém befogószerkezetbe s ezzel együtt építik be a hídba. Próbák szerint kiszakfthatósága, szakítószilárdsága jobb, mint a külföldié — állítja Schulek János, osztályvezető. Rendkívül lényeges, hogy hazai alapanyagból, hazai gyártók készíthetik a pályamegszakítót, és olcsóbb, mint a külföldön vásárolt. Az öt cég szabadalmaztatni kívánja a rendszert. Elsőként a Hungária felüljáróba építették be. Azóta is árgus szemmel figyelik „viselkedését”. Tökéletes vízzárónak bizonyul, kellően rugalmas, készségesen alkalmazkodik a helyzethez, a forgalomhoz. Az elmúlt két évben másutt is beépítették a magyar dilatációt. És most először Duna-hídba is hazai pályamegszakító biztosít rugalmasságot. A Lánc-hí- don most fejezték be a szerelést a komlói hídépítők. A „szülők”, az öt szakember azonban már „továbbgondolkodik”: nagyobb nyílású, fesztávolságú hidalá- sokban csak akkor működnek a dilatációk, ha azokat a vezérlőberendezés irányítja. Nos, a meglévő pályamegszakítókhoz most terveznek vezérlőberendezést. Ha sikerül a technikai problémát megoldaniuk, valameny- nyi magyar hídhoz készülhet magyar dilatáció magyar alapanyagból. H. T. Kedvező kilátósok Shultz Moszkvába utazott George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán este Helsinkiből vonattal Moszkvába utazott. Elindulása előtt bizakodóan nyilatkozott a közepes hatótávolságú rakéták felszámolását érintő tárgyalások várható eredményeiről. Shultz úgy vélte, hogy a megállapodás lényegében már kész van, mindössze néhány gyakorlati kérdést — elsősorban az ellenőrzés részleteit és a rakéták leszerelésének módját — kell tisztázni. Véleménye szerint a csúcstalálkozó időpontjának kitűzésére is sor kerülhet. A külügyminiszteri tárgyalásokon elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról lesz szó, de haladás várható a hadászati fegyverek korlátozásának kérdésében is — mondotta. Shultz Leningrád érintésével csütörtökön reggel érkezik Moszkvába — közölte az amerikai küldöttség szóvivője. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása előtt kommentárban elemezte az APN szovjet sajtóügynökség hírmagyarázója a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokkal kapcsolatos amerikai szándékokat, a világpolitika időszerű kérdéseiben vallott washingtoni álláspontot. Shultz moszkvai megbeszélései a jelek szerint nem korlátozódnak a közepes hatótávolságú és hadműveletiharcászati rakétákkal kapcsolatos megállapodás utolsó részleteinek tisztázására, és arra, hogy meghatározzák Mihail Gorbacsov amerikai látogatásának időpontját. Ami az interkontinentális rakétákat illeti, úgy tűnik, mindkét fél érdekelt abban, hogy már most minél nagyobb előrelépés történjen a hadászati támadófegyverek 50—50 százalékos csökkentéséről szóló jövendő megállapodás elvi kérdéseinek egyeztetésében. Ha ebben az (Folytatás a 2. oldalon) MA: Vállalkozói szigetek a vállalatoknál 3. oldal 0 tudomány világa 4. oldal Becsapott vásárlók Nem „szürkék” a vöröskeresztesek 5. oldal Bekapcsolták az első kutat Martfűi gáz az országos hálózatbar Új üzem kezdi meg működését — Feltöltötték a tárolókat A kenderesi után újabb Szolnok megyei gázüzem kezdi meg működését ezekben a napokban. A Martfű és Ti- szaföldvár között épült üzem a martfűi mező gázát gyűjti össze, hogy az vezetéken az endrődi gázüzembe, onnan pedig az országos hálózatba kerüljön. A martfűi mező a kisebbek közé tartozik, bár készletéről még nincs végleges adat, mivel a próbatermeltetés során az adatok változhatnak. Annyi azonban bizonyos, hogy jó minőségű gázt ad, olyat, amely betáplálható az országos hálózatba. A beruházás viszonylag olcsó, 300 millióba került. a berendezés egyszerű, és gyorsan elkészült. Még hamarabb, a nyár folyamán át lehetett volna adni, ha minden, tőkés importból beszerzett, műszer idejében megérkezett volna. Az üzem egyelőre három kúttal indul, teljesítménye napi négyszázezer köbméter. A gáz fűtőértéke a régi mértékegységben 8300 kilokalória köbméterenként (35 MJ/ köbméter). A későbbi időszakban további 2—3 kút bekötése várható, s ezzel az üzem kapacitása napi hétszázezer köbméterre növekszik. Ez nagyjából Szolnok téli csúcsfogyasztásának felel meg. A martfűi gázüzem működését az endrődi üzemből irányítják. A műszerezettség megfelel a kor színvonalának, a kezelő diszpécserközpontból ellenőrzi a berendezések munkáját. A martfűi létesítmény, a kapacitás arányában, tovább javítja a gázellátás biztonságát, ám a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld gáztermelő Vállalat egyébként is megtett minden szükséges intézkedést, hogy a hideg téli hónapokban is biztosítani tudja a lakosság és az üzemek zavartalan ellátását. A tervnek megfelelően feltöltötték a hajdúszoboszlói és a kar- doskuti föld alatti tárolót. Az előbbi 820 millió, az utóbbi 150 millió köbméter gázt fogad be. A hajdúszoboszlói tároló a téli csúcs- időszakban naponta 13 millió földgázt adhat az országos hálózatnak. Akár néhány nap múlva meg lehetne kezdeni innen a gázszolgáltatást, de erre természetesen csak a hidegebb téli időszakban kerül sor. A vállalat a felújítási, karbantartási munkák elvégzésével is fölkészült a télre. Az előkészületek során hasznosították a legutóbbi hideg időszak során szerzett tapasztalatokat, hogy még tovább növeljék az ellátás biztonságát. Az első kút bekapcsolásával tegnaptól már gázt ad az endrődi üzemnek, onnan pedig az országos hálózatnak a martfűi gázüzem. (Fotó: Szabó Lászlóné) Az üvegipari Művek berekfürdői gyárában egyebek között különböző lámpabúrákat is gyártanak. Évente mintegy 30— 40 féle készül több ezres tételben. Képünkön az un. matrica- zás. (Fotó: T. Z.) Kádár János fogadta Hvan Dzang Jopot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkárát, aki küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a magyar—koreai párt- és állami kapcsolatok fejlődéséről, a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről. Parlamenti bizottság Dunakilitiben Cél a vizek védelme Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán a Dunakanyarba látogatott. A Dunakilitiben megtartott, kihelyezett ülésen a testület tájékoztatást hallgatott meg a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer építésének helyzetéről. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokról szólva egyebek közt elmondotta: a hetedik ötéves tervidőszakban két fő célt határoztak meg. az ivóvízellátás fejlesztését, illetve a felszíni és a felszín alatti vizek fokozott védelmét. Ezekre a beruházásokra a rendelkezésre álló forrásoknak mintegy kétharmadát fordítják. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről szólva az államtitkár kiemelte: a többcélú hasznosításnak megfelelően a beruházás megvalósításával a Duna Pozsonytól Nagymarosig terjedő szakaszának természetes vízenergiája hasznosul, a két erőmű évi átlagos energiatermelése 3.6 milliárd kilowatt lesz. Magyarországot a termelt villamosenergia 50 százaléka, azaz évente kereken 8 milliárd kilowatt villamosenergia illeti meg, A munkálatok révén a távlati követelményeket is kielégítő hajóút jön létre, s a jelenleginél biztonságosabb ár- vízvédelem valósítható meg. A tájékoztatót követően a bizottság tagjai megtekintették a Dunakiliti duzzasztómű és tározó építkezését, illetve hajóval Gönyűbe utaztak és megismerkedtek a vízlépcsőrendszer részeként kialakítandó üzemvíz-csa- torna beruházási munkálataival. Az ellátás megfelelő lesz Napirenden a vetőmag biztosítása A HITE tájékoztatója Szolnokon A gabonaprogram az országban megvalósul, de valamelyest mégis átalakul. Legalább is ezt igazolja a megyében 45 mezőgazdasági nagyüzemmel kapcsolatban álló. a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, közismertebb nevén a KITE tegnap Szolnokon tartott tájékoztatója is, ahol a jövő évi kukorica és napraforgó vetőmagellátásáról beszéltek a szakemberek. A nagyfokú érdeklődés talán annak is köszönhető, hogy mostanában gyakran hallani arról, hogy a búza helyett a kukoricatermesztésére kell a hangsúlyt helyezni. A KITE ezt a törekvést. — mint megtudtuk — úgy is támogatja, hogy kidolgozta a szuperintenzív kukori- catermesztési technológiát, amelynek segítségével például egy 5 tonnás hektáronkénti termés akár meg is duplázható. Ha a vetőmaghelyzetet vizsgáljuk — mint a beszámolóból kiderült —, a kép biztató, hiszen mind mennyiségben mind választékban szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. S ez nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési rendszer mintegy 360 ezer hektáron szervezi — a Vető- magtermeltető Vállalattal közösen — a vetőmagellátást. Áttérve a napraforgóra, az idei termelési tanasztalatok- ról szólva elmondták, hogy még nincsenek végleges számaik, de az biztos, hogy a 65 és fél ezer hektáron — ugyanis az országban a termelési rendszer égisze alatt ennyi területen termelnek napraforgót — 2,2—2,3 tonna körüli átlagra számítanak. A termelési rendszer minden évben komoly energiát és pénzt fektet abba, hogy a napraforgó vegyszeres védelmét megoldja, valamint arra, hogy a betegségekkel, kártevőkkel szemben ellen- állóbb hibrideket állítson elő. Erre két dolog miatt is szükség van. Egyrészt a napraforgó az egyik legkockázatosabb növény, mivel ha elvetik, még nem biztos, hogy be is takarítják, mert rengeteg kártevője van, s a különböző gombák olykor a termés 80—90. sőt 100 százalékát is elpusztít-, hatják. Másrészt pedig úgy is mint napraforgóolaj sás úgy is mint fehérje takarmány keresett, tehát van a növénynek perspektívája, így jelenleg az országban 370 ezer hektáron termelt napraforgó területe a jövőben sem fog csökkenni — állapították meg a tegnapi tanácskozáson.
