Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

1987. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Számol az ország Hogy alakul a család költségvetése? Számol az ország, legalábbis nagyvonalakban min­den család igyekszik felmérni a jövő évi bevételek és kiadások alakulását. Az előzetes magánköltségvetések deficitet jeleznek. Az 1988-ra várható 14—15 százalékos fogyasztói árszínvonalnövekedéssel szemben a munkajö­vedelmek átlagosan 3—4, a szociális juttatások — ugyan­csak átlagosan — 7—8 százalékkal emelkedhetnek. A két­számjegyű infláció és a szerény mértékű munkajövede­lem gyarapodás eredőjeként a reálbérek átlagosan 9— 10 százalékkal csökkennek. Pártmunka a A gazdaságban — bár szintenként eltérő színvona­lon — megfelelő hatásfok­kal érvényesül a pártszer­vek, -szervezetek irányító munkája — szögezte le a tö­rökszentmiklósi városi párt- vb jelentésében, mely a gaz­daságban végzett pártmun­ka tapasztalatait foglalta össze a megyei párt-végre­hajtóbizottság tegnapi ülésé­re. A kritikus, sok problé­mát is feltáró beszámoló megerősítette azt a törek­vést, hogy a gazdaság párt­irányítása, annak módszere, eszközei korszerűsítésre vár- 'nak. Nincsenek örökérvé­nyű módszerek, a pártirányí­tás mindig konkrét, kell hogy a változás követelmé­nyeihez igazodjon mind szemléletében, tartalmában, mind módszereiben. A városi pártbizottság és szervei elvi döntéseket hoz­tak, a gazdaságra vonatkozó állásfoglalásai közép és hosszabb távra születtek, és a folyamatokat, a változás irányát vizsgálták. Elkerül­hetetlen esetekben vállalták az operatív beavatkozás* is. A döntéseket előkészítő munka demokratikusabbá vált: szakértők, ideiglenes munkabizottságok, tapasztalt pártmunkások, társadalmi szervezetek működtek közre a gazdaságpolitikai döntések kialakításában. A pártbizott­ság helyzetét bizonyos fokig nehezíti, hogy a nem helyi központú gazdálkodó szer­vezetek vezetőivel a kapcso­lat többnyire egy adott prob­léma megoldása. konkrét célkitűzés megvalósítása ér­dekében válik intenzívebbé. A gazdaságpolitikai fel­adatokat ellenőrző, végre­hajtást segítő munkában a hagyományos módszerek mellett új elemeket is meg­honosítottak, amelyek dif­ferenciált alkalmazása lehe­tővé tette a gazdaságpoliti­kai fő folyamatok valóságos ismeretét, és számos gyenge Kilenc városunk közül hat már rendelkezik autóbusz­pályaudvarral. Vajon, a hi­ányzó háromban hogyan ha­lad ezek előkészítése, létesí­tése. erről kérdezzük dr. Molnár Ferencet a Jászkun Volán fejlesztési főmérnökét. — Köztudomású, hogy köz­útjainkon a személyforgalmat háromszáz autóbuszunk bo­nyolítja le, és minden te­lepülésre eljutunk. Járata­ink évente ma már közel 78 millió utast szállítanak, így nem közömbös, hogy a több-kevesebb vonzáskör­zettel rendelkező városaink­ban milyen az utazás, a vá­rakozás kulturáltsága, a za­vartalan forgalom irányítá­sa, szervezése. — Melyik településünkön a legelőrehaladottabb az épít­kezés? — Kunszentmártonban. Itt már a kilencállásos, tanács- Volán beruházásban épülő autóbuszállomásnak az ala­pozása is befejeződött. Az egész — ismereteink szerint — 11,5 millióba kerül. A váró sátortetős lesz. és jö­vőre mindenképpen az uta­sok rendelkezésére áll. — És Törökszentmiklóson? — Elkészült az engedélye­zési és kivitelezési terv. Sok vita után az is eldőlt, hogy a tizenegy állásos pályaud­var a jelenlegi városközpont­ban levő buszmegállók kör­nyékére épül. Az összes költ­ség itt 17 millió, és úgy tudjuk, az idén mindenkép­pen hozzákezdenek a mun­kálatokhoz. gazdaságban pontot is megvilágított. Többek között azt is„ hogy elgyengült a termelési agitá­ció. a helyes célokkal törté­nő értelmi azonosulás elle­nére a cselekvési egység megteremtése nem minden helyen sikerült. Tevékeny­ségük meghatározó eleméi képezte a kádermunka is. A városi pártbizottság hatás­körébe tartozó vezetők ki­választása, az utánpótlás biztosítása megfelelő figyel­met kapott. A vezetők túl­kapásait, fegyelmezetlensé­geit számon kérték, és ha arra szükség volt, éltek a bizalom megvonásának le­hetőségével is. Nem elég eredményes a káderutánpót­lás nevelése — állapította meg a beszámoló. A törökszentmiklósi váro­si párt-vb feladatait jóváha­gyólag tudomásul vette a megyei testület, amelyek kö­zött kiemelten szerepel az alapszervezeti politikai irá­nyító munka fejlesztése. Tá­maszkodva a pártalapszer- vezetek önálló kezdeménye­zéseire, az a szándék, hogy konkrét útmutatást adnak ahhoz, hogy a pártmunka megújításának folyamatában mire fordítsák a fő figyel­met, és milyen módszereket, eszközöket alkalmazzanak. Kezdeményezik a társadal­mi ellenőrzés szélesítését, az eddigieknél jobban támasz­kodva! az üzemi, a szövetke­zeti demokrácia előrevivő szerepére. Javítani szüksé­ges a nem térségi székhelyű vállalatokkal a munkakap­csolatot, szorgalmazta, hogy a helyi szervezeteket vonják be jobban a gazdasági dön­tések előkészítésében. El kell érni, hogy a pártszerveknek naprakészebb ismereteik le­gyenek a térség gazdaságá­ról. mert így teremtődik meg annak lehetősége, hogy a kedvező folyamatokat se­gítsék felgyorsítani, a káros tendenciákat viszont meg­szüntetni a pártmunka esz­közeivel. — Marad Kisújszállás ... — Ebben a városban is elkészítették a buszpálya­udvar kiviteli tervét. A lé­tesítmény az Erzsébet liget­be. a vasútállomás felőli részre kerül. A kétszintes épület egyik érdekessége: hogy az érkezési és az indu­lási oldgl között másfél mé­ter a szintkülönbség. Itt is tizenegy állásos lesz az ál­lomás. és annyi bizonyos, hogy pénzhiány miatt ebben az ötéves tervben nem kez­dődnek el a munkálatai. Mindezek ismeretében úgy tűnik: 1990-re kilenc váro­sunk közül nyolc buszállo­mással is dicsekedhet. — Es a megyeszékhely pe­remkerületei? — A Kun Béla körúton a tervek szerint épül a forga­lomirányító decentrum. Ez egy szobából, pénztárból, szo­ciális blokkból és perontetős váróból áll. Az idén át kel­lene adni, bár ahogyan leg­utóbb tapasztaltam teremtett lélek sem tett-vett a kör­nyéken. A 24-es járat Szé­chenyi lakótelepi végállomá­sánál is szerettünk volna hasonlót építeni, de ez egye­lőre meghiúsult. — Miért? — Bővítettek egy intéz­ményt. így ott ehhez jelen­leg nincsen megfelelő, na­gyobb szabad terep. Ez az egyetlen építkezési tervünk, amelyik az eredeti elképze­lések szerint alaposan csú­szik, hiszen ily módon itt még a hely sincs kijelölve. D. Sz. M. A Romén KP KB Előadókörúton, látogatóban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására előadókörúton tartózkodik hazánkba Gheorghe Stoica, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Külügyi Osztályának munkatársa, aki tegnap Szolnokra érke­zett. Megismerkedett a me­gyeszékhely nevezetességei­vel, majd előadást tartott a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatóságán a Román Szocialista Köztársaság tár­sadalmi, gazdasági élete irá­nyításának és szervezésének tökéletesítéséről. A vendéget délután a me­gyei pártbizottságon fogad­ta Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, majd Gehorghe Stoica meg­tekintette a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban Fazekas Magdolna festőmű­vész kiállítását. A román vendég Szolnok megyei programja ma kun­szentmártoni látogatással folytatódik. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat gyárában tájékoztatják a termelésről és üzemlátogatáson vesz részt. Délután Tiszakürttel ismerkedik. Négy órától a kunszentmártoni politikai művelődési központban tart előadást Gheorghe Stoica. aki az esti órákban elutazik Bu­dapestre. Kambodzsai vendig Túrhevén Tegnap a Hazafias Nép­front Megyei Bizottságának meghívására megyénkbe lá­togatott Pel Tong Chor, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének titkára. A vendéget Szolno­kon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának épüle­tében Sándor László, a HNF megyei titkára fogadta, majd Túrkevén folytatódott a program. A városi tanácsnál a város párt-, állami, társa­dalmi szerveinek képviselői tájékoztatták Pel Tong Chort a város életéről. Ez­után a vendég a Vegyesipa­ri Szövetkezet életével is­merkedett. és megnézte a Finta Múzeumot. Délután 17 órakor a Vörös Csillag Film­színházban szolidaritási gyű­lést rendeztek, amelyen Pel Tong Chor beszélt hazája népének életéről, munkájá­ról. A kambodzsai vendég túr- kevei programja este a Né­pek Barátsága együttes mű­sorával és baráti beszélge­téssel zárult. Átlagon felüli visszalépés várható a külön munkát végzők és ezáltal többlet-jö­vedelmet élvezők viszonylag széles körében. A külön munkáknál ugyanis 1988 ja­nuárjától nem garantált az addig kézhez kapott névle­ges (tiszta) keresmény, csak a főállású kereseteknél kö­A mintegy 400 ezer vgm- és szövetkezeti szakcsoport­tag közül például sok kerül kedvezőtlen alkupozícióba. Előfordulhat, hogy a jöve­delmezőségi viszonyok nem teszik lehetővé a meglévő díjtételeknek a progresszív adóval arányos emelését. Gyakran egyébként is meg­oldható a feladat normál munkarendben — olcsób­ban. A más módon el nem végezhető munkáknál vi­szont rákényszerülhet a vál­lalat a vgm-taksák emelé­sére. A dolgozó pedig min­den esetben megteheti, hogy a régi áron nem vállalja a különmunkát, lemond a csökkenő többletjövedelem­ről. Mind a dolgozó, mind a munkaadó nagyobb nyoma­tékkai kérdezi majd: meg­éri-e? Nem csak gmk- és vgm-tagok, hanem egyes nyugdíjasok is. A nyugdíja­sok külön jövedelme ugyan­is addig adómentes, amíg a nyugdíjjal összevont együt­tes összeg az évi 96 ezer fo­rintot nem haladja meg. Csak az a magas nyugdíjat élvező dolgozó számíthat a Főként a 80-as évek ele­jétől a családok mind na­gyobb része úgy őrizte meg életszínvonalát, illetve te­remtett fedezetet növekvő igényeinek kielégítéséhez, hogy a főállás mellett kü­lönmunkát végzett. Ez az út, úgy tűnik, egyre keskenye- dik, döntően azért, mert az emberi teherviselő képes­ség s a munkanap egyaránt véges. A most kieső nomi- nál- és reáljövedelmek pó‘- lására ilyen extenzív módon, többletmunkával már keve­sen vállalkozhatnak. Inten­zív megoldások, a valódi kisvállalkozások persze se­gíthetnek, de az élet minő­sége alakulásában egyre in­kább megtanuljuk értékel­ni az értelmesen, hasznosan eltöltött szabadidőt is. Az új adózás kapcsán gyakran találkozni azzal az aggodalommal, hogy a prog­resszivitással esetleg a fo­telező a felszorzás, a bruttó­sítás. A kiegészítő tevékeny­ségből származó bevételeket szintén progresszív szeméül lyi jövedelemadó terheli majd, de annak megfizetését a munkaadó (rendelő) csak bizonyos esetekben vállal-1 ja. progresszív adó levonása után változatlan summára, aki jól prosperáló cégnél, mások által olcsóbban el nem végezhető munkára vál­lalkozik. Különben kényte­len beérni a csökkenő név­leges összegű különjövede- lemmel, vagy egyszerűen ar­ról is lemond, és a szabad­időt részesíti előnyben. Amíg a különjövedelem nélkülözhetetlen elemi szük­ségletek kielégítését szol­gálja, addig nincs valódi választási lehetőség. De ez­zel a közteherviselés új rendje is számol. Az adó- kedvezmények és -mentessé­gek, a progresszivitás alkal­mazásánál szociálpolitikai megfontolások is érvénye­sülnek. Ezen kívül 11 milli­árd forintot fordítanak jö­vőre a nyugdíjasok, 13 mil­liárd forintot a gyermekes családok növekvő megélhe­tési költségeinek ellensúlyo­zására. Néhány száz forint jut ebből garantáltan és ha­vonta egy-egy nyugdíjasra, többgyermekes családra, de egyéb módon is kifejeződik a törődés a nehéz helyzetben élő rétegekkel. rint ösztönző ereje csökken, és erősödik a teljesítmény- visszatartás. Kár volna ta­gadni e veszély realitását. A dinamikus életszínvonal emelkedés mellett nyilván­valóan hatásosabb ösztön­zésre nyílik lehetőség, mint akkor — ahogyan ezt 1988- ra tervezik — a lakossági fogyasztás 1,5—2 százalék­kal csökken. A jelenlegi jövedelemát­csoportosítás a vállalati fej­lesztések javára, a lakossá­gi fogyasztás rovására a korábbi gyakorlat korrek­ciója. A napi és a távlati ér­dekek ütközéséből nem húz­hatja tovább a jövő a röví- debbet. Amennyi időt nye­rünk a konfliktusok elodá­zásával, ugyanannyit vesz­tünk a gazdasági bajok or­voslásával. Nem lehet már tovább hátrálni, a nagyobb rossz elkerülése, a mélyebb és tartósabb konfliktusok, a gazdasági csőd megelőzése sürgeti a cselekvést. A jövőre irányuló figye­lem, gondjaink új szemléle­tű megközelítése kell, hogy jellemezze a lakosság rea­gálását az őt hátrányosan érintő intézkedésekre. Amennyiben például a csa­ládi költségvetés deficitje nem számolható fel új be­vételek, jövedelemforrások feltárásával, úgy a kiadá­sok lefaragása a járható út. A napi fogyasztás ésszerűsí­tése, a tervek, a holnapi be­ruházások újragondolása, az életvitel és -felfogás szüksé­ges korrekciója a lehetséges megoldás. Az ösztönösség, a vakrepülés, amelyre olyan sokan hajlamosak vagyunk, megengedhetetlen. A mostani vásárlási láz­ban például senki nem akar lemaradni. A felerősödött áruhiány azután méginkább meggondolatlan vásárlásra serkent. Sajnos majd csak utólag derül ki, hogy nem minden előre hozott családi árubeszerzés bizonyult ész­szerűnek és kedvünkre való­nak. Te karókosség vagy pazarlás7 Utólag derül ki az is, ha másra kellene a könnyelmű­en elköltött pénz. Azt vi­szont előre tudjuk, hogy az ösztönös költekezésnek nagy a kockázata. Mint ahogyan az is közismert: szegénység­re ítélt az az ország, az a társadalom, amelynek ál­lampolgárai, tagjai pvazarló- ak, rövidlátóak, máról-hol­napra élnek. Minden tömeges jelenség­nek persze objektív okai, mélyen rejlő társadalmi- gazdasági-történelmi gyö­kerei vannak. Ösztönös köl­tekező szokásainkat a múlt­beli nélkülözések emléke, s az áruhiánytól való félelem táplálják. Amit megtakarít­hatnánk, azt is feléljük, esetleg ingatlanba fektetjük. A lakosság által felhalmo­zott áru és vagyon holt tő­ke, miközben a gazdaság fejlődését az eleven, a mű­ködő tőke hiánya fékezi. Akiknek nincsenek megta­karításai, azokat az áruhi­ány különösen sújtja. Legye­nek legalább rájuk tekintet­tel — mondhatnánk. De a hasztalan moralizálás he­lyett célravezetőbb a reális érdekek tudatosítása. A la­kossági megtakarításokat mind sokszínűbb befekteté­si lehetőségek — kötvények, vagyonjegyek, takarékpré­miumok, kisvállalkozások — ösztönzik. Figyeljünk fel az új lehetőségekre. Társadal­mi cél és hovatovább egyé­ni érdek is, hogy a megtaka­rítható lakossági jövedelmek visszakerüljenek a gazdaság vérkeringésébe, szükség ese­tén a családok számára biz­tonságosabb, mozgósítható tartalékul szolgálva. Kovács József Budapesten Kanarai elnökök tanácskazása A Budapest Kongresszusi Központban kedden meg­kezdte munkáját a KGST- tagországok és Jugoszlávia belkereskedelemi kamarái­nak 27. elnöki értekezlete. A háromnapos tanácsko­záson megvitatják, hogy a kereskedelmi kamarák mi­ként segíthetik elő a szoci­alista országok műszaki-tu­dományos fejlődésének gyor­sítását, a külkereskedelmi kapcsolatok szélesítését. A keddi ülésen — melyet Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke veze­tett — elhangzott: a KGST múlt héten befejeződött 43. (rendkívüli) ülésszaka óta ez az első olyan fórum, ame­lyen meghatározhatják az ott hozott határozatok vég­rehajtásának kamarai teen­dőit. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatának mezőtúri vasszerkezetgyártó üzemében az idén 18 millió forint értékben különböző egyedi és sorozatban gyártott berendezése­ket, acélszerkezeteket készítenek belföldre és exportra. Felvételünkön szállításra készítik elő egy vasbetonelemeket gyártó berendezés részegységeit. (Fotó: D. G.) Jövőre tervezik az átadását Buszpályaudvar épül három városban Alku a különmunkáról „Rádolgozás" vagy vállalkozás7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents